Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-13 / 103. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 épriiis 13. elszámolása, amelyet Szundánovtcs kezelt, szintén rendben van. Hiányt a bizottság nem állapított meg, nüttdössze egyes nyug tálcát talált, amelyek szabálytalanul voltak kiállítva. Ügyész: A 368.000 korona biztosan be volt fizetve? Szakértő: Az okmányok alapján azt meg lehet állapítani. Ezután Nagy József szakértő a számvevőség volt főnöke tett vallomást. Elmondotta, hogy a számadások hibásan voltak vezetve. Egy helyütt Sztojkov kárára bevételeztek fél millió koronát. Ha ezt a tételt a Vlaskaiíin-bizottság észreveszi, nem állapítottak volna meg hiányt. Az ellen-szakértő vallomása Krizsdn Pál szakértő, aki Vlaiskalin vizsgálatánál résztvett, kijelentette, hogy a számadásokat rendetlenül vezették Sztávelnek nincs és nem volt követelése a megyétől, neve nem'is fordult elő a szerződésekben,. Pontrólpontra cáfolta a két szakértő vallomását és kijelentette, hogy a két első szakértő fiktiv dokumentumokat is valóknak fogadott el, amelyeket csak utólag csempésztek be az iratok közé. — így körülbelül hatszáznegyvenezer korona értékről szóló nyugtákat kellett utólag becsempészni — mondotta Krizsán — hogy a számadás eredményét kiegyenlíthesse. A bíróság ezután a tárgyalást kedd délelőtt 9 órára napolta el. TINTA m ö p Együtt, mindig együtt Vasárnap, sötét alkonyaikor ballagok a hegy alján, budai kis uccákban, egyikből ki, másikba be, egyedül. Nem tudom, merre járok. Egyszerre lármát hallok. Olyant, amilyent a forradalom óta nem hallottam. Nézek, fülelek Mi ez a zaj? Egy alkotmányozó népgyülés sokkal csöndesebb. Fönn a fákon a verebek zsinatja, a levegőben a varjak, karvalyok, sasok kiáltása sokkal halkabb. Szakadatlan, öblös, mindig-megdagadó zajongás ez, mely nem akar elcsitulni, orkánszerüen rázza a leve gőt. Azt haliom folyton : oáoáoá, vagy ezt: áoáoáo. * Végre a sikátorból kikerülök s a régi Szent János kórház táján egy rosszul világított térre érek. Tömege látok magam előtt, homályosan mozgó alakokat, leányokat. Száz, kétszáz, ötszáz, ezer sváb cselédlány beszélget egymással. Ez a cselédkaszinó, Állnak, összefogódzva tizen, húszán, harmincán Fogják a kezüket, a gázlámpa járd?, szigetén kört alkotnak nemtőrődve a: idegen várossal, akár a falujukban, táncolnak. Azonkívül sok mindent csinálnak. Beszélnek, csevegnek, diskurálnak, fecsegnek, pletykálnak, locsognak, cserfelnek, povedálnak, csipognak, pipelnek, kerregnck, csicseregnek, turbé kolnak, kocb csolnak, dalolnak, kántál nak, kornyikälnak, suttognak, pusmog nak, nevetnek, kuncognak, vihognak és röhögnek is. Mennyi mindent csinálnak. Nincs arra elegendő szó. így közegről nem is oly harsány az orditás Csak ennyi: oáoáoá, vagy csak ennyi: áoáoáo. De távolról, mint az erő és a tengerrencés. Egy szót sem tudok kihámozni az ő nyelvükből. Meghatóban gondolok azonban arra, hogy Schiller Frigyes, a haloványarcú költő minden betüjü két testvérien megértette volna s e fiatal, tisztára mosdott, vidám csoportban nem egészen érezte volna magát idegennek. Nagyon kisurak itt ezek a pesztonkák. Ha gazdasszonyuk szeme rebben befelé sunyitanak a konyhába. Jai annak, aki eltör egy ibriket. Mégis erősebbek őnála. Mindegyik sváb lány önmagában is egyesület, testület, sző vétség. A miéink, szegények, ott szédelegnek a járdán, akár mi, sátorlakók, gőgös-urasan, külön-külön. Ők azonban együtt-együtt. Mindig eayutt, lélekben. Micsoda láncot fűznek kaijaikbói. Eszterlánc ? Acél'ánc. Eleven forgalmi akadály. Megáll az utca. Megáll a villamos. Megállók én is. És leveszem előttük a kalapom, csodálkozva. Kosztolányi • Dezső. I mmi» il li»—Ilin Hl—n ni" A bécsi Casfjgliom-hank magyar Igazgatójánakj ongyiikossága ■ Leugrott a harmadik emelő ről Becsből jelentik: A rendőrség csütörtökön szűkszavú jelentést adott ki arról, hogy a Kolovratring 14. számú Castiglioni-ház harmadik emeletéről egy szerencsétlen baleset következtében Kun Imre bankigazgató a földszintre zuhant. Ez a híradás a bécsi estiiapok tudósításai szerint nem felel meg a valóságnak, mert a bankigazgató öngyilkossági szándékból ugrott le a harmadik emeletről. Kun Imre, aki most negyvenéves, ezelőtt, budapesti bankhivatainok volt. A háború kitöréséig egy budapesti középbank all a’maz.ísában állt. Ekkor ismerkedett meg a Castiglioni-l oncern mostani vezérigazgatójával, Neumann Gáborral, aki már akkor igen bizalmas viszonyba került a szorgalmas, ambiciózus fiatal emberrel. A háború kitörése után Kun Imre a frontra került és ott volt egészen a háború végéig. Megkapta az összes kitüntetéseket. A háború utolsó évében idegsokkot kapott, betegen tért vissza Badapestre. A forradalom után a magyar országos bank a'kalmazottja lett. Á kommün idején átkóltözködött Becsbe és itt Castiglioni Camillo szolgálatába lépett. Kun Imrét igen zárkózott természetű embernek ismerték, normális és szerény életmódot folytatott. A háború alatt szerzett idegsokkjának hatása erős idegdepresszióban nyilvánult. Szerencsétlen házasságot kötött; olyan asszonnyal került össze, aki a házasság második hetében megőrült és a tébolydába szállították., Első felesége halála után házasodott meg ismét. Valószínűnek látszik, hogy Kun a frank-spekuiációban ér* horribilis veszteségei miatt követte el tétiét. A Castiglioni-ház alkalmazottainak már hosszabb idő óta feltűnt Kun Imre zárkozott, különös viselkedése. Szerdán délután a rendes időben jött hivatalába és elintézte hivatalos ügyeit. Két óraí or az irodaszoba ablak n keresztül kiugrott a folyosóra és izgatottan sietett a iépcsőhái irányába, ideges viselkedése föltűnt a szolgáknak, akik követték őt. Abban a pillanatban, amikor utolérték őt, hirtelen lendülettel átvetette magát a folyosó rícsán és lezuhant a mélységbe. A lepcsőházban a lift tetejére esett. Súlyos sérüléseket szenvedett Az orvosok megáhapitották, hombár súlyos belső sérüléseket szenvedeti, mégis meg lehet menteni az életnek. Kun Imre két levelet hagyott hátra, az egyiket a feleségének irta, a másikat e Castiguoni-cégnek. A borítékon ez áh: Csak halátom után nyissák ki l Az SMS királyság Oroszország melle a. hesszarábiai kérdésben Románia katonai szerződési köt Frauciaország-g-al Beogradból jelentik: Azok az erőszakosságok. amelyeket Módos és Párdány kiürítése alkalmával a románok elkövettek, még azt a kevés szimpátiát is megsemmisítették, a melyet a román szövetségessel szemben a beogradi körök eddig tanúsítottak. A sajtókampányt, amelyet a beogradi lapok az erőszakosságon; miatt Románia eilen folytattak, most felváltja újabb sajtóhadjárat. amely a besszarábiai kérdéssel kapcsolatban az oroszok mellett tör lándzsát Románia ellen. A Politika szombati vezércikkében »Besszarábiai és mi« címmel ismerteti a kérdés nemzetközi állását, majd igy folytatja fejtegetéseit: — El is tekintve a románok és az oroszok bizonyító anyagától, tények is vannak itt. amelyekkel számot keli vetni. Számunkra ezekben a napokban fontossá vált végignézni az orosz-román ellentétek kifejlődését. a besszarábiai határon történteket és azt a magatartást, amelyeket ezekkel szemben államunk elfoglal. Mindjárt megmondhatjuk, hogy a Besszarábiáró! szóló összes nemzetközi szerződéseknek olyan jelentősége is lehet és úgy is lehet azokat tolmácsolni, ahogyan azt az oroszok akarják, mert meg vagyunk róla győződve, hogy fíesszarábiáért egyetlen nyugati hatalom sem fog katonailag közbelépni■ A besszarábiai határon az események úgy is fejlődhetnek, hogy nem is kerül nyílt összeütközésre a sor és a besszarábiai kérdés mégis Oroszország javára nyer megoldást. Ami jedig államunk magatartását illeti ebben a konfliktusban, hogy az továbbra is ; olyan lesz, mint volt 1918 óta. A há- I ború befejezése óta az összes beogradi kormányok azt az álláspontot vallották, hogy Oroszország feldarabolása a háború után csak ideiglenes. Ezért nem is ismerték el az uj balti államokat. Ezért nem Írtak alá egyetlen szerződést sem, amely Oroszország szétszakítására irányul. Romániával, végül, semmiféle szerződésünk sincs, amely bennünket habomra kényszerítene Oroszország ellen Besszarábia miatt. A Politika cikke széles körökben nagy feltűnést keltett, mert az az elterjedt vélemény, hogy fedi a hivatalos körök álláspontját. A román királyi pár a francia köztársaság elnökénél Parisból jelentik: A francia kormány csütörtökön este az Elysáepalötában ebédet adott a román királyi pár tiszteletére, amelyen Miilerand köztársasági elnök és Poincaré miniszterelnök is részt vett. Millerand elnök az ebéden felköszöntőjóben üdvözölte a francia köztársaság királyi vendégeit és rámutatott arra a barátságra, amely a két államot összeköti. — Franciaországot és Romániát, — mondotta — közös célok vezették a világháborúban, amikor együtt harcoltak és ma egyformán érdeke a két országnak, hogy a véres küzdelmek eredményeit továbbra is megtarthassák. Franciaország megérti Románia helyzetét, amelynek Besszarábia ugyanazt jelenti, amit a franciáknak Utász és épven ezért Románia mindenkor számíthat a franciák barátságára és támogatására. Kiemelte, hogfv Franciaország olyan békét akar, amelyet csak a szerződések végrehajtásával lehet elérni. '• l;! ‘ ? A köztársaság elnök beszédére Ferdinánd király válaszolt, aki köszönetét mondott Franciaország barátságáért és szolidaritásáért és hangoztatta, hogy Románia is békére és a szerződések végrehajtására törekszik. Francia-román katonai konvenció Oroszország ellen 'A Daily Mail értesülése szerint a román királyi pár külföldi látogatásának nagyfontosságu politikai céljai is vannak. Ez alkalommal ugyanis brancíüorszag és Romania katonai szerződést kötnek, mely főbb vonásokban ugyanolyan lesz, mint a íraneia-cseh szerződés. Az uj szerződés végrehajtására a két állam vezérkara tesz intézkedéseket. A román hadsereg reorganizálása végett francia tiszteket küldenek Romániába. A katonai szerződés elsősorban Oroszország ellen irányul, amit Millerand elnök felköszöntőjében Besszarábiára tett megjegyzése is bizonyít. A román-francia katonai konvenciót sürgőssé teszi az a feszültség. amely Besszarábia miatt Oroszország és Románia közt beállott. annál is inkább, mert a jelenlegi helyzetben. — román lapok véleménye szerint — Románia nem számíthat az Oroszországgal felmerült kon! likínsban többi szövetségeseinek. Csehszlovákiának és az S. ti. S. királyságnak támogatására. Jugoszláviában a közhangulatban igen népszerűtlen volna az Oroszországgal szemben való fellépés Románia kedvéért, különösen akkor, amikor a Romániához való viszony ! a Módosban és Példányban elkövetett román jogtalanságok miatt erc; sen elhidegült. Beogradi politikai körökben nem keltett meglepetést a francia-román . szövetség híre. A hangulatból ítélve I azonban mégis arra lehet következtetni, hogy ez a szerződés sem al- I kalmas arra. hogy az S. ti. S. ki- i rályság és Románia közötti feszültséget enyhítse, mert bizonyosra veszik, hogy a szerződés megkötésér ; nek az is egyik inditó oka volt, ‘ hogy Románia ellensúlyozni akarja a iugoszláv-olasz barátsági szerződés diplomáciai sikerét-I ■■ az —■■■■■ \ A csehszlovákiai repülőgép-panama j A halálos aeroplán-balesetek oka 3 Prágából jelentik: A legutóbbi benzin-, fegyver-, szesz- és petróleum-panamák utón most az egyik prágai lep egy nagystílű repülőgép ■mamáról rántotta le a 'eplet. A ,,C?sko Slovo“ igen érdekes részleteket közöl erről a legújabb panamáról, amelynek alapja a nemzetvédelmi minisztérium eeroplán vásárlásé. A minisztérium Franciaországból óriási öszszegekért vásárolt repülőgépeket jós használhatatlan motorokat, a I minek következtében több pilóta 1 éleiéi vésziét le, i Abban az időben, amikor Franjciaorszég félretette a be nem vált j bíispano-SuizB-motorokat, a cseh- I szlovák nemzetvédelmi miniszté- Jrimn több millió koronáért meg- I vásárolta a szabadalmat és több i céget megbízott azzai, hogy nés hány száz ilyen motort állítsanak \ elő. Az Aero-cégtől. amelytől 25 I BMV.-moíort vásároltak, később j a motorok kedvéért 1916. íipusu, ! régi szerkezetű repülőgépeket rendettek. A cég egy motorért 90.000 koronát kapott. Az áünm ennél az üzletnél többmillió koronával károsodott. Az újabb panamabotrányt az ellenzék ki akarja használni a kormány ellen és ebben az ügyben erős sajtókampány készül.
