Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-18 / 108. szám
1924. április TS. BACSMEGYE1 NAPLÓ Szűcs János dr. felesége is, aki fölmutatta levelét, s egyéb személyazonossági okmányait s megnevezett egész sereg tanút, akik igazol-' ták, hogy Szűcs János dr.-t régóta ismerik s szabályszerűen kötött házasságot ma is törvényes feleségé-' vei. Mikor a rendőrségen a nyomozást befejezték. Szűcs János dr.-t bocsánatkérések között elbocsátották a főkapitányságról s csupán Gollia Artdrásné ragaszkodott ahhoz, hogy o megtalálta eltűnt férjét. Még érdekesebbé teszi az esetet az a körülmény, hogy a kihallgatás során Golha Andrásné közölte, hogy eltűnt férjének a fogsorában milyen hiányosság volt, s hogy bal lábaszárán forradásból származó seb volt. Ezeket az ismertető jeleket- Szűcs János dr-on is megtalálták. A panaszos asszony fölmutatott két levelet is, amelyet eltűnt ura küldött neki eltűnése után. Most majd iráspróbát fognak kivárná, illetőleg ezeket a leveleket össze fogják hasonlítani Szűcs János dr. 1919. évi írásával, hogy teljes világosságot derítsenek az ügyre. Az SHS királyság is védelmi szerződést köt Franciaországgal A királyi pár a jövő héten Párisba utazik Bpogradból jelentik : A „Beogradska Novosz'ti'“ értesütése szerint Sándor király és Mariara királynő a jövő hét folyamán Párisba utaznak és hivatalos látogatást tesznek Milierand köztársasági elnöknél. A lap úgy tudja, hogy a királyi pár párisi útja alkalmával a SHS. királyság vtdelrni szerződést köt Franciaországgal, hasonlóan azok■ hoz, amelyeket Franciaország nem régiben Csehszlovákiával és Romániával kötött. A szövetség célja elsősorban a békeszerződések fentartása, illetőleg a közép-európai status quo biztosítósa lesz. A „Beogradski Novoszti“ hire nagy meglepetést keltett Beogradban. Bethlen nagy beszéde Magyarország helyzetéről A magyar nemzetgyűlés megszavazta a szanálási javaslatokat novisadi törvényszék visszautasította a nemzetiségi választók felebfeezését Noviszadról jelentik : A noviszadi törvényszék csütörtökön visszaküldte a választói névjegyzéket a városhoz, amelyen a beérkezett felebbezések alapján több pótlást eszközölt. A város által összeéílitott uj névjegyzékből az első összeírásnál több száz választópolgár kimaradt, akik — nagyrészt magyarok és németek, emiatt fölebbezéssel fordultak n törvényszékhez. A bíróság a íölebbezések közül a legtöbbet formai okokból elutasította. A névjegyzéket a legközelebbi napokban közszemlére teszik ki a noviszadi városházán. A törvény alapján mindazok, akik a névjegyzékből kimaradtak, a közszemlére való kitételtől számított tizenö. napon belül újból kérhetik a névjegyzékbe való fölvételüket. Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülését reggel 7 órakor nyitotta meg Scitovszky elnök. Gróf Bethlen István miniszterelnök nagy beszédben reflektált az ellenzék részéről a szanálási javaslatokkal kapcsolatban elhangzott kritikákra. Elismerte, hogy a kritikák tiszta érzésből fakadtak. A nemzetgyűlés minden oldalát áthatja az a fájdalmas tudat, hogy ha Magyarország kölcsönt kér külföldről. kénytelen beletörődni az idegen beavatkozásba. A legélesebben az ellenőrzésről beszélt az ellenzék. A kormánynak sem szerez örömet, hogy az ország ügyeit csak bizonyos megszorítással intézheti, de figyelembe kell venni a nemzetközi politikai viszonyokat. Az ellenzék a kormány tehetetlenségét emlegeti és nem akarja észrevenni a külpolitikai viszonyokat, amelyek mérlegelése elől a kormány nem térhet ki. — Nem helyes — mondotta Bethlen — folyton egymás veséjét vizs gálnunk, el kell ismernünk mindké részről a becsületes intenciókat. A mindenáron gyanúsítani akaró törekvéseket visszautasítom és azokkal nem is óhajtok vitába szállni. Ami a külpolitikai helyzetről való felfogásomat illeti, azt Apponyi Albert egészen pontosan precizirozta már előttem és mindenben aláírom megállapításait. A mai külpolitikát helyzetet, illetőleg a szóbanforgó törvényjavaslatokat valóban két összetevő eredőjének kell tekinteni. Az egyik a nagyhatalmaknak az a törekvése, hogy Közép-Európában uj konszolidációt teremtsenek és helyreállítsák a pénzügyi egyen súlyt, a másik: egyre kevésbé érvényesülő szempontja bizonyos hatalmaknak. akik nem tudván inegsza badulni a múlt emlékeitől, mindent elkövetnek arra. hogy Európát a ióvátételi kérdés folytonos felvetésével háborgassák. Andrássy ugyanezt úgy fejezte ki, hogy nagy bizalmatlanság nyilvánul meg külföldön velünk szemben. Ez valóban igy van és ennek eredménye az az állapot, amellyel magam sem vagyok megelégedve. Tévednek azok, akik eltekintve a külpolitikai körülményektől. azt hiszik, hogy ugyanazon az utón haladhatunk ma is, mint öt évvel ezelőtt. Hosszasan vitatkozott ezután Andrássy Gyulának azzal az állításával. hogy a magyar kormány a nemzet tekintélyének megcsorbitása árán jutott kölcsönhöz. Kijelentette, hogy a magyar szanálási akciót nem lehet összehasonlítani sem az osztrák. sem a bolgár, sem a német hasonló természetű akciókkal- Magyarországgal szemben a nagyhatalmak arra az álláspontra helyezkedtek, hogy őstermelő-állam lévén, ha most nem is. de hamarosan képes lesz majd jóvátételt fizetni, nem úgy. mint Ausztria. Azonkívül bizalmatlanság mutatkozott a magyarsággal szemben, mert nemzeti szempontból tulfütöttnek találták a belpolitikai helyzetet. Ehhez hozzájárult Franciaországnak az a félelme, hogy a magyar- kérdéssel pre-Halál a gránicon A pénzügyőr titokzatos halála Kikindáról jelentik : A román határkiigazitásepilógusaként élénk izgalmat kelt a Bánát hatórmenti községeiben, hogy a román határőrség a kiürítés napjaiban állítólag lelőtt egy a határon szolgalatot ,teljesítő jugoszláv pénzügyőri. A jugoszláv hatóságok követelésére román részről megindították az ügyben a vizsgálatot, amely most fejeződött be. Román részről Dragonescu őrnagy-hadbíró vezette a vizsgálatot, amelynek megállapitása szerint a határon átlőtt sebbel, holtan talált pénzügyőr nern gyilkosság áldozata, hanem öngyilkos lett. A vizsgálat semmiféle pozitiv adatra nem támaszkodhatik és az öngyilkosságra sincs semmi bizonyíték, mert a szerencsétlen pénzügyőr levelet nem hagyott hátra. A vizsgálatot vezető bizottságban résztveít N edeljkovics Bosko dr. kikindai ügyész is, aki a román területen levő Nagy-feremio községben szintén aláírta a román hadbíróság által felvett jegyzőkönyvet és igy tudomásul vette a román hadbíróság megállapítását. A pénzügyőr családja azon ban továbbra is azt állítja, hog} a pénzügyőr a romén csendőrséj áldozata. judikálni találnak a német jóvátételkérdésében. Bulgária helyzete is egészen más. mert korábban kiugrott a hármas szövetségből, azonkívül megállapodott egy kerek öszszegben a jóvátétel fizetésére. , A magyar Ruhr — A szanálást akció a legjobbkor jött. mert ha tovább halászijuk a jóvátétel! kérdés rendezését. Magyarországon is a Ruhr-poUtika következett volna be. Zsilinszky Endre: Olaszország nem egyezett volna bele a megszállásba. Bethlen István gróf: Politikai kérdésekben számíthatunk az olasz kormány támogatására, de ha jóvátételről van szó, akkor nem. Itália egyike legnagyobb hrtelezőinknak. Tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy a magyar kormány a kisantanttól kunyorálta a kölcsönt. Csupán az történt, hogy' a nagyhatalmak kívánságára egyezséget létesített Magyarország a kisantanttal a függő kérdések rendezésére. Az országnak továbbra is szabad keze van ügyei intézésére. Nagy Vincének arra a kijelentésére, hogy a Bethlen-kormány akceptálta a Ká rolyi-féle beosradi fegyverszüneti egyezményt, azt feleli, hogy ezt csak mint katonai konvenciót fogadta el. nem mint fegyverszüneti egyezményt. — Ami a Romániával kötött szer ződést illeti, bemutatom a nemzetgyűlésnek egy román lap cikkét, j amely élesen támad engem szeméí lyenfben. Mégsem lehet tehát olyan I rossz ez. a szerződés Magyarország szempontjából-A magyar parlament történetében páratlan az a könnyedség, ahogy Nagy Vince megrágalmazta a kormányt. (Heves tiltakozás az ellenzéken.) Nagy Vince felhozta a Mura köz kérdését, amelyet szerinte a kormány megmenthetett volna. Részletesen elmondja a tárgyalások történetét és hangsúlyozza, hogy a kormány annak idején mindent megtett bizonyos területek — igy Horgos és vidéke —visszaszerzésére is. a jugoszláv kormány azonban kerekeit elzárkózott a kiigazítás elöl. Parlamenti bizottság a kormány ellenőrzésére Bethlen beszéde további részében ellenzi az államtanács felállítását; abba belemegy, hogy a parlament szünete alatt egy bizottság ellenőrizné a kormányt. A szociáldemokrata szónokok állításaival szemben kijelenti, hogy a szujtálás a munkásság érdeke is } egyúttal. A földbirtok további megterhelése szerinte tehetetlen, mert a földbirtok ecláig is a legnagyobb terheket viselte. (Tiltakozás az ellenzéken.) Visszautasítja Rupertnek azt az indítványát, hogy a haclsereg egy részét — takarékossá gből — bocsássák el és azt vitatja, hogy Maaz oszlatása, amelyre azonnal sor kerül, mihelyt a nemzetgyűlés az uí novellákat megszavazza. Az emigrációval szemben a helyzete nehéz, mert az emigránsok állandó propagandát folytatnak Magyarország ellen. (Kabók; csak a kurzus ellen!) A kormányzó elleni merénylet szálai is az emigránsokhoz vezetnek. Egyes semleges személyek hazatérésébe beleegyezik, de az egész emigráció likvidálásáról szó sem lehet. Kéri a javaslatok megszavazását. (Nagy taps a jobboldalon.) Ezután Rupert Rezső. Nagy Vince. Baross János, Lendvai-Lelmer, Kabók Lajos, Eckhardt Tibor. Horváth Zoltán, Farkas István. Ulain Ferenc beszéltek a zárszó jogán. Elnapolták a nemzetgyűlést A részletes vita során valamennyi benyújtott határozati javaslatot elvetették, majd részleteiben is elfogadták a számítási javaslatot, a fajvédők és a szélsőbaloldal szavazatai ellenében. Rupert Rezső, Payer Károly és Baross János pártjuk nevében kijelentették hogy nem vesznek részt a részletes vitában. Baross János egyben határozati javaslatot terjesztett be, hogy a kormány a szanálási javaslatok törvényerőre emel[kedése előtt terjesszen be progresz• szív szellemű törvényjavaslatot az adóreformok ügyében. A Ház ezt a javaslatot elfogadta. Ä részletes vita este negyed tízkor ért véget. A kormánypárt felállva tapsolta Bethlent. Éjszaka egy órakor a parlament még egy negyedórás ülést tartott, amelyen harmadszori olvasásban is elfogadták a szanálási javaslatokat, majd május 5-ig elnapolták a nemzetgyűlést. japánoknak tilos a he ni eset.., Súlyos konfliktus azügyeaiiit Államok és Japán között ' Londonból jelentik: Az Amerikába való bevándorlás terén nagy változást jelent az Egyesült Államok most alkotott uj törvénye, amely « bebocsátható idegenek számát két százalékra korlátozza, egyik szakaszában pedig teljesen megakadályozza a japánok bevándorlását. A képviselőház után a törvényjavaslatnak a japánok kizárására vonatkozó részét ma a szenátus is elfő-1 gadta. Az amerikai szenátus akciójának, mint a Times Washingtonból jelenti, az Egyesült államok és Japán közötti viszonyra szemmellátható és sajnálatos befolyásának kell lennie. E kényes kérdés meglehetősen brutális kezelésének főoka kétségkivif az a jegyzék, amelyet a japán nagykövet Hughes államtitkárhoz inté-ett s amelyben azokról a komoly következményekről szólott. arneiyeet_ a szigorú kizárási rendelkezése1 ^fogadása okozhat. Washingtonban számolni azzaj az eshetőséggel, hogy a jap1 nagy• követet visszahívják. A j?an lapok í szigora represszáliákat kitelnek a I kormánytól az Egyesült ‘"amok ellen. Newyorkból jelenti7 A kanadai kormány azzal a terv’ foglalkozik, hogy a japánok ^andorlasának megakadályozására törvényes intézkedéséket tegye-Öt évre 'ültjük az Egyesült Árokba való bevándori* Wasliingfonfc' ^!5.!llik': A szenátus a be van d^!. törvénnyel kapcsolatban mókást fogadott el, % mely szeri- ötevrt: betiltják az Egyesült rmokba való bevbándorlást. _ , Erre a*,íresobfodond oni jelen-, tés alap - m^r ^ólat is érkezett, amely ?nt a. szenátus a szóban-' forgó v,enym°dositást elvetette. Nem likvidálják emigrációt A kormány célja mondotta Bethlen — az internáló táborok fel
