Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-13 / 103. szám

Poštarina piaćena u gotovom Üim©J&5 Szám — Ára 2 dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Swbotioa, VASÁRNAP, 1924 április 13. 103. szám Kegjelecik minden reggel, üuacp után és hétfőn délfeen' Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 diaár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova u'.i.(Lelbach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (Ross'a-Foneižre-palota) ä Kulturbund A német Kullmbundról soha nem beszéltünk az elragadtatás hang­ján. A Kulturbund nemcsak a né­met kultúrát, hanem a magyarság elieni gyűlöletet is terjesztette. A német kultúrának s a magyarság elleni gyűlöletnek terjesztése a Kulturbundnak msggyökeresedetl tradíciójává vált s ez a tiadició nem tört meg akkor sem, mikor világ, történelem, nemzeti egység — minden összetörött. A német­ségnek, mely kisebbség: sorban élt s kisebbségi sorban maradt, természetes joga veit s természe­tes joga maradt kultúrájának fej­lesztése. Da azt már csak a gyű­lölködés: energia megmaradásé­nak elvével, a tehetetlenség fi­zikai törvényével lehet magya­rázni — okokkal nem, értelemmel és belátással nem — hogy az a gyűlölet akkor is tényező maradt a Kulturbund működésében, ami­kor a magyarság is kisebbséggé s ezzel a jugoszláviai németség közdötársává, fegy verbarátjévá, természetes szövetségesévé vált. A Kulturbundnak ezzel az okta­lanul harcos működésével nem is értett egyet a német nép egye­teme s a németség parlamenti képviselete is olykor olyan ma­gatartást mutatott, mely ennék a Kulturbundes felfogásnak nem fe­lelt meg. A magyarság tehát aligha téved, amikor a Kulturbund harcos képviselőit az ellenségei közé sorozza. Es mégis megdöbbenve fo­gadjuk annak a kormányelhatá­­rozásnak hírét, mely a Kulturbund feloszlatáséról számol be. A Kul­turbund mégis csak az itt élő németség kulturszervezete s ha ezt o kormányhatalom föloszlatja, a németség kulturrnozgalmát bé­nítja meg. Hogyan lehet majd védekezni az ellen a vád ellen, hogy a németek politikai maga­tartása volt okozója kulturmoz­­galmuk erőszakos elfojtásának ? Amig a Német Pártnak nem volt parlamenti képviselete, o Kultur­bund zavartalanul működhetett. Amig n Német Párt parlamenti képviselete a kormányt támogatta, fennakadás nélkül terjeszkedhe­tett a Kulturbund. Működését még akkor sem gátolták meg, amikor a Német Párt már a kor­mánnyal szembefordult ugyan, de még megvolt arra a remény, hogy alkudozásokkal sikerülni fog a német képviselők támoga­tását megnyerni. A Kulturbund akkor kezdett alapszabályellene­sen működni, amikor a Német Párt az ellenzékhez csatlako­zott. Ámde a kérdés az: megvan-e nemzeti kisebbségeknek az a jo­guk, hogy zavartalanul fejleszt­hessék kultúrájukat ? Megven-e az a joguk, hogy ragaszkodhas­sanak nyelvükhöz és kultúrájuk­hoz ? Ha ez a joguk megvan, — aminthogy kétségtelenül és két­­ségbevonhatatlanu! megvan — akkor semmiféle politikai tekin­tet nem foszthatja meg őket ettől a joguktól. Az éllamhüség és meg­bízhatóság* ^kérdését nem lehet azonosítani a kormánytámogatás­sal. Nem az a megbízható pol­gár, aki támogatja a kormányt s nem az a megbízhatatlan, aki el­lenzéki. Az ország érdeke nem mindig a kormány érdeke s a kor­mány érdeke nem mindig az ország érdeke. Nem a Kulturbundnak, hanem a német képviselőknek működésében állott he változás. Ha a Kulturbund alapszabály el­lenesen működött, fe! kellett volna már okkor oszlatni, amikor a né­met képviselők támogatták a kor­mányt, de ha a Kulturbund nem vétett alapszabályai s a törvé­nyesség ellen, nem lehet akkor sem feloszlatni, he a Német Párt képviselői az ellenzékkel sza­vaznak. A kultúrához velő jogunk ve­lünk született jog. Ezt a jogunkat az alkotmány nem konstruálta, csak deklarálta. Az alkotmány által elismert jogok megadáséval nem lehet politikai érdemet ju­talmazni s az alkotmányos jogok megtagadásával nem lehet politi­ka: magatartást megtorolni. Ha törődnek azzal, hogy ez az ország jogállam s alkotmányos királyság legyen, az alkotmányt csak egyet­len egy célra használhatják fel : arra, hogy megvalósítsák. Se ne büntessenek, se ne jutalmazzanak törvényszegéssel és alkotmány­­sértéssel. Lemondott a Pasics-Pribicsevics-kormány A király elfogadta a lemondást — jovaaovics Ljuba dezignálásál; várják — Nagy koalíció, vagy házfeloszlatás ? — Teljes a bizonytalanság Az iij kormány Becgrodból jelentik : A szom­bati napon váratlanul és megle­petésszerűen uj fordulat állott be a belpolitikai helyzetben. Pastes miniszterelnök déli féltizenkettő­­kor megjelent az udvarnál és szóbelileg benyújtotta a kor­mány lemondását, amit a ki­rály tudomásul vett és elfoga­dott. A lemondásról a miniszterelnök délben értesítette a miniszterta­nácsot és referált az udvarnál le­folyt kihallgatásáról. Este hat óra­kor újból összeült a miniszterta nács, amelyen a kormány a to­vábbi teendőkről tanácskozott. A lemondás hire a délutáni órákban terjedt el a politikai klu­bokban, ahoi azonban a váratlan eseményről szóló értesítést eleinte kételkedéssel fogadták, később azonban a lemondás hire minden oldalról megerősítést nyert, az esti órákban pedig a sajtóiroda hiva­talos kommünikéén is közölte e kormány lemondását. A Pasics-kormány lemondásá­nak közvetlen okairól a pártkö­rökben a legkülönbözőbb verziók terjedtek el. Egy tény azonban a lemondásból feltétlen megállapít­ható és pedig az, hogy a kor­mánypárt által eddig terjesztett híresztelések ellenére a kormánynak eddig nem' volt felhatalmazása a parlament fel­oszlatására és az uj választá­sok kiírására. A radikálisok szerint a mostani lemondásnak éppen az a célja,' hogy a királynak alkalmat adjon Pasics arra, hogy a kormánynak megbízást adjon az uj választások elrendelésére és vezetésére. Az el­lenzéken ezzel szemben úgy ma­gyarázzák Pasics váratlan lemon­jrsegbisást kap a választások kiírására tííásút, Yrugy a király nem helyeselte a kormánynak a parlament elnapo­lása körül folytatoli taktikáját és maga a király szólította fe! Pa­sics miniszterelnököt a lemon­dásra. A szombati napon az uj vál­ságból való kibontakozásra még nem történtek meg a szokásos lépések, amennyiben sem Jovano­­vics Ljuba házelnök, sem pedig az Ő lemondására való tekintet­tel helyettese, Dragovics alelnök nem kapott meghivást az udvar­hoz. A várható megoldásra vo­natkozóan természetesen már foly­nak a kombinációk a politikai körökben. A radikális-párt és Pri bicsevics-párt körében arra szá­mítanak, hogy újból Pasics kap megbízást kormányalakításra, azzal a határozott felhatalmazással, hogy a parlamentet feloszlassa és kiírja az uj választásokat. Az ellenzék is számol ezzel a megoldással, de azért nem adják föl azt a reményt sem, hogy ez­úttal az ellenzék javára meg fog változni a helyzet és hogy az uj kormány megbízatása alkalmával az ellenzéket is figyelembe fogják venni. Miután azt az ellenzék sem reméli, hogy kimondottan ellen­zéki politikus fog az uj kormány megalakítására megbízást kapni, arra számítanak, hogy a király nem Pasicsnak, hanem egy másik radikáíis-párti poli­tikusnak, valószínűié;: Jovano­­vics Ljubának fogja felajánlani a kormányalakítási megbízást, aki az ellenzék bevonásával széles koalíciós kormányt ala­kítana. Ebben a kormányban a sző­kébb ellenzéki blokk is részt mivé.,párt kívülről támogatná a kormányt. Az ellenzéki vezérek nyilatkozataiból arra lehet követ­keztetni, hogy ezt a megoldást az ellenzék is szívesen lá.'ná és haj­landó volna /ovanovics Ljuba kor­mányában részt venni. Mindezek a kombinációk ter­mészetesen egyelőre még ko­raiaknak látszanak, egy-két na­pon beiül azonban tisztázódni fog, hogy az udvar milyen meg­oldását kívánja a válságnak, te­kintettel arra, hogy a megoldás most teljesen a király kezé­ben van. Hivatalos jelentés a kormány lemondásáról A kormány lemondásáról a késő esti órákban a külügymi­nisztérium sajtóosztálya a követ­kező hivatalos kommünikét adta ki: »A királyi kormány lemondott azzal a szándékkal és óhajjal, hogy a maea részéről is mindent megtegyen a politikai és parla­menti helyzet tisztázására, amely olyképpen alakult ki, hogy egyes pártcsoportok és képviselők meg­változtatták programjukat, amely alapján választóik bizalmát bírják. Ezt a parlamenti jelenséget csak uj választásokkal lehet tisztázni. Á parlamenti ülések elnapolása módot ad arra. hogy minden ol­dalról megkíséreljék a helyzet megoldását« Politikai körökben nagy föltü­­nést keltett a kormány lemondá­sának iiyenképpeni megindoko­lása-Az ellenzék tanácskozásai Az ellenzéki pártok vezetői szombaton is folytatták tanácsko­zásaikat. Este hét órakor kapott az ellenzék hivatalos értesítést a venne, mig a Radics-párt és a föld-* kormány lemondásáról, amely Lapunk mai száma 24 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents