Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-27 / 86. szám
T924 március 27. BACSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Segítséget kémek a baranyai magyarok Még ma sincs választójoguk — A szláv pártok agitáciéja helyett a Magyar Pártot várják Baranyába Baranyai magyarok között A jugoszláviai magyarságnak örökké aktuális sérelme marad a baranyai magyarok súlyos helyzete. Sehol sincs annyi panasz, sehol nem gyülemlett fel annyi keserűség, mint a baranyai magyarok között és nincs még egy annyira magárahagyott része az országnak, mint a baranyai magyar sziget. Csak az ország magyar sajtójában találnak visszhangra a baranyai magyarok panaszai, keveset tőrödnek a baranyai néppel és. a sérelmek még nem találtak orvoslásra egyetlen erre illetékes hatóságnál sem. Hogy a sok ismert és még nyilvánosságra nem hozott közigazgatási visszaélés, hatósági terror és jogtalan üldöztetés milyen hangulatot teremtett a baranyai magyarok között, azt hadd mondják el ők maguk. »Nem jöhet már rosszabb«... A pélmonosíori nagyvendéglő ivójában vasárnap délután pohár bor mellett hallgatjuk ji baranyai magyarok panaszait. Több tekintélyes gazda meg néhány zsellérsorban levő magyar busul az asztalok körül és eleinte bizalmatlanok minden nógatásra, csak később melegednek bele sérelmeik feltárásába. Á kormányválságról folyik a beszéd, amikor egy öreg gazda megfontolt, lassú beszéddel igy zárja be a vitát: — Nem fontos az nekünk, hogy milyen kormány bukik és melyik jön. Eddig még egyik kormány se hallgatta meg jogos kívánságainkat, nem tudunk hinni benne, hogy épp most terelődjék ránk a figyelem. Nekünk mindegy már minden, mert nem jöhet olyan kormány, amely alatt rosszabb lenne a sorsunk, mint amilyen eddig volt. Deputációztunk mi már, a Bosnyák képviselő ur eljárt az ügyünkben a belügyminisztériumban is, nem használt mégse semmi. Nem lehet addig rend Baranyában. amíg a jegyzők meg a iöszolgabirák intézkedéseit nem ellenőrzi senki. De ha nagynéha indul is valamelyik tisztviselő ellen vizsgálat sokszor még hónapokig sem lehet eltávolítani az ilyen tisztviselőt sem és ha esetleg fel is függesztik, akkor is rettegni kell még attól, hogy bosszút áll az elcsapott tisztviselő azokon, akikre haragszik. Mert csodálatos összeköttetésben állnak egymással ezek az erőszakoskodó baranyai tisztviselők. A visszaélésekre nem hajlandó tisztviselőket ki is zárják klikkjükből. Nem is csinálunk mi rr^r semmit, csak várjuk, hogy egyszer talán felvirrad nekünk i«----Baranyában nem igazították ki a választói névjegyzékeket Az elkeseredett szavak megindítják a panaszok egész lavináját. A jogaiktól megfosztott, üldözött baranyai magyarok egymást túllicitálva mondják el mindazokat a sérelmeket. a községi jegyzőknek mindazokat a basáskodásait, amelyeknek nagyrésze már amugyis ismeretes a vajdasági magyarság előtt. A baranyai hatalmasok neveivel kapcsolatban egészen fantasztikusan hangzó visszaélésekről beszélnek ezek az emberek, amelyek közül talán a legkevésbé ismeretes az, amit a választási névjegyzékek hivatalból való kif Kartusáról mondanak. Baranyában nem volt névjegyzékkiigazítás. Tavaly alig vettek fel néhány magyar nemzetiségű választót a választói névjegyzékekbe, az idén pedig a hivatalos kiigazítás alkalmával. a jegyzők a baranyai községek nagyrészében egyszerűen kidobták hivatalukból azokat a magyarokat. akik jelentkezni mertek a névjegyzékbe való felvétel céljából. A baranyai magyaroknak nem volt kihez fordulni, magukrahagyva, tehetetlenül álltak a hatósági önkénnyel szemben és igy megtörténhetett, hogy a baranyai magyaroknak csak a negyedrésze van benn a választói névjegyzékben. A baranyai magyarok és a Magyar Párt Legjobban talán az fáj a baranyai magyaroknak, hogy teljesen magukra vannak hagyatva. Van egy úgynevezett »Baranyai Magyar Párt«, melynek hangzatos címe alatt szerb jelöltek és kortesek igyekeznek a maguk aklába terelni « baranyai magyarságot. Ez a párt körülbelül egy évvel ezelőtt, a választások előtt alakult meg. akkor a párt neve tévedésbe is ejtett sok becsületes baranyai magyart, de csakhamar elkövetkezett a kiábrándulás, amikor a jóhiszemű emberek azt látták, hogy ez a magyar nevet viselő párt minden egyébbel törődik, csak a magyarság érdekeivel nem. Azóta alig van néhány tagja a »Baranyai Magyar Párt«-nak, amely nem is fejt ki érdemleges működést. A hivatalos Magyar Pártról keveset tudnak Baranyában. A baranyai magyarok között az utóbbi időben nap-nap után jelennek meg a szláv pártok agitátorai, különösen a radikális és a bunyevác-sokácpárt. legutóbb pedig a Radics-párt emberei, azonban a Magyar Párt még nem kezdte meg a baranyai szigeten az erőteljes szervezés nagyíontosságu munkáját. Pedig a baranyai magyarok minden panaszos szavából kicseng a vágy. hogy- legalább velük egy sorsra jutott magyar testvéreik ne hagyják őket magukra, hanem siessenek támogatásukra. Sokat várnak ezek az elszigeteltségükben már csak csodákban hinni tudó emberek a Magyar Párttól és annak intervenciójától remélik sérelmeik orvoslását. Intő és cselekvést sürgető felkiáltás az, amit egy baranyai magyar gazda mondott munkatársunknak: — Jöjjön a Magyar Párt közénk is, addig, amis nem késő. Sziwellélekkel csatlakozunk a párthoz, mert tudjuk, hogy ott van a mi helyünk. De ha sokáig késik a baranyai magyarság megszervezése, tartani lehet attól, hogy az elkeseredett magyar tömegek egyrészét elnyelik a serényen agitáló szláv ellenzéki pártok. hogy a pénzügyminiszter a javaslat megszavazásánál fölvetette a bizalmi kérdési. A szavazás után Poincaré azonnal Millerand elnökhöz ment, akinek benyújtotta lemondását. Millerandnál déli félegykor mihisztártanácsot tartottak, amelyen a pénzügyminiszter fölajánlotta, hogy ő vállalja a leszavazás következményeit és Poincaré vonja vissza lemondását. Az ajánlatot Poincaré visszautasította. Millerand fölkérte ezután a miniszterelnököt, hogy vonja vissza lemondását, délután jelenjen meg a parlamentben és próbálja rábírni a képviselőket a szavazás megváltoztatására. Poincaré kijelentette azonban, hogy a lemondáshoz ragaszkodik, mire Millerand a lemondási elfogadta. Poincaré lemondása politikai körökben nagy föltiinést kellett.-1—irMMBBMlTf!ITIif8TT*W,*~‘*' LEGÚJABB oust Még lsem végleges a dzsemjet állásfoglalása a Pasics-Pribicsevics koalíció ellen PriMcsevics cswforíokön ad végleges választ PasicsKak Késő éjjel jelentik Beogradból, hogy a dzsemjet elnöke újból szavazás alá bocsátotta a Párt magatartását a Pasics—Pribicsevics-koalicióval szemben. A második szavazás eredménye az. hogy a dzsemjet többsége Pasics mellett nyilatkozott. Ez a határozat azonban szintén nem végleges és a párt csütörtökön fog végleg dönteni állásfoglalásáról. Pribicsevics szerdán este újból tárgyalt Pasiccsal, de megállapodásra ezúttal sem jutottak. Politikai körökben úgy tudják, hogy Pribicsevics visszautasító választ adott Pasics ajánlatára, mert ő csak olyan kormányban hajlandó részt venni, amelyiknek felhatalmazása van a választások vezetésére. Mindazonáltal a visszautasítás nem volt végleges és csütörtökön Pribicsevics újból találkozik Pasiccsal s ezúttal végleges választ fog adni a dezignált miniszterelnöknek. Poincaré lemondott Millerand elnök elfogadta a miniszterelnök lemondását Párisi szikratávírói jelentés szerint a francia kamara! szerdán délelőtt leszavazta a kormány törvényjavaslatát a tisztviselők nyugdijáról, mire Poincaré benyújtotta Miílerand elnöknek a kormány lemondását. Bármilyen meglepetészerüen következett is be Poincaré lemondása, az nem érhette váratlanul sem Franciaországot, sem az európai politikai közvéleményt, mert már régóta hire járt annak, hogy Poincaré, aki látta a francia politikában pozíciójának megrendülését, számit bukására, azonban nem akarta, hogy bukása egyben a francia jóvátétel} és megszállási politika bukása is dokumentálja. ezért alkalmas időpontra igyekezett a kormány leszavaztatását kitolni. Ez az időpont most következett be, amikor sikerült már a frank pozícióját helyreállítani, elkerülte a külpolitikai kérdésekben való parlamenti bukást, ami lehetetlenné tette volna utódjának az eddigi Ruhr-politika folytatását és ügyes taktikával sikerűit elérnie, hogy a parlament bizalmatlansága formálisan egy teljesen kis jelentőségű belpolitikai kérdésben nyilvánult meg a kormánnyal szemben. Ez a körülmény eloszlatja azoknak a reménykedését, akik még bíznak abban, hogy Poincaré ismét vállalja a kormányalakításra való újabb megbízást. Ezzel szemben azonban valószínűnek látszik, hogy olyan államférfi kerül az uj francia kormány élére, akinek külpolitikája nem áll távol Poincaré politikájától. A volt miniszterelnöknek, aki másfél év óta kormányozta Franciaországot és akinek nevéhez a Ruhr-megszállás fűződik, igy a bukásával űzött ügyes manőverezéssel megmentette külpolitikájának egyidejű bukását. A miniszterelnökségre elsősorban a Poincaréval egy pártállása Barthoa, a jóvátételi bizottság elnöke jöhet számításba, akinek kormányalakítási megbízatását azonban megnehezíti az a körülmény, hogy Franciaország nehezen tudna helyére megfelelő reprezentánst állítani a jóvátételi bizottságban. Kívüle Leyge-nek van esélye a kormányalakítási megbízásra, aki eddig a baloldali pártoknak volt a megbízottja a jóvátételi b zottságban, az utóbbi hónapokban azonban erősen jobbfelé fordult, úgy hogy Poincarénak és Millerandnak. is teljes bizalmát megnyerte. Parisból jelentik : A kamara szerda délelőtti ülésén a tisztviselők nyu:?diiáról szóló (örvényjavaslatot 271 szavazattal 262 sza-vázát ellenébeu visszaküldték a pénz- J ügyi bizottsághoz, annak ellenére, Nincs templomuk a palicsi katholit fisoknak A földmivesiskola egy termét kérik a várostól ideiglenes templomnak 1893-ban építtette a Szép-család Palloson kápolnáját, amelynek régi tulajdonosa, Ruffy Pálné kérést intézett a kalocsai érsekséghez, hogy a kápolnában állandóan tartsanak istentiszteletet. Ezt az érsekség meg is engedte és már évtizedek óta miséztek a palicsi kápolnában. Legutóbb, amikor Palicsot és Radonovácot egyházilag a Ferencrendiek szaboticai plébániájához csatolták, a ferencrendi szerzetesek mondották a miséket a kápolnában. A legutóbbi években — a katholikus hivők számának emelkedése következtében — a kápolna, ahova csak alig 30—35 ember fér el. kicsinynek bizonyult. Ezért az újonnan megalakult palicsi római katholikus hitközség vezetősége felkérte a kápolna uj tulajdonosát. özv. Vissy Károlynét, hogy a családi hagyományokra való tekintettel adjon ideiglenesen nagyobb helyiséget az egyházi szertartások céljára, annál is inkább, mert a kápolna telkén levő épület egyik nagy terme, amely szintén az ő tulajdonát képezi, átmenetileg két-három évre, amig a palicsi uj templom felépül, erre a célra alkalmas volna. Vissyné néhány nappal ezelőtt értesítette a hitközséget, hogy a kérést nem teljesiti. mert szerinte a ferencrendi szerzetesek az ö halottainak kegyeletét misék tartásával nem szolgálták eléggé. A pai'icsi római katholikus hivők igy még mindig a kis kápolnában kénytelenek szorongani a miséken. Emiatt a hitközség most kérelmet intézett a szuboticai városi tanácshoz. hogy az uj templom felépítéséig, két-három évig a volt iöldmivesiskola egyik nagyobb termét engedje át ideiglenes templomnak és bíznak abban, hogy a város a kérelmet teljesíteni fogja. Egyben elhatározta a hitközség, hogy sürgős gyűjtési akciót indít az uj templom felépítéséhez szükséges pénzösszeg előteremtésére, mert az az ötvenezer korona, amelyet erre a célra még a háború előtt gyűjtöttek és amelyet mindeddig a kalocsai érsekségnél őriztek, a magyar valuta elértéktelenedésével ma már csak — ötven dinárt ér: VAS fflBC&KQW, mindenféle vasszerkezefek, szab. tűzhelyek, körfűrész fogkivágások olcsó és gyors előállítása PO Mi KACSEK JÓZSEF f. osülekatos üzemében NOVISAD, MASAßmCiVA UL. 6.
