Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)

1924-04-14 / 104. szám

PoStarina plačena u gotovc? v'' />" \ \ I*1 1 f t Ära egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve omEGYEi XXV. évfolyam Suboiica, HÉTFŐ, 1924 április 14. 164. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon szám: Kiadóhivatal 8—58. .-. Szerkesztőség 5—10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár Kiadóhivatal: Subotica, Aleksandrova ui. 1.(Leíbach-palota) Szerkesztősé? : Aleksandrova uh 4. (Rossia-Fonciére-palota) Á Magyar Párt népgyiilései Radonovácon Az alsó- és felső*radonovád magyarság- ünnepe A magyarság- szervezkedik és készül a választásokra A Magyar Párt az utóbbi időben j erőteljesen megindult szervezkedő munkáját agilisán folytatja, hogy a közeledő választások már teljesen; megszervezve és felkészülve talál­ják magyarság tömegeit. A leg­utóbbi kelebiai népgyülés után va­sárnap délután Alsó- és Felső-Rado­­novácon tartott a suboticai Magyar Párt vezetősége két népgyiilést nagy érdeklődés mellett. Az alsőradonováei népgyülés Az alsóradamaváci gyűlésen az országos vezetőség és a heiyi szer­vezet részéről őr. Sánthu György, dr. Nagy Ödön, dr. Streliezky Dé­nes. Nojcsek Géza, Macskovics Be­nedek és mások vettek részt. A nép­­gyűlés résztvevői délután két órakor érkeztek Radanovacra. ahoi nagy számmal várták a szuboticai vendé­geket a radanovac-környékj magya­rok. Sántlsa György dr. beszéde A gyűlést Sárttha György dr. a Magyar Párt elnöke nyitotta meg. Eddig a magyarság az uj hazában — mondotta — csak kötelességeket teljesített: adót fizetett, katonát állí­tott azonban jogai nem voltak. Öt évnek kellett eltelnie, hogy végre a magyarság is megkapja a. választói jogosultságát, amely az alkotmány értelmében megilletti. A legköze­lebbi választásokon már a magyar­ság is résztvesz, sikerre azonban csak úgy számíthatunk, ha minden magyar támogatja a Magyar Pár­tot. amely nem a nagybirtokosok pártja — mint ahogy egyesek ten­denciózusan be akarják állítani — hanem képviseli a magyarság min­den rétegének érdekeit, a munkásét épugy, mint a kisgazdáét. A ma­gyarságnak ezért szoros egységet kell alkotnia és nem szabad inga­doznia. Ez minden magyar ember legelső kötelessége. Sántha György dr. beszédét a hallgatóság lelkesen megéljenezte. Nagy Ödön dr. volt a következő szónok, aki1 a kö­vetkezőket mondotta: — Amikor hazát cseréltünk, az államalkotó nemzetek mindenike ve­lünk szemben volt legbizalmatlanabb és ezért .kerültünk mi magyarok az itteni nemzeti kisebbségek közül a legrosszabb helyzetbe. Csak köte­lességeink voltak, jogokat nem él­veztünk. Minden áldozat dacára az indokolatlan ellenszenvet csak tom­pítani és csökkenteni tudtuk, de meg­szüntetni nem. Hosszú éveken át a mi dolgainkkal, bajainkkal, sérel­meinkkel, iskoláink helyzetével, a magyar nyelv és kultúra ügyeivel, a magyar törpe-brtokosok és föld­nél küíiek jogfosztottságáva! egyetlen politikai párt. vagy vezető egyéni­ség sem törődött és senki nem akadt, aki a magyarság panaszai­ról és kívánságairól az országházban tudomást vett volna, vagy ott kife­jezésre juttatta volna. Programmun­­kat azonban elkészítettük, céljainkat kitűztük és politikánk irányelveit megállapítottuk. Ezekben követel­jük édes magyar anyanyelvűnk ér­vényesülését és állami élet minden terén, az egyenlő jogokat és kötele­zettségeket, az igazságos progresz­­sziv adóztatást, a szabadságjogok tökéletes biztosítását, erőteljes műn­­kárvédelmet és olyan radikális föld­reformot, amely a szláv és magyar dolgozó szegénység közt külömbsé­­get nem ismer. Követeljük továbbá mindazt a törvényekbe ütköző sérel­mes megszüntetését, a _ melyek ^ a­­magyarságot hat éven át állandóan érték. Politikánk gerince: a munka megbecsülése, az _ alsóbb néprétegek helyzetének sürgős megjavítása és dolgozó magyar társadalom és mun­kásság sorsának jobbrafordulása. .lói tudjuk, hogy.a nagy urak és a szegény dolgozó munkások érdeke nem egy, de a magyar párt és a ma­gyar munkások érdeke nem ellenté­tes. Nem vagyunk a nagy vagyon­nak a pártja. s amikor valóra igyek­szünk váltani programmunk célkitű­zéseit, egyúttal a komoly szociális reform-politikának erős támasztékai is akarunk lenni. E cél érdekében — fejezte be sza­vait Nagy Ödön dr. — mi nem kö­vetelünk egyetlen magyartól sem nagy áldozatokat, csak azt, hogy a közelgő választásokon szavazataik­kal támogassák a magyar párt je­löltjeit. Mert ma a magyarság ügyei­nek egyetlen szószólója a Magyar Párt, amely minél erősebb, annál jobbra válik itten minden magyar helyzete... Nagy Ödön dr. beszédét a hallga­tóság nagy tetszéssel fogadta és lel­kesen megéljenezte. A szervezőbizottság meg» alakítása Ezután még Strelicky Dénes dr. ismertette felszólalásában a kor­mány lemondásával előállott politi­kai helyzetet és nyomatékosan fel­hívta a hallgatóság figyelmét, hogy a közeledő választásokon minden magyar embernek a Magyar Párt jelöltjére kötelessége szavazni. Sántha György dr. néhány lelkes szóval zárta be az ülést, majd meg­alakították a Magyar Párt radano­­váci szervezőbizottságát, amelynek elnöke Gajdács Ferenc, tagja? pedig Szűcs Antal. Barim Pál. Rizsáim István. Brajkó Mihály, Barna Sán­dor, Tukarcsi Károly. Jelicsek Ist­ván. Antal Miklós. Szerencse Mi­hály. Kohn Ádám. Kovács Sándor és Hajdú József lettek. .4 felsőrsdanoVáci népgyülés Alsóradanovaerói a Magyar Párt vezetői kocsikon Felső-Radanovácra mentek, ahol délután négy órakor a Makkhetes vendégjő előtt tartottál meg a második népgyülést. Itt : Sántha György dr- nyitotta meg a ülést, hangsúlyozva a magyarság tömörülésének fontosságát, majd Nagy Ödön dr. ismertette a Magyar Párt programmját és céljait, végül Streliezky Dénes beszéde után Sáttíha György dr. berekesztette a látogatott gyűlést, amelynek hallga­tósága hosszan éljenezte a szóno­kokat. Ezután itt is megalakították a szervezőbizotságot, amelynek elnöke Király Antal, titkára Darányi József, tagjai pedig Köblös János, Pociri Radics konferenciára hívja össze a kisebbségeket Kfteépeurőpai nemzetiségi ankét Bécsiben Prágából jelentik: A Narodny Usty arról értesül, hogy Radics nem­sokára Becsben tanácskozásra hivja össze a középeurópai elnyomott nem­zeti kisebbségek képviselőit és ezen a tanácskozáson a szudetanémetek és a szlovákok is áliitólag részt­­vesznek. A Bohénüa ezzel kapcsolatban közli, hogy Riidtci tényleg a közép­­európai országok kisebbségeinek konferenciáját tervezi. E célból B unar csehszlovák nacionáljsta képviselőnek meghívást küldött, aki ezt a cseh­iszlovákiai német pártoknak továbbí­totta. Lodáemann és B'iinar tárgya­lásokat kezdtek a német politiku­soknak a konferencián való részvé­teléről. Ruciicsniik a legújabb állítólagos akciójáról a jugoszláviai nemzeti kisebbségek még nem tudnak semmit lés arról csak e cseh jelentésből •értesülnek. Radics részéről ezideig |még semmiféle ilyen értelmű felhívás Snem érkezett a jugoszláviai nemzeti j kisebbségekhez és így a lap jelen- Itését fentarLással keli fogadni. A radikális-párt belső ellenzéke a parlament feloszlatása ellen Petrovics Nasztaz antipariamentárisuak moudja a kormány eljárását — Hosszabb lefolyású lesz az újabb kormányválság-Beográdból jelentik: A belpolitikai válság vasárnap nem került köze­lebb a kibontakozáshoz. A parla­ment elnöke vasárnap sem volt az udvarnál audiencián és így egye­lőre még nem tisztázódott a hely­­jzet olyan irányban sem, amelyből határozottan lehetne következtetni arra, hogy feloszlatják-e a parla­mentet és az uj kormány a válasz­tások lefolytatására kap-e megbí­zást. Petrovics Nasziaz a kormány menesztését követeli Politikai körökben rendkívül nagy feltűnést keltett Petrovics Nasztaz radikális képviselőnek a »Politika« vasárnapi számában rHngy kell megoldani a mai válsá­got?« címmel megjelent vezércikke. A feltűnést keltő cikk teljesen ellen­zéki hangnemben tárgyalja a mai politikai helyzetet és rendkívül éle­sen támadja a Pastes-kormányt, amely — szerinte — antipariamen­­táris és antidemokratikus módon akarta a válságot megoldani. A válság megoldásának Petrovics Nasztaz szerint, két módja van, az egyik az, hogy a variamentet osz­lassák fel, a másik pedig, hogy a kormányt menesszék. A háború előtti Szerbiában a korona gyakran választotta az ilyen esetekben ezt a módot, hogy a kormányt,, amely elvesztette a parlament bizalmát, menesztette. Ez azonban rendkívül veszélyes gyakorlat, amellyel az uj államban szakítani kel!. Most azon­ban az történt, hogy a képviselők­nek egy nagyobb csoportja, amely, eddig absztinenciában volt, belátva eddigi taktikájának helytelenségét, megjelent a parlamentben. A kor­mány azonban e képviselők mandá­tumainak igazolását akarta meg­akadályozni, ami teljesen antipar­­lamentáris és antidemokratikus módja a válság megoldásúnak. Ezért nem a parlamentnek, hanem a. kormánynak kell mennie. Petrovics Nasztaz cikkében azt ajánlja, hogy a korona próbálja meg a mai parlamentből olyan kor­mányt alakítani, amely a parlament' zavartalan törvényhozói működését biztosítani tudja. Gsak ha ez a kí­sérlet nem sikerül — írja Petro­vics képviselő —akkor ál! elő az; a helyzet, hogy a parlamentet fel kell oszlatni. Minden más ut anti­­parlamentáris és antidemokratikus; és az országot uj megrázkódtatá­sokba vezeti. • Ezzel a cikkel Petrovics Nasztaz még jobban kiélezte maga és pártja között az ellentéteket, de viszont a cikk olyan szempontból isi jelentős, hogy nyilvános bizonyítéka annak, hogy vannak a radikálisok között olyanok, akik hajlandók az ellenzék­kel együttműködni. Davidovics Ljuba az új-választásokról A politikai válságról és. a válasz­tások esélyéről Davidovics Ljuba, az ellenzék vezére, a következő-I \ Mihály, Berkes István, Patri István, ' Kovács Bálint, Bakos József. Ta­kács Antal. Kothence Imre, Vér Ig­­- nác és Kopilovics József lettek. ’ A gyűlés után a Magyar Párt ve­­r zetöít Mukics Aurél dr. orvos látta • vendégül.

Next

/
Thumbnails
Contents