Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-23 / 82. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924. március 23. meg és különösen a Radics-párti mandátumok igazoása körül felmerült komplikációkról tárgyaltak. Végleges határozatot ebben a kérdésben a vasárnap délután 2 órára kitűző# minisztertanácson hoznak. Hir szerint a kormány olyan adatok birtokáha jutott, amelyek szerint már hétfőn 15 olyan Radics-párti 'képviselő érkezk Beogradba, akiknek mandátuma már igazolva van. Hasonló értesüléseket kapott az ellenzéki blokk is. A kolozsvári egyetemi hallgatók véres összeütközése a rendőrséggel A diákok Gritta prefektus eltávolítását követelik Kolozsvárról jelentik: A kolozsvári román nacionalista egyetemi hallgatók a napokban nagyarányú tüntetési rendeztek Kolozsvár uj rendőrpreiektusa: Grítta Ovidius ellen, akinek eltávolítását követelték. A hallgatók és az uj rendőrprefektus közötti konfliktus úgy kezdődőit, hogy Goga Octavian gárdája vasárnap a Nemzeti Színházban vendégszereplő három bukaresti művész miellett az uccán dmonstrációt rendezett. majd fellelkesülve megtámadta a zsidó cserkészek bálját. A kirendelt rendőri karhatalom ez alkalommal erélyesen megfékezte a rendbontókat, — alak közül többen megsérültek — és vagy száz diákot letartóztatott, de később éppen a prefektus intézkedésére szabadonbocsáiptta őket. A rendőrség eljárása nagy elkeseredést idézett elő a diákság körében. Kedden délelőtt, a mikor az egyetem rektora magához kérette Gritta prefektust, az egyetemi hallgatók az egyetem épülete előtt rögtönzött értekezletet tartottak és követelték a rendörprefektus azonnali lemondását. A diákság fenyegető magatartása miatt Grítta prefektus csak este hagyhatta el az egyetem épületét, amikor egy teljes századot vezényeltek ki a tüntetők szétoszlatására. Gritta prefektus még az este Bukarestbe utazott, ahol jelentést tett a diákok tüntetéséről a kormánynak. A kolozsvári rendőrprefektura ideiglenes vezetését Bianu Jenő rendőrvezérfelügyelő vette át, aki széleskörű intézkedéseket tett a rend fentartására. ■ .....—M .*J tJf. BMW———1 * Bosses koholta a francia-csehszlovák titkos egyezményt Felültették a Berliner Tagblattot Prágából jelentik: Az egész világsajtó foglalkozott néhány nap előtt a frar.cia-csehszlovák titkos szerződéssel, amelynek aktáit a Berliner Tagblatt hozta először nyilvúnosségre, A csehszlovák kormánysajtó nyomban hamisítványoknak bélyegezte a nyilvánosságra hozott okmányokat és megvádolta Theodor Wolffot, a berlini lap főszerkesztőjét és a legsúlyosabb szavú német külpolitikaitekintélyek egyikét, hogy ö hamisittatta az aktákat. Annak bizonyságául, hogy a B rliner Tagblatt-ban közölt okmányok valóban koholtak, a Prager Presse — Benes csehszlovák külügyminiszter hivatalos lapja — kijelenti, hogy ugyanezek a hamisítványok a csehszlovák külügyminisztériumnak is birtokában van nak s ennek bizonyítására a csehszlovák lap le is közöl egy hamisított aktát, amely szerint a csehszlovák hadsereg vezetését tiz évre francia katonai misszió veszi ét. Diplomáciai köröknek az a nézete, hogy a hamisítóit aktákat maga Benes koholta és ű juttatta el kerülő utakon a Berliner Tagblatt-hoz, amelyet sikerült ügy-Pancsevóról jelentik: A pancsevói rendőrség pénteken és szombaton újból kihallgatta a letartóztatott Barta Árpád rokkantat, aki útlevél nélkül jött át Magyarországból és hetek óta Pancsevón tartózkodott.' A kihallgatások során Barta elmondotta. hogy Szántó Miklós vásárpénztári igazgatóval együtt volt a katonai fogdában. Kiszabadulása után Szántó kérésére elment Szántónéhoz. akivel közölte, hogy ura a Margit-köruti katonai fogházban van. Szántónétól ekkor százezer magyar korona jutalmat kapott. Ezzel az értesítésével annak idején sokat foglalkoztak a budapesti lapok is és emiatt bizonyos körök megfenyegették, hogy ez állításának súlyos következményei lehetnek reá nézve, mert azt n gyanút kelti, mintha katonák hurcolták volna el és a katonai hatóságok minden ok nélkül fogva tartanák Szántó Miklóst. Ezért nem mert jelentkezni a budapesti rendőrségen a nyomozás során tanuságtételre és a fenyegetések miatt elmenekült Magyarországból. Vallomása alapján kérte a pancsevói rendőrséget, hogy mint politikai menekültnek adják meg a menedékjogot Jugoszláviában és ne toloncolják át Magyarországra. A pancsevói rendőrség Barta vallomásáról jelentést tett a belügyminisztériumnak, ahonnan utasítást kértek arra vonatkozóan, hogy Barta ittartózkodási kérelmét teljesítsék-e. Ha a belügyminisztérium a kérelmet nem teljesíti, úgy Bartát tiltott határátlépés miatt megbüntetik. azután pedig áttoloncolják a ha-Néhány zagrebi és egy-két külföldi lapban is napvilágot látott legutóbb az a hir, hogy dr. Bauer Antal zagrebi érsek azok között van, akik az április elsején összeülő konziszióriumtól megkapják a bibornoki kalapot.. E hirek szerint a kormány ezzel egyidejűleg valóra fogja váltani azt a tervét, hogy a zagrebi római katholikus érsekség székhelyét áthelyezi Beogradba és az érseket megteszi az S. H. S. királyság prímásává. E terv ellen a jugoszláviai katholikusok nagyrészének súlyos kifogása van. A nagyfontosságu változást jelentő eseményekre vonatkozólag a »Bácsmegyei Napló« munkatársa magas egyházi helyen érdeklődött, ahol a vajdasági katholikusokat is közelről érdeklő ügyről a következő információt kaptuk: A bibornokot a konkondá-. tűm megkötése után nem nevezik ki A jugoszláv bibornok kinevezéséről régebben folynak már tárgyalások. Fontos érdeke a jugoszláviai katholikus egyháznak, hogy a bibornokot kinevezzék, hogy így a fugoszláviai katholikusság is képviseletet nyerjen a Vatikán ügyeinek intézésében. A régi Ausztria-Magyarnökeinelc félrevezetni és amely nagy diadallal közölte a „titkos szerződéseket". Benes igy akarta elterelni a figyelmet , az igazi francia csehszlovák szerződésről és Angliának a szerződéssel szentben táplált bizalmatlanságát óhajtotta ezen a módon eloszlatni. táron. A minisztérium döntéséig az elfogott rokkantat őrizetben tartják. A pancsevói rendőrfőkapitányságtól nyert értesülésünk szerint Barta kihallgatásának adatait az itteni hatóságok hajlandók a budapesti rendőrségnek rendelkezésére bocsátani,' ha erre diplomáciai utón felkérik őket. A budapesti rendőrség j kommünikéje Budapestről jelentik: A budapesti rendőrség hivatalos tudósitója a Bácsmegyei Napló tudósítására való hivatkozással szombaton hivatalosan jelentette, hogy Barta Árpádot a pancsevói rendőrség letartóztatta. A jelentés részletesen leközli a Bácsmegyei Napló szerdai számában közölt tudósítást, ami annál nagyobb feltűnést keltett egész Magyarországon. mert azok. akik nem hisznek Szántó Miklós hivatalosan megállapított öngyilkosságában, messzemenő kombinációkat fűztek Barta eltűnéséhez is. Mivel — mint ismeretes — a boncolás adatai alapján hivatalosan megállapították, hogy Szántó Miklós öngyilkos lett, a budapesti rendőrség ebben az ügyben a nyomozást beszüntette. bizonyos tehát, hogy Barta Árpád kihallgatása végett sem fognak már az ad acta tett rejtély megoldása végett a jugoszláv hatóságokhoz fordulni. A budapesti rendőrségnek ugyanis az az álláspontja, hogy Barta csak azért eszelte ki azt a mesét, hogy Szántó Miklóssal együtt volt a katonai fogházban, fiogy ezen a címen Szántónétól pénzt zsarolhasson ki. országnak három bíborosa volt, ugyanennyi van Franciaországban is. azonban az S. H. S. királyságnak mindeddig nincs még kardinálisa, holott minden állam kathoíikusai a bibornokok utján vesznek részt a pápaválasztáson és általában a vatikáni ügyek intézésében. A Vatikán elvileg már hajlandó az első jugoszláviai bibornok kinevezésére. azonban erre előreláthatólag csak az S. fí. S. királyság és a Vatikán közötti konkordátum megkötése után kerül sor. Hogy ki kapja meg a bibornoki kalapot, az még nincs eldöntve, minden valószinüség szerint azonban dr. Bauer Antal zagrebi érsekre fog esni a Vatikán választása. A kinevezés fenti okoknál fogva aligha történhetik meg áprilisban, azonban' föltétlenül rövidesen várható ez a politikai szempontból is nagyfontosságu tény. amellyel a katholicizmus világpolitikai mozgalmaiba belekapcsolódik a jugoszláviai katholikus egyház is. Az Aníivári-i érseket akarják a jugoszláv katolikusok prímásává kinevezni Még ennél is jobban foglalkoztatja az egyházi köröket az a kérdés, hogy a jugoszláviai katholikus egyházi főhatóságot Beogradba akarja A pancsevói rendőrség kihallgatta Barta Árpádot Állítólag a fenyegetések miatt: menekült el Magyarországról Mint politikai menekidí menedékjogot kér Jugoszláviában Beogradba helyezik a katholikus egyházi főhatóságot Bauer zagrebi érsek megkapja a bibornoki kinevezést a kormány áthelyezni. Ennek! a kér-; désnek az alapjai történelmi vonatkozásnak. Az egész kérdésnek az az eredete, hogy az első szerb király — István király — a pápától kapta a királyi koronát. Az akkori pápa a koronázási aktus előtt az Antivári-i érseknek — akinek akkor Ipekben volt a székhelye — »Szerbia prímása« címet adományozta és az Antivári-i érsek azóta is ezt a történelmi címet viseli, anélkül, hogy ehhez különleges hatáskör is fűződnék. Az alig 30.000 hívőt számláló Antivári-i érsekség jelenlegi vezetője dr. Dobrisics érsek is viseli a »Szerbia prímása« cimet. A jugoszláv kormány ezt a történelmi cimet tartva szem előtt, most az Antivári-i érseket, mint a jugoszláviai katholikusok prímását akarja Beogradba helyezni, anélkül, hogy a zagrebi érsekség székhelyében változás állna be. Hasonló precedens van a pravoszláv egyházban is, ahol a karlócai pafriarcha ugyancsak Beogradban székel, mint a pravoszláv egyház főpapja. Ugyanígy akarják az Antiváriból Beogradba helyezendő érseket valamennyi jugoszláviai katholikus prímásává megtenni. ami által a beogradl prímás tőiébe lieriilne n zagrebi érsekségnek is. Ennek a tervnek a megvalósítása azonban alig képzelhető el súlyosabb bonyodalmak nélkül. Úgy a horvát, valamint a szlovén és a vajdasági katholikusok erélyesen tiltakoznak a terv ellen és már mozgalmat is indítottak a katholikus egyházi hatóságnak Beogradba helyezése ellen. A kormány ragaszkodik tervéhez. A katholikus egyház tiltakozása folytán az ügybe valószinüleg a Vatikán is bele fog szólni. princessz csodálatos gyógyulása Budapestről jelentik: Esterházy Mária hercegnő, aid tizenhat év óta súlyos bénaságban szenvedett, hirtelen meggyógyult. Egy bajor mérnök, akinek Bécsben szanatóriuma van, hipnózissal kezelte és a hercegnő most, tizenhat év után, újból megtanult járni. Nyolc éves korában bénult meg Mária princessz és azóta hordták tolókocsiban ide-oda, mert nem tudta mozgatni lábát. A leghíresebb professzorokat hozatták hozzá tizenhat éven keresztül, a tärnok-uccai palotában és a kismartoni kastélyban egymás kezébe adták a kilincset doktorok, kuruzslók, javasasszonyok. de hiába. Vitték a csodatevő Lourdesba. használta a pöstyéni iszapfürdőket, minden évben megpróbálkozott Karlsbaddal, járt Hévizre, — minden eredmény nélkül. Nem segített rajta Verebély tanár operációja és hasztalanul kísérletezett a villanyos masszázs-zsal: a legkisebb javulás sem állt be állapotában tizenhat év alatt. Egyike volt Közép-Európa leghíresebb betegeinek. A szép, fiatal lány kétségbeesett erővel harcolt betegsége ellen, nem engedte magát négy fal közé internálni, hanem autón és tolószékben eljárt mindenüvé, színházba, kiállításokra, felolvasásokra. Nem akarta tudomásul venni, hogy béna. Családja folyton reménykedett benne, hogy előbb-utóbb meg fog gyógyulni de ez a remény, ahogy múltak az évek. egyre jobban elhalaványodott. Bár arra. hogy igy betegen nekimerészkedjék a házasságnak. nem is gondolhatott, mégis, még a háború kitörése előtt, ötven millió koronát helyezett letétbe számára apja, Esterházy Miklós herceg, hozományra. Az öreg herceg, aki nagyon szerette beteg leányát, százhetvenötezer hold birtokot örökölt a tékozló Esterházy
