Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-20 / 79. szám
T924 március 20. BÁCSMEGYEi NAPLÖ László 3, ritka, önzetlen1 médiumok közé tartozott. Azzal az eltökélt szándékkal fogott hozzá László a kísérletezésekhez, hogy —I mint lelepleztetése óta állítja — kompromittálja az okkultizmust és így szolgálatot tegyen a tudománynak?. Sző Sincs róla. László, a csaló, Mtt a szellemekben.... Szándékosan utánoztuk Schrenck- Natzingot a paradox jellemvonások rendszertelen egymásra-dobálásában, de mindjárt hozzátehetjük, hogy ezek az egymásnak látszólag ellentmondó megállapítások megállnak egymás mellett, ha időrendbe szedjük őket. László súlyos lelkibeteg is volt, de kigyógyulása után szimulálta előbbi nyavalyáját; hitt az okkultizmusban, de, amikor rájött, hogy nem komoly az egész, szélhámoskodni kezdett: nem fogadta el a pénzt az okkuttistáktól, de keresni akart leleplezésükkel. Schrenck-Notzing szétvagdalta egy filmtekercs kockácskáit és egymásra vetítette: zavaros és értelmetlen kép jelent meg vásznán. Ha sorrendbe illesztve a képeket, pergetjük le a filméit, tanúi leszünk az idegsokkos szélhámos rendkívül érdekes lelki fejlődésének. Kis riportok Ho] itt. hol ott bukkan fel a sajtóban az a hír. hogy a magyar kölcsönrakcióval kapcsolatban a hires — vagy, ha úgy tetszik: a hírhedt — Zimmermann kerül szanálási főbiztosnak Budapestre. Zimmermann, mielőtt a főbiztosi pályára lépett, polgármester volt Amsterdamban, most pedig Ausztriát szerencsélteti, mint takarékossági főfelügyelő. Luftinspektor. Az osztrák korona megjavítása körül nasrv szerepe volt Zimmermannak, de igazi, hervadhatatlan érdeme mégis csak az. hogy megteremtette az osztrák pártok egységfrontját. Ez úgy történt, hogy először a szociáldemokraták kezdték utálni, mert törölte a költségvetésből a munkásvédelmi tételeket, azután pedig a keresztényszociálisok szisszentek föl, mert vörös plajbásza túlságosan beleszaladt a' kulturális célbkra előirányzott kiadások rovatába is. Ma már a két. nemrég még halálos ellenségeskedésben élő nagy párt összeölelkezve harcol ellene és egyesült erővel igyekeznek — Magyarországnak ajándékozni Zimmermannt. Aki ellen légióként az a panasz, hogy amt a saját személyét illeti, nem: tartja kötelezőnek a spórolást: nagyobb fizetése van, mint az osztrák kormány valamenynyi tagjának együttvéve és tizennégy szobát rendeztetek be családja számára a volt császári Burgban. Igazi Vierzehn-Zimmermann, a hogy Béosben mondják. 2. A magyar fővárosba fölrándult ázentaiak réme — a körözőlevél elől Budapestre menekült szentai ügyvéd — tovább folytatja garázdálkodását. Legutóbb egy gyógyszerészt jelentett föl a magyar katonai hatóságok előtt azon a cimen. hogy Önként belépett a jugoszláv hadseregbe, ahol kapitányi rangban teljesít szolgálatot. A gyógyszerész nagynehíezen igazolta magát, mire elengedték és hazautazott Szentára. Itt már várt rá — egy másik följelentés, amely szerint csak azért rárakódott be a jugoszláv hadseregbe, hogy kémkedjen. Legszebb az egészben, hogy az illető gyógyszerész sohasem volt kapitány és be sincs sorozva a jugoszláv hadseregbe. 3. A Magyar Elmeorvosok Egyesülete — mint Budapestről jelentik — társadalmi ligát alakított az elmebetegségek megelőzésére. Az elmeorvosok szerint ugyanis a legtöbb elmebaj gyógyítható s csak azáltal válik gyógyíthatatlanná, hogy elkésik a kezelés. Az elmegyógyászat igazi feladata a -tudomány mai álláspontja szerint nem a már-betegek kikurálása. hanem a még-egészségesek — vagyis a kezdődő ehnebajosok — megóvása. Mert a kettő egyremegy. mindnyájan bolondok vagyunk bizonyos fokig. Sajnos, az újonnan alakult liga nem hozta még nyilvánosságra, hogy milyen intézkedésekkel óhajtja az elmebajt megelőzni, de bizonyos prepozíciókkal m’árís szolgálhatunk a preventív eímegyógyászoknak: mindenekelőtt le kell szerelni minden telefont, be kell tiltani a villanyos-közlekedést halállal kel! büntetni fl zongorázást, be kell szüntetni a klibiceket, gyorsított eljárást kell bevezetni a pincériparba. el kell törölni az útlevélkényszert. egyszerűsíteni kell a vámvizsgálatokat és — last not least — ki kell küszöbölni a nőket. Másképp nem lesz békesség és lesz elmebaj. A beográdi lapok politikai fordulatot jósolnak Magyarországon «Magyarország kormányával, vagy ellenzékével?“ Beogradból jelentik: A beogradi lapok, a magyar szanálási akcióval és Nincsics külügyminiszter legutóbbi expozéjával kapcsolatban újból behatóan foglalkoznak a magyarországi helyzettel és részletesen tárgyalják az SHS. királyságnak Magyarországgal szemben folytatott és ezután folytatandó magatartását, különösen politikai szempontból. A lapok legnagyobb része megállapítja, hogy a két állam viszonya az utóbbi hónapokban lényegesen enyhült, azonban a zavartalan összhang mindaddig nem állhat helyre, míg Magyarországon a kormányzati rendszer nem a tömogek akaratán, hanem egyes hatalmi csoportok nyers erején épül fel. E tekintetben a beogradi sajtó és politikai körök hangulatára a legjellemzőbb a „Politika" szerdai számának vezércikke, amely „Magyarország kormányával, vagy ellenzékével?“ cim alatt foglalkozik e kérdéssel. A cikk mindenekelőtt megállapítja a két állam közt fennálló viszony javulását. Rámutat arra, hogy milyen kormányzati rendszer uralkodik most Magyarországon és részletes helyzetképet ad a magyarországi politikai viszonyokról. Rendkívül élesen kritizálja a tégi feudális úri Magyarországra támaszkodó politikai rendszer uralmát. Rámutatott arra, hogy az a javulás, amely a magyar politikában az utóbbi évek során beállott, a magyar ellenzék mártirumig menő több évi elkeseredett küzdelmének és a magyar emigráció működésének tulajdonítható. A Politika szerint a magyarországi ellenzék sokkal szélesebb néprétegekre támaszkodik és sokkal erősebb, mint amilyenre a parlamentben ülő ellenzéki képviselők számából következtetni lehetne. Ezért felhívja a kormányt arra, hogy az eddiginél sokkal nagyobb figyelemmel kisérje a magyar ellenzék mozgalmát és gondolja meg, nem volna-e helyesebb bevárni a Magyarországon rövid időn belül feltétlenül bekövetkező belpolitikai fordulatot, hogy akkor őszinte, a lelkekben gyökerező szövetségre lehessen lépni az északi szomszédállammal. A Vreme ugyancsak szerdai vezércikkében foglalkozik a magyar kérdéssel „Magyar külső kölcsön“ cimen és Nincsics külügyminiszter expozéjával kapcsolatban azt bizonyítja, hogy a külföldi köl csőn megvalósulásával a magyar gazdasági kérdés le fog kerülni a nemzetközi politika napirendijéről. Az utódállambeli magyarok opfálási ügyei a magyar nemzetgyűlésen Rakovszky belügyminiszter a magyar kisebbségi polgárok visszaho nosilása ellen Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés szerdai ülésén folytatták a valorizációs javaslat vitáját. Dénes István a javaslatot alkotmányellenesnek tartja. A kormány politikája ingadozó és kapkodó, ezért nincs bizalom a nemzetben és elsősorban a gazdasági körökben a kormányzat iránt. A miniszterelnök szolnoki beszédében helytelenítette a valorizációt, ugyanakkor, amikor az ellenzék annak életbeléptetését követelte. Varsányi Gábor: Quod licet Jovi, non licet bovi! (Derültség és zaj a baloldalon. Dénes István: Soha még kormánykoncepció olyan csúfos kudarcot tiem vallott, mint ez a javaslat, illetve kormányrendelet. A korona négy hét alatt negyven százalékot veszített értékéből ennek az intézkedésnek következményeként. Nálunk, agrárországban, meg kellett érnünk, hogy 325.000 korona legyen egy métermázsa búza ára. Szijj Bálint: Hát a cipő. a ruha ára! Dénes István; A földmunkás teljesen tönkrement, az elmúlt télen már csak kölcsönökből élt. Teljesen lehetetlen állapot, hosv ebben a tipikusan agrár országban 5000 korona legyen egy kiló kenyér ára. Nem tömegpszihózisról kell beszélni, hanem igazságos adórendszer kell. a munkanélküli jövedelmek 100 százalékos megadóztatása. A takarékkoronáról beszél ezután. Két hét óta a drágaság 30—40 százalékkal emelkedett. Felkiáltások a kormánypárton: Rém áll! Csontos Imre: Legjobb volna, ha pénzügyminiszternek pályáznál. Dénes István: Önök nem hisznek el semmit, mert nem olvassák a statisztikákat. Két nappal a szükségrendelet és a valorizációs törvényjavaslat megjelenése előtt 100 milliárd valorizálatlan hitelt adott ki a kormány és ezzel 30 milliárd kárt okozott az államnak. Könyves Lajos (indulatosan közbeszól): Rém veszed észre, hogy az ilyen beszédekért éltették március 15-én Kun Bélát? (az asztalra csap és kimegy a teremből). Dénes István: A megélhetési nehézségek és a drágaság Izgatja az embereket. 5000 korona egy liter tej és 5000 korona egy kiló kenyér. Propper Sándor; A kormány és a kormánypárt teszi tönkre az országot. Varsányi Gábor; A cucilisták Dénes István szünetet kér, amit az elnök megad. Szünet után Hegedűs György a korona romlásáról beszél, majd Propped Sándor, szociáldemokrata: rámutat arra, hogy pénzügyi javaslatot; tárgyalnak pénzügyíininiszt^, nélkül A szanálási'" akciótól- seniíhft sem vár. Kövíétéli a prölgíésszík adózást, a nagyvagyon és nagytőke megadóztatását. Ha a nagytőke áídozatkéísz volna, játszva kifizethetné a 250 miilió aranykoronát. Farkas Tibor, aki a kormányzói kézirathoz akart hozzászólni tiltakozik, hogy a szót nern adták még: neki. Az elnök napirend javaslatának, elfogadása után dr. Györki Imre szociáldemokrata interpellál a viszszahonositási ügyekben. Arról beszél, hogy sorra1 utasítanak'ki embereket az országból. Hegedűs György; Egy, munkást sem- utasitanak ki. Györki: A munkás és a zsidó egy-, általán nem részesül valami előzékeny bánásmódban. Ezután az ut-» levélszerzés nehézségeit teszi szóvá. Az ország érdeke, hogy minél több külföldi jöjjön be az. országba. Rakovszky Iván belügyminiszter, azonnal válaszol az interpellációra.’ Az utódállamok magyar lakóinak visszahonosítási ügyéiben a kormány megvizsgálja, hogy az illetők miért mulasztották el az optdlást, mert az ország érdeke, hogy az utódállamok magyarsága a'régi lakóhelyén maradjon. Lehetetlen, hogy, konjunktúra dolga legyen az optálás. Csehszlovákiából olyan magyarokat utasítanak ki. akik ott születtek és mindig ott laktak. Az u,t-' levélkényszer enyhítése célszerű volna, de erre nézve az utódállamok jóakarata is szükséges. Gömbös Gyula Győrffy László őrnagy áthelyezése, majd a március; 15-iki tüntetés ügyében interpellál-. Azt mondja, hogy a kormány gyesit ge a baloldali agitációval szemben* Gömbös azzal fejezi be beszédét, hogy a kormány, ha gyenge, h’agyjaf el a helyét. 1918 október nem jöhet vissza. (Taps a kormánypárton.) " Az ülés ezzel véget ért. 5, oldal HÍREK ÉJFÉL UTÁN djulían szunnyad az ucca, égre fort dúlt templomtornyokkal, sárga gázlámpákkal, törpe és hórihorgas emeletekkel. A hold halotti maszkjával arcán olyan, mint egy szörnyű, szederjes szájú vizbefuü. A falak mentén nagy árnyékok lapulnak és a csönd áll siíbakot a sarkokon. A szél végigszalad a hátán, a város megborzong, a cégérek félálomban csikorognak, a drótokban éber kutyák csaholnak, zugnak és a szél tulvilági sípon fütyörész, mint egy elátkozott. Különös, nyugtalanító az éjiélutánl város. Minden ritmus, élet egyetlen holdkóros görcsbe fagyva. Mesebörtön óriás kísérteiéi mind kiszabadultak ezen az éjjel, nincs Ut a villamos, a Járma és a gyár. hogy elűzze őket. Éjfélután itt az enyészet az ur. az emberek elmenekültek: kipusztult élet. öröm, sirás, szerelem, csak a vigasztalan terek, házak, égvefelejtett gázlámják, a halott városvéres szemei , a bizonytalan távolságok maradtak vissza őrsnek és a halál szépasszony-pribékje, a csönd. Nagy léfekzettei a torkomban osontam rémült iparkodással a furcsa falak alatt: már nem kerestem jelet, hangot, életet, már nem voltam közömbös, idegen kutató, csak magamat mentettem hidegrázás félelemmel, a lehúzott redőnyök hosszú során végig futva, mint akit veszszöznek. amikor egy csúnya, hideg órásbolt mélyéről hirtelen orvul felcsendült zengő, harsány kelepeléssel egy óra. Úgy szivenütött. úgy rám ijesztett ott a süket város kellős közepén, hogy azt hittem nyomban szörnyethalok az örömtől.