Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-13 / 72. szám
T* , Bi Ore-Poštarma gtlaćesa n gotovom Ára egy és fé! ifiár Postaszállítási díj készpénzbe» lefizetve XXV. évfolyam Sí TÁ&á'V' (h rf Vi'ÍÜ Safcotica, CSÜTÖRTÖK, 1924 már eins 13. Me^jeíenil: in'ni3.cn reggel, ünnep «ián és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8»58, Szerkesztőség 5-50 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár A gyermek joga Olvassuk Rclićs Balázs beszédét erről a hatásról, amit a szerbiai iskolatörvénynek a Vajdaságra való kiterjesztése okozott s eszünkbe jutnak iskolák és iskolatípusok, melyek az orvostudományban, és pszichológiában gyökerező modern pedagógia útmutatásainak hűséggel engedelmeskedve várják, fogadják, nevelik, vezetik és szeretik a gyermekeket. Olvasunk uj iskolai típusokról, melyek kiemelik a rájuk bízott drága emberanyagét, az elszürkitő, kategóriákba törő, ielketölő, kedvet* szegő pad-kaloáékból, melyek minden gyermekben a belőle kiérő ember csiráját látják s a kiformálódó egyéniséghez szabják nevelése irányét. Olvassuk H. G. Welisnek uj könyvét arról az uj iskolatípusról, mely végre tökéletesen szakítani tudott a középkor fegyelmezésén s az újkor versenyen alapuló nevelési szisztémáival s plyan tökéletes uj rendszert való' sitott meg, mely végre maradék hőikül hozzá juttatja a reábizott gyermeket ahhoz; az értelmi és morális birtokállomány teljessé eéhez, amit csak el tud sajátítani. A neveléstudomány, mióta kivetkőzött a jezsuita iskolák uniformisaiból, felmérhetetlen haladást tett s segédeszközévé tette azokat a tudományokat is, melyek önálló módszerekkel önálló eredményekhez jutottek cl a testnek és léleknek titkait föltárván. Olvasunk ezekről az uj iskolákról, az uj iskolatípusokról és a modern pedagógia jsüemképző és értelemnevelő munkájának szinte fantasztikus eredményeiről, amikor Rates Balázs adatai kíméletlen őszinteséggel vetődnek a figyelő szemek elé. Modern pedagógia ? Egyéni nevelés ? A gyermek határtalan szeretető? Mi csak azt olvassuk, hogy aki magyarul tud, ez magyar anyanyelvű gyerekeket nem taníthat, aki római kathoiikus —* ezt nem mi mondjuk, hanem ff dics Balázs mondja — az romai kathoiikus gyermekeket nem nevelhet, a szülők nem állíthatnak fel iskolákat, az állam pedig elbocsátja a tanárokét. Ez a beszéd az is4' kolaügyek anarchiájának torz két pét rajzolja meg, durva visszáját a pedagógia puha szőttesének. Mikor jutunk még el oda, hogy az iskola végre a gyerekkel is kezdjen foglalkozni, a tanárok vallása, nemzetisége, népi eredete nyelvtudása helyett? Mikor jutunk el oda, hogy az iskolában végre ti gyermek legyen a fonion, hogy minden intézkedésnek, rendelkezésnek, az iskolapolitika minden elhatározásának ne az legyen «gyeden és szuverénül parancsoló szempontja, hogy hasznába, vagy SSfiJtKESZTŐSÉG: Krs Íja Aleksandrs ulica 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aíeksandra ulica 1 (Lelbaeh-palotay árt-e a gyerekeknek. Mikor fogják felszabadítani az iskolát politikai kiszolgáltatottsága jármából, mikor fognak letisztítani róla minden mesterkedést, amivel eszközül akarják felhasználni azt, ami csak cél, komoly, nagy, szent, magasztos cél lehet ? Ma még az iskola —- fájdalom, nem csak itt — az uralmon lévő nemzet hatalmi eszköze, a nemzetiségi előítélet kísérleti telepe, a törvényegységesités kaptafája, politikai érdemek jutalmazőja, ellenszenvek büntetési neme s minden més, csak nem a gyermek otthona, kertje, dolgozószobája, és szórakozó helye. A segítségnek egy módja, a beavatkozásnak egy teendője, az intézkedésnek egy föladata lehet i adjál: vissza az iskolát a gyerekeknek. Ó tőlük vettük el, ö nekik adjuk vissza. Ne beszéljünk arról, hogy bunyevác tanár tanithat-s szerb gyerekeket, vagy hogy micsoda Mháboritó bűn, ha magyarul tudó^tanár magyar gyerekeknek magyarul is elmondja Pithagoras tételét, hanem ültessük a térdünkre a ránkbizott gyereket, simítsuk meg szöszke fejét és akármilyen nyelven, de puhán, melegen, a szív szeretőiével szóljunk hozzá igy : édes fiam. Amíg az iskolában nem a szeretet nevel, addig csak gyűlöletre fogjak q gyerekeket is tanítani. S a tudás gyümölcse messze esett a gyűlölet fájától. A mi generációnkat felnőtt korában nyomorította meg sorsa, mi lesz a kővetkező generációval, ha már az iskolában megrontják 6 Isikét ? A parlament csütörtökre tűzte ki a* Iiorvát mandátumok igazolását Megszavazták a közoktatási tárca költségvetését Beogradból jelentik: A parlament szerda délelőtti ülésén folytatták a közoktatásügyi költségvetés vitáját. Az első szónok Moskovljcvics Milos földmivespárti volt, aki rámutatott az ország népoktatására, lögyaíékesságaira és hangsúlyozta, hogy a kormány nagyon kevés figyelmei ferdít az elemi iskolákra. Az országiján -*• mondotta —fölöslegesen sok a gimnázium, ezzs! szemben nagyon kevés a szakiskola. Hibáztatta, hogy a kormány a nagy városokban levő állami színházak támogatására nagy összegeket fordít, a műkedvelő - társulatokat viszont — amelyek pedig fontos missziót teljesítenek — semmi segélyben nem részesíti. Követelte, hogy a beogradi országos könyvtári, amely a háború óta zárva van — sürgősen adják át a közönségnek. Beszédét azzal fejezte be,- hogy a költségvetést nem szavazza még. ■ Lifiar Géza tmiravidéki képviselő a. murávidéki népoktatás ügyéi feile szóvú. Éppúgy, mint Rates Balázs, tiltakozott a népoktatásnak az egész vonalon keresztülvitt államosítása ellen. Véleménye szerint a felekezeti és köz4 ségí iskolák megszüntetésével nagy - kér érte az országot. Elmondotta, hogy a murávidéki népoktatás legnagyobb baja az, hogy fiatal, tapasztalatlan — sokszor kvalifikáció nélküli — tanítókat nevezett ki a Muravidékre p közoktatásügyi miniszter, akik az oktatást nein tudják eléggé szakszerűen és eredményesen el látni. Követelte, hogy a tisztviselőtörvény 137-ik és 140-ik szakaszát teljesszék ki a tanítókra is, akik Igy nagyobb fizetést kapnának'. A felekezeti iskolák vagyonának elkobzása szinte nemcsak súlyos magánjogi sérelem, de alkotmányellenes is. A javaslatot nem szavazza meg. Slojadinovlcs pénzügyminiszter rövid felszólalása után a parlament szótöbbséggel szakaszonként megszavazta n közoktatásügyi tárca költségvetését. Az ülés végén Peles Dusán szociálpolitikai miniszter hozzájárulásával Vttics Demeter a kivándorlási rendszer szabályozásáról szóló interpellációjára a Ház kimondta a sürgősséget. Az elnök ezután a délutáni ülést 5 órára hívta össze. A közoktatásügyi miniszter beszéde Liftár beszéde után az elnök rövid szünetet rendek eí, majd Trtfunovlcs közoktatásügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólal ásókra. Először is hivatkozott arra, hogy « jelenlegi közoktatásügyi költségvetés 140 millióval magasabb a múlt évinél. Az egyetemi fakultások megszüntetését szerinte politikai szempontból is lehetetlen keresztülvinni és nem is hiszi, hogy erre sor kerülhet. Hangsúlyozta, hogy az a kifogás, mely szerint az egyes fakultások nem állnak magas nívón, igaz ugyan, de pár év alatt nem fejlődhetett az egyetemi oktatás európai nívóra. Minden remény megvan azonban arra, hogy az egyes fakultások idővel a rrtegkigánt nívóig fejlődnek. Rátért ezután a miniszter a középiskolák kérdésére. Elmondotta, hogy eddig 70 gimnáziumot és 60 magasabb iskolát nyitott meg a kormány. A középiskolai oktatás — mondotta — a középiskolai tanárok hiánya folytán erősen visszafejlődött. A kormány mindent megtesz, hogy ez a sajnálatos állapot rövidesen megszűnjék. A háború után a nép mindenfelé követelt gimnáziumokat és ezeket a kívánságokat teljesíteni kellett. Véleménye szerint a gimnáziumok száma nem sok, csupán szakiskola van kevés az országban. A népoktatásról Trifkovics kijelentette, hogy ez nemcsak a minisztérium ügye, hanem az ország fiatal demokráciájáé. Válaszol a boszniai elemi oktatás ellen elhangzott panaszokra, rámutatott arra, hogy egyetlen kormány sem volna abban a helyzetben, hogy öt év alatt a boszniai közoktatás• ügyi állapotokat rendbehozza. Hrasznica közbeszólt: Öt év alatt csak 17 elemi iskolát állítottak fel Bosznia-Hercegovinában. Trifaitovics beszédét folytatván, hejéíenféítő, hogy az elemi isko*1 Iák Száma állandóan emelkedik. A költségvetésben 20 millió dinárt vettek be a délszerbiai és boszniai iskolák rendbehozására és épitésére. A délutáni ülés A délutáni ülés napirendjén e különböző nemzetközi konvenciók letárgyalására kiküldendő bizottság megválasztása szerepelt. A választásra a radikálisok meglehetős nagy számban vonultak föl, mig az ellenzék — különösen a demokraták — kevesen voltak jelen. így történt, hogy a szavazás meglepő eredménnyel végződött: a radikálisok többsége! szereztek a bizottságban. A leadott szavazatot: közül a Jovanovics Vasza radikális listára ill, a Veljkovics-íé\e demokrata listára 33, Szúrni!: klerikális-féle listára 18, Salich Btiljis muzulmán listára 16, Moskovijevics-iéle földmüvespárti listára 8, a Német Párt listájára szintén 8 szavazat esett. Kél szavazólap üres volt. Napirendre tűzték a Radics-pérti mandátumok igazolását A szavazás után az elnök napirendi indítványt tett, amely szerint a csütörtöki ülésen először a 20 Radics-pdríi mandátumról szóló igazoló bizottsági jelentést tárgyalják, aztán Agatonovics demokrata képviselő interpellációját a nisi államvasuti műhely munkásai bérének fizetésérőj. A napirend elfogadása elölt Lázics Voja szét kért és követe :e, hogy a földműves-párt interpolációját' az illetéktörvény végrehedásáróf szintén tűzzék napirend: . Jovanovics házelnök felsző - «sn után a parlament az elnöki napirendi indítványt változtatás nélkül elfogadta.
