Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-11 / 101. szám
1924. őprilís II, BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. <m Úgy kellene lenni, fiogy hal már a földet a magyar birtokos birtokát) óF vették él, á papiukat legalább maguk fizessék a dobrovoljácok. A valóságban azonban a helyzet az, hogy Topol a, Kishegyes, Csantavér, Feketehegy, Ó-Moravica1, — szóval az öt magyar község lakossága fizeti ä topolai görögkeleti plébánost. Az öt községnek évenként 12.000 dinárral, tehát összesen 60.000 dinárral kell hozzájárulni a to polai görögkeleti plébánia fentartásához. Ebben az öt községben magyar és német anyanyelvű római katolikusok, reformátusok, evangélikusok és izraeliták laknak, akiknek az alkotmány rendelkezései ellenére hozzá kell járulniok egy más vallásu plébánia fentartásához. Azt hisszük, hogy azok, akik a községeket — a más vallásu polgárokat — arra kényszerítik, hogy egy felekezet költségeihez hozzájáruljanak, nem tesznek jó szolgálatot a topolai görögkeleti plébániának sem, sőt talán a dobrovoljácok sem látják szívesen, hogy nekik a vallás malasztját is idegen yállásúak költségén szolgáltatják ki. kiürítési affér A beogradi sajtó nincs megelégedve a román kormánynak a jugoszláv jegyzékre adott válaszával Beogradból jelentik: A csütörtök délutáni beogradi lapok megerősítik a Bácsmegyei Napló szerdai értesülését. hogy a román kormány Csőlak-Antics bukaresti jugoszláv követ jegyzékére már adott szóbeli választ. A román kormány válaszában — mint jelentik — hangsúlyozta, hogy a kiürítések körül történt túlkapások ügyében szigorú vizsgálatot fog indítani. A beogradi sajtó a román kormány válaszával nincs megelégedve és a Novosti annak a nézetének ad kifejezést, hogy abból a vizsgálatból. amelyet a román . koTmány válaszában megígért, az idő rövidsége miatt nem lesz semmi — Amennyiben azonban ez a vizsgálat valóban megindulna, annak helyes és jogszerű lefolytatásában — irja a Novosti — hivatalos helyen már is kételkednek. Különben is általános az a vélemény, hogy Zsombolya kiürítését mindaddig el kell halasztani, mig a román kormány nem ad kártérítést a pusztitásokért A Novosti cikke beogradi körökben nagy visszhangra talált. Tizenöt magyar községet pusztított el a szlovenszkói árvíz A nagybirtok megmentesenek ára Prágából jelentik: A lapok megrendítő részleteket közölnek a szlovenszkói árvízkatasztrófáról. A jelentések szerint a Latorca kiöntése tizenöt bodrogközi magyar falut pusztított el és több mint kétezer családot tett hajléktalanná. Az árvizsujotta részen — több mint tízezer katasztrális holdon — minden ház összedőlt és minden élőállat az árba fulladt. A katasztrófa napjan ötven embert sodort el a sebesen folyó víz. köztük több gyereket is, akik valamennyien meghaltak. A hajléktalan magyar családokat a kormány részben Kassán, részben a környékbeli falvakban helyezte el és részükre gyorssegélyként egy millió csehszlovák koronát utalt ki. A mentési munkálatokra Katonaságot vezényeltek, amely elsősorban az árviz továbbterjedését akadályozta meg. Az árvízkatasztrófával kapcsolat ban több lap éles támadást intéz * kormány és a bodrogközi Tisza szabályozó társaság ellen. A kritikus éjszakán ugyanis, amikor a Latorca gátjai szakadoztak, a veszedelemben forgó magyar községek lakosai — nagyrészt törpebirtokosok ■— hogy a falvakat az elöntéstől megmentsék, végső szükségben a közelben levő Semyei gróf többezer holdas birtokára akarták ereszteni a megduzzadt Latorca vizét. A magyar gróf, aki a Tisza-szabályozó társulat elnöke, a gátátvágásra kiment, a magyar földművesek ellen ulánus katonákat küldetett ki. akik valamennyiöket letartóztaták. jegyzőjükkel együt, aki szintén résztvett az akcióban, A lapok rámutatnak arra, hogy a magyar nagybirtokos sokkal könnyebben kiheverte volna az árvizet, mint az a sok szegény magyar család, akiknek mindenük odaveszett és szigorú vizsgálatot követelnek. Stinnes Hugó meghalt Berlinből táviratozzák: Stinnes Hugó csütörtök este 8 órakor meghalt. Stinnes neve az utóbbi évtizedben az egész világon ismertté lett óriási iparvállalatai által, amelyek révén úgyszólván az egész német nagyipart a kezében összpontosította. Németország napilapjainak jelentékeny része az ő tulajdonában volt és gyáraival, bányáival és egyéb iparvállalataival nemcsak az egész német közgazdasági élet irányítását. ragadta magához, hanem egyre több keleteurópai érdekeltséget kapcsolt be nagyszabású üzleti koncepciójába. Stinnes Hugónak nagy szerepe volt az elmúlt évben a Ruhr-vidék megszállása idején is. ö állott az élén annak a nagyiparos-csoportnak. amely a franciák számára nagy gazdasági kedvezményeket ígért, ha a megszálló csapatok parancsnoksága kieszközli, hogy a 8 órai munkaidőt Németországban 10 órára emeljék fel. Ebben a kérdésben többször tanácskozott Degoutte francia tábornokkal, amiért a birodalmi gyűlésen a szocialisták azt követelték, hogy emeljenek hazaárulást vádat Stinnes ellen. Stinnes a 8 órai munkaidőben látta a német gazdasági élet leromlásának főokát és ezért minden erejével azon volt, hogv a 8 órai munkaidőről szóló törvényt a birodalmi gyűlés megváltoztassa. De ez az erőfeszítése meghiúsult a német munkásság eüentállásán, amely annál hatékonyabb volt, mert a sűrűn változó német kormányoknak súlyt kellett helyezniük a munkásság képviselőinek támogatására. Stinnes néhány héttel ezelőtt betegedett meg spanyol náthában és szervezete nem tudott ellentállni a makacs bajnak. Halála percéig eszméleténél volt és még utolsó órájában is utasításokat adott családja ta<riainak. Németország közgazdasági életének legmarkánsabb egyéniségét veszítette el Stinnesben. Megállnak a budapesti nyomdák A nyomdatulajdonosok összes munkásaikat kizárták Budapestről jelentik: A hirlapszedők bérkövetelése ügyében a nyomdatulajdonosok és munkások között megindult tárgyalások eredménytelenül végződtek. A munkások 50%-os béremelést követeltek, amit a nyomdatulajdonosok megtagadtak. A tárgyalások befejezése után a nyomdatulajdonosok nemcsak a hirlapszedőket, hanem összes munkásaikat kizárták úgy, hogy pén-Ä „Névén“ sajtópöre A suboticai bíróság elvi jelentőségű döntése A szuboticai törvényszék csütörtökön tárgyalta Pavlovics István törvényszéki elnök büntető-tanácsában Ispánovics Matija. volt iskolafelügyelő, jelenleg népiskolai tanitó rágalmazási pőrét. Ispánovics a Névén című lap 1922. évi augusztus 5-iki számában élesen megtámadta Rabrenovics Milán közoktatásügyi miniszteri titkárt, a népiskolai ügyek referensét és azt irta róla, hogy pénzért osztogatja a tanítót kinevezéseket, amennyiben csak az jut tanítói álláshoz, aki ezer dinárt lefizet. A hírlapi közlemény alapján közhivatalnok sajtó utján elkövetett megrágalmazása miatt hivatalból indult meg az eljárás Ispánovics ellen. A csütörtöki tárgyaláson Ispánovics Matije vádlott beismerte, hogy a cikket ő irta, de kijelentette, hogy legjobb meggyőződése szerint közérdekből cselekedett. A felhozott vádakat Rabrenovics ellen széliében hangoztatták tanítói körökben és ezek a vádak a nyilvánosság előtt is köztudomásra kerültek a beogradi Balkan citnü lap egyik közleményében. A Balkan cikke után irta meg ő az inkriminált cikket a Nevenben. Célja az volt. hogy a korrupció ellen küzdjön. A bitóság ezután helyt adott a legszélesebb körű bizonyításnak. Több tanút hallgattak ki, akik egybehangzóan azt vallották, hogy ők tektől kezdve egyetlenegy budapesti nyomda sem dolgozik. Hir szerint a vidéki nyomdászok is csatlakoznak a sztrájkhoz, sőt olyan hirek is vannak, amelyek szerint a nyomdászsztrájk általános sztrájkká fog fejlődni. A napilapok közös magyar és német nyelvű napilapot akartak a sztrájk idejére kiadni, de a terv a »Szózat« merev magatartásán meghiúsult. csak hallomásból tudnak arról, hogy állítólag megvesztegették Rabrenovicsot és hogy csak az jut tanítói álláshoz, aki ezer dinárt fizet. Hogy tényleg történt volna megvesztegetés és hogy valaki adott volna pénzt Rabrenovicsnak, arról nincs tudomásuk. A bizonyítási eljárás befejezése után a közvádat képviselő Marusics Koszta államlügyész elmondotta vádbeszédét, amelyben kifejtette, hogy a vádlottnak nem sikerült a főtárgyaláson vádjait bebizonyítani. Kérte, hogv a vádlottat sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségéért a szerb büntető törvény 104-ik szakasza alapján Ítéljék el. Katanec dr. védő kifejtette, hogy a vádlott nemes indokból irta meg cikkét és a közérdeket kívánta szolgálni. A bíróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében és 500 dinár fő- és 200 dinár mellékbüntetésre Ítélte. A bíróság az Ítélet indokolásában kimondotta, hogy nem alkalmazta a szerb büntetőtörvény 104-ik szakaszát, hanem — miután itt még mindig érvényben van a magyar becsületvédelmi törvény, amely a fenforgó vádra lényegesen enyhébb büntetést állapit meg és miután^ a joggyakorlat az. hogy két törvény közül azt kell alkalmazni, amely enyhébb — a vádlottat a becsületvédelmi törvény 2-i'k szakasza alapján ítéli el a 92-ik szakasz alkalmazásával, -Fix prix — nix? Több dolgok vannak földöt!- éségen. Horatio, mintsem bölcselmeteK álmodni képes. — mondjuk a kitűnő Hamlet-tel egy meglehetősen prózai problémával kapcsolatban: arról van szó ugyanis, hogy miért olcsóbb tizenöt százalékkal a szuboticai vasútállomás postája, mint a föposta. illetőleg miért méri drágábban a bélyeget meg a stemplit a főposta, mint a vasúti? Bármennyire hihetetlenül hangzik ugyanis, de a két postahivatal nem dolgozik egységes tarifa alapján. Lényeges differenciák mutatkoznak a postai díjszabás körül a két hivatalban. Egészen véletlenül jöttünk: rá erre; feladtunk egy ötszáz dináros pénzeslevelet a szuboticai főpostán és fizettünk érte tizenegv dinár és ötven púra illetéket, azután feladtunk másnap a vasúti postán ugyanolyan értékű pénzeslevelet ugyanarra a címre és ez a mulatság mindössze kerek tiz dinárba került. Minthogy a postahivatalok rendszerint szabott árat szoktak számítani és nem csinálnak engedmények nyújtásával konkurenciát egymásnak. azt hittük, hogy valami tévedés történhetett és ezért a legközelebbi alkalommal megismételtük a kísérletet — hasonló eredménnyel. A vasúti posta, állapítottuk meg most már teljességgel hitelesen, lényegesen kulánsabb a felekkel szemben, mint a főposta . . . A szabad verseny hivei bizonyára örömmel üdvözlik a manchesteri gondolatnak a két szuboticai postahivatal eljárásában megnyilvánuló térhódítását, de ettől függetlenül mégis kiváncsiak vagyunk arra, hogy miért számíthatja olcsóbban a portót a vasúti postafiók a főpostánái? Kisebb rezsivel dolgozik? Jutányosakban kapja a nyersanyagot? Szállítási kedvezményben részesül a vasúttól? Elve: nagy forgalom, kis haszon? El akarja csalni a feleket a ^főintézettől? A vasúti posta dolgozik tizenöt percentes haszonkontóval, vagy a főposta kalkulál be magának tizenöt százalék ázsiót? És ha már benne vagyunk az interpellálásban: helyes az. hogy ilyen ázsiói állapotok vannak a postánál? v , HÍREK 9 81 9 — A román királyi pár Parisban. Párisból jelentik: Ferdinand román király és Mária királyné csütörtökön délután Párisba érkezett. A pályaudvaron Millerand köztársasági elnök és Poincaré miniszterelnök fogadta őket. A vasútról a feldíszített, fellojbogózott uccákon át a külügyminisztérium palotájába hajtattak, ahol lakást bocsátottak a román királyi párnak rendelkezésére. Este diszebéd volt az Elysée palotában. — Az 1904. évfolyambeliek sorozása. Becskerekről jelentik: Az 1904. évfolyambeli hadköteleseket Becskereken augusztus 28., 29., 30. és 31-én sorozzák. A Bánság többi részén a sorozást julius első felében kezdik meg. — Angol-román konfliktus az erdélyi angol birtokvásárlások miatt. Londonból jelentik: A Daily Telegraph értesülése szerint London és Bukarest között diplomáciai levélváltás folyik a londoni bankok ama fenyegetéséből kifolyólag, hogy törölni fogják a román kötvényeket a londoni árfolyamlapról, ha a románok továbbra sem hajlandók honorálni az angol alattvalók követelé,\
