Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-15 / 74. szám

1924 március 15, ßACSMEGYEINAPLO 5. oldat tudta, hogy odahoztak lopott holmit. Együtt lakott a Bajzák Vilmával. Szántai Katica beismeri, hogy tudta, hogy az odahozott holmik lopásból erednek. Czékus Iván bérkocsis volt az. aki az első lopásnál Ződit és Rotliausert a lo­pott csizmákkal Bajzák Vilma lakásá­hoz vitte és ezért az utért 2 pár csiz­mát kapott. »Nem tartom magam bűnösnek — mondja az öreg fiakeros. Vis József »semmi tekintetben sem cünös«. Neki kínáltak egy pár csizmát, de nem vette meg. Kovács Róza nem tudta, hogy az oda­szállított holmik lopásból erednek. A bizonyítási eljárás ezzel be volt fe­jezve és Alarusics Koszta államügyész elmondotta vádbeszédét, amelyben a vádlottak megbüntetését kéri. Bélics Radivoi és Singer Béla dr. vé­dők envhitő körülmények figyelembe­vételét kérik. Ezután meghozta a bíróság az ítéle­tet. mely szerint 7ődi Jánost és Rothau­­ser Ernőt három-három évi fegvházra, Bajzák Vilmát 8 havi börtönre. Szántai Katicát 4 havi fogházra. Czékus Ivánt 3 havi fogházra. Kovács Rózát 3 havi ogházra ítélte. Vis Józsefet felmentette. CIRKUSZ © Tavaszi beszélgetés Gorgonzola: Tavasz van— tavasz van: Fényét: Na és, na és, na és! Gorgonzola: Mi az, hogy naésnaés­­naés? Fenyér: Nem értem, miért csinál olyan nagy ügyet abból, hogy tavasz van? Már a tavalyi szezonban is volt. Gorgonzola (undorral): Magában or­giákat ül a cinizmus. Maga vicceket üz a kikeletből. Maga a természet magasz­tos újjászületéséből liliomot tipor. Fenyér Liliomot? Ehhez a növény­zethez még nem volt szerencsém az idén. Egyelőre csak jégvirágokkal jö­vök össze az ablaküvegen. Gorgonzola: A fák már rügyeznek. Fenyér: Viszont a rügyek még fáz­nak. Gorgonzola: Bumszti! Ezt a viccet már olvastam dió-nak egyik multévi krokijában. Fenyér: Azt hiszi,, hogy a magam­fajta szegény embernek a jelenlegi gaz­dasági viszonyok meilett telik uj vic­cekre? Szó se rolla, édesem, — mint Sylvio Peliiko mondja Börtöneim című közkézen forgó numizmatikai szakmun­kájában az egyik őrnek. Én a tavalyi vicceket fogom hordani az idén is. Gorgonzola: Maga talán nincs meg­elégedve az időjárással? Fenyér: Talán.? Miért talán? És hon­nan veszi azt, hogy nem vagyok meg­elégedve? Ki lenne, ha én nem? Az a megboldogult uralkodó, akii íereacjó­­zsef-kabátomról neveztek el, csak kivé­telesen ünnepélyes alkalmakkor volt clyan nagyon megelégedve, mint én most. Honnan vette, hogy nekem kifo­gásaim vannak az időjárással szemben? Ellenkezőleg, úgy találom, hogy rég volt ilyen enyhe tél, mint ez az idei tavasz. Fene essen bele! Gorgonzoia: Maga szitkozódik, ha enyhe az idő, szitkozódik, ha hideg van, szitkozódik, ha süt a nap, szitkozódik, ha iangy eső permetez. Mit akar maga tulajdonképpen? Fenyér: Szitkozódni. Vagy azt hiszi, olyan nagy Öröm nekem, ha beköszönt ez az uj évszak? Szó se rolla, édesein... Gorgonzola: ___mint Sylvio Pellico mondja Börtöneim cimii munkájában. Fenyér: Ellenkezőleg: mint Sven Hé­din mondja Éjen és jégen át cimü köz­kézen forgó autropológiai müvében az egyik jegesmedvének. Apropónem, ez a jegesmedve lehet, hogy lelkesedéssel üdvözölné ezt a daruszőrü zimankót, amit most tavasz ürügye alatt be akar­nak adni nekem, de én — Gorgonzola: Maga kétségbe vonja, hogy tavasz van? Erre vonatkozólag megjegyzem, hogy a tavasz e hó 21-ikén kezdődik hivatalosan. Hat nap múlva, tekintve, hogy ma van március Idusa. Fenyér: Mondja meg annak a már­ciusnak, hogy vigyázzon az Idusára, náthát ne kapjon. Leghelyesebb lesz, ha Idus meleg reform-alsót vesz magára, mert itt a tavasz és a tüdőgyula. A tü­­dögyulus. A tüdőgyuszi. A.karja tudni, mért undorodom úgy a tavasztól? Hát ezért. Mert be kellett béieltetnem a be­kecsemet, hogy le ne fagyjon a szív­billentyűm. Mert két vaggon tűzifát kellett rendelnem, hogy a dobsinai jég­barlang be ne költözzön hozzám lakó­társnak. Mert nem halaszthatom tovább a karácsonykor beigért halifax-korcso­­lya megvételét, hogy fiam végre kitör­hesse bal lábát is a palicsi tavon. És hogy maga is undorodjon a tavasztól: tudja-e, miből fogom ezt a korcsolyát megvenni? Gorgonzola: Miből? Fenyér: Abból a kétszáz koronából, amit tavaly nyáron kölcsönöztem ma­gának és aminek visszafizetését mos- 1 tanra Ígérte. Gorgonzola: Én? ígértem? Eszem- I ágában se volt soha megadni. Amikor megpróbálta visszakérni---­Fenyér: Azt mondta, hogy majd ha f fagy! I Gorgonzola: Na látja! Fenyér: Én mondom, hogy na látja! j.Most fagy. Gyerünk azzal a kettőszáz­­ízal! Ráér azonnal. Az idő pénz! Gorgonzola: Tudja mit? Megadom - idővel, dió. ■UMWMUWBSIS ai Emlékezetes, hocry mikor az olasz hadihajók félkörben helyez­kedtek el a korfui kikötő előtt és az ágyuk torka ránjeredí a vá rosta. Görögország szóró gatoU helyzetében a Népszövetség se­gítségét kérte. Görögország kény teien volt Mussolini minden fe! tételét teljesíteni s csak ezzel há­rította el maga felől az újabb háború veszedelmét. A Népszö­vetség tanácsa pedig úgy akarta a tekintélyén esett csorbát kike rülni, hogy tizenegy tagú jogi bizottságot választott annak a kérdésnek megoldására, hogy a jövőben miképen lehessen ilyen ese­teknek elejét venni. Ez a jogügyi bizottság előterjesztette jelentését s ezt tárgyalta mostani ülésén a népszövetségi tanacs. A jelentés kimondja, hogy ha -------------- fo»IWBIIMIIWIIMimillinil|l|il 1 i'll......... vdamelyi fenyegetett állam népszövetségi paktum értelmébe-: segítséget kert, de akkor is, ha . konfliktus szakításra vezethet s , fenyegetett áilam nem is foíye modott a Népszövets ghez, n cs köteles az esetei niegvi sgno; belátása szerint interveniálni. E a kötelesség hárul a népszóvá' ségi tan csi'a akkor is, ha a vi­tás kérdés már választott biros : előtt fekszik. Végűi ks <ondja jelentés, hogy minden h ./« fee ősségre vonható olyan pólóit,uu m> renyletekért, amelyeket az ü -rü ■ én köveinek el Hifiid áilapipo rok, ha nem tette meg a keü intézkedéseket a politikai bűne. 8 lekmé.iyek elhárítására, megnlc dáiyozesára, a vétkesek ütdözé sére, kézrekeiiiésére és megbün­tetésére. ■ ---------­|A magyar kereskedelem négy év éta a korona zuhanására rendezkedett be A magyar nemzetgyűlés ülése I Budapestről jelentik: A magyar f nemzetgyűlés pénteki ülésén Farkas I Tibor és Pakots József felszólalása után a többség elfogadta a nyolc­­l órás ülésekről szóló indítványt, majd folytatták a valorizációs tör­vényjavaslat vitáját. Az első szónok Görgey István kormánypárti, ki­fejti, hogy a gazdasági leromlás leg­főbb oka a háború után bekövetke- I zett termelési anarchia, amelyet az- 1 után fölváltott az az idő, amikor I mindenki pénzének valamilyen való- I rizációiára törekedett. A pénzügyi I kormányzat hallatlan erőíeszitése­­■ két tett a korona zuhanásának meg­állítására és ezek az erőfeszítések I jó ideig sikeresek is voltak, hiszen tudjuk, hogy több mnt félévig sike­­: rüit a 0.20-as zürichi kurzusnak a ; tartása. Káljay Tibor tervszerű jj pénzügyi politikájával jött. (Elleni- I mondás a szélsőbaloldalon.) I Felkiáltások: M, az eredmény, ho. 1 a korona? j Görgey István ezután kijelenti. I hogy a külföldi kölcsön az egyedül lehetséges pénzügyi politika az or­szág talpraáll fására. Pikier Emil: De nem ennek a kor­mánynak a kezében! Görgey István: Amikor a minisz­terelnök és a pénzügyminiszter Lon­donból visszatérve kijelentette, hogy a külföldi tárgyalások kedvezően folynak, akkor a bizalom visszatért , a korona iránt. Később más folya­­t mat következett. Ismerteti ezt a fo- 5 lyamatot, a korona leromlásának jj fejleményeit. Amikor a mmiszterel- I nők és a pénzügyminiszter Párisban J volt. akkor történt a koronacsempé I szók leleplezésének kissé felfújt \ dolga, 1 Felkiáltások: Ez Nagy Emilnek i szól? \ Görgey István: Nem személyes- 8 kedem, azért mondom, hogy kissé s felfújt dolog, mert nemcsak néhány í cég követte el. hanem mert négy év I óta egész közgazdasági életünk a t korona zuhanására rendezkedett be Tehát nem kell bűnbakot keresni mert a nagybankok épp úgy kontre­­minben voltak, mint a legkisebb sza­tócs. [Száraz kenyér —- kocsikenőccsel \ Mit adnak a kivándorlóknak az am zrikai hajókon Emberbaráti szerétéiből köteles­ségemnek tartom, hogy Önök által minden kivándorlóval tudassam . . . igy kezdi a Bácsmegyei Naplóhoz intézett levelét Forgács Pál, Vajda­ságból kivándorolt magyar ember. A levélben rendjén leírja, milyen el­látásban van részük a nagy reklám­mal hirdetett kivándorló-hajókon azoknak, akik otthonukat elhagyva harmadosztályú jeggyel indulnak neki tengeren át az álmok, remé­nyek földjének, dollárdus Ameriká­nak. A hajóstársaság, amelynek gőzö­sén Forgács Pál útra kelt, elsőrendű étkezést, hajózenekart, legfinomab­ban berendezett harmadosztályú ét­termeket, fürdőket és közös lakó­szobákat, ezenfelül társalgótermet és dohányzótermet igért a harmadik osztályon is utasainak. Arról, hogy ehelyett mit adtak, hadd közöljük le Forgács Pál kérésére — és minden­kinek okulására — az amerikai le­vélben leleplezett valóságot. — »Az elsőrendű étkezés — irja Forgács Pál — minden reggel mo­­sogatóviz. melyet kávénak csúfol­nak, egy kis vajaskenyérrel. Tíz órakor ugorka, gulyás vagy főtt oroszhal. öt órakor savanyított “ ugorka. sárgarépából és még egye­■■ ■ ■ -wTM» ■ ■ «—m— bekből összefőzött leves, só és zsír nélkül, babfőzelék, félig főtt hús, só­­zatlan és zsirtalan készített paraj és héjjában főtt burgonya. Este hét órakor mütejjel összekevert szüret­ien tea — rum és cukor nélkül és vi­lágossárga kenőccsel bekent ke­nyér., melyet lekváros kenyérnek csúfolnak. Ez elsőrendű étkezés, melyet min­denki félig rozsdás pléhtányérban kap cédulára — nehogy valaki két­szer menjen ételért. Az étterem ott» hunmaradt a szállodákban, az éte­lért sorba kell menni és tányérját mindenki maga tartozik hideg vízzel elmosni. A hajózenekar — egy régi verkli. A fürdő meg van, de nem szabad használni, mert a kádak be­piszkolódnak. A közös szobák a hajó fenekén vannak; félig raktár és félig alvóhelyek, ahol vigyázva kell az ágyba mászni, nehogy beverje az ember a fejét a kiálló vasgeren­dákba. Az ágyakban motoszkáló férgekről ne is beszéljünk. A »tár­salgó« és »dohányzó« a fedélzeten van, ahol a padló az ülőhely.« Hasznos tudnivalók Forgács Pál közlései mindazok számára, akik útra kelnek a tengerentúlra, hadd lássák, hogy milyen sors vár az ott­honukból távozókra még az utón is — nem is említve az idegen földön reájuk váró csalódásokat, ahol szin­tén nem minden olyan szép és jó, mint amilyennek távolról látszik.--------- «mmm,mxrjvsuamíji>ífíS JséxrtiÉ mmté — Kákics szófiai követ Beograd­ban. Beogradból jelentik: Kákics Milán ■ f ai jugoszláv követ pénteken dél­előtt Beogr. dba érkezett, ahol nyom­ban fölkeres; e Nncsics külügyminisztert és re ízletesen, referált neki a bolgár üelyzetrő'. Kákics követ azonkívül sür­gette a Bulgáriával kötött egyezmények ■aiifikáiását arra való tekintette’, hogy pr:lis közepén már meg kell kezdenie Bulgáriának a dologi szállításokat száz­­elvest millió láva értékben. ' — Varziijevics Ljuba dr. — hela­crkval vezető-ügyé«?:, Az igazság­­ügyminiszter Vasziljevics Ljuba su­­boticai államügyészt a belacrkval ügyészség vezető ügyészévé nevez­te ki. Vasziljevics Ljuba dr. több éven át működött a szuboticai ügyészségen, mint ügyész és nevé­hez számos ügyészi siker fűződik. Dr. Vasziljevics Ljuba élénk részt vett a város társadalmi életében és távozását széles körökben veszik sajnálkozással tudomásul. — A bácskai apostoli adminisz­trátor bérmanfia. Szent-írói .Han­tik: Budanovics Lajos, a bácskai apostoli adminisztrátor átiratban ér­tesítette a szentai katholikus plébá­niákat. . hogy má jus 25. és 26-án Szentén, május 27-én Felsőhegyen és 28-án Tornyospusztán fog bér­málni. — A becskereki kereskedelmi ka­mara mozgalma az illetéktörvény megváltoztatására Becskerekrőí je­lentik: A kereskedelmi és iparkama­ra előterjesztést intézett a pénzügy­minisztériumhoz, amelyben kéri, hogy változtassa meg az illetéktör­vény 62 szakaszát. Ez a szakasz előírja, hogy a fűszer- és vegyes­kereskedések, amelyek nyitott vagy zárt palackokban italt árusítanak, ugyanannyi illetéket tartoznak fi­zetni, mint az első osztályú kávésok és vendéglősök. — Sarkotics tábornok Rídics ellen* (Szikratávirat.) Becsből jelentik: Sarko­ics t bőrnek, Bosznia volt katonai kör­mi nyzőia, aki most Dicsben a habsbur­­va horvát emigráció vezére, a Neues i :ck cimü lapban éles támadást intéz dics ellen ui poétikai orientációja :att. A volt K. u. K. generálisnak az véleménye, hogy a horvátoknak észak felé keli orientálódniok.' Minden állam felelős a területén külMdi állampolgárok ellen elkövetett merényletekéi-Az ©lasz-glSž % konfliktus a Mőp%zl>vetség' e Stl

Next

/
Thumbnails
Contents