Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-05 / 35. szám

Poltarica píaéeaa o gofovoaa Ára e<£y és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefiz etvi wmpm^msmű mw&t&sEmngnss, ICXV. évfolyam Síihofica, KEDD, 1924 február 5. 35. sí ára Klc«je‘eBlk nicika reggel, tfi-nsp eSáa éa hétfőn aáélbsa TELEFON SZÁM: Kisetáaűraíel S-S8. Szerkesztőség 5-ÍO Előfizetési ár eeggedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandsa «Bea 4. az, alatt Kiadóhivatal: Kralja Aíeksandre uilca 1 (LeibacVpaloie) A szláv kisebbség sorsa Legutoljára ezen a helyen arról esett szó, hogy amikor a jugo szláv demokrácia az olasz fnssiz­­massa! politikai közeledést teremt, akkor vagy a demokrácia, vagy a fassizmus kénytelen a másik szer­ződő fél kedvéért kormányzatá­nak elvi alapjaiból engedménye­ket tenni. Ennek megállapítása­kor rámutattunk arra is, hogy miért nem várható az, hogy e szerződés kedvéért az olasz im­perializmus közeledik a demok­rácia felé. Ritkán volt még arra alkalom, hogy a meggondolásokat a ké­sőbb nyilvánosságra kerülő té­nyek olyan frappánsan igazolják, mint ezeket a megállapításokat. A Bdcsrnegyei Napló hétfő déli számában az olaszországi szláv kisebbség egyik vezetőjének cik­két közli, mely arról számol be, hogy as SHS. királyság és Olasz­ország közötti politikai szerződés létrejöttekor milyen keserű és kíméletlen intézkedéseket hajta­nak végre az olaszországi szláv kisebbséggel szemben. Az olasz­­országi szlávok — írják Görzből —- felháborodással fogadták a szerződés kötésének hírét, mert amíg a két kormányzat megegye­zik a vitás kérdésekben, addig az olaszországi hatóságok bezárják a szláv iskolákat, elbocsátják a szláv bírókat, leszállítják a nyug­dijukat, megtagadják a horvát és szerb lelkészektől az állampolgár­ságot S csendöri kísérettel átíe szik őket a határon, helyükbe Déiolaszországból hoznak papo­kat, akik a nép nyelvét nem is­merik s hívőik által nem értett nyelven prédikálnak. A politikai szerződés megkötése után a ró­mai kormány tizenhárom szlovén kulturegyesületet oszlatott föl az zal az indokolással, hogy műkö­désük a jövőben sértheti esetleg az államérdeket. Az olaszországi szláv újságok az elmúlt napokban egymás melletti hasábokon kö­zölték az olasz és jugoszláv kor­mány tagjainak lelkes nyilatkoza­tait a két nemzet barátságos vi­szonyéról s a két nép békéjéről s e nyilatkozatok mellett beszá moltak azokról az intézkedésekről, melyekkel ez olasz kormány a szláv kisebbséget sújtotta s arról a már fokozhatatian elkeseredés­ről, amit ezek a brutális és em­bertelen intézkedések az olaszor­szági szláv kisebbségek soraiban okoztak. A jugoszláv kormány a most megkötött egyezménnyel hozzá járult ahhoz, hogy a rapallói és santa-marghííritai szerződésekkel az SHS. királyság javára biztosi tott előnyök veszendőbe men jenek s az SHS. királyság terhére módosuljon a békeszerződésnek Fiumére nézve tett rendelkezése. Ennyi joglemondás ellenében bi­zonyos kikötőkhöz és a szabad zónához való jogát tartotta csak fönn, de olvastunk már olyan szakszerű nyilatkozatot, ami szerint Fiume birtoka nélkül a kikötők­nek semmi értéke nincs. A szer zodés végeredményben tehát csak azt az előnyt adja a kormánynak, hogy egy állandóan tartó teher­tételtől — igaz hogy joglemondás áltel — megszabadul s zavarta ianná vált cselekvési szabadságát a horvát kérdés megoldásúra for­díthatja. Mi, akik minden kisebb ségi panaszban a magunk pana­szát halijuk s minden sérelemben a magunk fájdalmait panaszoljuk, csodálkozva látjuk, hogy az or­szág kormányzatának mennyire idegen a kisebbségi kérdés, még akkor is, ha idegenben síinyiő szláv kisebbség várta tőle erejé­nek és hatalmának segítő beavat­kozásét. Olaszország olyan nagy, fel­mérhetetlen előnyökhöz jpt ezze' a szerződéssel, hogy olyan alá­rendelt jelentőségű kérdés, mint amilyen az olaszországi szláv ki­sebbségek egyenjogúsítása, nem is zavarhatta volna meg a tárgya­lást. Est a kérdést a puszta íöl­­emlitéssel meg lehetett volna ol dani s intézményes biztosítékokat lehetett volna szerezni a szláv kisebbség politikai éa nemzeti egyenjogúsításának. Do a banket­tek, ünneplések éa lelkes fogad­kozások közben nem jutott eszükbe a szláv kisebbség s ennek a ki­sebbségnek csöndesre szoktatott panasza nem düböröghette túl a tósztok zsivaját. Hogy várhatnak a magyar és németkisebbségek megértést azok­tól, akik ilyen szemrebbenés nél­kül szolgáltatják ki az elnyomók kíméletlenségének a ■— szerb ki­sebbségeket is. Kormányválságtól fart a radikálisnál! Hírek a kormány lemondásáról — A mlsisztcrelaök gyöngélkedik Beogradból jelentik: Miközben a parlament hétfői ülésén Lázics Voja teljesen üres padsorok előtt, fejtegette a költségvetés ellen emelt kifogásait, azalatt a folyó­són és a klubokban szenzációs híreket tárgyaltak egymásközt a képviselők. Már a kora délelőtti órákban elterjedt a hire, hogy a kormány lemondott. Bár már napok óta tudnak a kulisszák mögött arról a lehető­ségről, hogy Pastes a kormány váratlan lemondásával uj helyze­tet akar teremteni és ilyen mó­don újból megbízást akar szerezni a választások lefolytatására, de arra még a „legbeavatottabbak" sem számítottak, hogy ez a for­dulat már most bekövetkezhetnék. Az eleinte bizonytalanul hangzó hir azonban mind konkretebb for­mát öltött és dél felé már egé­szen pozitív alakban adták tovább egymásnak a politikusok. Külö­nösen az ellenzék köreiben ke­ringett sokféle verzió a kormány lemondásénak okairól. A demo­kraták szerint a lemondás legfőbb oka az, hogy Pasics igy akar elébe vágni az ellenzéki blokk megalakításának. Ha ugyanis a kormányválság még az ellenzéki b'okk megalakulása előtt követke zik be, akkor megint csak a ra­­dikólispárt az, amely mint leg­erősebb párt, egyedül vindikálhat magának jogot az uj kormány megalakításéra és a házfeloszla­­tés után a választások vezetésére. Viszont ha az ellenzéki blokk már megvan, akkor az számíthatna nagyobb eséllyel a kormányha­talomra. A másik ok, ugyancsak demok’ mondását, már pedig a kormány lemondásét elsősorban a parla­mentié! szokás közölni. Nem cá­folta meg a hirt a kormánynak a parlamentben jelen volt 4—5 tagja sem. Délután három órára Pasid miniszterelnök bizalmas tanácsko­zásra hívta meg lakására N ncsics kül ügyminisztert, Szloji. d nov cs pénzügyminisztert, továbbá Kojics közlekedési és Trifkovics törvény egységesítő minisztert. Politikai körökben ettől a tanácskozástól várják a döntést a kormányvál­ság kérdésében. A délutáni órákban kiderült, hogy a kormány lemondásáról szóló hírek teljesen alaptalanok. A hírek valószínűleg onnan eredtek, hogy Pasics miniszterelnök könnyebben megbetegedett és nem jelent meg sem a hivatalában, sem a parla­mentben. Az egész nap a lakásán tartózkodott, ahol délután minisz­­•terkSz! "..x.l’é;o.íci* »ott, ameáySh azonban szó sem esett e kormány lemondáséról. raiapárti verziók szerint az ellen­zéknek Markovics Lázo volt igaz­ságügyminiszter ellen tervezett vádemelési indítványa volna. Sze­rintük ugyanis a kormány kebe­lén belül nem egységes a véle­mény abban, hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedjék ezzel az indítvánnyal szemben. Állítólag néhány nappal ezelőtt az igazságügyminiszteriumban a kormány több tagja bizalmas konferenciát tartott, amelyen tel­jes nyíltsággal kiderültek a kor­mány tagjait ebben a kérdésben elválasztó ellentétek. Legerőseb­ben az a verzió tartotta magét, hogy a tisztviselő-kérdésben nincs meg az egység a kormány tagjai között. Ez a verzió azonban csak egy kis hányad a számtalan valószínű és valószínűtlen találgatások tö­megében. A kormány lemondásáról elter­jedt hírek konsternációt keltette« magában a radikéüspártban is. A képviselők legnagyobb része rend szerint nincs beavatva a kormány terveibe, különösen pedig nem Pasics terveibe, aki már gyakran szerzett ilyesfajta meglepetést még legbensőbb környezeténé is. A pártnak azok a tagjai, akik rendszerint legjobban tájékozó­­áottak, rejtélyes hallgatásba bor­­kolödztak az újságírók ostromló kérdezősködése elől. igyekeztek j a hir lehetetlenségét bizony k­­gatni, de határozott cáfolatra senk sem vállalkozott. A parlament elnöke fovanovlcs Ljuba azzal tért ki a határozót; válasz alól, hogy neki, mint a Parlament elnökének még nem adták tudomására a kormány le-A somfeöri radikális párt Lalosevics agrárreformtervezete ©ikra Beogradból jelentik: A vajdasági radikális képviselők egy részénél nagyon kellemetlen hatást idézett elő a szotnbori kerület radikális pártszervezetének egy legutóbbi ha­tározata. A szotnbori párt ugyanis legutóbbi ülésén többek között fog­lalkozott Lalosevics Jócó dr. agrár­­reform-tervezetével és a kérdésben hozott határozatot a pártnak Szotn­­borban megjelenő hivatalos orgánu­mában közzé is tették. Ebben a határozatban a szembú­nak élesen elítélték Lalosevics agrár­­reformtörvény tervezetét, mint a mely kizárólag a nagybirtok érde­keit szolgálja, a nemzeti érdekek rovására. Kimondják, hogy a párt nem azonosítja magát a kálié és odzsiaci járások képviselőjének ag­rárpolitikájával, amely nemzeti szempontból tarthatatlan és ezt a tiltakozásukat a központi pártveze­­íőséggel és u radikális képviselő­­klubbal is közlík. für szerint ezt a határozatot első­sorban a választásokon kisebbség­ben maradt radikálispárti képviselő­jelöltek provokálták ki Lalosevics ellen. A vajdasági politikai viszo nyokra mindenesetre rendkívül jel­lemző. hogy ugyanaz a párt amely állandóan hangoztatja mostaniban a nemzetiségekké! való megegyezés politikáját, nemzeti érdekekbe ütkö­zőnek bélyegez még egy olyan ag­­rárreform-tervezetet, amely elsőnek helyezkedik arra az .elvi álláspontra, hogy a földhöz joguk van a földmű­velőknek nemzetiségükre való tekin­tet nélkül. Igaz ugyan, hogy ebből az elvi elismerésből még akkor sem lenne sok hasznuk a nemzeti ségi földművelőknek, ha a tervezetből törvény is válnék. A felosztható föl­det már régen szétosztották, igy a fölhöz való jog a magyar vagy né­niét 'földnéiküímek úgy sem fog je­lenteid soha — földei,

Next

/
Thumbnails
Contents