Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-30 / 89. szám

1924. március 30. SACSMEGYE1 NAPLÓ 3.oldal Feloszlatják a parlamentet, ha az ellenzék megobstruálja a költségvetést A kormány Vidovdán napjára akarja kitűzni az uj választásokat Beogradból jelentik: A politikai helyzet a Radics-párti képviselők teljes számban való megjelenése kö­vetkeztében a legteljesebb mérték­ben kiéleződött. A parlament szom­bati ülésén már meglátszott, hogy az ellenzék többségben van és a 43 uj Radics-párti mandátum igazolása után abban az esetben is többsége lesz az ellenzéknek, ha további ki­lépések volnának a demokratapárt­ból. Az ellenzék ereje a szavazások­nál világosam kitűnt. A kormány mellett szavazott 106 radikális, 15 Pribicsevics-párti, 2 régebbi demo­krata disszidens és 4 dzsemjet-párti, összesen 127-en. Nagy feltűnést kel­tett, hogy a szavazásoknál nem volt jelen Jan János romám képviselő, aki tagja a radikálisklubnak. Az el­lenzék oldalán szavazott 23 'kleriká­lis és bunycváe, 18 Spahopárti, 8 német, Divac szociáldemokrata, Drinkovlcs és, ami szintén nagy fel­tűnést keltett. Kordics Radics-párti disszidens, aki azelőtt a kormányt támogatta, 15 földműves, 20 Radics­­párti és 29 demokrata, összesen 1.12-en. Nyilvánvaló, hogy a kormány, ha igazolják a Radi'cs-párti mandátu­mokat. feltétlenül kisebbségben ma­rad. A kormány ezzel valószínűleg számolt is és el van arra készülve, hogy az ellenzék javaslatát a kor­mány elé terjeszti, azonban kevés kilátás van arra, hogy azt a kor­mány elfogadja. Az ellenzék elhatározta, hogy min­­déri rendelkezésre álló eszközzel megakadályozza a költségvetés \ megszavazását. mindaddig, amíg nem igazolják a Radics-párti man-' dátumokat. Az egyesült ellenzék szombaton kommünikét bocsátott ki, amelyen megállapítja az uj kormánnyal szemben tanúsítandó álláspontját. A kommüniké a következőképpen hangzik: — Az ellenzéki csoportok vezetői ma a parlamentben ülést tartottak, hogy az uj kormány megalakulása által teremtett helyzetről határozza­nak. Az ülésen egyhangúlag megál­lapították. hogy az uj kormánnyal szemben ál! a parlament többsége és hogy a parlament elnöksége sú­lyos hibát követeit el a parlamenti konvenció ellen azáltal, hogy taná­csaival és téves értesítéseivel a ki­rályt a megoldásnak olyan módjára bírta rá. amely ellenkezik a parla­ment árizmus elvével. Az ellenzéki csoportok vezetői a legerélyesebben tiltakoznak az ellen, hogy a képvi­selőket, akik szigorúan teljesítik mindazokat a törvényes előírásokat, amelyek a képviselői kötelezettsége­ket megállapít jók, két táborba oszt­ják: olyanokra, akiknek szavazatná figyelembe kell verni az állam poli­tikai irányításánál és olyanokra, aki­ket nem kell számításba venni. Az ellenzéki csoportok vezetői sajnálják, hogy a parlament elnöke, még ha valójában a kisebbség kép­viselője is. vállalta, hogy exponense legyen egy ilyen szeparatisztíkus és állameUenes politikának. Abban a meggyőződésben, hogy a parlament többségét és a nép óriást többségét képviseFik, az ellenzék vezetői elha­tározták. hogy az uj kormány ellen a legerélyesebb parlamenti harcot kezdik és hajlandók magukra vállal­ni ennek következményeit. Ennek a parlamenti, harcnak a terén az egye­sült ellenzék mindaddig meg fog maradni, amíg számára ezt a har­cot lehetetlenné nem teszik. A nép törvényes akaratának kifejezői egy pillanatig sem kételkednék igazságos ügyük győzelmében. A kommünikét az ellenzéki blokk valamennyi pártjának vezetői alá­írták. Véres merénylet egy suboticai ügyvéd ellen Egy parasztsuhanc orvul megtámadta az esti korzón dr. Kalmár Elemért hogy a költségvetési vita befejezése után feloszlatják a parlamentet. Beogradiü munkatársunknak radi­kálispárti körökben nyert értesülése szerint a kormány elhatározta, hogy ha az ellenzék obstrukcióval meg­akadályozza a költségvetés megszavazását, még a költség* vetési vita befejezése előtt ki­­eszközli a ház feloszlatását, ami vaíószinüíeg már hétfőn be Is következik. Ebben az esetben a kormány június 27-ére, Vidovdán napjá­ra íiizné ki az uj választásokat. A szuboticai korzón szombat este hét óra után néhány perccel kinos botrány játszódott le: Halbrohr László fiatal parasztgazda, aki — mint a Bácsmegyei Napló annakide­jén megiria — néhány hónappal ez­előtt csalás miatt le volt tartóztatva, felháborítóan brutális módon inzul­­tálta Kalmár Elemér dr. ügyvédet, mert egy polgári pörben mint ellen­felének jogi képviselője szerepelt. Halbrohr, aki régebben készült a merényletre, szombaton délelőtt a Baía-féie spor (kereskedésben ól­­mosvégü korbácsot vásárolt magá­nak és azzal kezében lesbeállt dél­után az ügyvéd Kralja Alexandra-A szombati nap folyamán ismét történtek kísérletezések arra, hogy a költségvetés megszavazására és a Radics-párti mandátumok verifi­kálására vonatkozólag megegyezés jöjjön léire. Ezek a kísérletezések azonban eredménytelenek marad­tak. Amikor az igazoló 'bizottság ülé­sén nyilvánvalóvá vált, hogy a ra­dikálisok nem akarják a Radics­­párti mandátumok verifikálását, az ellenzék ismét követelte, hogy párt­közi értekezletet tartsanak. A párt­­közí értekezletet meg is tartották Jovanovics Ljuba házelnöknél és több mint egy óráig tartott. Az ellenzék nevében Davidovics Li'uba kijelentette, hogy az ellenzék nem fogja meggátol­ni a költségvetés megszavazá­sát, ha a költségvetési vita fo­lyamán, április elsejéig igazol­ják a Radics-párti mandátumo­kat. Davidovicsnak a radikálispárt ne­vében Sztojadinovics pénzügymi­niszter válaszolt és kijelentette, hogy ű javaslatot nem fogadhatja el. El­lenben a kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési vita befejezése után a legközelebbi ülésre napirendre tűzik a Radics-párti mandátumok verifikálását. Davido­vicsnak arra a kérdésére, hogy mi­kor lesz az az ülés, Sztojadinovics pénzügyminiszter nem adott határo­zott választ. Sztojadinovics végül kijelentette, ucca 4. számú házban lévő irodája előtt. Amikor Kalmár dr. hét óra tájban távozott hazulról, az uccáu, a kapu előtt szembetalálkozott Halbrohrral, aki ekkor óvatosan ki­kerülte és néhány lépés távolság­ban követte. Az ügyvéd a szem­közti Bárány-szállóba tért be. Ami­kor dolgavégeztévei kilépeti a szál­loda kapuján, llalbrohrnak sikerült a háta mögé kerülni és korbácsával hátulról fejbevágta Kalmárt. A kor­bács szára az ügyvéd kalapját érte. amely felfogta az ütést, ellenben az ólombunkó súlyos sebet ejtett arcán. Mielőtt Kalmár hátrafordulhatott volna a fiatal parasztsuhanc újból szemeközé vágott a korbáccsal. A korbács ólmos vége éppen az ügy­véd jobb szemét találta el, amelyet elborított a vér. Mindez olyan hirtelen történt, hogy a népes korzón sétáló közön­ség csak akkor vette észre, hogy valami történt, amikor Halbrohr László elkezdett szaladni lakása leié. Az ügyvéd, akinek arca négy sebből vérzett és jobb szemére semmit sem látott, nem gondolha­tott üldözésére, ellenben két fiatal­ember utánavetette magát a inene- I külö suhancnak és a korzó közepén Jel is fogták. Halbrohr dulakodni fkezdett, de esy vámtiszt, aki tanúja volt a jelenetnek, megragadta gal­lérjánál és az összecsődült járóke­lők segítségével bevitte a főkapi­tányság ügyeletére. A garázda parasztlegényt a rend­őrségen Vukics Franjo dr. rendőr­kapitány hallgatta ki és minthogy ekkor Weg a. rendőrségnek nem ál­tali adatok rendelkezésére, ame­lyekből az elkövetett bűncselekmény súlyosságát megállapíthatta volna, kihallgatása után elbocsátották. A megsérült ügyvédet dr. Schrei­ber Mór orvos részesítette első se­gélyben és Játfeüeteí vett fel sérü­léseiről. A látlelet szerint Kalmár jobb szeme elvesztette látóképessé­gét; Irogy íd'eiglenesen-e, vagy vég­leg, azt csak akkor lehet majd meg­állapítani, ha a vér felszívódik, ami hónapokig eltarthat. Az ütések ezen­kívül négy helyen f elszakították Kalmár arcán a bőrt. Az orvtámadásra az adott okot, hogy Halbrohr és felesége válópö­­rével kapcsolatos nőtartási pörben Kalmár Elemér ár. az asszonyt kép­viselte. Ez a válópör még az 1922 évre húzó­dik vissza. Halbrohr Lászlónén a tudö­­vész súlyos tünetei mutatkoztak, mire Budapestre ment s egyik szanatórium­ba vétette föl magát. Halbrohr László utána utazott és kijelentedé az asszony­nak, hogy ha nem jr alá közjegyzői ok­iratot arról, hogy az anyjától megvett ingatlant nem tekinti közszerzemény­­nek, nem fogja űzetni a szanatóriumi költséget. Az asszony kényszerhelyze­tében aláírta az okiratot, mire Halbrohr László megcsókolta a kezét s megígér­te, hogy elviszi Olaszországba. Le is ment a szanatórium igazgatójához s ki­jelentette, hogy dobják ki a feleségét, mert mától kezdve nem fizet érte. Az asszony ekkor elment Biharme­­gyében lakó szüleihez. Haibrchr László ide is követte, elment a csendörséghez s azt követelte, hogy a feleségét, aki nem magyar állampolgár, utasítsák ki. A csendőröket ismeretlen eszközökkel rá is vette, hogy kiutasítsák az asz­­szcmyt Mikor azonban elmentek érte s látták, hogy jártányi ereje sincs, a csendőröknek megesett rajta a szívok és nem bántották. A férj és feleség között ekkor tár­gyalások indultak meg. Az asszonynak Vámbéry Rusztern az ügyvédje, aki azt kívánta a férjtől, hogy viselje a gyó­gyítási Költségeket. Ha az orvosok iga­zolják, hogy az asszony meggyógyult, vissza fog térni az urához. A férj azon­ban kijelentette, hogy csak hat hóna­pig viseli felesége gyógykezelési, költ­ségeit és ö maga fogja megállapítani, hogy felesége meggyógyult-e. IAz asszony ekkor ideiglenes nőtartás iránt pert indáiéit a szuboticai járásbí­róság előtt. A keresethez mellékelte Perazics törvényszéki orvos bizonyít­ványát, amelyben a törvényszéki orvos íj megállapította, hogy a harmincnégy ki­hóra lefogyott asszony gyógykez-eiteié- Ssének elmulasztása az életéi veszélyez- I teti. A férj a tárgyaláson kijelentette, fliogy nem veszi vissza feleségét, nem jj fizet neki tartásdijt és nem viseli a I gyógykezeltetés költségest. (A férj I egyébként nem volt mündig ilyen szi- Igoru a feleségével szemben. Amikor az «ismert becskereki üzletéből kifolyólag fattól keilet tartania, hogy végrehajtást !vezetnek diene, megjelent a feleségé­ivel együtt egyik közjegyzőnél azzal, lliogy egész vagyonát átíratja nejére. \ Ettől a bűncselekménytől csak a köz­jegyző figyelmeztetésére állott el.) j Három napig tartott a járásbirósági .tárgyalás. Halbrohr Lászlóné kénytelen I volt a bundáját elzálogosítani, hogy le § tudja róni az ítéleti illetékei s a itirö­­bateg asszony kemény téttfen vékony ' blúzban ment a tárgyalásra. Az együk tarai kihaigatása közben elájult, két or­­\vos keltette életre. A járásbíróság vé­­• gül hely adott a keresetnek s Halbrohr jj Lászlót havi háromezer dinár tartásra I kötelezte. Halbrohr azonban az ítélet dacára sem fizetett. Az asszony végrehajtást kért ellene s ennek során a telekkönyvi ha­tóság péntekre tiizte ki Halbrohr in­gatlanainak árverés utján történő bér­beadását. Halbrohr Kalmár Elemér dó­tól halasztást kért. A halasztást a kö­vetelés egy részének lefizetése ellené­ben Kalmár meg is adta. Mára ígérte a hátralék kifizetését. Fizetés helyett — verekedett. Az affér után Halbrohr László két bátyja társaságában beült a Bá­rány-étterembe és ott fogadta ha­sonszőrű ismerőseinek gratulációit, majd megfenyegette a szomszéd asztalnál ülő újságírókat, hogy ha csak egyetlen szót is mernek írni a merényletről, akkor bátyjaival együtt hasonló módon fog elégtételt sze­rezni magának. Minthogy Halbrohr László ellen büntető eljárás van folyamatban — s az eljárás alatt most súlyost testi sértés bűntettét követte el. amely esetleg még külön minősítés alá esik —- és minthogy a legutolsó bűncselekményének elkövetése után e bűncselekmény megismétlésével fenyegetőzött, valószínűleg látszik, hogy a büntető hatóságok erélyes praeventív eszközökkel fogják Halb­rohr Lászlót megakadályozni abban, hogy fenyegetését beváltsa. Annál is inkább, mert Halbrohr szökésétől alaposan lehet tartani. Az áruié maiazsettagomb A budapesti rendőrség nyomában vsa a Fécske-nccai rablógyilkosnak Budapestről jelentik: Pént ken este a Fecske ucca 10 szám alaííi lakasarj meggyilkolták Taussig Zsigmondié 56 éves magánzónőt. A gyilkosságot a ház­­mesterné fedezte fel, aki nyomban ér­tesítette a rendőrséget. A rendőrség megindította a nyomozást és megálla­pította, hogy a gyilkos egy selyemszát­­lal fojtotta meg áldozatát és utána a lakást kirabolta. A nyomozás folyamán megállapítot­ták, hogy a gyilkosságot csak olyan személy követhette el, aki az asszonyt ismerte. A heiyszini szemle alkalmával egy manzsetta gombot találtak, amelyet a gyilkos dulakodás közben vesztett el. A helyszíni szemle során megállapí­tották még azt is, hogy az asszonyt a saját saljával kezdte fojtogatni a gyil­kos ezután menekült el a kanyijából, anélkül, hogy a házbeliek körül bárki is észrevette volna. A rendőrségen remélik, hogy a gyil­kosság színhelyén megtalált zománc­­gomb lesz az alapja annak a rendőri nyomozásnak, amely a vakmerő és most még titokzatos tettes kézrekeritésére vezet.

Next

/
Thumbnails
Contents