Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-08 / 38. szám

2. oldal A tavankuti földek sorsa Hőnapok őta késik az agrárminisz­térium döntése Suboticai város tanácsa már régeb­ben azzal a kéréssel fordult az ag­rárminisztériumhoz, hogy az agrár­­reform céljaira lefoglalt és részint már szét is osztott városi földekről pontos kimutatást állítson össze, mert a város maga sem tudja, hogy! tulajdonképpen mennyi földjét vet- j tek el. Megái lapították, hogy az ag-; rárreform hivatal már eddig is több földet vett igénybe a város földjei­ből és azonkívül a minisztérium is már többizben küldött Suboticára földigénylőket, hogy itt a város gon­doskodjon róluk. Ezenkívül meg­sürgette a város a tavankuti földek agrárreform alóli föloldását is, mert ezt a földterületet a város el szándé­kozik adni. hogy a földek vételárá­ból megvalósítsa a városfejlesztési terveket. Az agrárminisztérium részéről azonban eddig még semmi intézke­dés nem történt, habár legutóbb, a mikor dr. Pletikoszics András főis­pán-polgármester beogradi tárgyalá­sai alkalmával ezt az ügyet is meg­sürgette és annak idején meg is ígérték, hogy rövidesen intézkedni fognak úgy a kimutatás elkészítése, mint a földek feloldása ügyében. Minthogy a város tavasszal, a vá­sárcsarnok felépítésével egyidejűleg a színház a népfürdő és vízvezeték felépítését is meg akarja kezdeni, a tavankuti földek eladása sürgőssé válik. Értesülésünk szerint dr. Pleti­koszics főispán mostani beogradi tatrózkodása alkalmával ismét tépé­seket fog tenni a már régóta függő ügyek elintézésére. Valószínű, hogy a főispán mostani tárgyalásai ered­ménnyel végződnek és a tavankuti földek eladása igy még a tavasszal megtörténhet. Megalakult a szuboticai jogászegylet Pavlovics Istvánt választották elnökké Február hatodikán tartotta meg a suboticai Jogászegylet alakuló gyű­lését a Polgári Kaszinó helyiségé­ben. nagyszámú érdeklődő jelenlé­tében. A gyűlést Pavlovics István, a su-: boticai kerületi törvényszék elnöke nyitotta meg s megnyitó beszédében kifejtette, hogy a Jogászegylet meg- , ailakitását több fontos szempont te­szi szükségessé. Elsősorban a iog­­tudomány ápolása, másrészt a kari szolidaritás fenfartása és intenzi­vebbé tétele azok a szempontok, amelyek a Jogászegylet működésé­ben irányadók, de fontos a speciális jogászi kulturális érdekek előmozdí­tása is, ami a jogászok .tömörülése által a legcélszerűbben érhető el. Indítványozza tehát, hogy mondja ki a gyűlés a suboticai Jogászegy­let megalakulását. A jelenvoltak egyhangúlag hozzá- > jándtak a Jogászegylet megalaku­lásához. üyorgyevics Jován törvényszéki biró ismertette ezután az egyesület alapszabályait, majd utána Kalmár Elemér dr. ügyvéd magyar nyeiven ismertette az alapszabályokat, ame­lyeket a gyűlés minden módosítás nélkül elfogadott. Ezután a tisztikart választották meg. A Jogászegylet elnökévé egyhan­gúlag Pavlovics István suboticai ke­rületi törvényszéki elnököt válasz­tották meg. alelnökökké: Malagursz­­ki Fábián dr. ügyvédet és Milics Ivó dr. egyetemi tanárt, titkárokká: Gyorgyevics Jován törvényszéki bí­rót és György Imre dr. ügyvédet, pénztárossá: Veréb Gyula dr. ügy­védet és könyvtárnokká: Grabovlcs ügyvédjelöltet. Választmányi tagok lettek: Marusič Koszta államügyész, > BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 8. Kiszely Frányő járásbiró. Manojlo­­vics János dr. ügyvéd, Ifkovics-lvan­­dékics Mirkó dr. ügyvéd, Magara­­sevics Sándor dx. ügyvéd, Carevics Vlahó dr. törvényszéki biró. Kalmár Elemér dr. ügyvéd, Aximovics M. egyetemi tanár, Kellert Benő dr., Vécsei Samu dr., Streliczky Dénes dr. és Szélielv Zoltán dr. ügyvédek. Számvizsgálók lettek: Dimitrijevics Drágó dr.. Singer Simon dr. és Krishaber Gyula dr. ügyvédek. A népszövetség demokratizálását követeli az angol kormány Anglia alávetné magát a döntőbíróság határozatainak A francia lapok szerint Macdo nald angol miniszterelnöknek az a szándéka, hogy a népszövetség tervezetét demokratizálja. Az an goi premiernek e tekintetben az lesz első lépése, hogy javasolni fogja Németország és Szovjetorosz­­ofszág felvételét, amely körül elő­reláthatólag nagy harcok alakul­nak ki a felvételt ellenző Fran­ciaország, Belgium és Anglia cözött, A brit kormány — írja a „Temps" — sok dolgot fog adni a népszöveiségnek, mert mindezen kivü valószínűleg Genf döntése elé terjeszti mindazokat a kérdése­ket, amelyeket diplomáciai utón nem sikerül gyorsan és megfelelően elin­tézni. Szó van arról is Londonban hogy a nagyhatalmak közül Anglia elsőnek csatlakozzék a döntőbí­róság fakultativ határozatához, meiynk értelmében minden vitás kérdésben aláveti magát az an-Mita Szó mb or, Subokov Milán Stari- Vrbas, Surducski Pászta Nádaij. Az egyesület régi vezetősége nem. nyugszik bele az alapszabályellene­sen végrehajtott tisztujitásba és a földmivelésügyi minisztériumhoz for­dul a sérelem orvoslásáért. Az egyesületnek két millió dinár va­gyona van és minden nemzetiségi és pártszemponttól függetlenül, szi­gorú szakszerűséggel csakis a bács­kai gazdasági termelés éredkeit szolgálta. A gazdáknak, akik az egyesületben tömörültek, a történ­tek után alapos okuk van aggódni, hogy a szervezetet a politika szol­gálatába akarják állítani, ami onnan is látszik, hogy a bácskai gazdák egyesületének élére beogradi embert helyeztek. Az érdekelt gazdák izga­tottan várják a földmivelésügyi mi­niszter döntését. Rekordkésések a vasúti szállításokban A szuboticai kereskedők között ál­landó a panasz, hogy a föladott áru­­szállítmányok rekordkésésekkel érkeznek csak meg Szuboticához alig pár kilomé­terre levő vajdasági falukba és váro­sokba. Az egyik szuboticai nagykeres­kedő például január 15-én föladott da­rabárukat kikindai, szentai és kanizsai üzletfeleinek és az áruk mai napig sem jutottak el rendeltetési helyükre. Olyan eset sem ritkaság, hogy a vasút az árut másfél hónap alatt szállította csak el Suboticáról — Verbászra. A nagy ké­sések a kereskedőkre nézve legtöbbször anyagi károsodással járnak, mert nem egyszer romlandó áruról van szó, amely két-három heti vasúti szállítás alatt tel­jesen tönkremeyy. Az érdekelt szuboticai kereskedők már több ízben panasszal fordultak a szuboticai vasutigazgatósághoz, ahol azonban egész érthetetlenül, nem kezel­ték ezeket a panaszokat elég lelkiisme­retesen. Megtörtént, hogy a panaszt­­tevő kereskedőt egyszerűen elutasítot­ták azzal, hogy írásban terjessze be pa­naszát, mert a vasutigazgatóság csak írásban beadott sérelmet vesz figyelembe. A vasutigazgatóság, mely eddig min­dig készségesen igyekezett orvosolni a kereskedők panaszait, ezúttal is talál­hatna talán megoldást arra, hogy ezek a kereskedelmi életet megbénító re­kordkésések megszűnjenek. goi kormány a döntőbíróság ha­tározatinak. Ezzel egyidejűleg M cdonald kérni fogja a parla­menttől, o nyolc órai munkaidőre vonatkozó népszövetségi egyezmény ratifikálását, remélve, hogy a pél­dát a többi nagyipari állam is követni fogja. Az angol-francia ellentét Mint a Reuter-iroda értesül, Grewe lord londoni látogatása a helyzetnek csak általános megvi­tatásét jelenti, Franciaország a pfalzi kérdésben bizonyos javas­latokat tett. Ami az uj konferen­ciára vonatkozó terveket illeti, kézzelfogható tény még nipcs és valószínűtlen is, hogy a szakértői bizottságok munkálatainak befe­jezése előtt bármi ilyesféle tör­ténjék. Az angol és francia minisz­terelnök küszöbön álló látogatásá­ról semmit sem tudnak Parisban. Uj vezetőség vette át a Eács-Bodrog Vármegyei Gazdasági Egyesületet Alapszabályellenesen választották meg az uj tisztikart Sombori tudósítónk jelenti: Ja­nuár hó 31-én tartotta meg a Bács- Bodrog Vármegyei Gazdasági Egye­sület rendes évi' közgyűlését, ame­lyen olyan nagy számban jelentek meg a tagok, hogy az egyesület he­lyisége szűknek bizonyult és a vá­rosháza dísztermében kellett a gyű­lést megtartani. A közgyűlésen Fal­­done Lajos alelnök elnökölt. Meg­nyitó beszédében elnézést kért, hogy nem bírja még a kellő mér­tékben az államnyelvet és éppen ezért le is akart mondani az elnök­­lésről. de ettől a szándékától Dsords Andria vármegyei gazdasági ieb ügyelő kérésére elállóit. Az évi jelentést előbb szerbül ol­vasták fel. majd annak főbb részeit magyarul és németül tolmácsolták. A magyar és német beszédet a nagy számban megjelent szláv földműve­sek türelmetlen közbeszólásokkal zavarták meg. A múlt évi zárószám­adások és a beszámoló elfogadása után az alapszabályok értelmében jelölő bizottság választására került volna a sor, de amikor az elnök erre nézve előterjesztést tett, nagy zaj keletkezett. Egy szervezetten felvo­nult tömeg, amelynek nagy része nem is tagja az egyesületnek, állan­dóan ezt kiabálta: — A nép érdekei a fontosak és nem az alapszabályok. Moics János ellenezte a jelölő bi­­zotság alapszabályszerü megválasz­tását és azt indítványozta, hogy a régi vezetőséget rövid utón cseréljék fei ujjal és olyan férfiakat állítsanak oda. akik a nép széles rétegeire tá­maszkodnak. Ilyen értelemben szó­lalt fel dr. Maletin Márton novisadi kiküldött is. Falcione Lajos elnök, látva, hogy az alapszabályoknak nem szerezhet érvényt, eltávozott az elnöki székből és kivonultak a te­remből a régi vezetőség összes je­­lenvolt tagjai. Dr. Maletin és Moics magúiéra maradt hívei ezután minden előirt formaság mellőzésével, közfelkiál­tással ui vezetőséget választottak. A Bács-Bodrog Vármegyei Gazdasági Egyesület élére eg.v beogradi volt miniszteri titkárt választottak meg í Rasies K. Milos személyében. ] Ügyvezető elnök lett dr. Tyurity Dá­vid ügyvéd Szombor, alelnökök: dr. Pa­rity EMI Beograd, Vlajkovics István ; tanfelügyelő Szombor, Léh Ferenc' Fi­­lipovo, Törley Bálint Szubotica. Igaz­gató-választmányi tagok: Kesanski Rá­­da Nádalj, Bosnyák Antal országgyű­lési képviselő Szombor, Vujkovics Mi­hály tanító Noviszad, dr. Falcione Ár­pád Bajsa, Fernbach János Stara-Mora­­vica, Fernbach Károly Csonoplja, Geyer (Péter Crvenka, Sedmakov Branko No­­í viszad, Igyuski Vujica Szombor, Boksán Mita plébános Szombor, Topalov Mita Szombor, Mandity Péter Stanisics, La­­, losevics Gyurica Szombor, dr. Stanoje­­yity Milorad az agrárreform-míniszté­­riutn vezérigazgatója Beograd, Lazit> Nityin György Srbobran, dr. Ivkovity- Momcsieló országgyűlési képviselő Beo­grad, Petrovics Milivoj alispán Szom­bor, id. Sauerborn Károly Szombor, Gerbér Lukács Sekics, Smik Gyula Staribecse, Jovanovics István Sonta, Jung Márton Gákovo, dr. Vcjnics Jó­zsef Bajsa, Jakovlevity Áron k. jegyző Ada, Wámoscher Ervin Szombor, dr. Jovanovity Mihály Becgrad, Grnity Vlada Szombor dr. Vuity Branko ügy­véd Szombor. A gazdaköri elnökök so­rából: Vojcsity Rista Stanisics, dr. Ba­lassa Pál ügyvéd Staribecse, Stock! Ja­kab Krnuj a, Jankovics Péter Ridjica, Weisz Sebestyén Gajdobra, Forgács Pál Kupuszina, Vidakovics Máté Sonta, Hesz József Apafin, Wölfl Jakab Gá­kovo, Spreiczer Lőrinc Csonoplja, Hau­­bert György Prigrenica, Sveti Iván, Kury Miklós Nova-Palanka, Lekity Mladen Srbobran, Secsnjski Ljuba Ras­­tina, Matiz Jerko Breg, Medurity Pál Túrija, Streharsky János Lality, Milu­tinovics Tima Szubotica, Ott Fülöp ev. lelkész Pasicsevo, Recze Ferenc Mali- Idjos, Puskás Sándor Tomyospuszta Ramács Mihály Ruski-Krstur, Sinkovics Kálmán Csantavir, Stiefelmayer Henrik Novi-Vrbasz, Stojkovics Dusán Stapár, I Stocker Ferenc Obrovác, Sredojevity A L&Eidan-iigy a budapesti ügyvédi kamara előtt Landauék védőjét egy évre felfüggesz­tették az ügyvédi gyakorlattól Budapestről jelentik: A kelenföldi laktanyában tragikus módon véget ért Landau Adolf kínzói és zsarolói ellen megindult bűnügyek egyik mellékhajtá­saként a budapesti ügyvédi kamara fe­gyelmi bírósága Baracs Marcell dr. el­nökletével szerdán Ítélkezett Landauék egyik védője, Zilahi Géza dr. ügyében. Amikor Landau Ado főt és Gézát 1920. szeptember 19 én Siposs Kamilló kato­nai nyomozó Danszky Mihály főhadnagy utasítás ra letartóztatta és a kelenföldi la tanyába hurcolta, a föije'entő Dobé Nándor ügyvédié, Ruzits Ferenc dr. azt az ajánlatot tette Landau családjának, hogy kieszközli szabadonbocsátásukat, ha Dobénak kiadják ékszereit, egymillió kétszázezer korona készpénzt, azonkívül neki ötszázezer koronát fizetnek a köz­benjárásért. Ebből az összegből Ruzits Landauék ügyvédjének, Zilahi Gézának százezer koronát és egy brilliánsgyürüt ígért. A törvényszéki tárgyaláson derült ki, hogy a kizsarolandó összegből egy részt Zilahinak ígértek és ezért a ki­rályi ügyészség az ü;yvédi kamarát Zi­­'ahi ellen megindítandó fegyelmi eljá­rásra szólította föl. Váry Albert dr. koronaügyész tanú­vallomásában kijelentette, hogy neki az akkori viszonyok ismeretében, az volt az érzése, hogy Zilahinak volt igaza,

Next

/
Thumbnails
Contents