Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-31 / 90. szám
2. oldal BACSMEGYEINAPLÖ 1924 március 31 Algírban elfogták a sikkasztó budapesti bankárt A nagy költségek miatt nem indítanak ellene kiadatási eljárást Budapestről jelentik: A tőzsdei krach | idején nagy feltűnést keltett, hogy a jj Róth é!s Társa cég két fiatal tagja, | Róth Ármin és Kormos Géza másfél | milliárd elsikkasztása után eltűnt a fő- 1 városból. A két csaló bankár kézreke- | ritése céljából a magyar hatóságok kő- jj rözőlevelet bocsátottalc ki ellenük. Most | három hónappal az eljárás megindulása j után meglepetésre Algírból kapott táv-1 irati értesítést a budapesti rendőrség, t hogy Róth Ármin ott kézrekerült. A | rendőrség az értesítést a budapesti tör- | vényszék vizsgálőbi rój ához tette át, j hogy a kiadatási eljárás megindítására tegye meg a szükséges lépéseket. Az igazságügyminisztériumban el is készültek az iratok, de ott meggondolásra késztette az illetékeseket a fogolynak Algírból való elhozatalával felmerülő igen tekintélyes költség. Semmi kétség ugyanis, hogy Algír rendőrsége kiadná a csalás és sikkasztás miatt körözött bankárt. Ebben az f esetben a magyar hatóságoknak egy detektívet kellene Algírba küldeni, aki elhozza Róth Ármint. A két személy vasúti, hajcizási, vizűm- és étkezési 'költségei közel ötven millió koronáidba kerülne a magyar kincstárnak. Most már nagyon meggondolandónak tartják, hogy egy Minős kézrkeritése céliából ennyi költséget magára vállaljon J a szigorít takarékosságra utalt igazságügyi tárca. Egyelőre úgy határoztak, hogy a Róth és Társa cég hitelezőit felszólítják, hogy megkárositójuknak bíróság elé állítása céljából helyezzék letétbe a kiadatás és hazahozatal költségeit. Ha a hitelezők erre nem volnának I hajlandók, az állam sem vállalja magára a költségeket és Róth Ármin nem kerül bíróság elé. Ä börtönben gyilkolt egy román faseistavezér Nyolc golyót röpített vádlottársa mellébe Bukarestből jelentik: Borzalmas (dráma színhelye volt szombaton reggel tiz órakor a bukaresti fogház irodai helyisége. A dráma áldozata az egyik bukaresti kórházban most élet-halál között lebeg. A bukaresti fogházban tizenegy fasiszta forradalmár diákot őriznek, akiket még a múlt évi fasiszta mozgalomból kifolyólag tartóztattak le. A fasiszták ügyének esküdtszéki tárgyalása hétfőre volt kitűzve. A letartóztatott diákok közül egyet, névszerint Vcrnicescu Aureliant, az ügyészség, miután súlyos vádat ellene emelni nem lehetett, szabadlábra helyezte. Vernicescu csütörtökön levelet kapott a fasiszta forradalmároknak még mindig a bukaresti fogházban tartózkodó vezérétől, Motza Juontól, amelyben felkéri, hogy még a tárgyalás előtt látogassa meg öt fontos megbeszélés céljából. Vernicescu eleget tett Motza kérésének, Orsováról Bukarestbe utazott s szombaton délelőtt tíz órakor felkereste vezérét a fogházban. A fogház irodájában találkoztak, de jóformán nem Is üdvözölték egymást, amikor Motza belső zsebéből hirtelen revolvert rántott elő és annak valamennyi töltényét, összesen nyolcat, Vernicescuba lőtte. Néhány golyó Vernicescu kezébe fúródott, a legtöbb azonban a diák mellét fúrta át. Vernicescu véresen zuhant az iroda vadlójára. Az esetről azonnal jelentést tettek a főügyésznek, aki személyesen szállt ki a helyszínére és hallgatta ki jVlotzát. Motza látható egykedvü‘séggel tett őszinte vallomást s elmondotta, hogy tettét bosszúból követte el. mert megtudta, hogy, Ver,riicescu a lefolytatott vizsgálat során reá nézve ^ terhelő vallomást tett, ami lehetővé tette, hogy bt hazaárulás vádját emelhessék ellene. Az eset óriási izgalmat keltett Bukarestben. annál is inkább, mert senkisem tudja magyarázatát ädni annak, hogy mikép jutott Moíza a fogházban revolverhez és a töltényekhez. Vemicescu életbenmaradásához kevés a remény. Ki. SMS királyságból eltávozott magyar állampolgárok májusban elszállíthatják ingóságaikat A két állam kölcsönösen határátlépési engedélyt ad az eltávozottaknak A békeszerződés folytán a SHS. királyság szuverénitása alá került területekről kiutasított vagy onnan eltávozott magyar tisztviselők és katonatisztek eltávozásukkor tudvalevőleg bútoraik és egyéb ingóságaik jelentékeny részét voltak kénytelenek eddigi tartózkodási helyükön visszahagyni. Ezeknek az ingóságoknak visszahozatala módozataira nézve a magyar külügyminisztérium és a szerb-horvát-szlovén királyság budapesti követsége között megállapodás létesült. A megállapodás a kölcsönösség alapján rendezi a visszamaradt ingóságok visszahozafalának kérdéséi. Az ingóságok kölcsönös hazaszállítása olymódon történik, hogy a két állam meghatározott időközökben az érdekeltek meghatározott csoportjait bocsátja be területére. Magyar részről az első csoport a Bácskából eltávozott tisztviselőkből, a második csoport a Szerbia területéről Magyarországra költözött katonatisztekből, a harmadik csoport! pedig a Bánságból, Baranyából, aj Muraközből s a Horvát-Szlavon- ésj Dalrnátországból eltávozott tisztviselőkből áll. A határátlépéshez szükséges engedélyeket a két kormány kölcsönösen bizíositja, még pedig úgy, hogy az útleveleket díjmentesen Idttamozza. Az ingóságok kiszállításához szükséges vasúti kocsikat az érvényben levő szabályokhoz képest az érdekelteknek rendelkezésére bocsátják. A szállítási költségeket a Icöltözködők viselik. Az első csoporl május 1-én kezdi meg a beutazást jugoszláv területre. A beutazásnak ugyan e hónap 15-éig kell megtörténnie. A visszautazásra, illetve a butorbevitelre május 31-ét tűzték ki, mint végső határidőt. A Magyarországról eltávozott jugoszláv állampolgárok ingóságainak átszállítási idejét még nem álla- I pitották meg, azonban ez valószínűleg junius hónapban fog megtörténni. lentették a rendőrségen, hogy az akadémiai hallgatók a Wilsonovaucca sarkán, a posta előtt ujbóí Ícsoportosulnak. Egy nagyobb diák* csoport a kormányt és annak tagjait abcugolva, Radicsot és az ellenzéki blokkot éltetve az akadémia épülete felé vonult. Időközben lovasrendőrök érkeztek oda, akik az egyre növekvő tömeget szétoszlatták. A tüntető diákok az akadémia épületébe mentek. A rendőrség ezután egész délelőtt permanenciában maradt, azonban további rendzavarást nem jelentettek. A gyűlés és a tüntetés alkalmával — néhány kisebb incidens** tői eltekintve — knmolyabb bántódása senkinek sem történt és a rendőrségre senkit sem áiütottak elő,------—i ................. Kiélesedtek a román-őr©® ellentétek Besszaráfcia miatt Moszkvából jelentik: Az orosz távirati iroda jelenti: A beísszarábiai román hatóságokat a lakosság körében észlelhető erős elégedetlenség nagyon nyugtalanítja s igy a megbízhatóbb erdélyi csapatokat Beszszarábiába helyezték, az orosz lapok további megjelenését pedig betiltották. Az orosz kormány ama szándékát, hogy a bécsi konferencián népszavazást javasoljon Besszarábia, végleges hovatartozásáról, a besszarábiai lakosság körében igen kedvezően fogadták. A lakosság a romári lapokat és színházakat bojkottálja — mondja az orosz hivatalos jelentés. A rendőrség karhatalommal feloszlatta a jogakadémial hallgatók politikai népgyilléséf: Lovasrenáó'rség akadályozta meg a diákság két csoportjának összetűzését A suboticai jogakadémia hallgatóinak egy csoportja vasárnap délelőtt politikai népgyülést tartott, a melynek szónokai, a kormány és annak politikája ellen beszéltek. A gyűlésnek — minthogy az az engedélyezett időn túl tartott — a lovas rendőrség közbelépése vetett véget. A gyűlés izgalmas lefolyású volt. A radikális- és Pribicsevicspárti akadémiai hallgatók közbekiálltásokkal tiltakoztak a szónokok beszédei ellen és a mindinkább kiélesedő helyzetben a rendzavarást és a verekedéseket a rendőrség be-I avatkozása háritotta el. A rendőrségnél — Sziketics Milán jogakadémiai hallgató az akadémiai ifjúság nevében kéri a vasárnap délelőtt 9 és 10 óra közötti időre engedélyt politikai népgyülés megtartására. A bejelentés úgy szólt, hogy a gyűlésen politikai tárgyú felszólalások lesznek az alkotmány és a törvények keretein belül. Ä Irendőrség az engedélyt a kért időre megadta és a gyűlés helyéül a Szabadság-tért jelölte ki. Kilenc óra helyett csak háromnegyed tiz tájban kezdődött meg a gyűlés, amelyen — a vasárnapi ünnepre való tekintettel — igen sok bunyevác polgár is részt vett. Nyolctizén voltak a gyűlés rendezői, nagyrészt montenegrói fiatalemberek, a hallgatók közt azonban ott voltak a jogakadémia ellentétes pártállása hallgatói is. Már a gyűlés elején szembekerültek egymással az ellenséges pártok. Amikor ugyanis Sziketics Milán a gyűlés megnyitásakor beszéde elején kijelentette, hogy az akadéjjmiai ifjúság nevében hívták össze • népgyülésre a polgárságot, az ellenpárt, a radikális és Pribicsevics-1 párti diákok hangos közbekiáltá-1 sokkal és fütyüléssel tiltakoztak ezg ellen. A szónokok beszédeikben erősen! támadták a kormányt, amely szerin-1 tűk erőszaknak köszönheti hatalmát I és a nép többségének akarata eile-1 nére kormányozza az országot. Sűrűn hangzottak a felkiáltások : — Dele Pastes ! Dole Pribicsevics! amire a kormánypárti diákok Pasics és Pribicsevics éltetésével válaszoltak. A blokkista tanulók sűrűn éltették Radicsot is. A gyűlésen résztvevő polgársági a közbekiáltásokból álló vitában nem vett részt, annál kevésbbé, mert a szónokok beszédeiből az állandó lárma miatt csak egy-egy mondatfoszlányt lehetett hallani. Annál izgatottabbak lettek azonban a kedá-» lyek a diákság körében, úgy, hogy hamarosan attól lehetett tartani, hogy összetűzésre kerül a sor a kél párt közölt. Emiatt a negyedik szónok beszéde közben féltizenegykor Csupurdia ügyeletes rendőrkapitány felszólította a gyűlés rendezőil, hogy fejezzék be a népgyülést, mert a gyűlésre engedélyezett idő tiz órakor már lejárt. A blokkista diákok a felszólításnak nem akartak elegei tenni. Többen kövekkel akarták megdobálni Csupurdia kapitányt, amit azonban megakadályoztak. Amikor az ügyeletes rendőrtiszt látta, hogy többszöri felszólítása is eredménytelen marad, kirendelte a városháza épületében készenlétben tartott lovas és gyalogos rendőröket. A rendőrök megjelenésére a gyűlés félbeszakadt és a tömeg oszlani kezdett. Néhány perccel később újból je-Megyvenmiüiót találtak a Budapesten meggyilkolt öregasszony karosszékében j Budapestről jelentik: A fecske* uccai rablógyilkosság ügyében ai rendőrség eddig pozitív nyomra nerri bukkant. Pontosan az sem állapítható még meg, hogy Taussignénál az aktatáskában mennyi pénz volt. Fia ugyanis csak hozzávetőlegesen tudta megbecsülni az anyja áital elvitt pénzösszeget, mert Tapssigné önállóan vezette fia üzletében a pénzüvvi dolgokat és a pénzt zárás után mindig maga szokta az aktatáskába eltenni és hazavinni. Taussigné egyébként igen szerette a pénzt, a rendőrség megállapítása szerint pénzsóvárgása olyan erős volt, hogy fiai tudta nélkül különféle emberekkel állott összeköttetésben, akiktől gyanús eredetű holmikat vásárolt. Taussigné pénzdolgokban még a fiaival szemben is bizalmatlan volt. Általában gyanakvó természetűnek ismerték, aki hazaérkezése után azonnal bezárta maga mögött a konyhaajtót, sőt ha a szobába ment. a szoba ajtaját is bezárta maga után. Nagyon vigyázott rá, hogy váratlanul ne léphessen be hozzá senki. Éppen ezért gyanúsnak tartja a rendőrség, hogy a tettes vtey a tettesek minden zaj nélkül, tehát nyilvánvalóan az ő beleegyezésével, akadálytalanul jutottak be a lakásba. Valószínűnek tartják, hogy egyik ügyfelét vitte föl magával, aki talán valami hirtelen jött jó üzletet ajánlott neki. Az öreg aszszony vigyázott arra is, hogy ezek' a fiai tudta nélkül történt üzletkötések házon kivül bonyolódjanak le. Taussigné lakásában szombaton újabb házkutatást tartottak, amelynek a során olyan érdekes leletre bukkantak, amely esetleg nyomra vezet. A szoba ócska bútorai közt, az egyik sarokban, egy vászonnal behúzott, de már szakadozott fotel állott. Ennek rii fotelnak kocáiban, a sodronyok között, negyvenmilliót találtak a detektívek. A fiai erről a pénzről nem is tudtak. A detektívek szerint Taussigné azért rejtette el még fiai előtt is ezt a pénzt, mert gyanús, üzletkötéseiből származott*
