Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-31 / 90. szám

2. oldal BACSMEGYEINAPLÖ 1924 március 31 Algírban elfogták a sikkasztó budapesti bankárt A nagy költségek miatt nem indí­tanak ellene kiadatási eljárást Budapestről jelentik: A tőzsdei krach | idején nagy feltűnést keltett, hogy a jj Róth é!s Társa cég két fiatal tagja, | Róth Ármin és Kormos Géza másfél | milliárd elsikkasztása után eltűnt a fő- 1 városból. A két csaló bankár kézreke- | ritése céljából a magyar hatóságok kő- jj rözőlevelet bocsátottalc ki ellenük. Most | három hónappal az eljárás megindulása j után meglepetésre Algírból kapott táv-1 irati értesítést a budapesti rendőrség, t hogy Róth Ármin ott kézrekerült. A | rendőrség az értesítést a budapesti tör- | vényszék vizsgálőbi rój ához tette át, j hogy a kiadatási eljárás megindítására tegye meg a szükséges lépéseket. Az igazságügyminisztériumban el is készül­tek az iratok, de ott meggondolásra kész­tette az illetékeseket a fogolynak Algír­ból való elhozatalával felmerülő igen te­kintélyes költség. Semmi kétség ugyanis, hogy Algír rendőrsége kiadná a csalás és sikkasz­tás miatt körözött bankárt. Ebben az f esetben a magyar hatóságoknak egy detektívet kellene Algírba küldeni, aki elhozza Róth Ármint. A két személy vasúti, hajcizási, vizűm- és étkezési 'költségei közel ötven millió koronáidba kerülne a magyar kincstárnak. Most már nagyon meggondolandónak tart­ják, hogy egy Minős kézrkeritése cél­­iából ennyi költséget magára vállaljon J a szigorít takarékosságra utalt igazság­ügyi tárca. Egyelőre úgy határoztak, hogy a Róth és Társa cég hitelezőit felszólítják, hogy megkárositójuknak bí­róság elé állítása céljából helyezzék le­tétbe a kiadatás és hazahozatal költsé­geit. Ha a hitelezők erre nem volnának I hajlandók, az állam sem vállalja magá­ra a költségeket és Róth Ármin nem ke­rül bíróság elé. Ä börtönben gyilkolt egy román faseistavezér Nyolc golyót röpített vádlottársa mellébe Bukarestből jelentik: Borzalmas (dráma színhelye volt szombaton reggel tiz órakor a bukaresti fogház irodai helyisége. A dráma áldozata az egyik bukaresti kórházban most élet-halál között lebeg. A bukaresti fogházban tizenegy fasiszta forradalmár diákot őriznek, akiket még a múlt évi fasiszta moz­galomból kifolyólag tartóztattak le. A fasiszták ügyének esküdtszéki tárgyalása hétfőre volt kitűzve. A letartóztatott diákok közül egyet, névszerint Vcrnicescu Aure­­liant, az ügyészség, miután súlyos vádat ellene emelni nem lehetett, szabadlábra helyezte. Vernicescu csütörtökön levelet kapott a fasiszta forradalmároknak még mindig a bukaresti fogházban tartózkodó ve­zérétől, Motza Juontól, amelyben felkéri, hogy még a tárgyalás előtt látogassa meg öt fontos megbeszé­lés céljából. Vernicescu eleget tett Motza kérésének, Orsováról Buka­restbe utazott s szombaton délelőtt tíz órakor felkereste vezérét a fog­házban. A fogház irodájában talál­koztak, de jóformán nem Is üdvö­zölték egymást, amikor Motza belső zsebéből hirtelen revolvert rántott elő és annak valamennyi töltényét, összesen nyolcat, Vernicescuba lőtte. Néhány golyó Vernicescu kezébe fúródott, a legtöbb azonban a diák mellét fúrta át. Vernicescu véresen zuhant az iroda vadlójára. Az esetről azonnal jelentést tettek a főügyésznek, aki személyesen szállt ki a helyszínére és hallgatta ki jVlotzát. Motza látható egykedvü­­‘séggel tett őszinte vallomást s el­mondotta, hogy tettét bosszúból kö­vette el. mert megtudta, hogy, Ver,­riicescu a lefolytatott vizsgálat so­rán reá nézve ^ terhelő vallomást tett, ami lehetővé tette, hogy bt haza­árulás vádját emelhessék ellene. Az eset óriási izgalmat keltett Bu­karestben. annál is inkább, mert sen­kisem tudja magyarázatát ädni an­nak, hogy mikép jutott Moíza a fog­házban revolverhez és a töltények­hez. Vemicescu életbenmaradásához kevés a remény. Ki. SMS királyságból eltávozott magyar állam­polgárok májusban elszállíthatják ingóságaikat A két állam kölcsönösen határátlépési engedélyt ad az eltávozottaknak A békeszerződés folytán a SHS. királyság szuverénitása alá került területekről kiutasított vagy onnan eltávozott magyar tisztviselők és ka­tonatisztek eltávozásukkor tudvalevő­leg bútoraik és egyéb ingóságaik jelentékeny részét voltak kénytelenek eddigi tartózkodási helyükön vissza­hagyni. Ezeknek az ingóságoknak visszahozatala módozataira nézve a magyar külügyminisztérium és a szerb-horvát-szlovén királyság buda­pesti követsége között megállapo­dás létesült. A megállapodás a köl­csönösség alapján rendezi a vissza­maradt ingóságok visszahozafalának kérdéséi. Az ingóságok kölcsönös hazaszállítása olymódon történik, hogy a két állam meghatározott idő­közökben az érdekeltek meghatáro­zott csoportjait bocsátja be területére. Magyar részről az első csoport a Bácskából eltávozott tisztviselőkből, a második csoport a Szerbia terü­letéről Magyarországra költözött ka­tonatisztekből, a harmadik csoport! pedig a Bánságból, Baranyából, aj Muraközből s a Horvát-Szlavon- ésj Dalrnátországból eltávozott tisztvi­selőkből áll. A határátlépéshez szük­séges engedélyeket a két kormány kölcsönösen bizíositja, még pedig úgy, hogy az útleveleket díjmentesen Idttamozza. Az ingóságok kiszállítá­sához szükséges vasúti kocsikat az érvényben levő szabályokhoz képest az érdekelteknek rendelkezésére bo­csátják. A szállítási költségeket a Icöltözködők viselik. Az első csoporl május 1-én kezdi meg a beutazást jugoszláv területre. A beutazásnak ugyan e hónap 15-éig kell megtör­ténnie. A visszautazásra, illetve a butorbevitelre május 31-ét tűzték ki, mint végső határidőt. A Magyarországról eltávozott jugoszláv állampolgárok ingóságai­nak átszállítási idejét még nem álla- I pitották meg, azonban ez valószínű­leg junius hónapban fog megtörténni. lentették a rendőrségen, hogy az akadémiai hallgatók a Wilsonova­­ucca sarkán, a posta előtt ujbóí Ícsoportosulnak. Egy nagyobb diák* csoport a kormányt és annak tag­jait abcugolva, Radicsot és az ellen­zéki blokkot éltetve az akadémia épülete felé vonult. Időközben lovas­rendőrök érkeztek oda, akik az egyre növekvő tömeget szétoszlatták. A tüntető diákok az akadémia épüle­tébe mentek. A rendőrség ezután egész dél­előtt permanenciában maradt, azon­ban további rendzavarást nem jelen­tettek. A gyűlés és a tüntetés al­kalmával — néhány kisebb incidens** tői eltekintve — knmolyabb bántó­­dása senkinek sem történt és a rendőrségre senkit sem áiütottak elő,------—i ................. Kiélesedtek a román-őr©® ellentétek Besszaráfcia miatt Moszkvából jelentik: Az orosz távirati iroda jelenti: A beísszarábiai román hatóságokat a lakosság köré­ben észlelhető erős elégedetlenség nagyon nyugtalanítja s igy a meg­bízhatóbb erdélyi csapatokat Besz­­szarábiába helyezték, az orosz lapok további megjelenését pedig betiltot­ták. Az orosz kormány ama szándé­kát, hogy a bécsi konferencián nép­szavazást javasoljon Besszarábia, végleges hovatartozásáról, a bessza­­rábiai lakosság körében igen kedve­zően fogadták. A lakosság a romári lapokat és színházakat bojkottálja — mondja az orosz hivatalos jelentés. A rendőrség karhatalommal feloszlatta a jogakadémial hallgatók politikai népgyilléséf: Lovasrenáó'rség akadályozta meg a diákság két csoportjának összetűzését A suboticai jogakadémia hallga­tóinak egy csoportja vasárnap dél­előtt politikai népgyülést tartott, a melynek szónokai, a kormány és annak politikája ellen beszéltek. A gyűlésnek — minthogy az az en­gedélyezett időn túl tartott — a lo­vas rendőrség közbelépése vetett véget. A gyűlés izgalmas lefolyású volt. A radikális- és Pribicsevics­­párti akadémiai hallgatók közbe­­kiálltásokkal tiltakoztak a szónokok beszédei ellen és a mindinkább ki­­élesedő helyzetben a rendzavarást és a verekedéseket a rendőrség be-I avatkozása háritotta el. A rendőrségnél — Sziketics Mi­lán jogakadémiai hallgató az aka­démiai ifjúság nevében kéri a vasár­nap délelőtt 9 és 10 óra közötti időre engedélyt politikai népgyülés megtartására. A bejelentés úgy szólt, hogy a gyűlésen politikai tárgyú felszólalások lesznek az alkotmány és a törvények keretein belül. Ä Irendőrség az engedélyt a kért időre megadta és a gyűlés helyéül a Sza­badság-tért jelölte ki. Kilenc óra helyett csak három­negyed tiz tájban kezdődött meg a gyűlés, amelyen — a vasárnapi ün­nepre való tekintettel — igen sok bunyevác polgár is részt vett. Nyolc­­tizén voltak a gyűlés rendezői, nagy­részt montenegrói fiatalemberek, a hallgatók közt azonban ott voltak a jogakadémia ellentétes pártállása hallgatói is. Már a gyűlés elején szembeke­rültek egymással az ellenséges pár­tok. Amikor ugyanis Sziketics Mi­lán a gyűlés megnyitásakor beszéde elején kijelentette, hogy az akadé­­jjmiai ifjúság nevében hívták össze • népgyülésre a polgárságot, az ellen­párt, a radikális és Pribicsevics-1 párti diákok hangos közbekiáltá-1 sokkal és fütyüléssel tiltakoztak ezg ellen. A szónokok beszédeikben erősen! támadták a kormányt, amely szerin-1 tűk erőszaknak köszönheti hatalmát I és a nép többségének akarata eile-1 nére kormányozza az országot. Sű­rűn hangzottak a felkiáltások : — Dele Pastes ! Dole Pribicsevics! amire a kormánypárti diákok Pasics és Pribicsevics éltetésével válaszol­tak. A blokkista tanulók sűrűn él­tették Radicsot is. A gyűlésen résztvevő polgársági a közbekiáltásokból álló vitában nem vett részt, annál kevésbbé, mert a szónokok beszédeiből az állandó lárma miatt csak egy-egy mondat­foszlányt lehetett hallani. Annál iz­­gatottabbak lettek azonban a kedá-» lyek a diákság körében, úgy, hogy hamarosan attól lehetett tartani, hogy összetűzésre kerül a sor a kél párt közölt. Emiatt a negyedik szónok beszéde közben féltizenegykor Csu­­purdia ügyeletes rendőrkapitány fel­szólította a gyűlés rendezőil, hogy fejezzék be a népgyülést, mert a gyűlésre engedélyezett idő tiz órakor már lejárt. A blokkista diákok a felszólításnak nem akartak elegei tenni. Többen kövekkel akarták meg­dobálni Csupurdia kapitányt, amit azonban megakadályoztak. Amikor az ügyeletes rendőrtiszt látta, hogy többszöri felszólítása is eredménytelen marad, kirendelte a városháza épületében készenlétben tartott lovas és gyalogos rendőrö­ket. A rendőrök megjelenésére a gyűlés félbeszakadt és a tömeg oszlani kezdett. Néhány perccel később újból je-Megyvenmiüiót találtak a Budapesten meggyilkolt öregasszony karosszékében j Budapestről jelentik: A fecske* uccai rablógyilkosság ügyében ai rendőrség eddig pozitív nyomra nerri bukkant. Pontosan az sem állapítha­tó még meg, hogy Taussignénál az aktatáskában mennyi pénz volt. Fia ugyanis csak hozzávetőlegesen tudta megbecsülni az anyja áital elvitt pénzösszeget, mert Tapssigné önál­lóan vezette fia üzletében a pénzüvvi dolgokat és a pénzt zárás után min­dig maga szokta az aktatáskába el­tenni és hazavinni. Taussigné egyéb­ként igen szerette a pénzt, a rend­őrség megállapítása szerint pénz­sóvárgása olyan erős volt, hogy fiai tudta nélkül különféle emberekkel állott összeköttetésben, akiktől gya­nús eredetű holmikat vásárolt. Taus­signé pénzdolgokban még a fiaival szemben is bizalmatlan volt. Általá­ban gyanakvó természetűnek ismer­ték, aki hazaérkezése után azonnal bezárta maga mögött a konyhaajtót, sőt ha a szobába ment. a szoba aj­taját is bezárta maga után. Nagyon vigyázott rá, hogy váratlanul ne lép­hessen be hozzá senki. Éppen ezért gyanúsnak tartja a rendőrség, hogy a tettes vtey a tettesek minden zaj nélkül, tehát nyilvánvalóan az ő bele­egyezésével, akadálytalanul jutottak be a lakásba. Valószínűnek tartják, hogy egyik ügyfelét vitte föl magá­val, aki talán valami hirtelen jött jó üzletet ajánlott neki. Az öreg asz­­szony vigyázott arra is, hogy ezek' a fiai tudta nélkül történt üzletköté­sek házon kivül bonyolódjanak le. Taussigné lakásában szombaton újabb házkutatást tartottak, amely­nek a során olyan érdekes leletre bukkantak, amely esetleg nyomra vezet. A szoba ócska bútorai közt, az egyik sarokban, egy vászonnal behúzott, de már szakadozott fotel állott. Ennek rii fotelnak kocáiban, a sodronyok között, negyvenmilliót ta­láltak a detektívek. A fiai erről a pénzről nem is tudtak. A detektívek szerint Taussigné azért rejtette el még fiai előtt is ezt a pénzt, mert gyanús, üzletkötéseiből származott*

Next

/
Thumbnails
Contents