Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-04 / 34. szám
'P vt? 4* ?fe'0’R-Ä- v .í f fVstarma n fotovr' ra egv és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefi^éiv* BWH«?a>aÉi XXV. évfolyam Subotica, HÉTFŐ. 1924 február 4. m m m $ M. V . < -’•u. Vtí Megj e esík mindín reggel, firnsp ntáa és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadtiíaivatal 8-58. Szerkeartösfe 5-10 Flűfiuctési ár rc^yedévT* 135 dinár 'W^-'r ""’T-TT^ro SZEEKESZTŐfeÉG: Kr 1;« Alaksasdt* nííca 4. az. alatt Kiadóhivaia!: Kralja Alcksanđra ulica í (Leíbach-psloís) Triesztben Is szabad zónát kap Jugoszláv! Februárban megkötik ajugosrfáv-olaszkersskedeSiai egyezmény-: Beogradból jelentik: Pastes miniszterelnök és N ncsícs külügyminiszter római tartózkodása alkalmával C td no olasz nemze gazdasági miniszter ismertette a vendégek előtt a két ulUirn közt 'kötendő kereskedelmi szerződésről elkészített daz tervezetet. Ebben a kérdésben tanácskozás is folyt a két kormány tagjai között és hir szerint a főbb elvi kérdésekben már megállapodás is jött létre. A tárgyaló felek közt az a vélemény alakult ki, hogy a kereskedelmi szerződést minél előbb, lehető eg még pebra.r h >napban itib^kcss rfc. Politikai körökben úgy tudjálhogy az olasz tervezet szerint Jug sziuvia szabad kiko ő- ómt k Tresztben is, éppen olyan feltételesmellett, mint amelyek az olaszcsehszlovák szerződés alapján Csehszlovákiának is szabad kikötőt bk:tositanak Triesztben- A trieszti zóna biztosítását Szít vénáira v-'iló íek!> - cí.ei kivánja a beogradi kormány, mert Szlovénia kereskedelmi forgalma szempontjából elsősorban Trieszt kikötője jöhet tekintetbe. A kérdés me< o dása küszöbön áll. A barátsági szeriSdés és az olaszországi szláv kisebbségek 4 Eácsasegyei Kepiő számára irta đr. Bssednjak Eageífeert {ü'érc\ Az Olaszország • és - Jugoásíiviarf írteszti tgyházmcgyébeii közötti barátsági szerződés az itáliai szlovén és horvát kisébbsegeknél a. legfájdalmasabb Itatást keltette, j Bár a szlovén lakosság politikailag vezető rétege tisztában van azzal í hogy a Beograd és Róma közötti barátságosabb viszony a szlovének és horvátok helyzetét bizonyos mértékben meg lógja könnyíteni — a íascisía erőszakosságok mind ritkábbak lesznek — a tömegek azonban felháborodással fogadták azt a barátsági szerződést, amelyet azzal a római kormánnyal kötöttek, amely a Jugoszláv'ával folytatott barátsági tárgyalások ellenére és azoknak tartama alatt is tovább folytatta rendszeres denacionalizdlását a szláv lakosság ellen. Már a barátsági szerződés megkötése útiéi bocsájtotta cl a romai kormány Olaszország ni tartományaiban csaknem az összes szlovén és horvát nemzetiségű bírákat, úgy hogy például az egykori görzi tartományban összesen csak nyoíc szlovén bírót hagytak meg a helyén. A többieket, dacára az alkotmányban biztosított elniozdithatatlanságuknak, rendeleti utón elbocsátották és nyugdíjazták, fizetésüket az 1914. évi mértékre szállították le (körülbelül egy kilencedrésze a mostaninak), úgy hogy családjaikkal együtt, a szó szoros érteimében az utcára kerültek, A barátsági szerződés megkötése után bocsájtott ki a római kormány egy rendeletet, melynek alapján a nemzeti kisebbségek összes iskolái megszűnnek. A barátsági szerződés megkötése után utasították vissza jelentékeny szánni szlovén és horvát lelkész állampolgársági kérvén vét és csendőrökkel a határig kisérették őket. Ha az összes ontáló papok kérvényét visszautasítják, akkor csak a I vő marad szláv any íny elvű lelkész nélkül. Melyükre Déiolaszországból hoznak papokat, akik a nép nyelvét nem ismerik és a templomokban olasz prédikációkat fognak bevezetni. A barátsági szerződés megkötése után a római kormány nem kevesebb mint 13 szlovén művelődési egyletet oszlatott fel azzal a felháborító megokol ássál, hogy a vezetőség tagjai nem megbízhatók abban a tekintetben, hogy betartják az egyesület alapszabályait. Az egyesületeket tehát feloszlatták nem azért, mintha valami törvényellenességet követtek volna cl, hanem mert a jövőben esetleg vétkedének a törvény ellen. Ezt a jogi indokolást a szláv kisebbség páfjtlan kihívásának tekintik és ez a szláv közvéleményben rendkívüli elkeseredést váltott ki. Meg kell ugyanis gondolnunk, hogy ezek a kulturegyesületek (olvasó-, könyvtár-, da!-, torna-, műkedvelő-egyletek) a szlovén-horvat népélet jellemző .sajátosságát reprezentálják. Csaknem minden vidéki községnek megvan a magit kulturegyiete. Egyedül az egykori Görz-taríotTumvban, 133.000 szláv lakossal. 114 övén egyesület áll fenn. A szlovén falusi lakosság, különösen az ifjúság egész szociális és nemzeti élete ezekben az egyesületekben koncentrálódik. Minthogy az olnísz kormánv az összes szlovén és honolt ”érsiskolákat elnyomta, ezek a kul, 'vregvesüTH'ek váltak a losebbségek nemzed élete o’p”Pr1ékváraivá I íe.tenf"icég"k óeiáttj mértékben nöív-ekedatt. Ezt látta meg az olasz Vnrmámr ée nz.érf if^ny5fr>+t3 fZma_ j 0 Z q f V ilii rr aíaV J? ~ ^ . Un-.' tt/fAW, /rí fytn An* rrt-.i h/.r j arádi konferenciáid után kezdődőit meg. Az olaszországi kisebbségek a 'Ugoszláv barátsági szerződés béréi 'open olyan időben kapták meg, untkor a kultüregyletek elnyomásának első hire is nyilvánosságra kci'iüt. A következő napokban a szláv kisebbségi szervezetek inagy tiltakozó akcióba kezdtek és a római paramehtben ülő képviselőik Mussolini miniszterelnökhöz éleshangu tiltakozó táviratokat intéztek a kisebbségek elnyomása ellen. A szláv újságok ezekben a napokban egymás melletti hasábokon közölték: az olasz és jugoszláv kormányok képviselőinek lelkes nyilatkozatait »a két nemzet': barátságos viszonyairól és egyúttal a feníenüitett kormányintézkedés elkeseredett leírását, amellyel az Olaszország és Jugoszlávia közötti benső barátság megkötése után sújtották a szlovén és horvát kisebbségeket. A kisebbségi sajtónak ilyen magatartása bizonyítja a lejtr^ágosabban, hogy milyen hangulattal fogadta az olaszországi szláv lakosság erí. a szerződést. A hénfőtnew'wk az a meggyőződésük, hoav Rooernd telesen cserbenhagyta őket és hogy a Pasics-kormünv érdekeinek estek áldozatul. Ezt a szerződést roszszabbnak tartják a rapaüói szerződésnél is, mert ezúttal Beagraciaak módjában lett volna az olaszországi kiseuoségeket hatékonyan oltalma alá venni, ha ezt komoly n akarta volna. Beograd azonban egyszerűen nem törődött a kisebbségekkel. Az az általános m-eggyöződése az egész olaszországi szláv népnek. Hogy ez megfelel-e a valóságnak, azt a kisebbségek vezető körei nem tudják bizonyítani, mégis ezek között is az a vélemény jut túlsúlyra, hogy az olaszországi kisebbségek védelmére legalább valamit el lelletett volna érni, ami azonban nem következett be. így most az a paradox helyzet állott elő, hogy a dalmáciai olaszok kisebbségi jogai szerződéses védelemben részesülnek. viszont Itália szlovén és horvát kisebbségei ki vannak szolgáltatva a római kormány önkényének. Az a gondolat, hogy az o’asz kormány többet . ér, mint a szláv kormány, hogy a szlovéneket és - Morvátokat égy nemzetközi szerződésben kisebb értékű népfajnak bélyegezték, az olaszországi szláv kisebbségekre sértő és elviselhetetlen. A román kormány sürgősen megoldja a kisebbségi problémába! A nemzetiségek is részt vesznek a javaslatok előkészítésébe» Bukarestből jelentik: Az Adeverul közlése szerint a román politikában a közeljövőben a kisebbségi probléma fog előtérbe nyomulni, mivel a kormány oly törvényjavaslatokat készít elő, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a kisebbségek életével. A kormány a közoktatásügyi reform, a felekezeti oktatás problémáját, a kulíuszreformot és közigazgatási reformot a tavaszi ülésszakban tető alá fogja hozni, mert a miniszterelnök zz összes kisebbségi problémák sürgős megoldását szükségesnek tekinti. Az említett törvényjavaslatok kidolgozása alkalmával a kormány meg fogja hallgatni a nemzetiségi pártok képviselőinek vélemén ét és kívánságait is, amelyeket bizonyos mértékig teljesíteni hajlandó. Újra tömegesen tartóztatják le Bulgáriában a parasztpárt tagjait Uj forradalomtól tart a Cankov-kormány intézkedéseket akar Szobából jelentik: A várnai ható ságok több kommunista és agrár párti vezetőt letartóztattak, köztér léhány képviselőt is. A szobranjeban efölött keletkezett vita folyamát Perdiff igazságügyminiszter kijelentette, kogy a kormánynak szá mos igen komoly bizonyítéka van, hogy a parasztpártit k és a komnni nistük újból forred Imát készítettéi elő a kormány megbuktatására és c köztársaság kikiáltására. A kormánynak kezében van az a lista is, amelyen a terv sikerülte esetén kivégzendők nevei fel vannak sorolva. A psr8sztpárti és kommunista képviselők azt áilitják, hogy a egész ügyet a kormány inszcendl’a, mert a két párt el en a küszöbön megszorító enni. A parasztpárt és a kommunista tárt vezetői rámutatnak arra, hogy’ Cankov éppen olyan módszerre! 1 karja párt jónak sikerét biztosiam, amint azt augusztusban, a oarlementi választások alkalmával tette. Az egész országban még nindig nagy többsége van Sztambulijszky parasztpártjának, amelytok egyáltalán nem volna szüksége forradalmi eszközökhöz abtói a cé ból, hogy a kormányzatot újból megszerezze, abban az esetben, ha a választásoknál a nép akarata szabadon megnyilvánulhatna. A nyáron is, közvetlenül az országos választások előtt levő községi válasEt«soksikalmáva\ fedezte fel a kormánya „kommu-I
