Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-27 / 86. szám

1924. március 27. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Megindult az ej raf el vétel a Somogyi-Bacsó-gyilkos árig ügyében A budapesti katonai ügyészségen kihallgatták Beniczky Ödönt Budapestről jelentik: Szerdán délelőtt megjelent a katonai ügyész­ségen Beniczky Ödön vo-lt belügy­miniszter és kihallgatás céljából je­lentkezett Damjanovics vezető­­ügyésznél. Tiz perc múlva kijött a vezetőügyész szobájából és a köréje seregiő újságíróknak a következőket mondotta: — Gróf Nyáry Gusztáv tett felje­lentést Strache ügyészségi elnöknél és abban felhívta az ügyészség fi­gyelmét arra, hogy én tudok vallo­mást tenni a Somogyi....Bacsó-féle gyilkosság ügyében. Ezen az alapon citált be engem Damjanovics vezető­ügyész. Csengery ügyész hallgatott ki. Közölte velem azt a tényt, hogy uirafelvétel indult meg a Somogyi— Bacsó-féle ügyben gróf Nyáry Gusz­­tó" beadványa alapján. Semmi ér­demlegeset nem mondottam, miután érdemlegeset nem is kérdeztek. Csu­pán bejelentették nekem a tényt, én tudomásul vettem és azt hiszem, az ügy további eljárása során a követ­kező etap az lesz, hogy újabb érte­sítést fogok kapni és akkor mindent el fogok mondani. Részletes vallo­mást fogok tenni mindenről, amit tudok. gosak“ összeírását szintén elren­delte. A Zasztava cikke megjegyzi, hogy az Orjuna már fegyvereket gyűjt, revolvereket küld szét hí­veinek, hogy „a nagy leszámo­lásra“ teljesen fölkészüljenek. Az Orjuna vezetősége a Zasz­tava cikkét erélyesen cáfolja, ki­jelentvén, hogy a nacionalista szervezetek semmiféle akcióra nem kési ülnek. Április 10-ig ürítik ki Zsombolyát Uj megegyezés a bánsági határterületek kicseréléséről Eltűnt egy noviszadi uriasszony Valószínűleg öngyilkosságot követeti el Novisxadró! jelentik: Falni Bertalan noviszadi evangélikus lelkész szerdán a rendőrségen bejelentette, hogy felesége kedden délelőtt — anélkül, hogy vala­kinek szólt volna — eltávozott hazulról s azóta nyoma veszett. Fabrí a rendőrségen elmondotta, hogy felesége valószinüleg azért távozott et tőle, mert keddon levelet kapott egy ismerősétől, amelyben feleségét — az ismerőse — megvádolta. Az asszony, a kinek a levelet megmutatta, annyira kétségbeesett, hogy mialatt ő nem tar­tózkodott otthon, minden értesítés hát­rahagyása nélkül, eltávozott hazulról. A rendőrségnek, amely az eltűnt uri­­asszony felkutatására a nyomozást meg­indította, az a feltevése, hogy az asz szony valószinüleg öngyilkosságot köve­telt el. Beogradbó! jelentik : Mint isme­retes, n haíérmegáliaDitó bizottság nem tudott megegyezni a kicse­rélendő bánsági határterületek ki­ürítésének sorrendje kérdésében és igy elmaradt Módos és Párdúny, illetve jugoszláv részről Zsombolya ás környékének kiürítése a pro­­grammszerü időben. A jugoszláv delegáció vezetője, Pellcovics ezredes a felmerült ne­hézségekről azonnal referált a külügyminiszternek, mire az lé­péseket tett Eiliandi heogradi ro­mán követné!, hogy n román kor­mánnyal rendezzék ezt a kérdést. Egyes külföldi lopok szerint e miatt jegyzékváltás is volt a két kormány között, ez azonban nem felel meg a valóságnak, mert a szóbeli tanácskozások elegendő­nek bizonyultak a kérdés rende­zésére. A végleges megegyezés tegnap jött létre azon a tanácskozáson, melyet Gavrilovics Pánté, a kül­ügyminiszter helyettese szobájá­ban tartottak meg Ernaildi román követ és a jugoszláv kormány szakértőinek jelenlétében. A megegyezés szerint a kérdé­ses területei: kiiiiitése és átvétele április 10-ig fog megtörténni, mint­hogy az eredeti megegyezésben előirt március 24-i határidő már eltelt. A kiürítés részleteire nézve pontos tervet dolgoztak ki, ame­lyet mindkét részről egyhangúlag elfogadtak. A tanácskozáson néhány köz­lekedési kérdést is rendeztek, a melyek Avramovicstiak, a közleke­désügyi miniszter helyettesének előterjesztése alapján. Avramovics­­nak azt a javaslatát, hogy a zsom­bolyai vasúti állomást mindkét állam használhassa, mint határ­állomást, Románia nem fogadta el. Minthogy azonban egy uj ha­tárállomás kiépítése a SHS. ki­rályságnak óriási beruházásokat jelentene. Emunál követ vállalko­zott rá, hogy a kormány javasla­tát a román kormány elé terjeszti. Valószínű, hogy rövidesen ebben a kérdésben is szakértői tanács­kozások fognak kezdődni a két kormány között. Szilágyi Lajos az ébredők cselekedeteiért: a magyar kormányt teszi felelőssé Vikar a magyar nemzetgyűlés szerdiai ülésén As Orjiina nagy leszámolásra készül A novisadi Zaszíava cikke a naciona íista szervezetek készülődéséről Noviszadról jelentik : A Z1'sz­láv a szerdai szamában a vajda sági nacionalista szervezetek moz­galmáról közölt cikket, amely nagy föltünést keltett. A cikk azt közli, hogy az Or~ juna tartományi vezetősége, — illetőleg fevgyevics Dobroszláv — amikor a Pasics-kormány lemon­dásáról értesült, a vajdasági szer­vezetekhez fölhívást intézett. A felhívásban a tartományi vezető­ség felszólítja a vidéki szervez«* tekeí, hogy határidőn belül, de ha­ladéktalanul írják össze a radikális oroszoknak névjegyéé írét. A körle­vél különös súlyt helyez erre, hogy pontos jegyzék érkezzék be a központhoz a „kihívó“ né­metekről, akik i\ d uális jajre­zsim alatt nagyon elhatalmasodtak“. Az Oriuna természetesen nem fe­ledkezett meg ez alkalommal a többi „áliamelienes“ népről — így a magyarokról és a hunye rá­cokról sem, akik közül a „tuihan-Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés szerdai ülésén a középisko­lai törvényjavaslat tárgyalására tér­tek át. Az előadói jelentés után Kte­­belsberg gróf közoktatásügyi mi­niszter szólt a javaslathoz. Kifejtet­te a javaslat fontosságát és hang­súlyozta, hogy a középiskolák re­formját minden politikától függetle­nül keli megoldani. Klcbeísberg beszéde után az in­terpellációk felolvasása következett. Szilágyi Lajos bejegyzése miatt, Bethlen miniszterelnök és Szilágyi között éles szóváltás támadt. A be­jegyzésben ugyanis Szilágyi azt ir­ta. hogy a kormányzat kétszinii és alakoskodó. Bethlen, mikor a be­jegyzést felolvasták, indulatosan at­­szólt Szilágyinak: — A parlamentarizmus történeté­ben páratlan az ilyen durva sértés. Kijelentem, hogy az interpellációra nem fogok választ adni! Szilágyi kijelentette, hogy a be­jegyzésben nem lát sértést, mert di­li fásait adatokkal fogja bizonyítani. Ha a kormány kétszínűségét nem tudja igazolni, lemond mantátumá­­ról, de követeli, hogy ellenkező esetben Bethlen miniszterelnök is vonja le a konzekvenciát. A minisz­terelnök erre azt válaszolta, hogy a képviselőknek joguk vau interpellál­ni. de nem sértegetni. Ezután a bal­oldal viharos közbekiáltásaitól kísér­ve elhagyta az üléstermet. Rupert felszólalásában rámutatott arra. hogy az elnöknek Bethlen mi­­niszterelnököt rendre kellett volna utasítania, mert házszabálysértést követett el. amikor előre kijelentet­te, hogy az interpellációra nem fog válaszolni. Ezután Csilléry András a tífusz­járványról, Zsilinszky Endre pedig a szeretetadományok gyűjtéséről és szétosztásáról interpellált, majd sor került Szilágyi Lajos interpelláció­jának megindokolására. Szilágyi éles támadást intézett a kormány el­len. Kijelentette, hogy a mai kor­mányzat kétszínű és alakoskodó. A népszövetségi delegáció meghívását azért utasította vissza, mert nem akarta a kormányt a külföldi hatal­mak képviselői előtt demineiálni. A kormány ragaszkodik a hatalomhoz és olyan eszközöket vesz igénybe ennek érdekében, amelyek me.gen­­gedhetetlenek. A kormány a külföldi kölcsönnel két és léi évre meg akar­ja hosszabbítani uralmát. Ennél a kijelentésnél nagy vihar tört ki és az egységespárt tagjai tün­tetőén elhagyták az üléstermet. Szi­lágyi hangsúlyozta, hogy a kormány az egyik oldalon a szélső keresztény irányzatot üti és ugyanekkor a má­sik oldaton a zsidókat is üldözi. Be­szélt a kormány és az ébredők vi­szonyáról és a kormányt tette fele­lőssé az ébredők minden cselekede­téért. Követelte, hogy a kormány adja át eddigi erőszakon alapuló uralmát, amellyel az egész ország­nak árt. Az elnök rendreutasitotta Szilá­gyit, aki erre kijelentette, hogy nem hajlandó ilyen körülmények közt folytatni beszédét. Utána Eckhardt Tibor kijelentette, hogy amióta az Ébredő Magyarok Egyesülete élén áll, az egyesület a kormánytól sem­miféle támogatást nem kap. Az ülés Eckhardt beszéde után este hét órakor ért véget. Egy hónapig nem tanítottak szerbül a suboiicai kereskedelmi iskolában Két uj tanárt neveztek ki Snboticára Az állami tisztviselők redukciójá­ról szóló törvény alapján, mint is­meretes, a szuboticai kereskedelmi iskolában a múlt hónapban elbocsáj­­torták állásából Jnkovlyevics Márk tanárt,.aki az iskolában — a szerb nyelvel tanította. A redukció foly­tán március elsejétől kezdve nem tanították a kereskedelmi iskolában a szerb nyelved és iroda hiúit és a növendékek a mai napig sem tanul­ják ezt a tantárgyat, mert az isko­laigazgatóság az elbocsáj tot t tanárt az iskola amúgy erősen leredukált tanárlétszárnával nem tudja helyet­tesíteni. A közoktatásügyi minisztérium az elbocsájtott tanár helyébe, mint ér­tesülünk. most két uj tanárt neve­zett ki a kereskedelmi iskolába: egy zsombolyai tanárnőt és Kálmán Ist­ván tevárt Válj evőből. A kinevezett tanárok, akik közül a zsombolyai ta­nárnőt már két héttel ezelőtt kine­vezték, még nem foglalták el állá­sukat. A kereskcddmi iskola tanárai egyébként kedden megkapták a mi­nisztertanács véglegesítő határoza­tát és az uj rangbeosztásukról in­tézkedő miniszteri rendeletét. Az uj rangbeosztás folytán a tanárok havi fizetése 300- iOO dinárral lesz több, mint eddig volt. Csütörtököd nyújtja ba a magyar kormány az uj pénzügyi javaslatokat Javaslat a felhatalmazásról, a belső kölcsönről és a jegybankról Budapestről jelentik: A Magyar Táv­irati Iroda jelenti, hogy az államháztar­tás egyensúlyának helyreállítására vo­natkozó javaslat, amelyeket csütörtökön terjesztenek a parlament ele, elkészül­tek. Az első javaslat a felhatalmazásról szó!, a második magába foglalja azokat az intézkedéseket, amelyek a kiadások csökkentésére és a bevételek fokozá­sára szolgálnak, a harmadik pedig az ötféléves költségvetésről ad rövid ösz­­szcíogialdst. A kölcsön biztosítására lekötik a ha­tárvámokat, a cukoradót, a dohány- és sójövedeimet. A kiadások csökkentésére vonatkozó intézkedésről szóló törvény­­javaslat a gazdaságosság elvét az egész közigazgatás területén érvényesíti. A közélelmezési hivatal junius 30-án szű­nik meg. Lényegesen egyszerűsítik a pénzügyi igazgatást is. A hatósági liszt ellátást szintén junius 30-án szüntetik meg. A javaslatok értelmében 1926. év junius 30-ig a magyar kormány a köz­tisztviselők létszámát fokozatosan 15 ezer főre apasztják. Az első javaslat többek közt szabá­lyozza a lakbéreket 1926-ig, mig a la­kások szabadforgalma helyre nem áll. A második javaslat följogosítja a kor­mányt, hogy az államháztartás hiányai­nak fedezésére belső kölcsönt vegyen föl, 250 miílió aranykorona erejéig, amit azonban szükség esetén fölemel­het. A javaslat kimondja, hogy a kény­­szerkölcsönt elsősorban a háború alatt 'meggazdagodottakra kell kivetni. A harmadik javaslat az egyes kül­földi államokkal kötött pénzforgalmi egyezményekről szól. Tartalmazza a Franciaországgal, Olaszországgal és Csehszlovákiával kötött pénzügy: egyez­ményt. A negyedik javaslat a Magyar Nem- Ized Bank létesítéséről s.-ól, amelynek céija, hogy a magyar koronát stabili­zálja. A bank 1943. év végéig bocsátja Ü'.-i bankjegyeit és ezideig az állam nem - adhat ki papírpénzt. A bank részvény­­stársaság lenne 30 millió aranykorona ä alaptőkével. A jegybank átveszi az ál­­í lamjegyforgalmat.

Next

/
Thumbnails
Contents