Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-05 / 35. szám
Poltarica píaéeaa o gofovoaa Ára e<£y és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefiz etvi wmpm^msmű mw&t&sEmngnss, ICXV. évfolyam Síihofica, KEDD, 1924 február 5. 35. sí ára Klc«je‘eBlk nicika reggel, tfi-nsp eSáa éa hétfőn aáélbsa TELEFON SZÁM: Kisetáaűraíel S-S8. Szerkesztőség 5-ÍO Előfizetési ár eeggedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandsa «Bea 4. az, alatt Kiadóhivatal: Kralja Aíeksandre uilca 1 (LeibacVpaloie) A szláv kisebbség sorsa Legutoljára ezen a helyen arról esett szó, hogy amikor a jugo szláv demokrácia az olasz fnssizmassa! politikai közeledést teremt, akkor vagy a demokrácia, vagy a fassizmus kénytelen a másik szerződő fél kedvéért kormányzatának elvi alapjaiból engedményeket tenni. Ennek megállapításakor rámutattunk arra is, hogy miért nem várható az, hogy e szerződés kedvéért az olasz imperializmus közeledik a demokrácia felé. Ritkán volt még arra alkalom, hogy a meggondolásokat a később nyilvánosságra kerülő tények olyan frappánsan igazolják, mint ezeket a megállapításokat. A Bdcsrnegyei Napló hétfő déli számában az olaszországi szláv kisebbség egyik vezetőjének cikkét közli, mely arról számol be, hogy as SHS. királyság és Olaszország közötti politikai szerződés létrejöttekor milyen keserű és kíméletlen intézkedéseket hajtanak végre az olaszországi szláv kisebbséggel szemben. Az olaszországi szlávok — írják Görzből —- felháborodással fogadták a szerződés kötésének hírét, mert amíg a két kormányzat megegyezik a vitás kérdésekben, addig az olaszországi hatóságok bezárják a szláv iskolákat, elbocsátják a szláv bírókat, leszállítják a nyugdijukat, megtagadják a horvát és szerb lelkészektől az állampolgárságot S csendöri kísérettel átíe szik őket a határon, helyükbe Déiolaszországból hoznak papokat, akik a nép nyelvét nem ismerik s hívőik által nem értett nyelven prédikálnak. A politikai szerződés megkötése után a római kormány tizenhárom szlovén kulturegyesületet oszlatott föl az zal az indokolással, hogy működésük a jövőben sértheti esetleg az államérdeket. Az olaszországi szláv újságok az elmúlt napokban egymás melletti hasábokon közölték az olasz és jugoszláv kormány tagjainak lelkes nyilatkozatait a két nemzet barátságos viszonyéról s a két nép békéjéről s e nyilatkozatok mellett beszá moltak azokról az intézkedésekről, melyekkel ez olasz kormány a szláv kisebbséget sújtotta s arról a már fokozhatatian elkeseredésről, amit ezek a brutális és embertelen intézkedések az olaszországi szláv kisebbségek soraiban okoztak. A jugoszláv kormány a most megkötött egyezménnyel hozzá járult ahhoz, hogy a rapallói és santa-marghííritai szerződésekkel az SHS. királyság javára biztosi tott előnyök veszendőbe men jenek s az SHS. királyság terhére módosuljon a békeszerződésnek Fiumére nézve tett rendelkezése. Ennyi joglemondás ellenében bizonyos kikötőkhöz és a szabad zónához való jogát tartotta csak fönn, de olvastunk már olyan szakszerű nyilatkozatot, ami szerint Fiume birtoka nélkül a kikötőknek semmi értéke nincs. A szer zodés végeredményben tehát csak azt az előnyt adja a kormánynak, hogy egy állandóan tartó tehertételtől — igaz hogy joglemondás áltel — megszabadul s zavarta ianná vált cselekvési szabadságát a horvát kérdés megoldásúra fordíthatja. Mi, akik minden kisebb ségi panaszban a magunk panaszát halijuk s minden sérelemben a magunk fájdalmait panaszoljuk, csodálkozva látjuk, hogy az ország kormányzatának mennyire idegen a kisebbségi kérdés, még akkor is, ha idegenben síinyiő szláv kisebbség várta tőle erejének és hatalmának segítő beavatkozásét. Olaszország olyan nagy, felmérhetetlen előnyökhöz jpt ezze' a szerződéssel, hogy olyan alárendelt jelentőségű kérdés, mint amilyen az olaszországi szláv kisebbségek egyenjogúsítása, nem is zavarhatta volna meg a tárgyalást. Est a kérdést a puszta íölemlitéssel meg lehetett volna ol dani s intézményes biztosítékokat lehetett volna szerezni a szláv kisebbség politikai éa nemzeti egyenjogúsításának. Do a bankettek, ünneplések éa lelkes fogadkozások közben nem jutott eszükbe a szláv kisebbség s ennek a kisebbségnek csöndesre szoktatott panasza nem düböröghette túl a tósztok zsivaját. Hogy várhatnak a magyar és németkisebbségek megértést azoktól, akik ilyen szemrebbenés nélkül szolgáltatják ki az elnyomók kíméletlenségének a ■— szerb kisebbségeket is. Kormányválságtól fart a radikálisnál! Hírek a kormány lemondásáról — A mlsisztcrelaök gyöngélkedik Beogradból jelentik: Miközben a parlament hétfői ülésén Lázics Voja teljesen üres padsorok előtt, fejtegette a költségvetés ellen emelt kifogásait, azalatt a folyósón és a klubokban szenzációs híreket tárgyaltak egymásközt a képviselők. Már a kora délelőtti órákban elterjedt a hire, hogy a kormány lemondott. Bár már napok óta tudnak a kulisszák mögött arról a lehetőségről, hogy Pastes a kormány váratlan lemondásával uj helyzetet akar teremteni és ilyen módon újból megbízást akar szerezni a választások lefolytatására, de arra még a „legbeavatottabbak" sem számítottak, hogy ez a fordulat már most bekövetkezhetnék. Az eleinte bizonytalanul hangzó hir azonban mind konkretebb formát öltött és dél felé már egészen pozitív alakban adták tovább egymásnak a politikusok. Különösen az ellenzék köreiben keringett sokféle verzió a kormány lemondásénak okairól. A demokraták szerint a lemondás legfőbb oka az, hogy Pasics igy akar elébe vágni az ellenzéki blokk megalakításának. Ha ugyanis a kormányválság még az ellenzéki b'okk megalakulása előtt követke zik be, akkor megint csak a radikólispárt az, amely mint legerősebb párt, egyedül vindikálhat magának jogot az uj kormány megalakításéra és a házfeloszlatés után a választások vezetésére. Viszont ha az ellenzéki blokk már megvan, akkor az számíthatna nagyobb eséllyel a kormányhatalomra. A másik ok, ugyancsak demok’ mondását, már pedig a kormány lemondásét elsősorban a parlamentié! szokás közölni. Nem cáfolta meg a hirt a kormánynak a parlamentben jelen volt 4—5 tagja sem. Délután három órára Pasid miniszterelnök bizalmas tanácskozásra hívta meg lakására N ncsics kül ügyminisztert, Szloji. d nov cs pénzügyminisztert, továbbá Kojics közlekedési és Trifkovics törvény egységesítő minisztert. Politikai körökben ettől a tanácskozástól várják a döntést a kormányválság kérdésében. A délutáni órákban kiderült, hogy a kormány lemondásáról szóló hírek teljesen alaptalanok. A hírek valószínűleg onnan eredtek, hogy Pasics miniszterelnök könnyebben megbetegedett és nem jelent meg sem a hivatalában, sem a parlamentben. Az egész nap a lakásán tartózkodott, ahol délután minisz•terkSz! "..x.l’é;o.íci* »ott, ameáySh azonban szó sem esett e kormány lemondáséról. raiapárti verziók szerint az ellenzéknek Markovics Lázo volt igazságügyminiszter ellen tervezett vádemelési indítványa volna. Szerintük ugyanis a kormány kebelén belül nem egységes a vélemény abban, hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedjék ezzel az indítvánnyal szemben. Állítólag néhány nappal ezelőtt az igazságügyminiszteriumban a kormány több tagja bizalmas konferenciát tartott, amelyen teljes nyíltsággal kiderültek a kormány tagjait ebben a kérdésben elválasztó ellentétek. Legerősebben az a verzió tartotta magét, hogy a tisztviselő-kérdésben nincs meg az egység a kormány tagjai között. Ez a verzió azonban csak egy kis hányad a számtalan valószínű és valószínűtlen találgatások tömegében. A kormány lemondásáról elterjedt hírek konsternációt keltette« magában a radikéüspártban is. A képviselők legnagyobb része rend szerint nincs beavatva a kormány terveibe, különösen pedig nem Pasics terveibe, aki már gyakran szerzett ilyesfajta meglepetést még legbensőbb környezeténé is. A pártnak azok a tagjai, akik rendszerint legjobban tájékozóáottak, rejtélyes hallgatásba borkolödztak az újságírók ostromló kérdezősködése elől. igyekeztek j a hir lehetetlenségét bizony kgatni, de határozott cáfolatra senk sem vállalkozott. A parlament elnöke fovanovlcs Ljuba azzal tért ki a határozót; válasz alól, hogy neki, mint a Parlament elnökének még nem adták tudomására a kormány le-A somfeöri radikális párt Lalosevics agrárreformtervezete ©ikra Beogradból jelentik: A vajdasági radikális képviselők egy részénél nagyon kellemetlen hatást idézett elő a szotnbori kerület radikális pártszervezetének egy legutóbbi határozata. A szotnbori párt ugyanis legutóbbi ülésén többek között foglalkozott Lalosevics Jócó dr. agrárreform-tervezetével és a kérdésben hozott határozatot a pártnak Szotnborban megjelenő hivatalos orgánumában közzé is tették. Ebben a határozatban a szembúnak élesen elítélték Lalosevics agrárreformtörvény tervezetét, mint a mely kizárólag a nagybirtok érdekeit szolgálja, a nemzeti érdekek rovására. Kimondják, hogy a párt nem azonosítja magát a kálié és odzsiaci járások képviselőjének agrárpolitikájával, amely nemzeti szempontból tarthatatlan és ezt a tiltakozásukat a központi pártvezeíőséggel és u radikális képviselőklubbal is közlík. für szerint ezt a határozatot elsősorban a választásokon kisebbségben maradt radikálispárti képviselőjelöltek provokálták ki Lalosevics ellen. A vajdasági politikai viszo nyokra mindenesetre rendkívül jellemző. hogy ugyanaz a párt amely állandóan hangoztatja mostaniban a nemzetiségekké! való megegyezés politikáját, nemzeti érdekekbe ütközőnek bélyegez még egy olyan agrárreform-tervezetet, amely elsőnek helyezkedik arra az .elvi álláspontra, hogy a földhöz joguk van a földművelőknek nemzetiségükre való tekintet nélkül. Igaz ugyan, hogy ebből az elvi elismerésből még akkor sem lenne sok hasznuk a nemzeti ségi földművelőknek, ha a tervezetből törvény is válnék. A felosztható földet már régen szétosztották, igy a fölhöz való jog a magyar vagy néniét 'földnéiküímek úgy sem fog jelenteid soha — földei,
