Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-11 / 101. szám

1924. őprilís II, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. <m Úgy kellene lenni, fiogy hal már a földet a magyar birtokos birtokát) óF vették él, á papiukat legalább maguk fizessék a dobrovoljácok. A valóság­ban azonban a helyzet az, hogy To­pol a, Kishegyes, Csantavér, Fekete­hegy, Ó-Moravica1, — szóval az öt ma­gyar község lakossága fizeti ä topolai görögkeleti plébánost. Az öt községnek évenként 12.000 dinárral, tehát összesen 60.000 dinárral kell hozzájárulni a to polai görögkeleti plébánia fentartásá­­hoz. Ebben az öt községben magyar és német anyanyelvű római katoliku­sok, reformátusok, evangélikusok és izraeliták laknak, akiknek az alkot­mány rendelkezései ellenére hozzá kell járulniok egy más vallásu plébánia fentartásához. Azt hisszük, hogy azok, akik a köz­ségeket — a más vallásu polgárokat — arra kényszerítik, hogy egy felekezet költségeihez hozzájáruljanak, nem tesz­nek jó szolgálatot a topolai görögke­leti plébániának sem, sőt talán a dob­­rovoljácok sem látják szívesen, hogy nekik a vallás malasztját is idegen yállásúak költségén szolgáltatják ki. kiürítési affér A beogradi sajtó nincs megelégedve a román kormánynak a jugoszláv jegyzékre adott válaszával Beogradból jelentik: A csütörtök délutáni beogradi lapok megerősítik a Bácsmegyei Napló szerdai értesü­lését. hogy a román kormány Cső­­lak-Antics bukaresti jugoszláv kö­vet jegyzékére már adott szóbeli választ. A román kormány válaszában — mint jelentik — hangsúlyozta, hogy a kiürítések körül történt túlkapások ügyében szigorú vizsgálatot fog in­dítani. A beogradi sajtó a román kor­mány válaszával nincs megeléged­ve és a Novosti annak a nézetének ad kifejezést, hogy abból a vizsgá­latból. amelyet a román . koTmány válaszában megígért, az idő rövid­sége miatt nem lesz semmi — Amennyiben azonban ez a vizs­gálat valóban megindulna, annak helyes és jogszerű lefolytatásában — irja a Novosti — hivatalos he­lyen már is kételkednek. Különben is általános az a vélemény, hogy Zsombolya kiürítését mindaddig el kell halasztani, mig a román kor­mány nem ad kártérítést a pusztitá­­sokért A Novosti cikke beogradi körök­ben nagy visszhangra talált. Tizenöt magyar községet pusztított el a szlovenszkói árvíz A nagybirtok megmentesenek ára Prágából jelentik: A lapok meg­rendítő részleteket közölnek a szlo­venszkói árvízkatasztrófáról. A je­lentések szerint a Latorca kiöntése tizenöt bodrogközi magyar falut pusztított el és több mint kétezer családot tett hajléktalanná. Az ár­­vizsujotta részen — több mint tíz­ezer katasztrális holdon — minden ház összedőlt és minden élőállat az árba fulladt. A katasztrófa napjan ötven embert sodort el a sebesen folyó víz. köztük több gyereket is, akik valamennyien meghaltak. A hajléktalan magyar családokat a kormány részben Kassán, részben a környékbeli falvakban helyezte el és részükre gyorssegélyként egy millió csehszlovák koronát utalt ki. A mentési munkálatokra Katonasá­got vezényeltek, amely elsősorban az árviz továbbterjedését akadá­lyozta meg. Az árvízkatasztrófával kapcsolat ban több lap éles támadást intéz * kormány és a bodrogközi Tisza szabályozó társaság ellen. A kriti­kus éjszakán ugyanis, amikor a La­torca gátjai szakadoztak, a veszede­lemben forgó magyar községek la­kosai — nagyrészt törpebirtokosok ■— hogy a falvakat az elöntéstől megmentsék, végső szükségben a közelben levő Semyei gróf több­ezer holdas birtokára akarták eresz­teni a megduzzadt Latorca vizét. A magyar gróf, aki a Tisza-szabályo­­zó társulat elnöke, a gátátvágásra kiment, a magyar földművesek ellen ulánus katonákat küldetett ki. akik valamennyiöket letartóztaták. jegy­zőjükkel együt, aki szintén részt­­vett az akcióban, A lapok rámutat­nak arra, hogy a magyar nagybir­tokos sokkal könnyebben kiheverte volna az árvizet, mint az a sok sze­gény magyar család, akiknek min­denük odaveszett és szigorú vizs­gálatot követelnek. Stinnes Hugó meghalt Berlinből táviratozzák: Stinnes Hugó csütörtök este 8 órakor meg­halt. Stinnes neve az utóbbi évtized­ben az egész világon ismertté lett óriási iparvállalatai által, amelyek révén úgyszólván az egész német nagyipart a kezében összpontosítot­ta. Németország napilapjainak je­lentékeny része az ő tulajdonában volt és gyáraival, bányáival és egyéb iparvállalataival nemcsak az egész német közgazdasági élet irá­nyítását. ragadta magához, hanem egyre több keleteurópai érdekeltsé­get kapcsolt be nagyszabású üzleti koncepciójába. Stinnes Hugónak nagy szerepe volt az elmúlt évben a Ruhr-vidék megszállása idején is. ö állott az élén annak a nagyiparos-csoport­nak. amely a franciák számára nagy gazdasági kedvezményeket ígért, ha a megszálló csapatok pa­rancsnoksága kieszközli, hogy a 8 órai munkaidőt Németországban 10 órára emeljék fel. Ebben a kérdés­ben többször tanácskozott Degoutte francia tábornokkal, amiért a biro­dalmi gyűlésen a szocialisták azt követelték, hogy emeljenek haza­árulást vádat Stinnes ellen. Stinnes a 8 órai munkaidőben látta a német gazdasági élet lerom­lásának főokát és ezért minden ere­jével azon volt, hogv a 8 órai mun­kaidőről szóló törvényt a birodalmi gyűlés megváltoztassa. De ez az erőfeszítése meghiúsult a német munkásság eüentállásán, amely an­nál hatékonyabb volt, mert a sűrűn változó német kormányoknak súlyt kellett helyezniük a munkásság kép­viselőinek támogatására. Stinnes néhány héttel ezelőtt be­tegedett meg spanyol náthában és szervezete nem tudott ellentállni a makacs bajnak. Halála percéig esz­méleténél volt és még utolsó órájá­ban is utasításokat adott családja ta<riainak. Németország közgazda­­sági életének legmarkánsabb egyé­niségét veszítette el Stinnesben. Megállnak a budapesti nyomdák A nyomdatulajdonosok összes munkásaikat kizárták Budapestről jelentik: A hirlap­­szedők bérkövetelése ügyében a nyomdatulajdonosok és munkások között megindult tárgyalások ered­ménytelenül végződtek. A munká­sok 50%-os béremelést követeltek, amit a nyomdatulajdonosok megta­gadtak. A tárgyalások befejezése után a nyomdatulajdonosok nemcsak a hirlapszedőket, hanem összes mun­kásaikat kizárták úgy, hogy pén-Ä „Névén“ sajtópöre A suboticai bíróság elvi jelentőségű döntése A szuboticai törvényszék csütör­tökön tárgyalta Pavlovics István törvényszéki elnök büntető-tanácsá­ban Ispánovics Matija. volt iskola­felügyelő, jelenleg népiskolai tanitó rágalmazási pőrét. Ispánovics a Névén című lap 1922. évi augusztus 5-iki számában élesen megtámadta Rabrenovics Milán közoktatásügyi miniszteri titkárt, a népiskolai ügyek referensét és azt irta róla, hogy pénzért osztogatja a tanítót ki­nevezéseket, amennyiben csak az jut tanítói álláshoz, aki ezer dinárt lefizet. A hírlapi közlemény alapján közhivatalnok sajtó utján elkövetett megrágalmazása miatt hivatalból indult meg az eljárás Ispánovics el­len. A csütörtöki tárgyaláson Ispáno­vics Matije vádlott beismerte, hogy a cikket ő irta, de kijelentette, hogy legjobb meggyőződése szerint köz­érdekből cselekedett. A felhozott vádakat Rabrenovics ellen szélié­ben hangoztatták tanítói körökben és ezek a vádak a nyilvánosság előtt is köztudomásra kerültek a beogradi Balkan citnü lap egyik közleményében. A Balkan cikke után irta meg ő az inkriminált cik­ket a Nevenben. Célja az volt. hogy a korrupció ellen küzdjön. A bitóság ezután helyt adott a legszélesebb körű bizonyításnak. Több tanút hallgattak ki, akik egy­behangzóan azt vallották, hogy ők tektől kezdve egyetlenegy buda­pesti nyomda sem dolgozik. Hir szerint a vidéki nyomdászok is csatlakoznak a sztrájkhoz, sőt olyan hirek is vannak, amelyek szerint a nyomdászsztrájk általános sztrájkká fog fejlődni. A napilapok közös magyar és né­met nyelvű napilapot akartak a sztrájk idejére kiadni, de a terv a »Szózat« merev magatartásán meg­hiúsult. csak hallomásból tudnak arról, hogy állítólag megvesztegették Rabrenovicsot és hogy csak az jut tanítói álláshoz, aki ezer dinárt fi­zet. Hogy tényleg történt volna megvesztegetés és hogy valaki adott volna pénzt Rabrenovicsnak, arról nincs tudomásuk. A bizonyítási eljárás befejezése után a közvádat képviselő Marusics Koszta államlügyész elmondotta vádbeszédét, amelyben kifejtette, hogy a vádlottnak nem sikerült a főtárgyaláson vádjait bebizonyítani. Kérte, hogv a vádlottat sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségéért a szerb büntető törvény 104-ik szaka­sza alapján Ítéljék el. Katanec dr. védő kifejtette, hogy a vádlott nemes indokból irta meg cikkét és a közérdeket kívánta szol­gálni. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és 500 dinár fő- és 200 dinár mellékbüntetésre Ítélte. A bíróság az Ítélet indokolásában kimondotta, hogy nem alkalmazta a szerb büntetőtörvény 104-ik szaka­szát, hanem — miután itt még min­dig érvényben van a magyar becsü­letvédelmi törvény, amely a fenfor­­gó vádra lényegesen enyhébb bün­tetést állapit meg és miután^ a jog­­gyakorlat az. hogy két törvény kö­zül azt kell alkalmazni, amely eny­hébb — a vádlottat a becsületvédel­mi törvény 2-i'k szakasza alapján ítéli el a 92-ik szakasz alkalmazá­sával, -Fix prix — nix? Több dolgok vannak földöt!- és­égen. Horatio, mintsem bölcselme­­teK álmodni képes. — mondjuk a ki­tűnő Hamlet-tel egy meglehetősen prózai problémával kapcsolatban: arról van szó ugyanis, hogy miért olcsóbb tizenöt százalékkal a szubo­ticai vasútállomás postája, mint a föposta. illetőleg miért méri drágáb­ban a bélyeget meg a stemplit a fő­­posta, mint a vasúti? Bármennyire hihetetlenül hangzik ugyanis, de a két postahivatal nem dolgozik egységes tarifa alapján. Lényeges differenciák mutatkoznak a postai díjszabás körül a két hiva­talban. Egészen véletlenül jöttünk: rá erre; feladtunk egy ötszáz diná­ros pénzeslevelet a szuboticai főpos­­tán és fizettünk érte tizenegv dinár és ötven púra illetéket, azután fel­adtunk másnap a vasúti postán ugyanolyan értékű pénzeslevelet ugyanarra a címre és ez a mulatság mindössze kerek tiz dinárba került. Minthogy a postahivatalok rendsze­rint szabott árat szoktak számítani és nem csinálnak engedmények nyújtásával konkurenciát egymás­nak. azt hittük, hogy valami téve­dés történhetett és ezért a legköze­lebbi alkalommal megismételtük a kísérletet — hasonló eredménnyel. A vasúti posta, állapítottuk meg most már teljességgel hitelesen, lé­nyegesen kulánsabb a felekkel szemben, mint a főposta . . . A szabad verseny hivei bizonyára örömmel üdvözlik a manchesteri gondolatnak a két szuboticai posta­hivatal eljárásában megnyilvánuló térhódítását, de ettől függetlenül mégis kiváncsiak vagyunk arra, hogy miért számíthatja olcsóbban a portót a vasúti postafiók a főpostá­­nái? Kisebb rezsivel dolgozik? Ju­tányosakban kapja a nyersanyagot? Szállítási kedvezményben részesül a vasúttól? Elve: nagy forgalom, kis haszon? El akarja csalni a fele­ket a ^főintézettől? A vasúti posta dolgozik tizenöt percentes haszonkontóval, vagy a főposta kalkulál be magának tizenöt százalék ázsiót? És ha már benne vagyunk az in­­terpellálásban: helyes az. hogy ilyen ázsiói állapotok vannak a pos­tánál? v , HÍREK 9 81 9 — A román királyi pár Parisban. Párisból jelentik: Ferdinand román király és Mária királyné csütörtö­kön délután Párisba érkezett. A pá­lyaudvaron Millerand köztársasági elnök és Poincaré miniszterelnök fogadta őket. A vasútról a feldíszí­tett, fellojbogózott uccákon át a kül­ügyminisztérium palotájába hajtat­tak, ahol lakást bocsátottak a ro­mán királyi párnak rendelkezésére. Este diszebéd volt az Elysée palo­tában. — Az 1904. évfolyambeliek soro­zása. Becskerekről jelentik: Az 1904. évfolyambeli hadköteleseket Becskereken augusztus 28., 29., 30. és 31-én sorozzák. A Bánság többi részén a sorozást julius első felé­ben kezdik meg. — Angol-román konfliktus az er­délyi angol birtokvásárlások miatt. Londonból jelentik: A Daily Telegraph értesülése szerint London és Bukarest között diplomáciai levélváltás folyik a londoni bankok ama fenyegetéséből ki­folyólag, hogy törölni fogják a román kötvényeket a londoni árfolyamlapról, ha a románok továbbra sem hajlandók honorálni az angol alattvalók követelé­,\

Next

/
Thumbnails
Contents