Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-14 / 73. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1Q24. március 14. mintegy 20—25 tagja az egyesület sörházuccai központjában Adorján Gézának, az egyesület' nemzetvédelmi osztálya helyettes vezetőjének és Márffy Józsefnek kezdeményezésére határozták el a merényletet. A terheltek rendőrségi kihallgatásuk során tagadták bűnösségüket, azonban a vádirat szerint ez kétségtelenül rájukbizonyult. A vádirat ellen a terheltek nagyrésze, köztük Adorján Géza és Márffy József is kifogásokat adott be. A kifogásokat csütörtökön tárgyalta a büntetőtörvényszék vádtanácsa. A vádtanács ülésén a vádlottak közül csupán Márffy József jelent meg, akit a fogházból két fegyveres fogházőr kisért fel a vádtanács ülésére. A vádtanács az összes kifogásokat elutasította, az ügyészség vádiratának helyt adott és az összes terhelteket vád alá helyezte. CIRKUSZ 019 Villany-kór Tegnap este a villany minden előzetes bejelentés nélkül elaludt a szobámban. Nem volt se gyertyám, se gyufám. A modern technika viványainak korszakában ilyesmit nem tart az ember magánál. Csak öngyújtóm volt De az viszont nem gyulladt meg. Sötétben maradtam. Reggel korán elküldtem a villanyszerelőért. Utóbbi időben gyakran megfordult a házamban, a villany sokat betegeskedett. Sokszor voltak éjjeli rohamai, elaludt, vagy csak sűrűn pislogott, vibrált, nem tudott elaludni. Ilyenkor magam piszkáltam a kapcsolót és a 'körtét Ettől rendesen elaludt. Beadtam neki egy kanál rövidzárlatot; ettől úgy elalszik a villany, mint a nyugtalan beteg a morfiumtól. Az én villanyom is határozottan beteg volt. A szervezetét támadhatta meg valami gyilkos kór. A rendes szerelő, a háziorvosa a fejét csóválta amikor meg• mutattam neki a beteget. Először is megfogta a kapcsolót. — Hogy aludt el az éjszaka?, — kérdezte tőlem. — A sötétben — feleltem. — Nem ön. Az engem nem érdekel. A villany hogy aludt el? — Köszönöm jól. Éppen egy detektivregényt olvastam. A legérdekesebb fordulatnál aludt el. Ez a szenvedélye. — Előbb pislákolt vagy hirtelen aludt el? Erre nem tudtam válaszolni. — Kérem, én egy nagyon érdekes detektivregényt olvastam az a cime »A páratlan zabszem« — nem volt alkalmam a villany lelki tusáját szemlélni. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy elaludt — A házi-szerelő komoly arcot vágott. — No mindjárt meglátjuk, hogy hol itt a baj. Hogy komolyabb az ügy azt már sejtem. Utóbbi időben sűrűn lépnek fel zavarok. A fejét csóválta. — Aggályos az ügy — folytatta — gyerünk az órához. Elvezettem a villanyórához. Megmagyarázza, hogy ez a villany szive. Különben ez állapítja meg, hogy mennyi dijat kell fizetnem a villamostársaságnak. Mondhatom ilyenkor nincs szive. A háziorvos odatartotta a füléi az órához. Hallgatta a szivdebogását. Én izgalommal figyeltem. — Nagy baj van — mondta — szervi baj, az órában van a hiba, tanárt kell bivni. Specialistát. — Tanárt? — Igen egy mérnököt. Én is eljövök vele. Holnap itt leszünk konzíliumot tartunk1. Az éjszakát nyugtalanul töltöttem a beteg mellett sötétben. Gyertyát elvből nem gyújtok, nem akarok egy modern századból visszatérni egy régen elfelejtett primitiv korszakba. Reggel megjött az orvosi tanács. A tanár ur főmérnöknek mondta magát és Iftöto operative beavatkozást ajánlott. Elővette a műszereit és felnyitotta a szivet. Megkopogtatta, hallgatta a ketyegését és nyomban konstatálta a bajt. Úgy látszik hires diagnosztát hozott a sors elém. így szólt: — Egyszerű a dolog. Ez a hat ampere nem biria a nagy feszültséget, onnan a hiba. — No és reménytelen? — kérdeztem én. — Ha nein égnek a lámpák, akkor nincs semmi baj, de ha égnek, akkor katasztrófa következhetik be. _ p — Elalusznak a lámápk. — Hát kérem, mit lehetne itt tenni? A tanár gondolkozott. — Van egy mód. Kisebb operáció. Csak akkor az volna a baj, hogy az óra nem mutatná a dijakat. Égne a lámpa, de az óra nem működne. Ön nem tudná fizetni a fogyasztást---Csüggedten intettem, hogy én már abba is beletörődnék. A fő, hogy égjen a lámpa. A tanár folytatta: — A dolog kissé komplikált. Az órát szanatóriumba kell szállítani. Pár hét múlva visszakapja és még pontosabban fogja mutatni a fizetendő dijakat mint eddig.... — Pár hét? És mit csináljak addig? A tanár nyugodtan válaszolt: — Addig legjobb lesz, ha pausáléban megegyezik a villamostársasággal---Stella Közkegyelmet kapnak a Hitler-pörvádSottai Kahr is tudóit Mi Herék puces-ierveirSi Münchenből jelentik : A Hitlerpor csütörtöki tárgyalása előtt föltűnést keltő hírek terjedtek el Münchenben arra vonatkozólag, hogy a Hitler-pör vádlottal hamarosan közkegyelemben részesülnek. A hír nagy izgalmat kelt és eddig még hivatalosan nem cáfolták meg. A csütörtöki főíárgyalós nagyrészét zárt tárgyalásnak nyilvánították, majd a nyilvánosságnak a tárgyalóterembe való bebocsátása után a védők igyekeztek Kahrtól olyan vallomást kivenni, hogy egy elérteit előzőleg a puccsai és azt csak az utolsó percben hagyla cserbe. Kahr először kitérő feleleteket adott, majd, amikor a védők sarokba szorították, a hivatalos titoktartásra hivatkozva, megtagadta a vallomástételi. Feloszlott a német birodalmi gyűlés Elbert elnök és Marx kancellár szerint a többség1 politikája romlásra vezet Berlinből jelentik : A birodalmi gyűlés csütörtöki ülésén Marx kancellár felolvasta Ebert birodalmi elnök kéziratét, amely á következőképen hangzik: A birodalmi kormány megállapította, hogy a birodalmi gyűlés többsége nem járult hozzá ahhoz a kívánsághoz, hogy a feihotaimazást törvényben é!etbeléptetett és a kormány áital döntő fontosságúnak Ítélt rendeletek érvényben maradjanak. Ezért az alkotmány 25. szakasza alapján a birodalmi gyűlést feloszlatom. Eberl elnök. Marx kancellár beszédében kijelentette, hogy az ellenzékkel folytatott tárgyalásai meghiúsullak, majd rámutatott arra, hogy fi birodalmi gyűlés többsége olyan utón halad, amely az ország romlására vezet. A kormány nem akarja ennek a politikának feláldozni a néi pet és ezért a nép döntését kérezekben a nagyfontosságu kérdésekben. A cél a Rajna-, Ruhr- és Saar-vidék visszacsatolása Németországhoz. A házfeloszlatás előtt a birodalmi gyűlés még elfogadta az aranyjegybankról szóló törvényjavaslatot és ezzel az utolsó ülés véget ért. A házfeloszlatás bejelentése után Loebe elnök beszédet tartott, a melyben kifejezte azt a reményét, hogy a német nép a Rajna jobb- és balpartján szabadon fogja kifejezhetni akaratát. Éltette a német népet és a köztársaságot. A német nemzetiek a beszédet némán hallgatták végig. Viharos illés a magyar nemzetgyűlésen Eckhardt a magyar kormány vád alá helyezését követeli Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén napirend előtt Propper Sándor mentel- mi jogának megsértését jelentette be I a nemzetgyűlésnek. Szerdán este a munkásgyülések egyikén, a kőbá- I nyai gyűlésen, amelyen a politikai ! helyzetet és e tárgyban különösen a I munkabéreket és a drágaság kérdé- I sét tárgyalták, a kiküldött rendőrtisztviselő lehetetlenné tette, hogy I képviselői kötelességének eleget te- I gyen. I Elnök a bejelentést a mentelmi bili zottsághoz utasítja. IA vita első szónoka Örffy Imre. a legutóbbi nagy port felvert koronacsempészési ügyről beszél. E kér- I. désben a kormánynak a legkérlelhe- I tétlenebb szigorú eréllyel kell fel-I lépnie. Zsirkay János:: De kiegyeznek a csempészekkel! Gróf Bethlen István miniszterei-, nők: Ilyen közbeszólások rontják elt sösorban a koronát! ? Örffy Imre: A kormánynak vas- ; ä szigorral kell íellépnie úgy a magukról megfeledkezett tisztviselők, mint a felbujtók ellen. A javaslatot elfogadja. >•!•*< Gróf Bethlen István miniszterelnök beterjeszti a nemzetközi munkaügyi hivatal szervezetéről szóló jelentést, majd Zsirkay János személyes, megtdínadtatás címén kér szót. Örffy be-! széde alatt ő közbekiáltotta, hogy a\ nagy csempészekkel leülnek tár-1 gyalni és csak a kis csempészeket j büntetik meg. A miniszterelnök erre közbekiáltotta — mondja Zsirkay; —: »Ezek a közbeszólások rontják a körömit, ostoba/« (Derültség és zaj a baloldalon.) Nem kivánom követni a miniszterelnök urat a jelzőknek ezen fajtájában. amelyet használt. Ki kell jelentenem. hogy a miniszterelnök ur s talán nem tudja, hogy én mindent el- i mondottam a szombathelyi interpellációmmal kapcsolatban. Elmondottam és okmányokkal tudom bizonyítani, hogy milyen óriási csempészet I foiyt ott és hivatalos közegek mití követtek el. A kincstár kiküldöttje 600 miltiöt követelt a szombathelyi kereskedőktó. hallgatása fejében, a kereskedők pedig csak 450 milliót akartak adni. A_ miniszterelnök ur engem ilyen jelzővel illet, ezt a legnagyobb felháborodással utasítom vissza igazságom tudatában (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos: Utólagos elnöki rendreutasítást kérünk, megsértette a nemzet gyűlés tekintélyét. (Az elnök szólni akar, de a nagy zaj miatt nem tud szóhoz jutni, folyton csenget.) Szilágyi Lajos hangja hallatszik csak: A miniszterelnök sem mondhatja egy képviselőnek, hogy ostoba. Scitovszky Béla elnök rendreutpsitja Szilágyi Lajost. Szilágyi Lajos: Utasítsa rendre a miniszterelnököt. (Nagy zaj, az elnök folyton csenget és újra rendreutasítja Szilágyi Lajost. A jobboída« Ion helyeslés.) Nagynehezen helyreáll a csend. Eckhardt Tibor fajvédő képviselő ezután a korona romlásáról beszél. Szerinte az ország külkereskedelmi mérlege állandóan javul és a korona mégis romlik. Követeli az általános valorizációt. A kormány túlságosan igénybeveszi a bankóprést. A kicsempészett miüiárdok is bizonyosan a jegybankból kerülnek ki. A kormányt vád alá kellene helyezni — mondja — pénzügyi politikája miatt. Különösen nagy baklövésnek tartja, hogy a je.gyintézet nem valorizált hiteleket folyósított, amivel kifosztották a dolgozó társadalmat; Ma a becsületes munkából nem is lehet megélni és amikor 28 százalék n kosztpénz. senki se bolond dolgozni. A tőzsde túl van zsúfolva papi« rokkái, azért esnek az értékek egy« ötödükre. a külföld pedig potom pénzen megvásárolja a magyar vállalatokat. A legfőbb bűnösnek Kállay volt pénzügyminisztert tartja. A korona romlásának egyik oka síerinte az a meg nem cáfolt hír, amely szerint Bctfilen lemondott Romániával szemben « megszállás álfal okozott károk megtérítéséről. Csatlakozik abhoz az indítványhoz, amely szerint a jegybank által kiadott hiteleket visszamenő hatállyal valorizálják. Végül a nemzetgyűlés elfogadta a nyolc órás ülésekre vonatkozó javaslatot. majd az elnök az ülést berekesztette. Hűtlen cselédek Két lopási ügy a bíróság előtt Fiatal, vézna, sápadt legény áll a bíróság- előtt, lopással vádolva. Az általános kérdésekre elmondja, hogy Prágai Menyhért a neve, 20 éves, szolgalegény, legutóbb Mólon szolgált Szclák Antalnál, akitől ruhanemüeket, egy skatulya cukrot és 1400 dinár készpénzt lopott. Elnök: Bűnösnek érzi magát ? Vádlott: Igen. Beismerem, hogy megloptam a gazdámat, de azért loptaro meg, mert megszekirozott. — Mivel szekirozta meg ? — Avval, hogy nem akarta kiadni a béremet. — Mit csinált a pénzzel ? — Elköltöttem, de nekem még vao bent bérem. A bizonyítási eljárás befejezése utáo a bíróság hat havi börtönre ítélte, kéí: havi vizsgálati fogság beszámításával. Az Ítélet jogerős. * Ditelján Mijó kelebiai földesgazdánál ez év február 8-án egy fiatal legény jelentkezett és munkát kért. A gazda megsajnálta a kiéhezett legényt és fölfogadta a házába cselédnek. Alig szolgált egy hónapig az uj gazdánál, amikor több ruhanemű, fehérnemű, egy pár csizma, szalonna, kolbász és 320 korona készpénz eltulajdonitása után megszökött. Még a szökés napján a tolvajt itt Szuboticán elfogták, a lopott holmi megkerült. Ebben a bűnügyben csütörtökön ítélkezett a bíróság. A vádlott: Oláh
