Bácsmegyei Napló, 1924. május (25. évfolyam, 120-148. szám)

1924-05-15 / 133. szám

W í A? «*• • áj* Poštarina plaéezia u goíovcm Ára egy és fél dinár ‘Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Siibotica, CSÜTÖRTÖK, 1924 máfus 15. 133. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és kítfön délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—SS. Szerkesztőség 5—19 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Sufcotica, Aleksandrova nl.l.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Rossi a-Fonciére-pa! óta) A magunk erejéből A Magyar Párt feloszlatásával keletkezett uj helyzetben százszo­­rosan megsulyosodott azoknak a felelőssége, akik hivatva vannak arra, hogy az ország magyar né­pének politikai állásfoglalását szn bályozzák és a célszerűség med­rében tartsák. A cél, mely a Magyar Pártot életre hivta, a kor­mány intézkedésével nem szűnt meg, csak a megvalósítására irá­nyuló küzdelem kereteinek átépí­tése vált szükségessé. A fennma­radt alkotmányos lehetőségek mennél hatékonyabb kihasználá­sának nagy feladata hárul most azokra, akiket a magyar kisebb­ség megnyilvánult bizalma veze­tőkul kijelölt. Legutóbb rámutattunk arra a három útra, amely az adott vi­szonyok között az ország magyar­sága előtt nyitva áll. Az egyik a minden akciót feladó, a jogok teljesülését az érlelődés spontán folyamatától váró passzivitás. A másik a p írta'akitásnak az a for­mája, amelyet az alkotmány ha­tóimon lévő értelmezői megen­gedhetőnek tartanok. Végül a harmadik a meglévő pártok kö­zött való elhelyezkedés. A passzivitás gondolatának kri­tikája önmagában rejlik. Nyilván­való, az elmúlt évek politikai ese­ményeinek tanulságai nélkül is, hogy a politikai törekvések körü­löttünk zajló csatájában a tétlen­ség, a lemondás, az „ej, ráérünk arra még" álláspontja végzetes hiba volna. Hátra van tehát a má­sodik két ut, amelyek közül az egyikre föltétlenül rá kell lépnie az ország magyarságának, hogy az állampolgári jogok teljességét, amit az alkotmány szelleme és tételes rendelkezései biztosítanak, a valóságban is kivívhassa. Döntő szempont abban a meg­gondolásban, amely a kétfelé ágazó ut előtt az elhatározást melengeti, csak az lehet, hogy egyetlen lépést sem szabad el­mulasztani, akármennyire kényel­metlen és talán nem is tetszetős, ami közelebb visz a kisebbségi jogokért való küzdelem céljához. Politikai harcban a politika fegy­vereit kell forgatni, eiientállva az érzelgősség ingoványra csábító lidércfényének. Bizonyos, hogy ez ország ma­gyar népének a kisebbségi nyelv­­használat, az iskolaügy,- a föld­kérdés és a politikai jogok gya­korlása terén olyan sérelmei vannak, melyek orvoslásáról nem mondhat le. Az is kétségtelen, hogy a bajok szanálása csak a politikai életbe való szerves be­kapcsolódós révén érhető el. Sem a Népszövetség intervenci­ója, sem valamely kisebbség sorsa iránt a faiközösségnél fogva ér­deklődő állam diplomáciai közbe­lépése vagy bármilyen más ak­ciója semmi reménnyel e tekin­tetben nem kecsegtet. A Kultur­bund* feloszlatásának tényén nem változtatott az osztrák szövetségi tanácsban elhangzott interpelláció és a .Magyar Párt megszünteté­sének hatalmi cselekedetét sem teszi meg nem történtté az az interpelláció, amelyet a magyar nemzetgyűlésen Ugrón Gábor in­tézett ebben a tárgyban a magyar külügyminiszterhez. A jugoszláviai magyarság tu­datában van annak, hogy csak a saját erejére és politikai súlyára támaszkodva, a belpolitikai erő­viszonyokba beleilleszkedve dol­gozhat és küzdhet programja í( győzelméért. És ha politikai fegy­vereinek arzenálját a hatalom birtokosai megszükitik, az igy teremtett tényleges állapotot kény­telen tudomásul venni, ae cél­kitűzésében meg nem inogva keresi — az alkotmány és a törvé­nyek határain belül — az uj mó­dokat, amelyekkel a jogegyenlő­séget kiharcolhatja. A döntést a kormány nemzetiségi politikája fölött a magyar kisebbség az or­szág alkotmányos tényezőitől várja és állásfoglalásának az az irányelve, hogy olyan közéleti viszonyok kialakulását segítse elő, amelyek minden polgár jo­gos és törvényes igényeinek ki­elégülését lehetővé teszik. (y.) Késik a kibontakozás A király folytatja a kihallgatásokat — Kombinációk Balugdzaics berlini kővet missziójáról Beográdból jelentik : A politikai válságban a szerdai nap sem ho­zott döntést és nem is állott be olyan változás, amely azzal biz­tatna, hogy a kormánykrizis hama­rosan metróidét nyer. A király továbbra is folytatja a politikusok meghallgatását ésigyek szik létrehozni a koncentrációt, amely törekvése azonban úgy az ellenzék, mint a kormányzó pár­tok részéről leküzdhetetlen nehéz­­ségekkel találkozik. A radikális­pártban ugyan sokan vannak, akik titokban hajlandók lennének az ellenzékkel koncentrációt alakí­tani, de Pasics miniszterelnök ál­tal diktált pártfegyelem olyan nagy, hogy a koncentráció hivei a pártvezérek jóváhagyása nélkül nem merik érvényesíteni állás­pontjukat. Megbízható helyről nyert információnk szerint, a ra­dikális képviselőknek kivétel nél­kül az a felfogásuk, hogy kor­mányalakításra csak Pasics mi­niszterelnök előzetes beleegyezése esetén vállalkoznak. A pártfegye­­iem olyan mértékben befolyásolja a radikális klub tagjait, hogy a miniszterelnök akaratának min­denben alávetik magukat. Mint jellemző példára hivatkoznak, hogy amikor Trifkovics elfogadta a kor­mányalakítási mandátumot, Pa­­siccsal tárgyalt először, aki úgy­szólván előírta neki azokat a felté­telekéi, amelyek mellett az ellenzék­kel koncentrációs kormányt alakíthat. Ugyanez történne — politikai kö­tök véleménye szerint — minden más radikális politikussal is, akit a király esetleg megbízna kor­­mányalakitással. Néhány beogradi lap beavatott helyen szerzett értesülés alapján megírta, hogy fovanovics Ljuba házeinöknek kedd esti audien­ciája alkalmával a király felaján­lót. a ' a kormányalakítási mandá­tumot, de fovanovics Ljuba hir szerint, végleges válaszát csak a szerdai napra ígérte a koronának. Hivatalos megerősítést ez a hir nem nyert, tény azonban, hogy Jovanovics szerda délben a ki­rálynál újból kihallgatáson jeleni meg, mely után az újságíróknak kijelentette, hogy fi helyzetben nincs változás. Politikai körök úgy tudják, hogy fovanovics ez alka­lommal közölte fi királlyal, hogy nem vállalkozhatni kormányalaki tásra. Pasics audienciája A kormány tagjai közül szerdán délután 1 órakor Szrskics belügy­miniszterjelent meg az udvarban, délután 5 órakor pedig Pasics miniszterelnök, akinek audienciája fél óráig tartott. Szerda estére várják Balugdzsics berlini követ megérkezését, aki tudvalévőén politikai ellenfele Pa­­sicsnik. Az ellenzéki körök azt remélik, hogy Balugdzsics, akinek nagy befolyása van az udvarnál, a válságnak esetleg újabb fordu­latot adhat. A berlini követ megérkezése egyébként jelentős azért is, mert a francia választások eredménye­ként az SHS. királyságnak Szov­­jetoroszország elleni politikájában is változást várnak Balugdzsics beogradi utjától, aki tudvalévőén á Szovjetoroszországgal való meg­egyezés hive, szemben Pasics mi­niszterelnökkel, aki ebben a kér­désben merev álláspontot foglal el. A kormánypártok nem hisznek abban, hogy Balugdzsics látoga­tásának politikai jelentősége volna és továbbra is azt hangoztatják, hogy kizárólag a jóvátétel ügyében érkezik Beogradba. Másfelől azon­ban erősen tartja magát az a hir, hogy Balugdzsicsra aktiv szerep vár a válság megoldásában. Az ellenzék tanácskozásai Az ellenzéki blokk vezetői a szerdai nap folyamán is tanács­koztak. A tárgyalásokon a kedd este elutazott Spahot Hrasnica dr. helyettesítette, Alaceket pedig Predavec. A tanácskozáson megfogalmaz­ták azt o tiltakozást is, amelyet a parlament elnökségéhez intéz­nek a vidéki gyűlések szétzava­­rása és a képviselői immunitás megsértése miatt. A tiltakozó me­morandumot a blokk csütörtökön hozza nyilvánosságra. Vuics Demeter panaszt tett a királynál A mokrini népgyülés megza­varása ügyében Vuics Demeter földmüvespárti képviselő szerda délben audiencián jelent meg a ki­rálynál, akinél tiltakozott a hatósá­gok eljárása ellen. Eg yes verziók szerint Vuics, aki a háborút mint szerb tiszt küzdötte végig és több kitünte­tést szerzett, a mokrini esemé­nyek miatt vissza fogja adni ki­­tűnt eléseit. Megindult a vizsgálat a mokrini népgyülés szétzavarása ügyében A népgyülés szétzavarása és Vujics képviselő megtámadása ügyében aföld­­mivespárti képviselők felkeresték Jova­­novics Ljuba parlamenti elnököt, aki­nél panaszt emeltek a képviselői immunitás megsértése miatt. A par­lament elnöke kijelentette, hogy intéz­kedni fog, hogy a jövőben a képviselői immunitás megsértése meg ne történ­hessék, rámutatott azonban arra, hogy a politikai szervezetek ellen való fel­lépés nem az ő hatáskörébe tartozik. A képviselők ezután Srskics belügy­miniszterhez mentek, aki ígéretet tett arra, hogy a mokrini ügyben a leg­erélyesebb vizsgálatot és a bűnösök I szigorú megbüntetését elrendelte. A belügyminisztérium egyik inspektora már el is utazott Mokrinba a vizsgá­lat lefolytatására. A jugoszláv-magyar tárgyalások A jugoszláv-magyar delegációk szerdán különböző albizottságok­ban megkezdték Beogradban az érdemleges tárgyalásokat. A ta­nácskozásokról — amelyeken most csak előkészítő munkát végeznek — a két delegáció vezetőjének kölcsönös megegyezése alapján egyelőre nem adnak jelentést a sajtónak, a közvéleményt csupán akkor fogják tájékoztatni, amikor a tárgyalások már széles meder­ben és eredményesen folynak. Beavatott helyről származó érte­sülés szerint minden tárgyi fel­tétele megvan annak, hogy a két delegáció tárgyalása eredményre vezessen.

Next

/
Thumbnails
Contents