Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-12 / 42. szám

Poštai ■ 'J&tP. **#•*■»1 - V. XXV. évfolyam Suhotica, KEDD, 1924 február 12, Postaszállítási dij készpénzben lefizetve 42. sí ám Mer jelenik minden reggel, üsnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Krd'a AJeksandsa uliea 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra uliea 1 (Lelbueh-palota) Markovics Pera azon állítása ^iien. Ä bácsalmási preié A Bics'niegyei Napló tegnspi szántában rövid hir húzódott meg a bácsalmási prelóról. A Magyar­­országon fekvő Bácsalmás bunye­­vác,lakosai prelót tartottak, ame­lyen kizárólag bunyevác dalokat énekeltek s kizárólag szláv tánco­kat táncoltak. A prelón résztvettek a község magyar vezetői is, akik zavartalan kedélyességgel vettek részt a magyarországi bunyevác- Ság ünnepén. Antikor a csongrádi becstelen bombamerénylet után bombát dob­tak abba a maribori bálterembe, ahol a németek akartak bálát rendezni, amikor bomba robbant az egyik noviszadi magyar lap szerkesztőségébe, —> ime a ma­gyarországi példa hatása, volt rá a gyorsan megnyugodni és meg­nyugtatni akaró felelet. Úgy hisz­­szük, nemcsak a politikai okos­ság, de az ildomosság is azt ki-_ vénja, hogy a külföldi példák utáni ne csak akkor induljunk el, ami-1 kor csak fejeket kell beverni s bombákat kell dobálni, hanem ak­kor is, amikor békére, megértésre, az egymás mellett élő népek test­véri egyetértésére buzdítanak a külföldi példák. Az tagadhatatlan, hogy Magyarországon a nemze­tiségi kérdésben vallott hivatalos felfogás szinte fölmérhetetlen ha­ladást tett az uralmi monopólium­tól a demokrácia követeléseinek megvalósítása felé. Ne keressük, hogy amegértés útjára a bölcs belá­tás, vagy a viszonyok kényszerítő ereje terelte-e a magyar politikát. Aki jogokat kap, akinek kulturtö­­rekvéseit kielégítik, akinek részére iskolákat alapítanak, akiknek elis­merik azt a jogát, hogy, az anya­nyelvükön nyújthassák be a ha­tóságokhoz beadványaikat és a közigazgatási hatóságok előtti tár­gyalásokon az anyanyelvűket használhassák, azoknak mindegy hogy szerződéses rendelkezések, vagy a múltak hibáinak belátása s a jóvátételre való törekvés ad­tak-e nekik iskolákat, jogegyenlő­séget s az anyanyelv használatá­nak korlátozás nélküli jogát. Sokszor esett már arról szó s szinte kezd már közhellyé válni, hogy a magyarság kisebbségi harca azért erőtlen, azért nem tud szárnyra kapni, azért nem találja meg az eredményre vezető utakat és módszereket, mert a magyar­ság soha kisebbségi politikát nem folytatott s a ma élő generáció­nak kell elkezdeni azt a munkát, amihez a többi kisebbség örökölte az előtte járt generációk tapasz­talatait, szívósságát, jártasságát s tradícióit. Ez a megállapítás azon­ban az igazságnak csak félarcát mutatja meg. Arra is rá kell pedig mutatni, hogy amennyire a ma gyár kisebbségek nem születtek be a kisebbségi sorsba, épugy a mai uralom részesei sem uralmon ’évőknek születtek. A nrfeg nem értésnek tehát nem csak az az akadálya, hogy az első generáció vivja meg kisebbségi küzdelmét, hanem az is, hogy az uralmon lévők e'sőgenerációja áll vele szem ben. Az az első nemzedék járatlan tapasztalatlan, nincs benne szí­vósság s nincs, mert nem is le­het kisebbségi politikai iskolá­zottsága. Ez az első nemzedék viszont még türelmetlen; még még mindig az első berendezke­dés izgalmától lázas, még nem tud jóhiszemű lenni, „ha zörren levél, poroszlót jönni vél" s még ■— sok a felejttetni valója. Kél első generáció áll tehát egymással szemben s annak a sok meg nem értésnek és sérelemnek, amitől kölcsönösen hangosak a pana szók s az orvoslás után kiáljó sürgetések, ebben az egyénektől független, körülményben kell Beogradból jelentik : A parla­ment hétfői ülését délelőtt féltiz­­kor nyitotta meg fovanovics Ljuba házelnök. Napirend előtt Vuicsics oelügyminiszter válaszolt néhány régebben hozzá intézett interpel lflcióra. Először Moszkovljevics föld­­mivespárti képviselőnek az idő közben megszűnt Glasnik ciroü ap elkobzása ügyében beterjesz-. tett kérdésére válaszolt a minisz­ter. Kijelentette, hogy az elkob­zásnak az volt az oka, hogy a lap a dinasztiát belekeverte a napi po­litikába. Moskovljevics viszontválaszában kijelenti, hogy nincs megelégedve a miniszter válaszával. A lapot szerinte azért kobozták el, mert ‘ámadta Slrandrnann beogredi orosz követel, aki közönséges kalandor és mint a halott cár képviselője szere­­oel Beogradban. A kormány éven­ként 2.400.000 dinárt bocsát a kö­vet rendelkezésére. A Glasnik el­kobzásának Moskovljevics szerint az is az egyik oka volt, hogy ez az újság cikksorozatot kezdett a szalonikii perről. Vuicsics belügyminiszter Mosz­­kovljevicsnek arra az interpellá­ciójára, hogy miért nem Írják ki n tartományi választásokat, kijelenti, hogy ennek technikai és közigaz­gatási akadályai vannak. Attól fél (em, — mondja a belügyminisz­ter, — hogy a törvény gyors vég­rehajtása zavart fog előidézni a özigazgatásban. Ezért fokozatosan vezeti be a tartom <nyi közlgazga­­t ist. A tartományi választásokat az egész országban egy időpontban egyik leghatályosabb tényezőjét keresni. De ahogyan a magyarországi hivatalos politika meg tudta ta !ölni, mert meg kellett taia'nia azt az utat, ami a nemzetiségiekkel való mostoha bánásmódtól a nem­zetiségek egyenjogúsításáig, a szolgabirák és főkapitányok os­toba, botor és rövidlátó baklövé­seitől a bácsalmási prélón vaió részvételig vezetett el, át fog menni ezen a fejlődésen minden kormányzat, amikor meg fogja szokni azt a ma még izgató és nyugtalan újdonságot,hogy kisebb­ségei vannak. Azoknak, akik — mindakét oldalon — a békének, a türelemnek, az emberiességnek az igazi demokráciának uralmát szeretnék életrehivni, az a köte­lességük, hogy minden tőlük ki­telhető módon siettessék, gyor­sítsák a józan belátásnak ezt az amúgy is föltartóztathatatlan me­netét. Moszkovljevics a miniszter vála­szát nem veszi tudomásul. Vuicsics belügyminiszter ezután Popovics Gyök a demokrata kép­viselőnek három kérdésére adott választ különböző Szerbiában tör­tént hatósági visszaélés ügyében, majd áttértek a költségvetési vita folytatására. Markovics Péro demokrata éle­sen támadja a belügyminisztert, aki szerinte fedezi a rendőrhatósá­gok minden erőszakoskodását. Ez a háború előtti Szerbiában nem volt lehetséges. A költségvetési év meg­­v ihoztatásávál a kormány megsér­tette az alkotmányt. Hivatkozik a red kálispurt forradalmi jellegű pro­gramjára és múltjára, amelytől a párt elíávo’odotí. A mai többség mindent jóváhagy és a radikális klub egyedül Pastes utasításai szerint dolgozik. Kritizálja a köz­ponti igazgatásról szóló törvény javaslatot. Az ország kormányzó sara tiz minisztériumot is elegen­dőnek tart. Az állami szolgálatban, különösen a rendőri állásokban nagyon sok kvalifikáció nélküli em­ber ül. Követeli a rokkantkérdés sürgős megoldását. Megemlíti a Markovics Lázár volt igazságügy miniszter ellen fölmerült vádakat és azt mondja, hogy Rankovicsot csak a pártfegyelem miatt hagy­ták cserben hívei ebben a kér­désben. A költségvetést nem fo­gadja el. D d cs és Alex'cs radikális kép­viselők ezután személyes kérdés ben szólaltak fel és tiltakoztak mintha ők Rankoviccsal szénijén nem járták volna el helyésen Markovics- Lázár ügyében. Utánuk maga Markovics Lázár volt igazságügy miniszter tett rö­vid nyilatkozatot, amelyben kije­lentette, hogy ügyét a radikális part megvizsgálta és védelmének meghallgatása után teljesen igazolta őt. Az ellene benyújtott vádinditvány szerinte nem egyéb, közönséges pártpolitikai hajszánál. Emelt fővel lépne bármilyen pár­tatlan forum elé, ha politikai ba­rátai ezt szükségesnek tartanák. A délszláv válság a reakció válsága D mitrijevics Mita radikális kép­viselő ezután a költségvetés mel­lett szólalt fel és az egyes tételek helyességét bizonyította. Majd rátért általában a délszláv válsággá amely szerinte a reakció kriziáe. O yan államot követe1, amelyben a szerbek, horvátok, szlovének és bőig írok egyesüljenek a Szávától és Dunától délre eső területen. Tiltakozik az ellen, hogy a szer­­bek és horvátok között tárgyalá­sok folyjanak, mert szerinte csak megbeszélésekről lehet szó. Meg­­iülapitja, hogy Macsek és Krujc­­vics azzal a tudattal utazhattak vissza Zagrebbe, hogy negatív po­litikával nem lehet eredményt elérni. Maga is üdvözölni fogja a Radics páni képviselőket a parlamentben, de csak abban az esetben, ha evonulásuk m is indokból történik, mint a mostani. Ezután az elnök bejelentette, hogy az illetékes bizottság beter­jesztette jelentését a fiumei kon­venció ratifikálása ügyében. Az ülés háromnegyed egykor ért véget. A holnapi ülésen folytatják a költségvetési vitát. A központi igazgatásról szóló tös vényjavaslat A törvényelőkészítő bizottság­nak a központi igazgatásról szóló törvényjavaslatot tárgyaló albi­zottsága hétfőn délután ülést tar­tott, amelyen befejezték a törvény­­javaslat részletes tárgyalását és azt változatlanul elfogadták, ki­véve a második pontot, amelyben a törvényelőkészítő bizottság plé­numa fog dönteni. A pénzügyi bizottság ülése Beogradból jelentik: A pénz­ügyi bizottság hétfőn ülést tartott, amelyen több hitelt szavazott neg. Így a közlekedésügyi mi­nisztérium részére 36 millió dinál vitelt vasútépítési célokra, az ál­lamvasutak jövedelmének felesle­géből, a földművelésügyi minisz­­terium részére pedig 330.000 di­nárt egy Déls/.eroiaban fölállí­tandó bakteoroiógiai intézet cél jára. Technikai akadályok késleltetik a községi választásokat A belügyminiszter nyilatkozata a parlamentben fogják majd megtartani.

Next

/
Thumbnails
Contents