Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-05 / 35. szám

1924 február 5. BACSMBGYEI NAPLÓ 3. oldal. Megsemmisítették a debreceni választást Az aj választás feSjraár 21-én lesz Budapestről jelentik: A debreceni választás ügyében a központi vá­lasztmány legutóbbi ülésén úgy ha­tározott, hogy a szavazásnál történt formai hibák miatt a választás: meg­­semmisíti és ni választást rendel cl, amelyet február 21-ére és 22-ére tű­zött fii. A központi választmány határoza­tai Debrecen liberális polgársága és szociáldemokrata munkássága ko­zott oly nagy elkeseredést váltott ki, hogy a hatóságok a csendőrséget és a. helyőrséget szigora készenlétbe tartották, mert zavargások kitörésé« tél tartották. Nagy Vince pártja j* határozatot megfeíebbezte és külön futárral felküldte a íelefobezest a bel­ügyminiszterhez, aki a törvényben előirt három nap alatt dönteni fog a felebbezés felől. Amennyiben a bel­ügyminiszter a feiebbezésí elutasítja és uj választásra kerül a sor, dr. Magoss György nem vess részt az útválasztáson, mert reménytelennek tartja a küzdelmet Nagy Vince el­len. alduek — különösen a válasz­tás megsemmisítése után — nem ie­­hét komoly ellenfele sem fajvédő, sem pártonkiviili liberális. köteles kásáidnak 'érdekeit védel­mezni, én az enyémnek érdekeit.« Poincaré válaszlevelében azt irta. hazy mélyen meghatja Macdonald szeretetreméltó levele és őszintén sajnálja, hogy Anglia és Franciaor­szág között több kérdés nincs még rendezve. Hangsúlyozta, hogy min­dent elkövet a vitás kérdések békés rendezése ‘érdekében és biztos ab­ban, hogy jóindulattal elérhetik azt a megoldástamely alkalmas arra, hof'v Franciaország és Anglia kö­zött megteremtse az együttműködés és nyugalom állapotát. Levele végén Poincaré kijelentet­te. hoR-y mindig nyíltsággal válaszol Macdonald nyíltságára. Bethlen István hajlandó végrehajtani a Clerk-féle egyezményt Garami londoni útja fordulatot jelent a magyar belpolitikában A magyar bírák forradalmi esküje A budapesti Kúria másodelnökét felmentette a fegyelmi bíróság Budapestről jelentik : Az orszá­gos Legfőbb Fegyelmi Bíróság zárt ülésben tárgyalta szombaton báró Wlassics Gyula elnöklésével Ráül Zsigmond dr. kúriai másod­elnök ügyét. Ráth Zsigmondot — mint ismeretes — a köztársasági propaganda miatt másfél évi állam­­foghuzra ítélt Veér Imre dr. jelen­tette fel azon a címen, hogy a kú­ria másodelnöke 1913. november 18 ikán esküt tett a köztársaságra és ugyanakkor ünnepélyes beszéd­ben ünnepelte az uj államformát. Veér Imrének az volt a célja ez­zel a följelentésével, hogy bebi­zonyítsa : a bíróság tagjai, akik nyakra-főre Ítélnek el vádlottaké: a királyság védelméről szóló 19 i 3. XXXIV. törvénycikk alapján, ma­guk is a legsúlyosabb módon meg­sértették ezt a törvényi egytől-egyig. A fegyelmi bíróság a zárt tár­gyaláson mellőzte az eljárás meg­indításét Ráth Zsigmond dr. éllen azzal az indokolással, hogy a bí­róság felsőbb utasításra tette le az esküt a köztársaságra. Budapestről jelenük: Nagy fel tűnést keltett a magyar politikai körökben az a hir, fiogy bt, emig­rációban élő Garami Ernő, — aki Peidl Gyulával együtt — szirtién meghívást kapott as angol mun­káspárttól a londoni konferenciára, a Clerk-féle egyezmény végrehajtá­sát fogja megjelölni Macdonald an­gol miniszterelnök előtt, mint az első lépést azon az utors, amely Magyarország í^az/konszolidációja felé vezet. Nem kétséges, »hogy ez angol munkáspárt vezetői előtt Is nagy tekintéllyel bíró Garami indítványát a mai angol kormány magáévá teszi, annál is inkább, mert a Clerk egyezmény végre­hajtását annakidején éppen Anglia garantálta. A Clerk-féle egyezmény leglényegesebb pontjai: 1. A pol­gári, paraszt- és munkáspártokból koncentrációs kabinet alakítandó. 2. Általános és titkos választói jog alapján nemzetgyűlés választandó. 3. A közszabadságok teljes hely­reállítása. 4. A politikai iudözés be­szüntetése. Ha az angol kormány a magyar kölcsön engedélyezéséhez attól teszi függővé hozzájárulását, hogy a me­gvár kormány vállalja a Clerk-féle egyezmény végrehajtásét, két eset köveíkezhetik be: vagy hajlandó a Bethlen-kormány végrehajtani a Cerk-egyezményt, vagy átadja helyét olyan kormánynak, amely küifö'di kölcsön nélkül is vállalkozik Magyarország ujrafelépítésére. Bár­mennyire is nincs ínyére Bethle­neknek főleg as egyezmény má­sodik pontja: a titkos szavazás alapján uj választás elrendelése —- mert ennek kimenetele az egy­séges-pártra nagyon is kétséges — mégis valószínűnek látszik, hogy a magyar kormány még erre is inkább hajlandó, mint át* adni helyét Gömböséknek. Egyik budapesti hétfői lap a kormányhoz közelálló helyről szerzett informá­ciója alapján már beharangozza, hogy Bethlen, noha nem kíván balra orientálódni, de azért politikai re­konstrukcióra is készül és noha nem szándékozik a nemzetgyu lést feloszlatni, hogy uj parla­menttel szavaztassa meg a köl­csönt, de csakugyan készül uj vá­lasztásra a kölcsön megszavazása Után. A kormányhoz közelálló in­formátor azt is hangsúlyozza, hogy „a nagy megbékülés, ame­lyet Friedrich és Peidl egyfor­mán követeltek, hamarább elkö­vetkezik, semmint sejteni lehetne“. Ezek a kijelentések, anélkül, hogy a Clerk-féle egyezményt megem­lítenék, az egyezmény követelései­nek elfogadását helyezik kilátásba. fizetett készpénzben a pécsi szé­nért, amit most visszakövetel Ma­gyarországtól, tekintve, hogy ezek a szállítások már a jóvátételi számla javára történtek. A magyar kormány most beleegyezett ennek az összegnek a visszatérítésébe, még pedig valorizálva. Tisztázni kell még Magyaror­szág vasúti-, távíró- és telefon anyagszállításának a kérdését is. A fegyverszüneti szerződés értel­mében ugyanis Magyarország 10QQ vagont és 100 lokomotivot tartozik jóvátételül szállítani az SHS, ki­rályságnak rendes nyomtávú vas­­utakra és 600 vagont, valamint 50 lokomotivot a keskeny nyom* táVuakra. A kérdésben egyszer már meghiúsult a megegyezés, most azonban kilátás van rá, hogy a kérdést sikerül rendezni. Ma­gyarország ugyanis beleegyezett abba, hogy 13 millió aranykorona értékben szállít 1926. után vasúti anyagot az SHS. királyságnak, a jugoszláv kormány azonban 11 millió aranykorona érték megtéril tését kívánja Közzétették UaccocaM és Peincaiá levélváltását „Öa köteles hazájának érdekeit v-5'íelmeani, én az enyémnek érdekeit képviaelcra“ Parisból jelentik: A francia kül­ügyminisztérium vasáruul) közzé tette eszi a levélváltást, amely az angol kormányválíozás alkalmából Macdonald és Poincaré között ment végbe. Az angol miniszterelnök, le­velében, amely január 24-én keit, többek közt a következőket irta Poincarénak: , -y Kinos rám nézve, hogy oly sok kérdés van közöttünk függőben, a melyek nekünk aggodalmakat okoz­nak. Biztosítom Önt. hogy minden­napos feladatomat abban fogom lát­ni. hogy azokat kölcsönösen mind a Hót ország előnyére rendezhessük, önnek megvan a maga közvélemé­nye'i nekem is megvan az enyém, ön Ellentétek a jsigoszláv-magyar jóvátételi tárgyalásokban A jóvátételi bizottság dönt a pécsi szénszállítások és a vasúti anyag szolgáltatása ügyében Beogradból jelentik: A „Vreme" párisi tudósítója érdekes részlete­ket közöl a jugoszláv-magyar jó­­váíételi tárgyalásokról, amelyeket most e külföldi kölcsönnel kép csolatban folytatnak. Ezeket e tárgyalásokat Gyvtrics dr. a jóvá­tétel! bizottság jugoszláv delegá­ciójának vezetője folytatta eíö szőr Korányi Frigyes báró párisi magyar követtel, nővel azonban a tárgyalásokat január 16-ig, a Népszövetség ülésének napjáig nem fejezték be, azért Gyurics dr. Londonba utezott, aho! gróf B th len István magyar miniszterelnök ke! és Kai toy Tibor pénzügymi niszterrei folytatott közvetlen tár­gyalásokat. A népszövetség iondoni ülésé­nek befejeztével most már a jó­vátétel! bizottság fog dönteni Parisban a magyar zálogjogok felfüggesztése ügyében. Miután azonban több kérdésben még nem jött létre a megegyezés Jugoszláv!» és Magyarország között, azért ezekben a függő kérdésekben is a jóvátétel: bizottság határoz. AI jugoszláv kormány ebben a kér- j désben eddig lényegesen kedve-s arra, hogy a kölcsön megtsgadá­savai tarthatta sakkban a magyar kormányt és Franciaország is tá mogatta az SHS. királyság köve­teléseit. A jóvátételi tárgyalások ügyé­ben elsősorban a pécsi szén szal­mása tekintetében vannak ellentétek a két kormány közöti. A trianoni békeszerződés értelmében ugyanis Magyarországnak a békeszerződés ratifikálásától számított öt eszten­deig kell a szénszállításokat telje­síteni. A békeszerződést 1921 jú­nius 26-án ratifikálták, de Ma­gyarország csak 1921 szeptember 13-án kezdte meg a szállításokat. Magyarország álláspontja, hogy csak 1926 junius 26 ig kell sze­net szállítania, mig az SHS. kor­mány követelése szerint a szállí­tások kezdőnapjául számított öt °vig kell a szénszállításoknak történniök. Ebben a vitás kérdés­ben a jóvátételi bizottság fog dönteni, amely egyébként m«r megállapította a szállítandó szén mennyiségét az 1924 - 25 —26. évekre napi 88 vaggonban. Összefüggésben van ezzel az a vitás kérdés is, hogy az SHS. ki­rályság 1921 ben 9.2GO.OOO dinaií Az uj szovjetkormány Rykow lett Len‘a utódja Moszkvából jelentik: A .szovjetek végrehaj tóbizottsága legutóbbi ülésén megválasztotta az uj szovjetkor­mányt. amelynek elnöke — Lenin utódja — Rykow lett,, akinek jelölé­sét a kommunistapárt végrehajtó­­bizottsága és a tanácsköztársaságok megbízottjai előzetesen jóváhagylak. Az uj kormányban Kamenev az el­nökhelyettes, aki a közmunka-védel­mi tanács vezetését vette át Had­­ügyminszternek ismét Troclcijt vá­lasztották és a külügyminisztérium élén megmaradt továbbra is Csicse­­rin, akinek külpolitikai programm- Ját a tanácskongresszus elfogadta, A külkereskedelem népbiztosa Krasz• szia lett. a vasút- és postaügyi nép­biztos Szmimov. a pénzügyi Szokol­­nikov, a munkaügyi Schmidt, a leg­felsőbb közgazdasági tanács elnöke pedig Dserzsinszky. Rykow. akit Lenin utódjául vá­lasztottak, Georgiában született és mint egyszerű munkás került az ellenforradalmak leverése után meg­szervezett legfelsőbb közgazdasági tanács élére, ahol mint Lenin kon­cessziónál:?, politikájának hive, nagy munkát fejtett ki. hogy a polgárhá­borúkban szétzüllött orosz gazdasági életet valahogy rendbehozza. Meg­választásával az úgynevezett leniin gazdaságpolitika folytatását szank­cionálta a szovjetek végrehajtó bi­zottsága amely az uj szovjetkor­­arányban úgyszólván csak azokri választotta be ismét, akik már évek óta vezetik Szovjetoroszország ügyeit. Orosz-olasz szerződés Az olasz-orosz egyezmény, ame­lyet római lapjelentések szerint ked­den aláírnak Rómában, fontos meg­állapodásokat tartalmaz. Az egyez­mény alapján Oroszország az olasz árukra mérsékelt vámokat vet ki csereképpen pedig Olaszország ga­bonáért kész árukat szállítani 6 szovjetnek, amely ezenkívül a Fe­kete tenger kikötőiben -biztosítja az olasz hajóknak a züszlóelöjogohtt. Olaszország a szovietkormánynak átadja a volt cári birodalom és a Kerenszky-kormány nagykövetsé­geinek minden vagyonát. Az egyez­mény legfontosabb része az. amely­ben Olaszország elismeri a szovjeü kormányt. Az olasz lapok az egyezményt Olaszországra nézve kedvezőnek tüntetik fel és hangsúlyozzák, hogy Mussolini jó árat kapott a szort'O elismeréséért

Next

/
Thumbnails
Contents