Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-05 / 95. szám
TQ24 április 5. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. ,feske(löket, hogy foglalják írásba minddzokat az üzletkörükben megnyilvánuló kívánságokat, amelyeknek figyelembevételét a> Magyarországgal megkötendő kereskedelmi Szerződésben szükséegsnek tartják 'és ezt héttő délig juttassák el a. szuboticai Lloyd titkári hivatalához. Az ülés bizottságot küldött ki, amely a beérkező javaslatok alapján a Kamarához felterjesztendő elaborátiirnot kidolgozza. Bejelentették az értekezleten, hogy a szuboticai Lloyd akciójának eredményeképpen a közvetlen telefonforgalom Szubotica és Budapest között még ebben a hónapban meg fog nyílni. Az értekezlet a kereskedelmi szerződéssel kapcsolatban a kereskedőkre nézve a vízumkényszer eltörlését is szükségesnek tartja a Magyarországgal való forgalomban. Elhatározták a jelenvoltak, hogy ha ez nem volna keresztülvihető, úgy magyar konzulátusi kirendeltség felállítását kérik Szuboticára, hogy az útleveleket ne kelljen Beogradba küldeni vizumoztatás végett. E hoszadalmas eljárás miatt ugyanis a beogradi és környékbeli kereskedelmi és iparvállalatok kedvezőbb helyzetben vannak, mint a szuboíicaiak és a vajdaságiak. A szuboticai konzulátus létesítésével megkönnyít enék az egész Vajdaság kereskedőinek helyzetét, mert ezek ut közben itt a határállomáson megkaphatnák a vízumot. Szóba kerültek még a Magyarországon való transitó-forgalom nehézségei és különösen azok az akadályok, amelyeket a magyar földmivelésügyi minisztérium a jugoszláviai állat- és élelmiszer-szállittnányok átvitele elé gördít. Két halottja van a mohácsi vérengzésnek A vizsgálat szerint a csendőrök josjo3 önvédelemből használták fegyverüket Mohácsról jelentik : A mohácsi föidtagositás alkalmával történt vérengzés ügyében — amelyről a B icsmegyei Napló már beszámolt — pénteken megindult a vizsgálat. A vérengzésnek eddig két halottja vau: Koller János még csütörtök éjjel, unokafivére, Kober György pedig pénteken délelőtt meghalt. Hat sebesültet ápolnak. Ezeknek az állapota nem veszélyes. A sebesültek között van Roheim Jenő mérnök is, aki véletlenül tartózkodott abban a szobában, ahol a csendőrök fegyverüket használták. A mohácsi vizsgálóbíró megkezdte a kihallgatásokat. Pénteken reggelre pedig Mohácsra érkezett Pécsről egy h db író és a katonai ügyész is. Az eddigi vizsgálat a következőket állapította meg : Funták járásbiró jóformán az egész mohácsi határt egy tagba akarta egyesíteni. A határban apróbb birtoktestek vannak és ezeknek a kisbirtokosoknak a tulajdonosai semmi körülmények között sem akartak megválni régi földjüktől. Amikor Flinták a tagositási tárgyaláson látta a megjelentek fenyegető magatartását, igénybevette a tárgyalásra kivezényeli két csendőr segítségét. A csendőrök fegyverüket használták. Hat lövés dördüli el. A vizsgálat eddig azt állapította meg, hogy csak különös véletlen folytán okozhattak sérülést a golyók, mert a csendőrök álliíólag a menyezet felé irányított fegyverből tüzeltek. A vizsgálóbíró szerint a csendőrök jogos önvédelemből használták a fegyvert. Napirendre tűzte a szanálási törvényjavaslatot a magyar nemzetgyűlés Bethlen kilenc nap alatt he akarja fejezni a vitát Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés pénteki ülésén Kállay Tibor előadó beterjesztette a pénzügyi, közigazgatási és igazságügyi bizottságok együttes jelentését a szanálási törvényjavaslathoz és kérte a sürgősség kimondását. Ezután harmadszori olvasásban elfogadta a nemzetgyűlés a középiskolai reformról szóló törvényjavaslatot. A társasházak tulajdonáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása során Petrovácz Gyula szólalt föl majd a javaslatot elfogadták. Fábián Béla a világháború hősi halottainak emlékét megörökítő törvényjavaslathoz szólt hozzá és hangsúlyozta, hogy az élő hősöket, elsősorban a rokkantakat is meg kell becsülni. A javaslathoz az ellenzék szónokai. Lendvai-Lehner István, Rupert Rezső és Meskó Zoltán is hozzájárultak. A szanálási törvényjavaslat napirendre tűzése körüli vita első szónoka Szilágyi Lajos, a polgári ellenzék nevében szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy bizalmatlan a kormány iránt és ezért ellenzi a javaslat napirendre tűzését. Bethlen István gróf miniszterelnök válaszában kétségbe vonta azt, hogy Szilágyinak felhatalmazása volna a polgári ellenzék nevében beszélni. Lendvai-Lehner István: Meglátjuk. hogy van-e felhatalmazása. Fábián Béla: Helyeslem a miniszterelnök ur tervét. 1 Sándor Pál. Berky Gyula. Ugrón Gábor és Pakots József után Farkas István hangsúlyozta, hogy oly súlyos kérdés, mint a szanálási javaslat. megfontoltan kell határozni és nem lehet ezt az ügyet — mint a miniszterelnök tervezi — kilenc nap alatt elintézni. Bethlen gróf Farkasnak válaszol va kijelentette, hccv a szociáldemokraták osztálypártot képviselnek és nincs joguk a nemzet nevében beszélni. Propper Sándor (Bethlen felé): Talán maga képviseli a nemzetet?! Drózdy Győző: Tehén-párt! Pakots József felszólalása után a nemzetgyűlés megszavazta a szanálási javaslat napirendre tűzését. A kormánnyal szavaztak a demokraták is. Nyolc ajánlat érkezett a hellyel uradalom bérletére Az Agrarna Banka és az Angol-Szerb Bank ajánlatát visszautasították Beogradból jelentik: Csütörtökön nyitotta fel a béllyei uradalom bérletére beterjesztett ajánlatokat az uradalom bérbeadásával megbízott parlamenti bizottság. Az ajánlatok felbontásánál a bizottság tagjain kívül jelen voltak az ajánlattevő csoportok képviselői is. A pályázatra összesen nyolc ajánló! érkezett. Az első ajánlatot az állami alkalmazottak beszerzési szövetkezete nyújtotta be. A szövetkezet felajánlja az államnak a tiszta haszonban való haszonrészesedést. Az ajánlat szerint az államnak biztosítanak az első tiz évben 20 százalék, a második évtizedben 30 százalék, a harmadik decenniumban 40 százalék és a további busz évben 50 százalék haszonrészesedést. A tisztviselő szövetkezet felajánlja azonkívül az államnak azt az alternativ bérleti módozatot, hogy a százalékos haszonrészesedés helyett az első tiz bérleti évben egy millió arany dinárt, a második tiz évben másfél millió, a harmadik tiz évben két millió, a további években pedig két és fél millió aranydinárt fizet az államnak. A második ajánlatot a jugoszláviai pénzintézetek konzorciuma tette, amelyben több zagrebi pénzintézet, úgymint a Srpska Banka, a PrVa Hrvatska Stedionica, a Hrvatska Eskomptna Banka, ?, Jugoszlavenska Banka és a Hipotekarna Banka továbbá a heogradt Promeina Banka szerepelnek. A konzorcium hajlandó bevonni a bérletbe több beogradi, boszniai, szlavóniai és vajdasági szláv pénzintézetet is. A konzorcium évi százezer métermázsa gabonát, vagy ennek tőzsdei kurzuson átszámított valutáris értékét, ezidőszerint körülbelül 33 millió dinárt ajánl fel bérösszeg fejében. Ezenkívül az ármentesitett föld után holdanként egy métermázsa búzát, valamint a kitermelt fa 25 százalékát hajlandó átengedni az államnak. A harmadik ajánlat kisebb bankcsoporté. amely az Agrarna-Ban- f ka, az Industríjska- es a Bosanska Banka-hó\ áll és amelyhez csatlakozott a zagrebi Fakitermelő R.-T. is. Évi bér fejében hatvanezer métermázsa búzát és nyolcvanezer métermázsa tengerit ajánlanak fel. A negyedik ajánlatot a londoni Angol-Szerb Bank tette, társulva a zagrebi Jugoszláviai Erdőkitermelő R.-T. vállalattal. Az első évre hétmillió papirdinárt, a másodikra tiz és félmilliót, a többi negyvennyolc évre pedig évenként tizennégymillió dinár bért kinál fe! a tiszta jövedelem negyven százalékán kívül. Az ötödik Kogedics Szlavko indjijai magánzó ajánlata, ötven millió dinár alaptőkével, amelynek felét csehszlovák, holland és osztrák pénzemberek nyújtják az ajánlattevőnek. Évi bér fejében tízezer métermázsa búzát, illetőleg zabot, húszezer métermázsa szénát, ugyanannyi szalmát, valamint egy vagon zsírt hajlandó a tiszta jövedelem ötven százalékán kívül az államnak juttatni. #A hatodik ajánlat orosz-holland pénzcsoporté, amit egy párisi bank és a berlini Deutsches Bank finanszírozna. Negyven százalékot ajánl fel a tiszta bevételből. A hetedik ajánlatot László Sándor pozsonyi földbirtokos küldte be. Az ajánlaton még Fleischer Pál és Schwartz Miksa budapesti magánzók aláírása is szerepel, ötven évi bér fejében 32.250 vagon gabonát ajánlanak fel. ami évente 21 millió dinárnak felel meg. A nyolcadik ajánlat vajdasági magyaroké. akik a Sombori Agrár- Egyesület utján tettek ajánlatot, ötvenhárom és félmillió dinárt ajánl fel átlagban évente, még pedig az első évben 35 és fél millió dinárt és azután fokozatosan többet, mig az utolsó évben 75 és fél millió dinár évi bérösszeget 7.10-es svájci ■kurzuson valorizálva. Ezenkívül évenként 12 vagon búza- és tengerilisztet, cukrot és zsírt. A bizottság nem vette figyelembe az Agrarna Banka és az Angol- Szerb Bank ajánlatát, mert nem csatoltak bizonylatot arról, rendelkeznek-e a szükséges tőkével. A beogradi lapok már is éles támadást intéznek a vajdasági magyarok és László Sándor ajánlata ellen és azt hangsúlyozzák, hogy politikai szempontból a magyarok kezére akarják játszani a nagykiterjedésü határszéli birtokot. Nagy propagandát kezdtek annak érdekében, hogy az állam » birtokot a Tisztviselők Beszerzési Szövetkezetének engedje át. ami nacionalista szempontokból a legcélszerűbb megoldásnak látszik. Párdányt átadta Románia Szombaton veszik ünnepélyesen birtokba a községet Becskerekről jelentik : A bánsági első határzóna kiürítése, mint jelentettük, ezen a héten meg<ezdődött. A határzóna egy részét mér eladták Romániának: Óbébát és Puszi Chere szt űrt kedden KC kiürítették a jugoszláv hatóságok. ! Csütörtökön a hatórkiigazitás mun} kaja szünetelt, pénteken azonban megtörtént Zsán átadása és Púi* d íny áivéle'e. Az SHS. királyságnak jutó Párdóny községet szombaton veszik véglegesen birtokba a jugoszláv hatóságok. Az ünnepélyes birtokbavétel, mely délben történik, Becskerekrői kiutazik Rajics Vetiszláv aüsnán, Sitfaiwvics főispáni titkár és Bsrics Vasza vármegyei főjegyző. Movibecsejen csatlakozik hozzájuk egy száz kocsiból álló diadalmenet, amely nagy ünnepségek között vonul be Párdányba. A két község kicserélése után ismét pár nap szünetet tartanak, aztán megkezdik Zsombolya és Módos kiürítését. Tízszeres gyilkossággal vádolják Csamgáí Kiosztották a Csaruga fejére kitűzött jutaionsiiij adat Osijekrői jelentik; Csaruga-Sfanisavljevics szlavóniai raBíóvezcr ügyében a hónapok óta tartó vizsgálatot befejezték. A vizsgálóbíró a hatalmas aktahalmazt már a múlt bét folyamán átadta az ügyészségnek, hol szakadatlanul dolgozlak a vádirat elkészítésén. A vádiratban az ügyészség Csaruga ellen tiz gyilkosság, tizenöt rablás és egyéb más bűntett miatt eme! vádat. Ugyanezen bűncselekményekben illeti váddal a rablóbanda tizenöt tagját, akik valamennyien az osijeki ügyészségi fogházban vannak letartóztatásban. A vádiratot az ügyészség már ki is kézbesítette a vádlottaknak. Csaruga, akit a börtön egyáltalán nem tört meg, egykedvűen vette tudomásul a vádirat tartalmát és beje'enteite, hogy ügyvédje utján kifogásokat akar emelni a vádirat ellen. Csaruga fejére tudvalévőén harmincezer dinár, bűntársaiéra pedig egyenként 5—5 ezer dinár jutalom volt kitűzve. Ezenkívül a vukovári gróf E/éziéle uradalom — melynek erdészét Csarugáék meggyilkolták — ugyancsak 10.000 dinár jutalmat tűzött ki Csaruga kézrekeri tőjének. A majdnem százezer dinárt kitevő jutalomdijak fölosztására vonatkozólag most érkezett le a belügyminisztérium döntése, amely szerint Batatinac csendőrőrmester és Milovics csendőrtizedes, kik Csarugát Vinkovcin letartóztatták, egyenként 19.000 dinár, Drcnjak csendőrőrmestcr, kinek főérdeme a rablóbanda kinyomozása, 14.000 diaár, — a többi közreműködött csendőrök, rendőrök és az útmutatással szolgáit polgári egyének pedig 1500—2500 dinár jutalmat kapnak fejenként.
