Bácsmegyei Napló, 1924. március (25. évfolyam, 60-90. szám)
1924-03-12 / 71. szám
1924. március 12. BACSMEGYEl NAPLÓ 3. oldal Bakseg Vilmos meghalt A jugoszláv szociáldemokrácia gyásza Zagrebböl jelentik: Bakseg Vilmos, volt miniszter, a jugoszláviai szociáldemokraták ismert vezére, négy hónap óta tartó súlyos betegség után kedden reggel meghalt. Bukseg Vilmos mint nyomdász kezdte pályafutását, vándoréveit Svájcban és Franciaországban töltötte; sokat tanult és nagy műveltségre tett szert; a háború előtt már vezetőszerepet játszott a horvát munkásmozgalomban és cikkírója volt a budapesti Volkstimme-nek is. A forradalom kitörését közvetlenül megelőző időben tagja lett a horvát nemzeti tanácsnak és résztvett abban a bizottságban, amely u horvát nemzeti tanács megbízásából átvette a magyar forradalom kitörése előtt két nappal Horthy Miklós altengemagytől az osztrák-magyar flottát Jugoszlávia részére. A Davidovics-konriányba Bukseg közélelmezési miniszterként lépett be és tagja maradt a kabinetnek a Protics - kormány megalakulásáig. Ezután ismét a szociáldemokrata pártmozgalom vezetését vette át, majd amikor a zagrebi országos immkásbiztositó hivatalt fölállították, ő került ennek az intézménynek élére. Haláláról értesítették az amster<3 ami szakszervezeti intemacionálé titkárságát, amelynek jugoszláviai megbízottja, továbbá az ország nyomdászszervezeteit, amelyek országos központjának elnöke volt. A magyar parlamentbe® sürgetik a barátságos közeledést az SH3 királysághoz Olaszország és az S. H. S. királyság között közvetítőként szerepelni és ezzel szemben az történt. ho?;v a fiumei kérdésben Mussolini képviselte a magyar érdekeket. Csehlovákiában az imperializmus és az indusztrializrnus érdekei különbözőek Magyarországgal szemben. Csehszlovákia export-állam, ebből az okból érdeke a jóviszony megteremtése a neki fontos piacot jelentő Magyarországgal. Hibáztatta Ba-Münchenből jelentik: A Hitlerpör keddi tárgyalási napján von Kahi' volt bajor főállambiztost hallgatlak !;i tanúként. A főtárgyaiási elnök kéidésére elmondotta, hogy hatvanegy éves, protestáns vallásé, nős, foglalkozása: Felsőbajorország kormányhatóségának elnöke. Vallomásában először nagy általánosságban vázolta a politikai helyzetet, amely a puccsct megelőző időben fennállt. Elmondotta, hogy az a csoport, amelynek Hitler volt a vezére, nem vette számításba a gazdasági viszonyokat, hanem csupán hatalmi kérdésnek tekintette a politikát : Hitler és Ludendorff mindenáron diktatúrára törekedtek. Ezt a politikát — mondotta Kahr — károsnak tartotta Bajorország és a birodalom szempontjából egyaránt s figyelmeztette Hitleri, hogy terve véres polgárháború nélkül nem valósulhat meg, mert számítani kell a szocialisták és a kommunisták ellentálláséra. Részletesen elmondotta ezután a Burgerbráu-pincében lejátszódott eseményeket. Itt Ő híveinek ross, hogy a külföldi kölcsöntár gyalusokat a kormány rossz időpontban kezdte meg, mert mielőtt a nagyhatalmakhoz fordultak volna, szükséges lett volna előbb a kisantanttal megegyezni. Végül _ kijelentette, hogy kormánytámogató pártonkivüii képviselő létére külpolitikai kérdésekben közelebb áll a szociáldemokratákhoz, mint a kormányhoz. Az ülés délután ért véget. mondott, amikor Hitler revolverekkel felfegyverzett híveivel váratlanul betört. Első pillanatban atra gondolt, hogy tiltakozik és ellenszegül, de a túlerő láttára meggondolta a dolgot, leszállt « pódiumról és leült Lossow és Saisser meíié, akinek odasugta : — A rendőrség, ugylátszik, valami baklövést követett el. Most benne vagyunk a csávában. Saisser vrsszasugía; — Komédia az egész. Ekkor jelent meg a teremben Ludendorff. Lossow és Kahr okkor, hogy szabad eltávozásukét biztosítsák, megtették ismeretes nyilatkozatukat. Mihelyt távozott a pincéből, azonnal fölkereste a föáíiamügyészt, akivel megbeszélték a legsürgősebb teendőket a továbbiakra. Kahr ezután bejelentette a bíróságnak, hogy vallomása folytatását csak zárt tárgyaláson adhatja elő. A törvényszék a tanú kívánságára kizárta a hallgatóságot Kahr további kihallgatása tartamára. A bajor foállambktos vallomása a Hitler-porhen Kahr a puccs kulisszatitkait zárt tárgyaláson adta elő tájékoztatására éppen beszédet A kathoiieizisms nem idegen a szlávok számára Raics Balázs beszéde a közoktatási vitában — Tiltakozás a felekezeti iskolák államosítása ellen Baross János a magyar kormány külpolitikájáról Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés keddi ülésén a valorizációs törvényjavaslat vitáját folytatták. Ernst Sándor prelátus kijelentette la keresztényszociális-párt nevében, hogy sürgősnek tártja a pénzügyi javaslatok mielőbbi leíárgyalását, egyébként azonban pártja — amelynek egyik tagja — nem érzi magát lekötve a kormánnyal szemben. Ugrón Gábor: Nem őszinte dolog! Felkiált cl sok a baloldalon: Érthetetlen! Friedrich István: Ezt meg kell érteni. (Zajos derültség.) Ugrón Gábor: Nagyon nehéz megérteni! Meskó Zoltán: Ez a politika! Klárik Ferenc: Csúnya mesterség! Baross János a valorizációs vita során a kormány külpolitikáját bírálta. A magyar'külpolitika szerinte két véglet között ingadozik. Eleinte a kormányok a szomszédállomásokkal szemben oktalan módon elzárkóztak minden közeledéstől és ezekről az államokról olyan hangon nyilatkoztak, amellyel azokat Marország ellen ingerelték. Most viszont a másik végzetbe esnek és valósággal udvarolnak az utódállamoknak. A maga részérői sürgeti a baráti viszony helyreállítását a környező országokkal, de a magyar kormánynak mint egyenrangú félnek kellene tárgyalnia. Sorra vette ezután az egyes utódállamok helyzetét. Romániának érdeke a jóvi-1 szonyt helyreállítani, mert szüksége ■ van Oroszország miatt szomszédai | támogatására. Jugoszláviának is | fontos gazdasági' érdekei fűződnek a | megegyezéshez, de as S. H. S. ki- j rály Sággal szemben a magyar kor -1 mány érthetetlen módon visszaütő-jj sitó magatartást tanúsított. A ma- j gyúr kormánynak kellett -volna1 Beogradból jelentik: A parlament! ülésén folytatták a közoktatási költ- j ségvetés vitáját. Napirend előtt az; elnök bejelentette, hogy a külügy-ä miniszter beterjesztette a parki mentnek a Japánnal kötött kereske-i delmi szerződést ratifikálás végett.! A költségvetési vita első szónoka i Rajics Balázs szuboticai képviselő; volt. Katholikus szempontból bírálja] a közoktatási politikát. A vallás nem \ lehet nemzeti, hanem nemzetek felett álló. Elmondja egy 1848-be!i; magyar huszár esetét, akt csata: előtt igy imádkozott: »Ne segíts| uram isten, se nekem, se a német-1 nek!« Ez az egyszerű ember helye-; sen fogta fel a vallás és az isten] nemzetek felett álló jelentőségét ] Ugyanez a helyzet a közoktatásnál, amelynek szintén nemzetközi-! nek kell lennie, ha minden nemzet fel is használhatja a saját céljaira. A katholikus vallásnak a nemzetek között kiegyenlítő szerepe van. Nem igaz egy korábbi szónoknak az az állítása, mintha a katholicizmus a szlávok számára idegen volna. Hiszen katholikusök a lengyelek, a csehek és a szlovének is. Nedeljkovics (radikális): Egyetlen katholikus szláv nemzet sem tudta megőrizni az önállóságát! Rajics Balázs: A szerbek sem őrizték meg. Nedeljkovics: De igen. Rajics: Négyszáz évig török ura lom alatt voltak. Nedeljkovics: Igen, de meg is szabadultak tőle. Rajics: Hány orosz. volt tatár, ura-. Jeni alatt?, . - - ; I Ezután Rajics a szerbiai iskolatörvénynek a Vajdaságra való kitér- 1 jesztését bírálja rendkívül éles szaj vakkal. Főleg azt nehezményezi, ; hogy ez a törvény az összes iskoláj kát államosította és megszüntette a ] felekezeti és községi iskolákat. Szeí rinte a szülőknek több joga van a ‘ gyermekhez, mint az államnak, tej hát a szülőtől nem lehet elvenni a ] jogot, hogy maga válassza meg : gyermekei tanítóit. Hivatkozik Bel; gium példájára, ahol az oktatás , ugyan állami, de azért a tanítót a s nép választja. jj A mostani vajdasági oktatási I rendszer az eddigivel szemben hatá! rozottan káros. A bunyevácok közj oktatásuk kifejlődését várták a fel - 1 szabaditástól. azonban tropikus nap I helyett az északi sark hidege érte a ■ bunyevác iskolaügy plántáit. Ennek 5 az ískolatörvény az oka. Követeli az • in integrum restitutiót. ) Dimitrijevics Mita radikális): De szép lehetett a magyarok alatt!? I Rajics: A magyarországi közokí tatás elsősorban emberies szempontú volt. Lehet, hogy a magyarok számára nemzeti is volt. de mi is élveztük az emberies szellem előnyeit, í Meg vagyok róla győződve, a raa- I gyaroknak sem használt a nemzeti I szellem az oktatásban, hisz az vitte I romlásba az országot, sj Tiltakozik az iskolákban uralkodó ? Pártszellem ellen. Szuboticán a gimí náziumban 5 tanárt bocsátottak el, j akiknek nem volt más büníik. mint\ hogy katholikusök voltak. Szombor• ban 60 tanító közül csak S bunyevác 1 vágj)- más katholikus, pedig a bunyevácok és szerbek száma, eltekintve a többi lakosoktól, egyenlő a város; ban. A jó kvalifikációval rendelkező bunyevác és egyéb katholikus tani- 1 lókat nemcsak hogy nem nevezik ki, í hanem még meglevő állásaikból is i kidobják őket. ] Tiltakozik az óvoda-kérdés elhanyagolása ellen. Szuboticán egy óvodába rendőrséget telepítettek be. Nem volna szabad a Szent Száva pravoszláv szent megünneplését rákényszeríteni a más Vallása gyermekekre. (Nagy tiltakozás a radikálisoknál) Végűi a filmek feletti fokozottabb ellenőrzést követeli, mert . a sok kriminális tárgyú fiira rossz Itatással van a nép. különösen az ifjúság erkölcseire. A költségvetést nem fogadja el. Hadzsi-Kadics Alit (muzulmán) a boszniai közoktatási állapotokról beszél. Számadatokkal igazolja, hogy a közoktatási költségvetésből a legkisebb rész; Boszniára esik. Követeli, hogy a főiskolák felosztásánál Boszniát is vegyék figyelembe, mert — úgymond — Szarajevó van legalább is olyan kalturközpont. mini Szubotica. Tiltakozik a muzulmán tanítók üldözése ellen. Ezzel az ülés véget ért és az elnök a közoktatási költségvetés vitájának folytatását a szerdai ülésre tűzte ki. ......n 11 -Nyolc feudapesli nagyker eske dőt tartóztattak le a koron »csempészés ügyében Budapestről jelentik: Az Őrientespresszen leleplezett nagyarányú korona- és értékpapircscmpészés ügyében a rendőrség a nyomozást befejezte. A I csempészéssel vádolt kereskedők közül két nap óta őrizetben vau a Deák Ferenc-ucca-i Neumann és Polacselc textilcég két főnöke, Görög Nándor Laudonucca-i ékszerész, WeissenltaAher Lajos ékszerész, Halmi Sándor textilügynők és Frey Zsigmondi, a bécsi Grabertextilcég pesti képviselője. A kihallgatások hétfőn este azzal végződtek, hogy a Zsuffa-cég egyik társtulajdonosát, akit szintén eláílitoltak a rendőrségre, a késő éjszakai órákban szabadonbocsátotiák, a többit azonban tovább őrizetben tartották. Kedden délelőtt a főkapitányságon ismét kihallgatták Gampej József vonatellenőrző detektívet, alti elmondotta, hogy több detektivtársa hasonló üzelmeket folytatott. Gampeí kihallgatása után a rendőrség az cEsetbe levő kereskedők előtt megvesztegetés büntette címén kihirdette az előzetes letartóztatásról szóló végzést. Ugyancsak előzetes letartóztatásba helyezte GampelJózsefet, akit kedden este átkisértek az ügyészség fogházába. .... ....—...... Poincaré a jövő évre akarja halasztani a választásokat Külföldi kölcsönt vesz föl Franciaország Parisból jelentik: A keddi minisztertanács a Petit Jómnál szerint — a frank egyre katasztrófálisabb esése miatt a választásoknak jövő évre való elhal s::tásáról tárgyalt. A kormány egyes tagjai, azok, akik attól félnek, hogy a pénzügyi válság a baloldali pártok esélyeit rendkívül megnövelné, azon a véleményen voltak, hogy a választásokat foltétien el kell halasztani,’ míg a pénzügyi viszonyok nem konszolidálódna . Ezzel szemben a miniszterek másik ! esze éppen a frank esésére való hivatkozással a választások minél előbb: kiírását sürgette. A minisztertanncí végleges döntést nem hozott.
