Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-23 / 112. szám
4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 április 23. In memóriám Kant Imámiel születésének 200 éves évfordulóján Ma kétszáz esztendeje, pontosan 1724 április 22-én született a porosz Königbergben. A filozófia történetében, ahol pedig sokszor változnak vélemények és rangok, ma is biztosan tartja azt a pozíciót, amelyet rajta kívül csak a görög bölcselet két kolosszusa: Plató és Arisztotelész élvez változatlanul a tudományos világ* * szemében. Röviden úgy lehet nagyságát legjobban megmutatni — ugyanaz a filozófiának, amit Goethe vagy Shakespeare az irodalomnak: tekintély, auktoritás fundamentum, akinek munkássága még ma is eleven erő azon a területen, ahol az élet ideológiai! épületét bontják és építik a szellem előharcosai. Kant nem volt forradalmár és a szó- Bzoros értelmében nem is hagyott viszsza filozófia-rendszert, miint Spinoza, vagy Locke. Jelentősége azonban fölbecsülhetetlen a filozófia történetében, inert két évezred bölcseletének sumínás kritikáját adta, kiválasztván belőle, mindazokat a hibákat, tévedéseket (és illúziókat, amelyek addig a gondolkodást rabságban tartották. A königsbergi bölcs úgynevezett kriticizmusa két filozófia irányt fogott egybe: az empirizmust és az idealizmust Az elsőnek lord Bacon tört talajt és Locke-on keresztül eljutott Hume Dávidig — az utóbbi pedig a görög gondolkodás mesterei alapján Lefibnizig, illetőleg Wolff-ig. Az enjíűí&zmus azt tanította, hagy az emberi megismerés bázisai az érzékszervek, — ti tapasztalás, vagy mint Locke fogalp-in;z<p »ami nincs az érzékeinkben, az nincs a tudatunkban.« A következetesen, alkalmazott empirizmus elutasított Winden aktiv beavatkozást az én részéből <ís a szubjektív megismerést minden }elkiismerejfurdalás nélkül — objektiv (érvényességűvé deklarálta. Az idealizmus ezzel szemben, ha elismerte is bizonyos tekintetben a tapasztalás jelentőségét, döntő faktornak a szellemet jelölte meg. Miindkét iránynak az volt o. legfontosabb kérdése: az értelem megismerő képességé följogositanak-e (arra, hogy ä tapasztaláson kivül eső, Úgynevezett transzcentendalis dolgokkal szemben is állást foglaljunk? Az empirizmus hívei azt mondták: nem, az idealizmus követői pedig azt, hogy igen. A vita elhúzódott egész a 18-ik század végéig, amikor aztán Kant előzőleg egy hosszabb dolgozatban, majd a Tiszta ész bírálatában igazságot osztott a vitatkozók között A fölvetett kérdésre úgy látta, csak akkor lehet biztosan felelni, ha először a megismerés határvonalait huzzuk meg, ha teljesen tisztár áll előttünk az értelem illetékessége. Ez alapon aztán kiegyenlítette a két hányt a königsbergi bölcs. Igazat adott az empirikusoknak, amikor a tapasztalat primär jelentőségét elismerte, de igazat adott az idealizmusnak is, amikor kimondta a hires tételt: a szemléletek fogalmak nélkül vakok, a tapasztalás csak értelem bizonyos formával lesz a gondolkodás tárgya. Első volt, aki tisztázta a tér és idő problémáját; a tér és az idő nála nem külső, objektiv valamik, hanem belső és szubjektív. Mint mondotta, a tér és idő az értelem veiükszületett, a priori formái, amelyek minden tapasztalást megelőznek. A megismerésnek, amely Kant szerint két tényezőből ered: a külső világból és a megismerő alanyból, meg kell elégednie a jelenségekkel; a lényeg földeritlietétlen az emberi értelem számára. Az apriori szintetikus ítéletekre az embernek nincs joga, az értelemnek nincs illetékessége, mert a transzcendentális dolgok kivül esnek a megismerés határain. t Kant, aki a Tiszta ész bírálatában teljesen passzív szerepre ítélte az emberi szellemet, egy ideiig kibékítette az empirizmust és az idealizmust, de a lényeges alapvető hibáikat nem tudta kiküszöbölni. Utána rövidesen ismét szétesett a filozófia tábora: Fickte, Scheltng és Hegel lassan elszakadtak a valóságtól, a tapasztalattól és a megismerés szubjektív egyedül valóságát tették meg rendszerük alapjává. A másik csoport élesen szembefordult velük és az empiirizmusust a durva következetességig hajszotla (Strauss síb.) Csak az utóbbi Időben szüntette meg a filozófiának ezt a dualizmusát néhány modem bölcselő, akik egészen más utón próbálják megközelíteni a filozófia kérdéseit. (x.) Nikiin király kincsei Megtalálták a montenegrói udvar arany és ezüst dísztárgyait Zagrebben Beogradból jelentik: A múlt év elején véletlenül felfedezték Cettinjében a montenegrói királyi ház elásott irattárát, amelyeknek történelmi becse szinte felmérhetetlen. Nikita^ király óriási értékű ingó vagyonából azonban egyéb nem került napfényre; sem a királyi palota bútorzata. sem a királyi család arany- és ezüstkészleteit nem találták meg több esztendei szorgos kutatás eile-, nére sem. úgy. hogy már azt kezdték hinni, hogy az ellenséges megszállás után a visszavonuló osztrák-magyar csapatok magukkal vitték ezeket a nagyértékü, ritka ötvösmüvészi drágaságokat. A véletlen nyomára vezetett most mégis a kincs legnagyobb részének. A felfedezés érdeme a pénzügyminisztérium egyik tisztviselőjéé, aki azokat egy zagrebi közhivatal épületének egyik lezárt szobájában, ládákba _ és bőröndökbe csomagolva megtalálta. A tisztviselőnek hivatalos ügyekben hosszabb ideig Zagrebban kellett tartózkodnia és ezért azt kérte, hogy ideiglenesen adjanak neki egy dolgozó szobát. Minthogy az összes szobák el voltak foglalva, egy olyan szobában helyezték el, amelyben senki sem dolgozott és ahol —• mint egyik szolga mondotta —• Nikita volt montenegrói király néhány holmija van elhelyezve. Ez a közlés felkeltette a tisztviselő érdeklődését, átvizsgálta a »holmit« és miután megállapította, hogy a kofferekben asztali evőeszközök vannak, jelentést tett erről a pénzügyminisztériumnak. A lelet óriási értékéről ekkor még nem volt fogalma az ügybuzgó hivatalnoknak. Jelentésére a minisztériumtól azt az utasítást kapta, hogy öeogradba való visszatérése alkalmával hozza magával Nikita kofferjeit és helyezze el azokat a pénzügyminisztérium depójába. A tisztviselő híven teljesítette az utasítást és a napokban megérkezett Beogradba a bőröndökkel együtt. Itt azután pontos leltárt készítettek a bent talált tárgyakról és kellemes meglepetéssel állapították meg, hogy sok-sok millió értékű arany- és ezüstkészletekről van szó. A talált kincsek a legkülönfélébbek. Kis finomművű arany és ezüst likőrös poharaktól kezdve ezüst és arany mosdótálakig és serlegekig mindenfélét találtak benne. A legtöbb az asztali szerviz. Kanalak, villák, kések, poharak, tányérok, együttvéve óriási kincs, amelyet a fekete hegyek dinasztája évtizedek alatt halmozott össze. Hogy hogyan került ez az értékes holmi Zagrebba és miért feledkeztek meg róla, azt még koimb- : >\ kincs egyelőre mint állami tulajdon a pénzügyminisztérium depójában marad. A felhőkarcolók városa — A Bácsmegyei Napló kiküldőit munkatársától — IV. Newyork, 1924. márc. Amikor egy hónapi szakadatlan bolyongás után kérkedve mondtam, hogy most már megnéztem Newyork minden nevezetesebb látnivalóját, egy igen bölcs, öreg amerikai magyar jóakaraton mosolygott: — Egy hónap után én is azt mondtam, félévre rá már csak azt, hogy kezdem megismerni, öt év elmúltával pedig azt, hogy ejnye hány esztendő kell ahhoz, hogy egy kicsit is megismerjem? Newyork maga egy nagy ország. Szinte bejárhatatlan, mert míg más városban van egy belváros, addig itt legalább ötven belváros, külváros és nyaralóváros keveredik össze. A legragyogóbb felhőkarcoló-negyedbe beleolvad a legförtelmesebb, legpiszkosabb külváros; a távolt munkásfertályok egy-egy világvárosi oázis ragyogó palotákkal és harmincemeletes biiildingekkel. Remekbe alkotott Hudson-parti korzó és az East-River szurtos, ijesztő kikötő retteneté; kínai, néger, olasz, görög, spanyol negyedek ghettóvai, tengerparti eldorádók és távoli) nyara'ló-palotasorok a legelmaradottabb és legbüzösebb nyomorfészkekkel tarkítva, adnak valami bizarr, lépten-nyomon uj csodákat vetítő, fárasztóan változatos képet az emberi alkotás e legcsodásabb, már szinte természettudományi szenzációi ájának: Newyorknak. * Newyork legnagyobb nevezetessége: a felhőkarcoló negyed; a City Hall környéke, az alsó Broadway. A szűk uccákon husz-harminc-negyven emeletes paloták közt szédelegve jár az ember és szinte nyakszirtmerevedést kap, ha fel akar nézni a tornyukra. A Woolworth Building — amelyet a legolcsóbb, 5, 10 centes áruház jövedelméből építettek — az ő 58 emeletével, a Municipal-Building. a Singer-Building, az Equitable Building, a Hudson Terrranalii uüding, a Fulton és még isten tudja miféle buildiingek óriási tömegében viskónak látszik egy-egy ttzennyolchuszemeletse házikó. Annyi vasat építettek be ezekbe az épületszörnyetegekbe, hogy Hobokenben például ezek miatt 6 foknyi elhajlást mutat a delejtü. És a legrettenetesebb palota-mamuthok közé ékelve mindenütt egy-egy kis templomocska — mint a Szent-Pál vagy Trinity Church — régi, newyorki patríciusok szétmállott sirkövü temetői éveL Itt, ahol olyan értékes a föld, hogy ennek kihasználására az égbe nő a ház — nem engedik - megbolygatni a halottak nyugalmát. Egy-egy ilyen felhőkarcoló: város a levegőben. Felvonógépek egész raja, világítási és fűtési telepe, saját postája, távirdája, minden emeletének külön tüzoltótelepe, pincéjéből induló villanyos megállót, vendéglői, mozijai, biztosító és bankfiókja, üzletei, ügyvédei, orvosai lehetővé teszik, hegy valaki akár megélhet ebben az egyetlen épületben, anélkül, hogy ki kellene lépnie egy percre is az uccára. És a mai lehorgonyzóit acéikal'tkára épített felhőkarcolóval még nincs vége a haladásnak. Hamarosan meg fognak épülni — bizonyára — e csodaváros százemeletcs buüldingjei Is. vagy a Pennsylvania, ahová alagutakon futnak bs a vasutak 28 sínpáron, legtöbbjük átszaladva a hatalmas Hudson medre alatt. A hatalmas parkok közül a Centralpark tavaival, múzeumaival, sziklás hegy ecskétvel, maga olyan nagy, mint a kültelkek nélkül Budapest. Főutja Newyorknak: a Broadway most már huszonöt kilométer és ez végig beépítve, mindenütt főút és mindenütt tuitömött városrészeken fut át. Szinte túltengőén gazdag múzeumai íközül különösen érdekes a Natural Hisjtory mamuth-mastodon-diosoktaurus és jmás őslény-gyűjteményével és egyipjtomi múmiával, továbbá a Metropolijtan-muzeum és az ős-amerikai múzeum. Hatalmas állatkerti e körzül főként a i brouxparki nevezetes , aminek bejárájsához kell két egész nap.Óriási áruhát zaiban és főként szállóban, az óriási és fejedelmi pompájú haliokban találkoznak, i végeznek Írásbeli munkát és hallgatják ja nagyszerű ingyen koncertet Newyork fpotyázói. A WallrStreet — a világ leggazdagabb banknegyede — a Coney-Island —. ; világvárosnak is beillő wurtii a ténjgerparton — a szabadságszobor kis szi•] sete, a már New-Yerseyhez tartozó .. üdülő- és kirándulóhelyek és ki tudná jtnég felsorolni, hogy mi s hányféle lcá'bitóan összehalmozott látványosság. * A világ legnagyobb és legszebb varietesziripada a Hypodram, amelynek jszuterénje egy törpe falu, törpe házak- i kai, a világ legkisebb embereivel és állataival. A világ legnagyobb és legszebb jjmoziiai: a Capitol, Srand, Rivoli Mind- Iroind építészeti remek és már ránknej hezedő, fuilasztó lukszus. * Igazi csodája azonban a Fifhte Avenue, a Times Square — a sanházak Ü negyede — este. A kép, a mozi visszaadja az uccák, a forgalom1, az arányok szertelen szépségét, de azt a kápráztató, szinte émelyítően, mesébeíHően zsúfolt játékát a reklám-fénynek, a világítás mozgó, jeleneteket lejátszó, szövegeket ordító fényiieitálását, ami itt Szédít, orgiázik, nem tudja visszaadni sem rajz, sem leírás. Ehhez képest a párisi nagy boulevard esü fény és szintombolása — egy kis túlzással — szegényes, falusi sötétség. Nem akartam abba a tóbába esni, hogy leírjam Newyorkot és mégis beleestem. De Parist, Londont olyannak látja az, aki először kerül oda, mint amilyennek elképzelte. Newyork nagyobb, szertelenebb, imponálóbb, mint amilyennek az idegen képzelt És még s csodálatosan meleg, közvetlen, barátságos ez a hallatlan kő-rengeteg. Hangulata van az uccákriak és mosolyog ez a gigantikus összevisszaság.... Pedig igazán csak kettő a jellegzetessége, ami pedig egyik sem lenne különben kedves. Az egyik hogy szalad mindenki és minden. Villanyosok, autóbuszok, autók és emberek. A másik, hogy mégis rend van. Mert ez a város nem kialakult, hanem uj város, ahol nem a fejlődés összevisszasága épített, hanem — a rendszer. Itt minden rendszer, mert ez a város nem lett, hanem van. Nincs múltja, csak jelene és jövője. A mult, a tradíciók szépsége és bája nélkül, a jelen, a tervszerűség, a cstfnáltság minden nagyszerűségéivel, de a múlt kedves patinája hijján. Kun Andor Csak egy jellemzőt tudunk Newyorkra: az arányok szertelenségét. Épületóriások, majd hid-szömyetegek, például Brooklyn és Manhatten, Willamsdául Brooklyn és Manhatten, Willímsburg és Qttensboro hidak, amelyeknek 12 emeletes palota-sorok. A pályaudvarok hallja oly szép, tiszta, csöndes, ünnepélyes, mintha templom lenne (igaz viszont, hogy a1 templomok pedig, amelyekbe behallatszik az ucca zaja: olyanok, mintha pályaudvarok lennének.) A Grand Central j Terminal például, amelyiknek halijában jj elférne a budapesti lipótvárosi Bazilika! mit EonooL? Hol szerezhetném he ruhaszükségletemet, hegy elegáns, tartós és mégis olcsó leg' en ? HÜL??? .NÁVAY ISTVÁN • űrt divatszabónál, akinél nagy választékú legt újabb divata angol, francia és c»eh «zövetókból Öltönyük, ragíánok, ulsterek síb. leje eegtnsabb kivitelben és legolcsóbb napi árban készülnek. Snbctica, Somborski put 2. szám Nagytemplom mellett.
