Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-02 / 61. szám

2. oldal BACSÍVIEGYEI NAPLÓ 1924 március 2, meg, mikor, hol és kitől nem vál­tottak be állami bonokat? Kumanudi a pénzügyminiszter felszólítására azt válaszolta* hogy nincs módjában valamennyi ren­delkezésére álló adatot azonnal felsorolni — erre majd a nemzet­gyűlés legközelebbi ülésén sort kerit — de egy esetet már most is felemlíthet: a zagrebi Metal! cég bonjait nem váltották be. A pénzügyminiszter kijelentette, hogy a Metall-cég bonjainak ügyéről a nemzetgyűlés legköze­lebbi ülésép részletes felvilágosí­tást fog adni. A kővetkező felszólaló Reisner demokrata, a tisztviselő kérdéssel és a nyugdíjasok ügyével foglal­kozott, majd a vita folytatását hétfőre halasztották. nacionalisták, amióta a rendőrség is beleszól munkájukba és igen szűk­re fogta tevékenységi körüket, nem hajlandók tagdíjat Űzetni, nem tel­jesítik a központ parancsait és min­den tekintetben megtagadják az en­gedelmességet. Az Orjnna novisza­­di vezetősége szombaton ülést tar­tott, amelyen ezekkel az aggasztó jelenségekkel foglalkoztak és elha­tározták, hogy a szubotícal. zsab­­lyai, bresztováci, csurogi. kulpíni, sajaklaki és szentai egyesületeket feloszlatják és minden községbe csak egy megfigyelő megbizottat neveznek ki. A felelőtlen elemek alkonya Feloszlott az Orjuna tíz vidéki £Z*rveseíe (NeyísKadnS jelentik: A naciona- Beáa szervoskedés munkája, amely két évvel ezelőtt széles keretekben |s nagy lelkesedéssel indult meg a vajdasági városokban is, az utóbbi időben feltűnő lanyhulást mutat. A visszaesésnek, amely a nacionalista mozgalomban mlnajobban szembe­tűnővé válik, legfőképpen az az oka, Hogy az áR#mi szervezet folytonos konszolidálódásával párhuzamosan (árét veszti a felelőtlen elemek rendcsináló — és á múltban gyak­ran súlyos atrocitásokra vezető — tevékenysége. A nacionalista egyesületek tagjai mláisruk is érzik, hogy idejét múlta az állami szervezet ellenőrzésére irányuló működésük és ez a magya­rázata annak, hogy a feltűnően megcsappant a nacionalisták tábo­rában is az érdeklődés szervezeteik Sránt. A noviszadi Oijunához egyre riasztóbb hirek érkeznek a vidéki szervezetek bomlásáról. A vidéki A vajdasági kisbirtokosok földet követelnek a nemzetiségeknek is A vajdasági kisbirtokosok szervezkedése a Nyiva ellen A gonosz ember (Ragóng-léma) Irta : Sirlia Adorján Kícsüturűbtn egy szeles októberi dél­utánon tűzzel játszott a szénapadiáson. Gyufákat gyújtogatott, saját bevallása szerint azért, hogy a padláson tanyázó fázékony galambíiókákat megmeiegitse. A tűz belekapott a szénába és a csűr épülete lángba borult. Percek alatt a szárnyaira kapta a fergeteg a tüznyel­­veket és kcreszttHhordozta a falun. Ezen a délután harminc szegény ember lett hajléktalanná. A gyermeket gyű­lölettel emlegették a roszszagu kuckók­ban. Ha a tiszteletes ur védelmébe nem teszi, talán meg is gyilkolják. Átokkal mettÄc így is. Ha az uccára ment, gye­rektársai kövei dob Utak m cg. Senki se akar! vele játwani. Egyedül kódorgóét a rtteken. Ha saatonyok jöttek vele StienA», szitok hagyta »! sz ajkaikat. ... Gátion gyermek. Szerencsétlenné tett egy falut. Jkß iákoiában teák gonosz Mihálynak Ifrviák a többi gyermekek. Még a te­ltté ur is néha. Mindenki szidta, min­isül* «safoite. Elvaáititták. Egyszer az egyik nebuló minden ck nélkül pofon­verte. ö követ ragadott fel és betörte a tárwadó fejét. Rárohantak valameny­­pyien és véresre verték. A tanítótól is jkapott két pálcaütést. A bevert fejti gyermek apja, az iskolaszék ülnöke völt. Mihályt otthon ehiáspágolták. Az- Ifvtt összeült az iskolatanács és kicsap­­,k az iskolából. A betört fejű fiú eh­er már vlcan kacarászott a tavaszi gyepen, ö pedig az ágyat nyomta a kérésén sajgó sebeivel. — Ilyen szégyent hozták a fejemre! w dühöngött az apja. Miért is nem A Nyiva ellen szervezkedő vajda­sági kisbirtokosok mozgalmáról már korábban megemlékeztünk. A nagy­részt mandátum nélkül maradt volt radikálíspárti képviselőjelöltek ve­zetésével megindult akció azóta már lényegesen előrehaladt, a szervez kedés is már befejezéshez közeledik. A szervezkedést —- mint ismeretes — a »Akyivö« legutóbbi agrárreform­­ankétjia siettette a befejezéshez, mert a vajdasági kisbirtokosok az ankét lefolyása után még nagyobb ellenzéssé! fordultak e főképp nagy­­birtokosokat tömöTitő gazdasági egyesület ellen, amelyről már az an­kéten is az a vád hangzott el, hogy tisztán a nagybirtokosok érdekeit védelmezi. A vajdasági kisbirtokosok szer­vezkedése már hetek óta teljes agi­litással folyik és a szervezet tömö­ríteni fogja a vajdasági kisbirtoko­sokat. A szervezet céljáról és pro­­grammjáró! beavatott forrásból a következő felvilágosítást kaptuk: A »Nyiva« ellenében alakuló uj gazda-egyesület a kisbirtokosok ér­dekeit fogja képviselni nemzetiségre és fajra való különbség nélkül. A 'kisbirtokosok szervezete elsősorban radikális földbirtok-reformot köve­tel és ennek érdekében felveszi a legélesebb harcot úgy Simonovics agrárminiszter agrárreform javasla­ta, mint a vajdasági radikális képvi selők által kidolgozott agrártervezet ellen. A kisbirtokosak alakuló szer­vezete minden tervezetnél lényege­sen radikálisabb földreformot sürget, a nagybirtok érdekeinek háttérbe szorításával. Elsősorban az eddigi döglöttéi meg két napos korodban. Az anyja csak csipogott az ágya mel­lett és azon rimánkodott, hogy miért is verte öt meg az ég ilyen gonosz magzattal. Magánutcai csali elvégezte a fiú az elemit és a gimnáziumot. Rósz, vad híre mindenhova elkísérte, nem voltak barátai és nem voltak lány ismerősei. Kamaszkorában végigsétált az uccán egyik ttnokahugával. Ekkor már a kis­városban tanult. A lánykát másnap ki­­csufolták osztálytársnői: — Hogy, tudsz ilyen gonosz fiúval végigmenni az emberek előtt. A bakfis hallgatott. Szégyellő beval­lani, hogy unokatestvére. Mihály egy­re jobban elidegenedett az emberektől. A gyűlölet amivel illették akaratos, ke­mény vonalakat rajzolt a szája szélére. Zord, mogorva emberré cserepcdcti fel Huszonhárom éves kólában orvos lett. Kitüntetéssel vizsgázott. A tanúi ai utál­ták, de elismerték, hogy minden idejét tanulással tölti. Kórházi gyakorlata alatt a sebészeti osztályon megismerkedett egy sérült leánnyal. Csinos, inolctt sző­ke nő volt. Valaki otthagyta és ezért öngyilkos lett. Három héten belül gyó­gyuló golyót küldött a kövérkés felső­karjába. Az ilyen moíett szőkeségek nem szoktak a halálba kívánkozni, de ez kivétel volt, igaz csak kacérkodott a halállal. Ö maga mondta el csalódásait Mihálynak. Az első nő volt, aki komo­lyan beszélt vele. Egy hónap múlva megesküdtek. A lány két koffer ruha­neműt és egy még kövérebb mamát vitt magával a házasságba. De azért szépen éltek. A férfi vagy a laboratóriumban élt, vagy a betegei­nél. Egyre kísérletezett. A vérbajt akarta megölni. Titokban dolgozott A felesége egyszer nagy hangon elmondta agrárreform javaslatoknál alacso­nyabb maximumot kíván megállapí­tani és a földosztást a legszélesebb alapon akarja megvalósítani, Az uj szervezet nemzetiségi kü­lönbség nélkül mindenkit földhöz akar juttatni, aki azt megműveli. In­formációnk szerint a kisbirtokosok szervezete ezért a legélesebb harcot akarja felvenni az eddigi agrárre­­form-tervezeteknek azon rendelke­zései ellen is. amelyek a nemzeti ki­sebbségeket kizárják a földosztásból. A szervezet ezért számit arra. hogy a földnéiküliek is nemzetiségi kü­lönbség nélkül támogatni fogják munkájában, amely csak akkor fog a maga teljességében kialakulni, ha a szervezkedés befejezése után a kisbirtokosok is kidolgozzák agrár­­reforrn-tervezetüket. amelyet kül­döttség utján szándékoznak az ag rárminiszter elé juttatni. Eddig szól az uj szervezethez kö­zel álló helyről szerzett informá­ciónk. Hogy a kisbirtokosoknak mennyit fog sikerülni megvalósítani terveikből, az még teljesen bizony­talan. A magyarságot főképpen an­nak az ígéretnek a beváltása érdekli, amely a nemzetiségeknek földhöz juttatására vonatkozik. Nem lehet azonban figyelmen ki­­vül hagyni, hogy az egész szervez­kedés élén nagyrészt politikai am­­b:cióval bíró volt radikális képvi­selőjelöltek állnak, akik a nemzeti­ségek megnyerésére is nagv súlyt fektetnek. A radikáhspártban egyéb­ként nem látják szívesen az uj szer­vezkedést. mert azt a vajdasági ra­dikális képviselők ellen irányúidnak társaságban. — Az uram az emberiség boldogsá­gáért dolgozik. Mindenki nevetett. — Az a gonosz ember? — kiáltották egymásnak a csodálkozó tekintetek. A férfi egyre több időt töltött a labo­ratóriumban, az asszony felületes fia­talemberekkel mulatott. Késő este jött haza, fáradtan és idegesen. — Ugyan hagyj békét — mondta az urának, ha vágyódó pillantással nézett rá. Mihály most már csak a munkának élt, az asszony a szórakozásnak. He­tenként váltogatta az udvariéit. — Úgy kell annak a gonosz ember­nek — mondták az ismerősök — ki tudja hogy bánik azzal a szegény asz­­szonnyal. Még csak ne is vigasztalódjon. És őnagysága, a szegény asszony, a közvélemény jóváhagyása mellett to­vább szórakozott. Egy rekkenö augusztusi délben a go­nosz Mihály villamoson sietett haza ebédelni. Zsúfolva volt a kocsi, az em­berek összetapadva szorongtak az ülé­sek között. Egyik keresztező állomás­nál sokan szálltak fel, még szorosabb lett a prés a kocsi belsejében. Mihály kis táskával a hóna alatt összohuzódott és udvariasan átengedte a jobb álló­helyeket a hölgyeknek. ‘ Egyszerre erő­sen oldalba ütötte az emberáradat és ő elvesztette az egyensúlyát. Majdnem ráesett a mellette iibegő idősebb nőre. A kezével egy ösztönszerü mozdulatot csinált a fogózószij felé, de véletlenül a csengőzsinórt kapta meg. A csengő idegesen berregett a kocsi eleién és a vezető megindította a motort. Szem­villanások alatt lárma, jajveszékelés, káromkodás hangzott a pótkocsiról. Egy féUábu rokkant felakart szállni és a hir­is tartják és attól tartanak, hogy az akciónak a kisgazdák között népsze­rű jelszavai a nagybirtokhoz köze­lebb álló vajdasági radikális képvi­selők sok hivét fogja elhódítani. Az akció meglehetős izgalmat kelt a radikálisok körében. A szervez­kedő kisbirtokosok azonban rámu­tatnak arra. hogy a vajdasági képvi­selőknek eddig nem sikerült semmi pozitív eredményt elérni az agrár­­reform kérdésében és ezért szüksé­gesnek tartják, hogy végre erélye­sebb küzdelmet vegyenek fel a kor­mány agrárpolitikája ellen. Kommunistákat nyomoz a budapesti rendőrség Öngyilkosságot kísérelt meg az egyik gyanúsított Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség nagyarányú kommunista szervezkedés ügyében nyomoz na­pok óta. A kommunista szervezke­dést Állítólag Moszkvából irányít­ják. Kun Béla és Pogány József egy magyar orvostanhallgatót bízott meg azzal, hogy Németországban, Ausz­triában és Magyarországon szerve­zeteket teremtsen. Az orvostanhall­gató, aki e célra sok pénzt kapott, Eger környékén beállt egy földmi­­veshez béresnek és ott a földmun­kások és kubikusok között izgatott. Működését kiterjesztette Sátoralja­újhely, Kaposvár, Sopron és más vidéki városok környékére is. Az orvostanhallgatót a rendőrség elfogta s ez alkalommal nagyon kompromittáló iratokat találtak nála. A medikus öngyilkosságot kí­sérelt meg a cellájában, ahova az ebédjével valahogyan kést csem­pésztek be. de csak könnyebb sebet ejtett magán. Felszállították Pestre, itt is öngyilkosságot kísérelt meg, de szintén sikertelenül. Ezidőszerini a rendőrorvos kezelése alatt áll. A nyomozás megállapította, hogy inkább földmunkásokat igyekeztek megnyerni céljaiknak, azért, hogy a nyáron aratósztrájkot rendezzen. A túlzó ébredők támogatásának meg­nyerésére a Duna-Tisza közén pog­telen meginduló villamos halálra gá­zolta. Kiömlött vére pirosra íestette a kerekeket A kalauzok halálsápadtan álltak egymás melleit Nyomban tisztá­zódott a helyzet Mindenki látta, hogy egy utas rántotta meg a csengőt. A rendőrök csak parázs erőszakkal tud­ták kiszabadítani Mihályt a közönség brutális karjai közül. Letartóztatták. A törvényszék az enyhítő körülmé­nyek figyelembevételével nyolc hónapi fogházra Ítélte, üondatlanságbói oko­zott emberölésnek minősítették a tettet, amit mindenki gyilkosságnak neveezett. amit mindenki gyilkosságnak nevezett. — Hallatlan! Egy ilyen megrögzött gonosztevőt nem Kelnek halálra! A börtönbe alig érkezett hozzá hir. A felesége egyszer se iáiogatta meg. Véletlenül tudta meg, hogy az asszony mással él és a laboratóriumát elrekvi­­rálták egy üresfej ü kartársa részére. Mikor nyolc hónap múlva kiengedték, nem tudta, hogy hova menjen. Mégis haza ment, a feleségéhez, valami oda. vonzotta ahhoz az asszonyhoz, alti nyugtalan éjszakáin száz és száz alak­ban keringett priccse körül. Nem is csodálkozott, amikor a hitves ajtót mu­tatott neki. Csendesen megindult a kü­szöb felé. A szőke asszony még utána sziszegte: — Nem képzeled, hogy szóba álioK egy gyilkossal!---­Erre elfogta a düh. Rárohant, teteper­­te, fojtogatta. Aléltan vették ki a kezei közül. Némán követte a rendőrt. Még hallotta, hogy a házmester hangosan meséli: — Ilyen gonosz embert még nem is láttam. Most szabadult ki a tömlőéből, mert megölt egy embert és máris gyil­kolni akar. El akarta pusztítani azt a szegény, jó asszonyt..».

Next

/
Thumbnails
Contents