Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-11 / 101. szám
Poštannra plaćena u got jjb Ara egy és fél dinár * * Postaszállítási díj készpénzben lefizetve Megjelenik ünnep után és hétfőn déjheST^j Telefon sxím: Kiadóhivatal 8—58. Szerkesztőség 5—10 Előfizetést ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova u!.l.(Le!bach-palota) Szerkesztőség: Aleksandrova ni. 1. (Rossia-Fonciére-palota) 1'fíi Fájdalmas panasszal fordulnak hozzánk a mali-idjosi — kishegyesi magyar földmunkások. A mali-idjosi gazdákra panaszkodnak, akik — a panasz szerint — csak akkor szerződtetik őket aratómunkára, ha két hétig ingyen, vagy hosszabb ideit? n szokásos napszámnál sokkal olcsóbban dolgoznak náluk. „Minek ir az újságjuk a kivándorlás ellen — kérdezi a panaszos levél — Írjanak inkább azok ellen a gazdák ellen, akik bennünket kivándorolni kényszerítenek.“ A kishegyes) panasz súlyos problémákat, keserű kérdéseket fodroz fel a nemzetiségi küzdelmek halott taván. Olyan sokszor hallottuk, olvastuk, irtuk, hogy sem foglalkozás, sem vagyon, sem osztélyelhelyezkedés nem állíthat korlátot magyar és magyar közé, hogy a magyarság nagyobb és hatalmasabb átfogó, összetartó erő, mint amennyi szétválasztó ereje ven az osztály érdekeknek, hogy annyi közös sérelme, megegyező törekvése van a háromszáz hektárok urainak a nincstelenekkel, hogy még jó ideig egy irányban jelölik ki a sérelmek és kívánságok a magyarság politikájának útját, — hogy magunk is hittünk ezekben a kétségeket elzsibbasztó Igazságokban. S most elébünk s a hirdetett igazságok elé áll a kishegyesi panasz, a magyar földnélküliek siráma, akik most nem is az agrárreform végrehajtóira, nem is a kormány rendeletéire s a rendeletek végrehajtóira panaszkodnak, hanem a magyar gazdákra, akik csak robotért adnak nekik munkaalkalmat. A régi Magyarországon a boldog uralom idejében még meg lehetett érteni azokat az elhatározásokat, melyek hasonló panaszokat szültek. A magyar alföldre egy időben csak tót aratókat hoztak a latifundiumok urai, mert az igénytelenebb munkás kisebb bérrel is beérte. Felvetődött az a gondolat is azidőben, hegy kulikat hoznak az erstómunkára, mert azok megelégesznek naponkint egy marék rizszsel, a magyar parasztot meg szalonnával kel! etetni hogy virradattól alkonyatig dolgozni tudjon. S amikor a belföldi termelés eredménye meghaladta a szükségletet s nem az import búza s a méíermázsanként hét aranykoronás védővám szabta meg a belföldön termett búza árának magasságát, ezen a vidéken született meg az az ötlet i$, hogy a nagybirtokok termeljenek - kevesebb búzát, mint amennyivel a belföldi szükséglet kielégíthető. De — úgy gondoltuk és még mindig úgy gondoljuk — a kisebbségi sorba jutás felfüggeszt tette azokat az osztály ellentéteket, melyek, amig a közös sors nem terelt bennünket szüle és meredek útra, akár a legkíméletlenebb harci eszközökkel igyekeztek külön érdekeiket érvényesíteni. Úgy gondoltuk és még mindig úgy gondoljuk, ha a háború kitörése létrehozhatta a német munkások és a német gyáriparosok parlamenti képviselete között a Burgfriede-1, létrehozhatja az a történelmi változás is, melyen egyformán estünk át mindnyájan magyarok. Vájjon meglátják-e azok, akik a magyar sors intézésének jószándéku vezetői, hogy a kishegyesi probléma éppúgy az egész magyarság égető problémája, mint akár a földnélküliség, az iskoláztatás s a választói jog ? S ez még inkább az, mert az iskolák megnyitásához, a föld igazságos szétosztásához, a választói jog megszerzéséhez törvények, rendeletek s a törvényeknek és rendeleteknek igazságos és méltányos végrehajtása kell, de ezt mi magunk idéztük föl s mi magunk megoldhatjuk. Ki beszélhet magyar egységről *ddig, amig van magyar földbirtokos, aki a magyar földmunkás számára visszaállítja a robottörvényt, ki vehet részt a kivándorlás elleni propagandában, amig írem menthetünk föl mindenkit annak a látszatnak vádja alól, hogy csak olcsó napszámot s ingyenes robotot akarnak biztosítani maguknak az itthonmarasztalt zsellérektől ? A Magyar Párt vezetőségének föl kell ismerni a Kishegyesen kifakadt problémának rendkívüli jelentőségét s magának kell megkísérelnie annak a szociális kérdésnek megoldását, ami a Icishegyesi magyar gazdákat a kishegyesi magyar munkásokkal »zembeállitotta. A magyar egység gondolata gyors, energikus és határozott cselekvést követel. Pastes megbízást kapott a királytól a választások kiírására Május közepén feloszlatják a nemzetgyűlést — Az ellenzéki értekezlet tiltakozott a parlament szüneteltetése ellen Beogradból jelentik: Futótűzként terjedt el csütörtökön reggel az a hír a politikai körökben, hogy a király az árvizsujtotta vidékekre való elutazása előtt fogadta Pastes miniszterelnököt és ez alkalommal felhatalmazta a kormányt arra, hogy szükség esetén kiírják az uj választásokat. Ebben az esetben a Pasics-kormány májusra összehívná a nemzetgyűlést, verifikálná a hátralevő Radics-párli mandátumokat és azután királyi kézirattal feloszlatja a szkupstinát. A választások kiírása nyomban a házfeloszlalás után azonnal megtörténne; a koalíció csak mintegy negyedévig kormányozna parlament nélkül. Eszerint augusztus közepén kerülne sor a választások megtartására és a választások eredménye szerint alakulna meg az uj kormány. Csütörtök délután a minisztertanács ülést tartott, amelyen azonban Pastes miniszterelnök nem jelent meg, hanem telefonon értesítette a kormány tagjait, hogy gyöngélkedése miatt nem vehet részt az ülésen. A minisztertanács után a kormány radikális tagjai a Bácsmegyei Napló beogradi munkatársa előtt cáfolták azokat a híreket, mintha a kormánynak fölhatalmazása volna a parlament elnapold■ sóra és az uj választások kiírására'. Ennek ellenére azonban politika1 körökben tovább is tartja magú* ez a hír, amelynek az ellenzék is hitelt ad. A délutáni minisztertanács A minisztertanács csütörtökön ülést tartott, amelyen fontos reszortügyek kerültek tárgyalás alá. A minisztertanács elsősorban megszavazott Beograd város részére kilenc millió dinár hitelt, amelyet uccakövezésekre és a csatornahálózat kiterjesztésére fordítanak. Azután a földmiveiésügyi miniszter referált az árvizek okozta károkról, mire a minisztertanács elhatározta, hogy amig a teljes kárt nem állapítják meg, gyorssegély! folyásit az árvízkárosultak részere. Végül a földmiveiésügyi miniszter a vetések állásáról tett jelentést. A jelentés szerint a Vajdaságban, Horvátországban és Szlovéniában az őszi vetések állása kitűnő, Délszerbiában és Szerbia egyes részein azonban -nem sikerült az őszi vetés és előreláthatólag a termés is gyenge lesz. A minisztertanács igyekezni fog a helyzeten segíteni és máris ta vaszi vetőmagvakat küldött ezekre a helyekre, hogy az őszi vetést tavaszi vetéssel pótolják. Pasics és Jovanovics Ljuba a királynál A király csütörtök délután három órakor visszatért az árvíz által sújtott vidékeken tett látogatásáról és utána délután négy órakor Pasics miniszterelnök megjelent az udvarban, több mint egy órás audiencián. Közvetlen utána pedig Jovanovics Ljuba házelnök kapott kihallgatást. Politikai körökben úgy hírlik, hogy különösen azokkal a bizonyítékokkal sikerült Pasicsnak a koronát meggyőzni a választások szükségességéről, amelyekkel a kormány már hetek óta operál az udvarnál, Radics külföldi agitációjúra vonatkozólag. A kormány ugyanis — hír szerint — olyan okmányoknak van a birtokában, amelyek a nyilvánosság előtt még ismeretlen adatokat tartalmaznak Radics külföldi működéséről és amelyek alkalmasak arra, hogy megingassák a korona bizalmát azokkal a pártokkal szemben is, amelyek Radicsékkal együtt akarnak haladni. Királyi ukázzal bezárják októberig a parlament ülésszakát ? A minisztertanács csütörtök este újból ülést tartott, amelyen Pasics miniszterelnök ismertette a kormány tagjaival a helyzetet. Az ülés után a kormány tagjai elzárkóztak minden fölvilágositásedás elől, csak annyit mondottak, hogy a kormány körében kedvezően Ítélik meg a helyzetet. Más oldalról szerzett értesülésünk szerint a kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az alkotmányban biztosított jogánál fogva királyi, ukázzal bezárja a parlament mostani ülésszakát és így a következő ülésszak csak október 20-ikán kezdődne. Ily módon csak októberben következne be a parlament elnapolása, ha addig a parlamenti erőviszonyokban nem állna be eltolódás. így a kormánynak csaknem héthónapi ideje volna a parlamentnél küli kormányzásra, amivel választási esélyeit is lényegesen megjavítaná. Csütörtök este elterjedt hirelc szerint az udvarban is megvan már a hajlandóság erre a megoldásra. Véglegesnek azonban még ez a kibontakozási mód se tekinthető és még mindig számolni kell azzal, hogy május közepén összehívják a parlamentet a Radics-párti mandátumok igazolása céljából — amihez a korona ragaszkodik — és már ezután sor kerül a parlament elnapolására. Az ellenzéki blokk értekezlete A politikai helyzetben — az általános várakozás ellenére — csütörtökön sem állt be lényegesebb fordulat. A legfontosabb kérdésben, a parlament összehívásának ügyében még mindig nem történi
