Bácsmegyei Napló, 1924. április (25. évfolyam, 91-119. szám)
1924-04-02 / 92. szám
1Q24 április 2. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. old'll. Az első Bezárták a surjánt elemi iskolát Beogradból jelentik: Pribicsevics Szvetoizár közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében Surján bánsági község egyetlen elemi iskolájának működését beszüntették. A betiltás oka, hogy az iskolában csak magyar nyelven tartottak előadásokat. mert az iskolai év kezdetén szláv tagozatot nem tudtak felállítani, annál az oknál fogva, hogy Surján községben csak magyarok laknak. A rendelet értelmében a surjáni iskola tanítója, már szélnek is eresztette a gyerekeket, most a ziskolai év közepén, megfosztva őket a további tanulás lehetőségétől. A surjáni iskola apró diákjai, ha. tovább akarják: tanulni a betűvetést, naponként gyalogolhatnak tizenöt-husz kilométert, a legközelebbi faluig, a hol esetleg meghagyták még a magyar szó tanítását. A bánsági román kisebbség helyzete A kormány válasza a román szenátusban elhangzott vádakra Beogradi politikai körökben kincs feltűnést keltett Bijano román szenátornak a bukaresti szenátusban múlt héten elhangzott éles. támadása az S. H. S. királyság ellen a bánsági románok kulturális és gazdasági elnyomatása miatt. Kormánykörök sugalmazására a beogradi sajtó egyértelmüleg támadta nemcsak Bijano szenátort, hanem különösen Bratiunu miniszterelnököt es Dúca külügyminisztert, akik jelen voltak a szenátus ülésén és egy szóval sem vették védelmükbe a szövetséges S. H. S. királyságot. Miután a román kormány sem utasította vissza Bijano vádjait, a beogradi külügyminisztérium hivatalosan is szükségesnek látta Bijano kijelentéseit a maga részéről megcáfolni. A külügyminisztérium sajtóosztálya erre vonatkozólag a következő kommünikét bocsájtotta ki: — Bijano román szenátor a román szenátus egyik legutolsó ülésén a következőket jelentette ki: »A beogradi kormány mindent megtesz a román intelligencia elidegenítésére. Összes iskoláinkat bezárták, úgy hogy a gyermekek nem tanulhatnak román nyelven. A román tanítókat elbocsájtják és oroszokkal váltják fel őket; a román könyveket eltiltják és elkobozzák. Ugyanilyen barbár módon üldözik a román egyházat is. Az összes egyházi birtokokat elkobozták. A románokat még arra is rákényszerítik, hogy családi nevüket elszlávositsák.« E nyilatkozat folytán a vallásügyi miniszter úrhoz fordultunk felvilágosításért, aki a következőket volt szives velünk közölni: »Bijanonak ezek az állításai elejétől végig nem i^zak és mindenesetre vagy tájékozatlanságból, vagy szándékos ferdítésből fakadnak. Egyetlen román iskolát, egyetlen román templomot sem zártak be. Egyáltalában nem igaz, hogy hatóságaink egyházi vagyont koboztak volna el és templomokat zártak volna be. Bijano ur úgy magas állására való tekintettel, mint az igazság érdekében jól tette volna, ha legalább egy templomot vagy iskolát megnevezett volna, amelyet bezártunk, vagy egy birtokot, amelyet elkoboztunk. Ezek a tendenciózus támadások arra számítanak, hogy a külföldön csökkentsék az ország tekintélyét és sajnos, nem is kivételes jelenségek. A román sajtó egy része is hasonló rendszeres kampányt vezet az ország ellen. Ezek a támadások, amelyek valóban csodáfriba ejthetnek bennünket, mert egy baráti és szövetséges országból erednek, mert kell, hogy felháborítsák közvéleményünket és a politikai világot. Mi meg tudtuk őrizni hidegvérünket akkor is. amikor Dúca ur a konferencián Beogradban volt és akkor Pasieshoz és Nincsicshez egyetlen küldöttség sem jött a Bánságból és sajtónk sem foglalkozott a mi kisebbségeink helyzetével a romániai Bánságban. Ezt a magatartásunkat meg kell őriznünk továbbra is, bármennyire sérthet is bennünket a román politikai világ egy részének ilyen magatartása.« A sajtóirodának ez a kommünikéje bizonyára nem jelenti még az utolsó szót ebben a vitában és nincs kizárva, hogy rövidesen nyíltan szőnyegre kerülnek a két szövetséges szomszédország közötti ellentétek a kisebbségi jogok tiszteletbentartása körül. Ma még az a helyzet, hogy mindkét ország rendkívül tiszteletben akarja tartani a nemzeti kisebbségek jogait — a másik országgal. A Magyar Párt nagygyűlésének előkészítése Kiküldötteket választanak ott is, ahol még- nem asakulí meg a helyi pártszervezet A Magyar Pártban serényen folynak a májusi nagygyűlés előkészítő munkálatai. A „B csmegyei Napló“ irta meg elsőnek, hogy a Magyar Part május negyedikén tartja meg nagygyűlését Bicskeieken. Az elnöki tanács most meghívókat küldött szét a helyt szervezeleknek, amelyeket fölkér arra, hegy nagygyűlést képviselőiket válasszák meg és ezek jelenjenek meg a nagygyűlésen. A nagygyülési képviselőket a helyi szervezetek pártgyüiésc vagy intéző-bizottsága választja meg és a megválasztott kiküldötteket megbízólevéllel látja el. Minden pártszervezet, amelynek intéző-bizottsága húsz tagból áll, egy megbízottat, ha ötven tagból áll, négy és ha ötvennél több tagból áll, nyolc nagygyülési képviselőt választ. A Magyar Párt az idei nagygyűlésbe bekapcsolja azokat a községeket is, amelyekben a helyi pártszervezet mindezidelg mm alakult még meg és ezekről a helyekről az elnöki tanács a párt megbízottját nagygyülési képviselőül nevezheti ki, úgy, hogy C2élta! a becskereki nagygyűlésen képviselve lesz kivétet ncikül az egcsz jugoszláviai magyarság. Hivatalbő: tagjai ezenkívül a nagygyűlésnek az elnöki tanács tagjai és minden helyi pártszervezetnek az elnöke vagy az elnök helye!tese. A májusi nagygyűlés, értesü ’esünk szerint, igen impozánsnak ígérkezik. A becskereki pártszer vezet a legnagyobb buzgalommal készifi eló a nagygyülési, hogy az külsőségeiben is mine! ünnepélyesebb legyen. A nagygyűlés előestéjén a kiküldöttek tiszteletére a becskereki inüiied veiők szinieiőadást rendeznek, a nagygyűlés napján, május 4-én délután pedig e Bánáti Magyar Közművelődési Egyesület Arany- Jónos-ünnepélyt rendez. Egyelőre még nem történt végleges döntés, hogy a nagygyűléssel kapcsolatban Becskereken nagy ntpgyülési is tart-e a Magyar Párt, valószínű azonban, hogy az elnöki tanács a becskereki pártszervezettel egyetértőleg a nép gyűlés megtartása mellett fog dönteni. A nagygyűlést megelőzően még az elnöki tanács Szuboticán ülést tart/ amelyen az országos vezetőség jelöléseit fogják megejteni. Poincaré folytatni akarja jóvátételi politikáját „Franciaország nagylelkű lesz, ha a jóvátételt és a biztosítékokat megkapja“ — Az uj kormány a parlamentben az európai politikai helyzetet felborítani és a fennálló rendet megzavarni, hogy az uralmától elszakított tartományokat egészben vagy részben visszanyerje, ezzel felkeltené a többi nép ellenkezését és azok. akik útját állanák, az egész világ helyeslésével találkoznának. Ami Franciaországot illeti, Franciaország csupán a szerződések tiszteietbentartásdt kívánja. A kormánynyilatkozat felolvasása után az elnök bejelentette, hogy Mussübeuu szenátor, a köztársasági unió tagja interpellációd nyújtott be a kormány általános politikájáról, amelynek tárgyalását Poicaréval egyetértésben tűzik napirendre. Hittérités Szlavóniában Földet Ígérnek a pravoszláv bitre áttérő magyaroknak Hittérítők járnak Szlavóniában, Hónapok óta ismeretlen emberek járják a falvakat és rábeszélő szóval igyekeznek a szlavóniai római katholikus községek lakosai körében a pravoszláv egyháznak híveket toborozni. Az »egy állam — egy vallás« elvét hirdetik és rámutatnak arra. hogy a görög keleti vallás az S. H. S. királyság többségi vallása, ennek tagjai tehát a más vallásunkkal szemben előnyöket élveznek. A katholikus horvát lakosság körében is folyik az agitáció, elsősorban azonban a magyarokat akarják megnyerni, mert arra számítanak, hogy az erősen meggyengült, vezetők nélkül maradt szlavóniai magyarok jobb sors reményében kaphatók lesznek az áttérésre. A Ferencrendi szerzetesek nasicei zárdájában értesülés szerint liét hét óta a Nasice-környéki pusztákon járnak az agitátorok, akik azzal az Ígérettel akarnak híveket szerezni a piavoszláv egyháznak, hogy az áttérőket a földosztás során — még ha magyarok is — figyelembe veszik és a legjobb földeket fogják kapni. A sanyarú sorsban tengődő magyarság a kecsegtető ígéretek ellenére sein lett hűtlen hitéhez. Az agilációról a tanyai lakosság jelentést tett a nasici zárda plébániáján, amelynek a környéken 23 fiókegyháza van. A hívők biztosították papjaikat, hogy nem fognak áttérni. A szerzetesek a figyelmeztetés folytán fokozott buzgalommal igyekeznek a térítők agitációját ellensu'yozni és remélik, hogy akciójuk eredményes lesz. ni. a. Parisból jelentik: Az uj Poincarékormány hétfőn a kamarában és a szenátusban előterjesztette a programját tartalmazó nyilatkozatot. A kamarában maga Poincaré olvasta föl a deklarációt, amelyet a Ház meglehetősen hűvösen fogadott. Alig harminc képviselő helyeselt a felolvasás végén a kormányelnök fejtegetéseinek. a szenátusban pedig, ahol de Pray igazságügyminiszter olvasta föl a nyilatkozatot, semmiféle tetszésnyilvánítás nem hangzott el. A nyilatkozat többek között ezeket tartalmazza: Az uj kormány a köztársasági egység és nemzeti egyetértés szellemében alakult meg. Hűséggel tömörült a miniszterelnök körül, hogy az elfogadott adó javaslatokat végrehajtsa, az országtól kívánt megtakarításokat megvalósítsa és ezentúl folytassa « jóvátételek behajtásának és a békének müvét. A kormány ei van tökéivé, hogy tántorithatatlamil folytatja azt n politikát, amelyet az előző kormány követett, a költségvetés egyensúlyát helyreállítja, az államkincstár terheit csökkent} és bölcs megfontolással a szükséges törlesztést; előkészíti. Bármibe kerüljön is, még a látszatát sem fogjuk \ megtűrni pénzügyeinkben az inflációnak. f A franciák nem választják el Franciaország sorsát Európa sorsától. mert ez a különválasztás dőreség volna. Mi jó franciák vagyunk és jó európaiak akarunk lenni. Azon a napon, amikor a szerződéseket teljesen végrehajtják és mi megkaptuk n jóvátételt, a biztosítékot és igazsághoz jutottunk. Franciaország példát fog adni a világnak nagylelkűségével és jóságával. Franciaország nem fogja magának megengedni a beavatkozást azoknak a kis vagy nagy nemzeteknek lelkiismeretébe, amelyekből Európa áll. Franciaországnak az a kívánsága, hogy a lehető leghamarabb egyetértésre jusson valamennyi szövetségesével azokban a kérdésekben, amelyektől a jóvátétel és Franciaország biztonsága függ. A Rakr-vidékröl csak a fizetések mértéke és aránya szerint vonhatja \issza csapatait, mert nem ndhat oda pozitív zálogokat bizonytalan Ígéretekért. Mégis bizalommal reméli, hogy a szakértők jelentése lehetővé teszi az általános szabályozást és a gyors jelentéstételt. Ha a militarizrtmstó! félrevezetett s a bosszú és gyűlölet démonától megszállott hatalom megkísérelné Táv® zik a magyar belügyminiszter Rakovszky Jván elejtésével akarja Bethlenraegnyagftaísi az ellenzéket Budapestről jelentik: Gróf Bethlen István miniszterelnök, hogy a szanálási törvényjavaslat sima keresztülengedését biztosítsa — mint i megbízható forrásból közük — Iújabb eszmecserét kezd az ellenzékkel s megkísérli a pártközi béke megteremtését. Olyan plattformon indul meg a tárgyalás, ami lehetővé teszi a kibontakozást és egyúttal garanciát ad arra, hogy nemcsak a kölcsön ügyében, hanem a belpolitika számos más kérdésében is tűrhető helyzet keletkezzék. Miután az ellenzéknek főleg a belügyminiszter működése és. politikája ellen van kifogása, a kormány elnöíke a belső béke érdekében hajlandó ímeghozni azt az áldozatot, hogy lelejti Rakovszky Iván beKigymifniszíert. A belügyminiszter a fajvédőtörekvések titkos támogatója volt a kormányban s éppai ezért távozása kétségkívül megnyugtatóiag fog «hatni az ellenzékre, azonban hogy ’ez a személyi kérdésben tett ken-
