Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-08 / 38. szám

4. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 8. A budapesti Pitaval A rendőrség nyilvánosságra hozta a Dohány-uccai pokolgépes merénylet nyomozásinak adatait — A tettesek, egyrészét már éltették láb alól az ébredők Felakarták robbantani a főkapitányságot is Budapestről jelentik: A rendőrség — mint a Bácsmegyei Napló meg­írta — hónapok óta folytatja az Er­zsébetvárosi Kör ellen elkövetett merénylet ügyében felvett jegyző­könyvek felülvizsgálását. A reri­­deálás során kiderült, hogy a bor­zalmas pokolgépes merénylet valamennyi tettesét kinyomoz­ta két év előtt a budapesti de­­tektivtestület, de a nyomozást a letartóztatások foganatosítása előtt váratlanul abbahagyták. A magyar kormány most a kölcsön­­akcióra való tekintettel likvidálni igyekszik a régi bűncselekményeket és ez tette lehetővé most a rendőr­ségnek. hogy a két év előtti nyomo­zás szálait végiggombolyitsa. Az ak­ták közül előkerült egy fenyegető levél, amelynek alapján gyerekjáték volt eljutni a pokolgépes merénylet tetteseiig. Ezt a rendkívül fontos bűnjelet an­nakidején Andréka Károly de­­tektivfőnök egyszerűen elsü­llyesztette. A fenyegető levelet a francia kö­vetség elleni bombamerénylet miatt letartóztatott Marosi Károly irta egy Radó József nevű fiatalemberhez, akit bosszúval fenyeget meg. ha el­árulja őket. A levelet öt nappal az erzsébetvárosi merénylet után egy dunai hulla zsebében találták meg. A halottról már akkor megállapítot­ták. hogy Kasnyik János vasmun­kással azonos és már két évvel ez­előtt valószínűnek látszott az is, hogy bűntársai tették el láb alól há­rom nappal a pokolgépes merénylet után. Ennek ellenére Andréka detek­­tivfőnök nem nyomoztatott sem Ma­rosi, sem Radó után. pedig ha akkor a levél címzettjét le­tartóztatják és kivallatják, el­maradt volna az utolsó két esz* tendö tíznél több bombame­rénylete. A mostani nyomozás adataiból ki­világlik ugyanis, hogy az összes magyarországi bom­bamerényieteket egy és ugyan­az a társaság: Márffy ébredő­­vezér bandája rendezte, A rendőrség most előkeritette Ra­­dót. akiről kiderült, hogy egy dro­­guista-üzletben dolgozott, mint se­géd Marosival, most pedig mind­ketten a vámőrségnél szolgáltak. Radó. amikor a detektívek Kasnyik nevét kiejtették előtte, mindent be­vallott. Elmondotta, hogy az Erzsé­betvárosi körben használt pokol gé pet a letartóztatott Chriasty József pallér készítette Márffy József laká­sán. A bombát" Radó és a meggyil­kolt Kasnyik helyezték el a kör he­lyiségében, mint szerelőmunkások. Ezt a rendőrség annakidején ponto­san megállapította. A bomba elhe­lyezésében segédkezett nekik Né­meth József, a kör másod-portása, aki szintén gyanús körülmények túl­zott halt meg azóta. A merénylet után Marosi Károly »megszöktette« Radót úgy, hogy bele akarta ful­­lasztani öt az fpolyba. Radó azon­ban — aki jó úszó — megmenekült. Radó vallomása után kihallgatták Marosi Károlyt is. aki mindent be­ismert. Szerinte Márffy József volt a merényletek sptritns rectora, ő tervezte a merényleteket és halállal büntette az árulókat. Elmondotta Marosi, hogy Rigóczky Károly, aki a Club-kávéházban Varsányi ügy­­yódet leszúrta, de a kormányzótól kegyelmet kapott, nem lett öngyil­kos. hanem Márffy emberei meg­gyilkolták. Chriasty József pallér, aki a többi merényletekben való részvétele miatt le van tartóztatva, beismerte a terhére rótt újabb biincselekméiyt is, sőt azt is elmondotta, hogy Márffy a budapesti renüörrőka­­piiányság épületének felrobban­tására is készülődött. A rendőrség most Kasnyik János halála körülményeit igyekszik tisz­tázni. Felmerült a nyomozás során Betö József ébredő neve is. de Imi­kor a detektívek most a lakásán ke­resték, megállapították, hogy a í>o- I kolgépes merénylet után néhány nappal öngyilkos lett. A rendőrség csütörtökön Radó vallomása alapján letartóztatta Pé­ter Tivadar és Valló János műegye­temi hallgatókat, akik az újpesti zsi­nagóga felrobbantásának előkészité seben résztvettek. őrizetbe vett a rendőrség érv államvasuti tisztvise­lőt is, aki k idején a Máv. fő mühelyébő. .slcmezekct lopott a bombákat tartalmazó vaskazetta el­készítéséhez. Elítélték a Szraaos verekedőket Öt és fái évi börtönt kapott a fcácskogrrdistei merénylet értelmi szerkője — A főverekedőket öt évi börtönnel sújtotta a bíróság Csütörtökön, háromnapi tárgyalás után. a novisadi törvényszék Ítéletet hozott a bácskogradistei Szrnao tag­jainak bünpörében. A pör legna­gyobb érdekessége a harmadik na­pon dr. Szekuücs Miián képviselő­nek. a szándékos emberölésre való felbujtással vádolt Petrovics Gyura védőjének védőbeszéde volt, aki a nacionalista szervezetek törvény­ellenes akcióira mutatott rá és az egyesületek áltat terjesztett mentali­tást tette felelőssé az eseményekért. Ez a védőbeszéd a legsúlyosabb vá­dakat tartalmazta azok ellen a szer­vezetek ellen, amelyek a nemzeti felbuzdulás jelszavával atrocitások­ra izgatnak az egyes vezetőknek nemtetszö személyek, valamint a nemzetiségek ellen. Lemaics dr. áliamügyész szintén súlyosbító körülménynek tüntette fel azt. hogy hazafias eszmék taka­rója alatt követték el a vádlottak a bűncselekményeket. Az Ítélethirdetést igen nagy ér­deklődés előzte meg, mert ez volt a Vajdaságban az első eset . hogy egy nacionalista szervezet tagjai at­rocitásuk miatt bíróság elé kerültek. A vádbeszéd Déelőtt 9 órakor nyitotta meg a tár­gyalást dr. Medákovics Dusán elnök. Először dr. Lemaics Jovan állam­­ügyész tartotta meg vádbeszédét, a melyben rámutatott arra, hogy a vád­lottak előre megfontolt szándékkal kö­vették el bűncselekményeiket. Popovics cselekedetét súlyosbítja az a körülmény, hogy a Szrnao egyesület lelkes eszmé­kért küzdő tagjait saját aljas céljainak j elérésére használta tel. Ezeknek azon­ban tudniok kellett volna, hogy a fennálló törvényekkel ellentétben álló rendeleteket nem szabad vég­rehajtani. Beigazolva látja, hogy valamennyi bűn­cselekménynek Popovics az értelmi szerzője. A többi vádlottaknak nem volt semmi ellentétük a jegyzővel és a falu lakosságával, míg Popovics ellensége volt a jegyzőnek és az volt a célja, hogy Csokrát a faluból kiüldözze. A vádbeszéd után az elnök felszólí­totta a sértett feleket, hogy jelentsék be kártérítési igényeiket. Csokra Cscdo­­mir jegyző 36.913 dinár, Bernhardt ta­nító pedig 820 dinár kártérítést igényei Gradistéröl elmenekültek a magyarok Ezután Szekulics Milán dr. nemzet­gyűlési képviselő, Petrovics Gyura vé­dője tartotta meg védőbeszédét. — A nacionalista mozgalom, — mon­dotta dr. Szekulics, — mely két évvei ezelőtt indult meg, a legeklatánsabb ki­fejezője a mai beteg társadalom felfo­gásának. A nacionalisták nem válogat­nak eszközeikben és anarchiára kényszerítik, pusztulás­ba kergetik azokat, akik vakon, neggondolás nélkül követik a fel­bujtókat. Bácskogradisten ez a mozgalom külö­nösen erős talajra talált. A munka nak, akik napközben komoly munkává' voltak elfoglalva, a nacionalisták miatt nem volt szabad az uccán semiwféie ielvényt viselni, mert attól félhettek, hogy véresre verik őket. A nemzeti kisebbségek, a magyarok és németek, akik mindig békésen megfértek szerb polgártársaikkal, sem nappal, sem éjjel nem találtak nyugalmat és állandóan rettegésben kellett élniök. A helyzet már annyira tűrhetetlen volt Gradlstén. hogy számos magyar család kénytelen volt a községből elköltözni. A Szrnaosok a községben rettenetes helyzetet teremtettek. Ablakokat zúztak be, embereket vertek meg és terrorizál­ták mindazokat, akik nem tartottak ve­lük. Készséggel elismeri, hogy dr. Csere­­mov György az egyesület ügyét és eszméjét jól és ideálisan akarta szol­gálni, de nagy hibát követett el azzal, hogy a tömegek előtt nem magyarázta meg a küzdelem eszközeit és ezzel oe­­bizonyitotta, hogy nincs tisztában a tö­megek érzés- és gondolatvilágával. A tömeg önző csak a saját érdekeit nézi és ösztönszerüen mindenből hasznot akar húzni. Amikor Szentdn, Staribe­­csén és Gradistén a gradistei szrnaosok ártatlan embereket megvertek, dr. Cse­­remov a tartományi választmány nevé­ben levelet intézett hozzájuk, amelyben époszi lelkesedéssel dicsőit! azokat, akik a véres verekedésben reszt­vettek és úgy tünteti fel őket, mintha egy egész ország népéért küzdöttek volna és nem törvénybeütköző cselekedeteket követ­tek volna el. Nem csoda tehát, hogy ilyen előzmények után ezek az embe­rek a bennük szunnyadó állati ösztönök hatása alatt még féktelenebb cseleke­deteket követtek el. Épnen ezért tulaj­donképpen nem azok a bűnösök, akik a verekedésben részt vettek, mert ök csak eszközül szolgáltak azok­nak a kezében, akik saját önző cél­jaik elérésére akarták őket felhasz­nálni. Popovics Milán egy ízben arra szólítot­ta fel Petrovics Gyurát, hogy Hanakot, a gradistei tanító fiát, aki Budapestről vakációra tért haza, kötözzék meg és dobják be a csatornába, mert veszedel­mes magyar. Amikor Petrovics azt mondta, hogy józanul nem követ el ilyen cselekedetet, Popovics leitatta Petrovlcsot. Ez is bizonyítja azt, hogy Popovics az értelmi szerzője az atroci­tásoknak, aki személyes érdekeinek cl­­érzésére és saját érvényesülése végett mindenkit vak eszköznek akart felhasz­nálni. Beszél a Szmao vasfegyelméről és rámutat arra, hogy a tagokajt a ve­zetők botbüntetéssel kényszeritették a parancsok végrehajtására. Popovics az­ért akarta Csakra jegyzőt eltenni az út­ból, mert egy rokonát akarta a jegyzői szék­be üítetni, ö maga pedig korlátla­nul akart a községben uralkodni. A trónörökös keresztelőjének napján nem volt hivatalos ünnepség Gradistén. Ezt használták fel a Szrnao vezetői arra, hogy a tömegeket fellázítsák Csakra ellen. Amikor Popovics azt a parancsot adta RuszVinak és Petrovics­­nak, hogy verjék meg a jegyzőt, Rusz­éi azt mondta, hogy nem tud a verés­ben mértéket tertani és lehet, hogy agyonüti és mi lesz akkor a családjá­val. Erre Popovics kijelentette, hogy ne féljen semmitől, az Cdbor felel érte. Csakra megveretése után titkos ülést tartottak, amelyen arról volt szó, hogy a letartóztatott Petrovicsot és Ruszkit a csendörségrői elrabolják. Mindez azért történt, mert a két vád­lott félrevezetés folytán, rászeg állapot­ban és a fegyelem hatása alatt követte el tettét. Elismeri, hogy védettjei. Pet­rovics és Ruszki bűnösök, azonban a körülmények figyelembevételére és enyhe büntetés kiszabására kéri a bí­róságot. Arsenicvics MJlorad dr., iff. fladzsi Koszta dr., Lonrovics Jan dr. és Vidics Danilo dr. védőbsszédei után az elnök déli tizenkét órakor bezárta a tárgya­lást és az Ítélethirdetést délután öt órá­ra tűzte ki. Az ítélet A délutáni tárgyalást öt órakor nyitotta meg Medákovics Dusán el­­nök; aki a termet zsúfolásig meg­töltő közönség nagy figyelme kö­zepette kihirdette az Ítéletet. A bíró­ság Petrovics Gyura. Ruszin Gav­­ra, Tomovics Neboisza, Brankov Vászia és Petrovics Jása vádlottakat bűnösnek mondotta ki abban, hogy a múlt év augusztus 28-án Maximo­­vies Borivo.it a bácskogradistei állo­máson előre megfontolt szándékkal megtámadták, rajta 8—20 napon belül gyógyuló sebeket ejtettek és ezáltal a könnyű testi sértés vétsé­gét követték el. Petrovics Gyura és Ruszki Gavra bűnösök abban, hogy Popovics és Csóvics felbujtására múlt év októ­ber 21-én este előre megfontolt szándékkal, fejszével és bottal meg­támadták Csakra Csedomirt és raj­ta több életveszélyes sebet ejtettek. melyek halált okoztak volna, ha Csakra idejekorán nem részesül or­vosi segélyben. A bíróság ezért őket szándékos emberölés kísérleté­nek bűntettébea mordig id bűnösnek. Popovics Milánt és Csóvics Jócát bűnösnek mondja ki a bíróság ab­ban. hogy a múlt év október 21-én Petrovicsot és Ruszkit felbujtották Csakra jegyző megtámadására és ezzel szándékos emberölésre váló felbujtás bűntettét követték el. Po­povics ezenkívül bűnös közt'sztvise­­lö megrágalmazásában, mert Csok­rát sikkasztással vádolta. Dokics Luka és Vukadina Vlada bűnös Bernhardt Ferenc tanitó meg­támadásában. akin 8—20 napon be­lül gyógyuló sebeket ejtettek, miál­tal súlyos testi sértés vétségét kö­vették el. A bíróság ezért Petrovics Gyű­rát öt évi. Ruszki Gavrát há­rom évi, Popovics Milánt öt és fél évi és Csóvics Jocát két és fél évi börtönre Ítélte, valamint mindnégyüket 5 éri hiva­talvesztésre és politikai jogaik fel­függesztésére. Dokics Lukát a bíróság 3 havi fogházra, Vukadina Vládát 4 havi fogházra és fejenként 100—100 di­nár pénzbüntetésre. Jovics Jócát, Petro\ncs Jását és Porankov Vá­­szát 4—4 havi fogházra és 200—200 dinár pénzbüntetésre. Tomovics Ne­­bojszdt pedig 20 napi fogházra ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents