Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)

1924-03-14 / 73. szám

4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1Q24. március 14. mintegy 20—25 tagja az egyesület sörházuccai központjában Adorján Gézának, az egyesület' nemzetvédel­mi osztálya helyettes vezetőjének és Márffy Józsefnek kezdeménye­zésére határozták el a merényletet. A terheltek rendőrségi kihallgatá­suk során tagadták bűnösségüket, azonban a vádirat szerint ez két­ségtelenül rájukbizonyult. A vádirat ellen a terheltek nagy­része, köztük Adorján Géza és Márffy József is kifogásokat adott be. A kifogásokat csütörtökön tár­gyalta a büntetőtörvényszék vádta­nácsa. A vádtanács ülésén a vádlot­tak közül csupán Márffy József je­lent meg, akit a fogházból két fegy­veres fogházőr kisért fel a vádta­nács ülésére. A vádtanács az összes kifogáso­kat elutasította, az ügyészség vád­iratának helyt adott és az összes terhelteket vád alá helyezte. CIRKUSZ 019 Villany-kór Tegnap este a villany minden előze­tes bejelentés nélkül elaludt a szobám­ban. Nem volt se gyertyám, se gyufám. A modern technika viványainak korsza­kában ilyesmit nem tart az ember ma­gánál. Csak öngyújtóm volt De az vi­szont nem gyulladt meg. Sötétben ma­radtam. Reggel korán elküldtem a vil­lanyszerelőért. Utóbbi időben gyakran megfordult a házamban, a villany sokat betegeskedett. Sokszor voltak éjjeli ro­hamai, elaludt, vagy csak sűrűn pislo­gott, vibrált, nem tudott elaludni. Ilyen­kor magam piszkáltam a kapcsolót és a 'körtét Ettől rendesen elaludt. Beadtam neki egy kanál rövidzárlatot; ettől úgy elalszik a villany, mint a nyugtalan be­teg a morfiumtól. Az én villanyom is határozottan be­teg volt. A szervezetét támadhatta meg valami gyilkos kór. A rendes szerelő, a háziorvosa a fejét csóválta amikor meg­­• mutattam neki a beteget. Először is megfogta a kapcsolót. — Hogy aludt el az éjszaka?, — kér­dezte tőlem. — A sötétben — feleltem. — Nem ön. Az engem nem érdekel. A villany hogy aludt el? — Köszönöm jól. Éppen egy detektiv­­regényt olvastam. A legérdekesebb for­dulatnál aludt el. Ez a szenvedélye. — Előbb pislákolt vagy hirtelen aludt el? Erre nem tudtam válaszolni. — Kérem, én egy nagyon érdekes de­­tektivregényt olvastam az a cime »A páratlan zabszem« — nem volt alkal­mam a villany lelki tusáját szemlélni. Azt azonban biztosan állíthatom, hogy elaludt — A házi-szerelő komoly arcot vágott. — No mindjárt meglátjuk, hogy hol itt a baj. Hogy komolyabb az ügy azt már sejtem. Utóbbi időben sűrűn lép­nek fel zavarok. A fejét csóválta. — Aggályos az ügy — folytatta — gyerünk az órához. Elvezettem a villanyórához. Megma­gyarázza, hogy ez a villany szive. Kü­lönben ez állapítja meg, hogy mennyi dijat kell fizetnem a villamostársaság­­nak. Mondhatom ilyenkor nincs szive. A háziorvos odatartotta a füléi az órához. Hallgatta a szivdebogását. Én izgalommal figyeltem. — Nagy baj van — mondta — szer­vi baj, az órában van a hiba, tanárt kell bivni. Specialistát. — Tanárt? — Igen egy mérnököt. Én is eljövök vele. Holnap itt leszünk konzíliumot tartunk1. Az éjszakát nyugtalanul töltöttem a beteg mellett sötétben. Gyertyát elvből nem gyújtok, nem akarok egy modern századból visszatérni egy régen elfelej­tett primitiv korszakba. Reggel megjött az orvosi tanács. A tanár ur főmérnöknek mondta magát és Iftöto operative beavatkozást ajánlott. Elővette a műszereit és felnyitotta a szi­vet. Megkopogtatta, hallgatta a ketye­gését és nyomban konstatálta a bajt. Úgy látszik hires diagnosztát hozott a sors elém. így szólt: — Egyszerű a dolog. Ez a hat am­pere nem biria a nagy feszültséget, on­nan a hiba. — No és reménytelen? — kérdeztem én. — Ha nein égnek a lámpák, akkor nincs semmi baj, de ha égnek, akkor ka­tasztrófa következhetik be. _ p — Elalusznak a lámápk. — Hát kérem, mit lehetne itt tenni? A tanár gondolkozott. — Van egy mód. Kisebb operáció. Csak akkor az volna a baj, hogy az óra nem mutatná a dijakat. Égne a lámpa, de az óra nem működne. Ön nem tudná fizetni a fogyasztást---­Csüggedten intettem, hogy én már abba is beletörődnék. A fő, hogy égjen a lámpa. A tanár folytatta: — A dolog kissé komplikált. Az órát szanatóriumba kell szállítani. Pár hét múlva visszakapja és még pontosabban fogja mutatni a fizetendő dijakat mint eddig.... — Pár hét? És mit csináljak addig? A tanár nyugodtan válaszolt: — Addig legjobb lesz, ha pausáléban megegyezik a villamostársasággal---­Stella Közkegyelmet kapnak a Hitler-pörvádSottai Kahr is tudóit Mi Herék puces-ierveirSi Münchenből jelentik : A Hitler­­por csütörtöki tárgyalása előtt föl­­tűnést keltő hírek terjedtek el Münchenben arra vonatkozólag, hogy a Hitler-pör vádlottal hama­rosan közkegyelemben részesülnek. A hír nagy izgalmat kelt és eddig még hivatalosan nem cáfolták meg. A csütörtöki főíárgyalós nagy­részét zárt tárgyalásnak nyilvá­nították, majd a nyilvánosságnak a tárgyalóterembe való bebocsá­tása után a védők igyekeztek Kahrtól olyan vallomást kivenni, hogy egy elérteit előzőleg a puccsai és azt csak az utolsó percben hagyla cserbe. Kahr először kitérő feleleteket adott, majd, amikor a védők sa­rokba szorították, a hivatalos ti­toktartásra hivatkozva, megtagadta a vallomástételi. Feloszlott a német birodalmi gyűlés Elbert elnök és Marx kancellár szerint a többség1 politikája romlásra vezet Berlinből jelentik : A birodalmi gyűlés csütörtöki ülésén Marx kancellár felolvasta Ebert birodalmi elnök kéziratét, amely á követke­zőképen hangzik: A birodalmi kormány megál­lapította, hogy a birodalmi gyű­lés többsége nem járult hozzá ahhoz a kívánsághoz, hogy a feihotaimazást törvényben é!et­­beléptetett és a kormány áital döntő fontosságúnak Ítélt ren­deletek érvényben maradjanak. Ezért az alkotmány 25. szaka­sza alapján a birodalmi gyűlést feloszlatom. Eberl elnök. Marx kancellár beszédében kijelentette, hogy az ellenzékkel folytatott tárgyalásai meghiúsullak, majd rámutatott arra, hogy fi bi­rodalmi gyűlés többsége olyan utón halad, amely az ország romlására vezet. A kormány nem akarja en­nek a politikának feláldozni a néi pet és ezért a nép döntését kér­­ezekben a nagyfontosságu kérdé­sekben. A cél a Rajna-, Ruhr- és Saar-vidék visszacsatolása Német­országhoz. A házfeloszlatás előtt a biro­dalmi gyűlés még elfogadta az aranyjegybankról szóló törvény­­javaslatot és ezzel az utolsó ülés véget ért. A házfeloszlatás bejelentése után Loebe elnök beszédet tartott, a melyben kifejezte azt a reményét, hogy a német nép a Rajna jobb- és balpartján szabadon fogja ki­fejezhetni akaratát. Éltette a né­met népet és a köztársaságot. A német nemzetiek a beszédet né­mán hallgatták végig. Viharos illés a magyar nemzetgyűlésen Eckhardt a magyar kormány vád alá helyezését követeli Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés csütörtöki ülésén na­pirend előtt Propper Sándor mentel­­- mi jogának megsértését jelentette be I a nemzetgyűlésnek. Szerdán este a munkásgyülések egyikén, a kőbá- I nyai gyűlésen, amelyen a politikai ! helyzetet és e tárgyban különösen a I munkabéreket és a drágaság kérdé- I sét tárgyalták, a kiküldött rendőr­tisztviselő lehetetlenné tette, hogy I képviselői kötelességének eleget te- I gyen. I Elnök a bejelentést a mentelmi bi­li zottsághoz utasítja. IA vita első szónoka Örffy Imre. a legutóbbi nagy port felvert korona­­csempészési ügyről beszél. E kér- I. désben a kormánynak a legkérlelhe- I tétlenebb szigorú eréllyel kell fel-I lépnie. Zsirkay János:: De kiegyeznek a csempészekkel! Gróf Bethlen István miniszterei-, nők: Ilyen közbeszólások rontják el­­t sösorban a koronát! ? Örffy Imre: A kormánynak vas- ; ä szigorral kell íellépnie úgy a maguk­ról megfeledkezett tisztviselők, mint a felbujtók ellen. A javaslatot elfo­gadja. >•!•*< Gróf Bethlen István miniszterel­nök beterjeszti a nemzetközi munka­ügyi hivatal szervezetéről szóló je­lentést, majd Zsirkay János személyes, megtd­­ínadtatás címén kér szót. Örffy be-! széde alatt ő közbekiáltotta, hogy a\ nagy csempészekkel leülnek tár-1 gyalni és csak a kis csempészeket j büntetik meg. A miniszterelnök erre közbekiáltotta — mondja Zsirkay; —: »Ezek a közbeszólások rontják a körömit, ostoba/« (Derültség és zaj a baloldalon.) Nem kivánom követni a minisz­terelnök urat a jelzőknek ezen fajtá­jában. amelyet használt. Ki kell je­lentenem. hogy a miniszterelnök ur s talán nem tudja, hogy én mindent el- i mondottam a szombathelyi interpel­lációmmal kapcsolatban. Elmondot­tam és okmányokkal tudom bizonyí­tani, hogy milyen óriási csempészet I foiyt ott és hivatalos közegek mití követtek el. A kincstár kiküldöttje 600 miltiöt követelt a szombathelyi kereskedők­­tó. hallgatása fejében, a kereskedők pedig csak 450 milliót akartak adni. A_ miniszterelnök ur engem ilyen jel­zővel illet, ezt a legnagyobb felhá­borodással utasítom vissza igazsá­gom tudatában (Nagy zaj.) Szilágyi Lajos: Utólagos elnöki rendreutasítást kérünk, megsértette a nemzet gyűlés tekintélyét. (Az elnök szólni akar, de a nagy zaj miatt nem tud szóhoz jutni, folyton csenget.) Szilágyi Lajos hangja hallatszik csak: A miniszterelnök sem mond­hatja egy képviselőnek, hogy os­toba. Scitovszky Béla elnök rendreutp­­sitja Szilágyi Lajost. Szilágyi Lajos: Utasítsa rendre a miniszterelnököt. (Nagy zaj, az el­nök folyton csenget és újra rendre­­utasítja Szilágyi Lajost. A jobboída« Ion helyeslés.) Nagynehezen helyreáll a csend. Eckhardt Tibor fajvédő képviselő ezután a korona romlásáról beszél. Szerinte az ország külkereskedelmi mérlege állandóan javul és a korona mégis romlik. Követeli az általános valorizációt. A kormány túlságosan igénybeveszi a bankóprést. A ki­csempészett miüiárdok is bizonyo­san a jegybankból kerülnek ki. A kormányt vád alá kellene helyezni — mondja — pénzügyi politikája miatt. Különösen nagy baklövésnek tartja, hogy a je.gyintézet nem valo­rizált hiteleket folyósított, amivel ki­fosztották a dolgozó társadalmat; Ma a becsületes munkából nem is lehet megélni és amikor 28 százalék n kosztpénz. senki se bolond dolgoz­ni. A tőzsde túl van zsúfolva papi« rokkái, azért esnek az értékek egy« ötödükre. a külföld pedig potom pén­zen megvásárolja a magyar vállala­tokat. A legfőbb bűnösnek Kállay volt pénzügyminisztert tartja. A ko­rona romlásának egyik oka síerinte az a meg nem cáfolt hír, amely sze­rint Bctfilen lemondott Romániával szemben « megszállás álfal okozott károk megtérítéséről. Csatlakozik abhoz az indítványhoz, amely sze­rint a jegybank által kiadott hitele­ket visszamenő hatállyal valorizál­ják. Végül a nemzetgyűlés elfogadta a nyolc órás ülésekre vonatkozó ja­vaslatot. majd az elnök az ülést be­rekesztette. Hűtlen cselédek Két lopási ügy a bíróság előtt Fiatal, vézna, sápadt legény áll a bí­róság- előtt, lopással vádolva. Az álta­lános kérdésekre elmondja, hogy Prágai Menyhért a neve, 20 éves, szolgalegény, legutóbb Mólon szolgált Szclák Antal­nál, akitől ruhanemüeket, egy skatulya cukrot és 1400 dinár készpénzt lopott. Elnök: Bűnösnek érzi magát ? Vádlott: Igen. Beismerem, hogy meg­loptam a gazdámat, de azért loptaro meg, mert megszekirozott. — Mivel szekirozta meg ? — Avval, hogy nem akarta kiadni a béremet. — Mit csinált a pénzzel ? — Elköltöttem, de nekem még vao bent bérem. A bizonyítási eljárás befejezése utáo a bíróság hat havi börtönre ítélte, kéí: havi vizsgálati fogság beszámításával. Az Ítélet jogerős. * Ditelján Mijó kelebiai földesgazdánál ez év február 8-án egy fiatal legény jelentkezett és munkát kért. A gazda megsajnálta a kiéhezett legényt és föl­fogadta a házába cselédnek. Alig szolgált egy hónapig az uj gazdánál, amikor több ruhanemű, fehér­nemű, egy pár csizma, szalonna, kol­bász és 320 korona készpénz eltulaj­­donitása után megszökött. Még a szö­kés napján a tolvajt itt Szuboticán el­fogták, a lopott holmi megkerült. Ebben a bűnügyben csütörtökön ítél­kezett a bíróság. A vádlott: Oláh

Next

/
Thumbnails
Contents