Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-28 / 58. szám
1924 február 28 BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldat Bolgár komitácsi bandák gyülekezése a délszerbiai határon Alexandrov Tódor macedón felkelést: szít Beogradbói jelentik: Politikai körökben meglehetős nagy idegességet keltett a Near East című angol folyóirat legújabb számában megjelent nyilatkozat néhány előkelő angol politikus aláírásával, amelyben az angol politikusok a macedón-kérdésnek a népszövetség elé való terjesztését kivonják. A Near East nyilatkozatával kapcsolatban a kormány félhivatalosa, a Samouprava vezető cikkben foglalkozik a macedón-kérdéssel. A lap rámutat arra, hogy Bulgáriában Alexandrov Tpdor vezetésével egész hadié-eg komitácsi készülődik a délszerbiai határon. A komitácstk. akiknél. számát tízezerre becsüiik, Petries, Dzsumaie. Névrokon és Dzs'intzndit bolgár városban gyülekeznek. Számos bolgár vojvoda várja az atkáimat. hogy betörjön az S. H. S. területre és ezzel lehetővé tegye a macedón lakosság felkelését. A kointíácsik erősen fel vannak fegyverezve és ágyukkal es gépfegyverekkel is rendelkeznek. Az előkészületek u bolgár kormány hatóságok résztvételévei folynak, amelyek Dzsünigndilbs küldenek minden macedónt, aki fegyverviselésre alkalmas. De nemcsak a bolgár bandák készülődnek támadásra, hanem az albán tráciai-komité is küld önkénteseket Bulgáriába Alexandrov Todor parancsnoksága alá. A továbbiakban a cikk elmondja, hogy a komitácsik formálisan adókat vetnek ki a városokra. Maga Szófik 100 millió levát fizet a felkelő mozgalom céljaira. Rendezetlen határok a Bánságban Kié lesz a Váradi-i erdő és a temesfaivai híd Beogradból jelentik: A Romániáival folyamatban lévő bánsági határmegállapitás még mindig sok nehézséggel jár. A sevresi szerződés szerint Romániának jutó területeket már mind kiürítették a jugoszláv hatóságok. azonban még itt is két helyen vitás a határvonal. A vegyes katonai határmegállapitó bizottság a. helyszínen nem tudott megállapodásra jutni ezekben az esetekben, úgy, hogy a két külügyminisztériumnak közvetlen tárgyalásokon kell ezt a vitás határt megállapítani. Az egyik vitás határszektor Várnát község határában van. ahol a sevresi térkép értelmében a jugoszláv hatóságok nem voltak hajlandók Baics báró erdejének egy részét kiüríteni. A románok viszont arra hivatkoznak, Rogy a község egész kataszteri határa Romániát illeti meg. Ebben a kérdésben Ninjcsics külügyminiszter és Emmái román követ közvetlen tárgyalást folytattak, amelyen mint szakértők resztvettek Eß'utfoyics tábornok, a jugoszláv katonai delegáció vezetője, román részről pedig Petkovici és Draganescu ezredesek. A tárgyalások eredményre vezettek, a megegyezés szerint a vitás területet felosztják Románia és az S. 11. S. királyság között. A megegyezéshez még Pasics és Broiiarm miniszterelnökök végleges jóváhagyása szükséges. Á másik vitás kérdés a Temcsfalva mellett lévő csatornahíd hovatartozása. A szerződés szerint a határvonal 20 méternyire a hid előtt vonuf el olyképpen, hogy a hid román területen marad. Azonban a szerződés alapjául szolgáló térkép már régi és a hid régi helyét tünteti fel. amely 600 méterrel távolabbra esik mostani helyétől. A jugoszláv bizottság azt az álláspontot védi, hogy a határnak a híd régebb? helyétől 20 méternyire kell elvonulnia, így a hid jugoszláv területen maradna. A románok viszont nem a térképre, hanem a szerződés szövegére hivatkoznak, amely szerint a hídnak magának román területre kel: esnie. Ezt a követelést a románok azzal is alátámasztják, hogy a csatorna másik felén román alattvalók földjei vannak. Ezt a kérdést a diplomáciai tárgyalások során sem tudták rendezni és elhatározták, hogy egy későbbi időpontban a helyszínen oldják meg. A 1Wacdonáld-kormány első parlamenti sikere A Poplar-vitában győzött a kormány — Hatvanhét szavazattal elvetették a bizalmatlansági indítványt Komoly veszedelem fenyegette a münkáskormányt, hogy a szabadelvű párt cserbenhagyja o Popiár-kérdésben és a többség leszavazza, ami föltétlenül a lemondást vonla volna maga után. Délután négy órakor kezdődött az alsóház ülése, amelyre a pártok ez utolsó szál emberig felvonultak, A vita a konzervatívak indítványa fölött folyt, amely azt kívánta, hogy a kormány a jövőben egyetlen Ínséges család n,**k se adhasson nagyobb mun* kanélküli segélyt, mint amennyi a helyi viszonyoknak megfelelően egy-egy családfőnek jár. Szabadelvű részről Briant és Keens bizalmatlansági indítványt nyújtott be Wheatley népjóléti és lakásépítési miniszter ellen. A vita végeztével szót kért Wheatley népjóléti miniszter és nagy szónoki sikert aratott. A szabadelvű párt is tapsolt, amikor ráfogásnak minősítette azt a vádat, hogy ő a parlament háta mögött alkotmányellenesen rendeleti nton meg akarja alapozni az ni szociális államot. Wheatley népjóléti miniszter beszédének hatása alól a konzervatív párt sem tudta magát kivonni. Ilyen hangulatban került sor a szavazásra már éjfél felé. Á ház a bizalmatlansági indítványt 195 szavazattal 228 ellen elvetette. (Szikratávirat.) A szerdán reggel és délben megjelenő lapok pártkülönbség nélkül elismerik, hogy Wheatley a munkáskormány legszámottevőbb egyénisége és a szabadelvű lapok az ő személyes érdemének tűdják be a munkáskormány első jelentős parlamenti sikerét. Vita a magyar nemzetgyűlésen a nemzeti kisebbségek problémájáról Interpelláció a debreceni Albrecht-aff érről Budapestről jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén Pakots József demokrata képviselő indítványt terjesztett be, hogy nemzetgyűlési bizottság állapítsa meg, kik adtak el papírokat nagyobb tételben a tőzsdén február 15-ikén, amikor az árfolyamok hirtelen magasra szöktek? Mokcsay Zoltán kormánypárti képviselő a napirenden levő törvényjavaslathoz: a kisebbségek nyelvhasználati jogúnak biztositásáról szóló javaslathoz szólt hozzá. Támauta az utódállamokat kisebbségi politikája miatt. A javaslatot elfogadta. Knaller Győző szociáldemokrata figyelmeztette ,a kormányt. hölgy a mennyiben az utódállamokban élő magyarok helyzetén javítani akar, akkor elsősorban Magyarországon kell jogrendet és demokráciát teremtenie. A nemzetiségi kérdést Magyarországon az 1868. évi XLiV. törvénycikk rendezte, amely törvényben kimondották a nemzetiségek teljes egyenjogúságát. Ezt a ■ örvényt azonban nem igen tartották be. Vissza kell emlékezni a háború előtti időkre, amikor a közigazgatás részéről a nemzeti kisebbségek üldöztetéseknek voltak kitéve. (Nagy zaj és ellentmondások, felkiáltások a kormánypárton: Mcsebeszéd!) Pikier Emil: A magyar népet is üldözték! Knaller Győző: A tisztelt túloldal engem hazaárülónak mond, amikor a hibákra rámutatok. Ezzel azonban meg nem változtatja a dolgokat. A közigazgatás nemcsak a nemzetiségeket, hanem a magyar népet is üldözte. Ö mint erdélyi ember tudja, hogy az erdélyi szászoknak milyen küzdelmet kellett folytatniok jnemzetiségi iskoláik fentartásáért. A szociáldemokrata párt helyzete ! könnyű a nemzetiségi kérdésben. ■ Jogokat követe!, tía már a háború lelőtt jogokat adtak volna, akkor Inem lett volna talaja az irredenta izgatásoknak. A háború előtt a közigazgatási hatóságok azzal akarták kimutatni hazafiságukat, hogy a nemzetiségekre kimondották, hogy hazaárulók. (Nagy zaj, ellentmondások a jobboldalon.) Propper Sándor: Nekik csak Francia Kiss a ló magyar ember! Knaller Győző: Most a nemzetiségek helyett a szociáldemokrata pártot veszik elő. A szociáldemokratákra fogják rá, hogy kommunisták és hazaárulók. Kuna P. András: ügy van! Pikier Emil: írja meg a memoárjait. Kuna P. András: Meg vannak azok írva a történelemben. (Derültség.) Knaller Győző kijelentette, hogy elfogadja a javaslatot. Szakács Andor pártonkivüli képviselő azzal kezdte felszólalását, -hogy elfogadja a nemzeti kisebbségek nyelvhasználat! jogáról benyújtott törvényjavaslatot. Nincs még egy ország — mondotta — ahol ezt a kérdést olyan liberálisan kezelnék. mint Magyarországban. Horváth Zoltán a miniszterelnökhöz intézett interpellációt a honvédelmi miniszternek a debreceni Albreclit-fogadtatás ügyében tett kijelentéseire vonatkozólag. — Van-e tudomása a miniszterelnök urnák arról. —* kérdezte — hogy Habsburg Albrecht urat, mint az uralkodó királyi ház tagját üdvözölték a polgári és katonai hatóságok Debrecenben? Van-e tudomása. hogy ezt a honvédelmi miniszter helyeselte? Van-e tudomása arról, hogy a hadseregben, még a régi szolgálati szabályzat van érvényben. amely szerint, mint a hadügyminiszter ur mondotta, a llabsburgcsalád tagjait valóban megilleti az uralkodóház tagjainak járó megkülönböztetett tiszteletadás? Tudja-e a miniszterelnök ur. hogy a honvédelmi miniszter kijelentése szeriní ven uralkodóhoz, csak akadályozom ' van ideiglenesen az maikodásban? Hajlandó-e a kormány érvényt szerezni a detronizációs törvénynek és végetvetni a jelenlegi bizonytala» állapotnak? Horváth Zoltán felszólította a hon* védelmi minisztert, hogy vagy rekű!i Icáija álláspontját, vagy pedig mondjon le. Várnai Dániel. Kétli Anna és Pakets József a drágaság ügyében ínternci’álták meg a kormányt. Kiss Menyhért ezután Torontálmegye visszacsatolt területein a háború alatt szerzett birtokok felosztását követelte. Nagyatádi Szabó földmivelésügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a földreform végrehajtása nem tartozik a föfdmivelésügyt miniszter hatáskörébe, hanem az agrárbírósághoz. azonban hajlandó a panaszokat oda juttatni Rátkai és Petráss Jugoszláviába jönnek A kormány engedélyezte fellépéseiket Budapestről jelentik: Komáromi Béla ismert impresszárió engedélyt kért a jugoszláv kormánytól, Hogy Ritkái Márton és Petráss Sári a tavasszal fölléphessenek a vajdasági városokban. A beogradi kormány most értesítette Komáromit, Hogy megadja az engedélyt; Rátkai és Petráss meg fogják kapni a beutazási engedélyt és a Hatóságok nem gördítenek majd akadályokat föllépésük elé. A két budapesti művész a Mézeskalács sorozatos előadásainak befejezése után kezdi meg a jugoszláviai hírnél. Az impresszárió uj operettet irat számukra Kacsák Pongrácnak, a «János vitéz“ nemrég elhunyt komponistájának Hátrahagyott és a budapesti közönség előtt is ismeretlen müveiből. Az operett szövegét egy jónevü magyar író írja. Természetesen, ha tényleg megvalósul a jugoszláviai vendégszereplés terve, akkor a posthumus Kacsóh-operetten kívül a legutóbbi évek többi nagysikerű operettjét is eljátsza a miivészpár vajdasági művészi kőrútján. A tűmé részletes programra ja még nincsen megállapítva; tz még komi is lenne. Egyelőre az is tisztázatlan, hogy a két budapesti művész milyen mscmó/e-lal működne együtt. Kecskeméthy Győző életjelt adott magáról A híres sikkasztó levelét elfogta a magyar cenzora Huszonhárom éve történt, 1901 májusában, hogy Kecskeméthy Győző ötszáznegyvenezer aranykoronát I sikkasztott. Kecskeméthy Győző joghallgató volt és az antiszemita érzelmű kereszt-mozgalomnak égjük hangadó szereplője. Mint dijnok egyuttal a főváros főpénztáránál I dolgozott. Egy nap egy szolga kisé- 1 rétében elküldték az állainpénztárjba. hogy ott 540.000 koronát tizes-, lsen be. A József-körút egyik átjáró jj házánál Kecskeméthy valami ürügy- Igyel elcsalta a szolgától a pénzzel Itelt táskát, egy levéllel felküldte a l házba. A szolga nem találta a ciml zettet, visszajött, de Kcslceméthy lekkor már a pénzestáskával eltűnt, J Budapest akkori vezetősége elkö! vette azt a végzetes hibát, hogy a Ideiben íélkettökor történt nagy sík- 5 leosztást nem jelentette nyomban a I rendőrségen, hanem csak házi nyomozást indítóit Egyik tisztviselőt (Kecskeméthy lakására küldte, irtásiakat a sikkasztó egy nöismerőséhez. ?Igy telt el két hosszú óra. A sik- Ikasztó közben délután három óraikor a déli pályaudvarról elutazott Olaszország felé. A rendőrség mindenfelé kereste, "’okonaihoz, főképpen Veszprémben •élő szüleihez érkező leveleket cen> zttra alá vették, de a sikkasztó óva-
