Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-26 / 56. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 26, órányira Blinski-Kuí állomástól hirtelen kiugrott a sínekről és a mozdony után csatolt tizenegy kocsi egymásra torlódott. A katonák közt leírhatatlan pánik keletkezett. A vagonok összetörtek és sok katona a romok alá került. A vagónroncsok alól borzalmas jajkiáltások hallatszottak. A vasutas személyzet, — akik közül csodálatosképpen senki sem sérült meg, — azonnal segítséget kért Sisakról és Zagrebböl. Kilenc órára megérkezett az első segélyvonat Sisakról rövidesen pedig Sunj áról és Zagrebböl érkeztek munkások a romok eltakarítására. Az összetört vagonok alól tizenhét sebesült katonát húztak ki. A tizennyolcadikat, akinek mindkét lábát és bordacsontjain törték össze a vagondeszkák, csak két órai nehéz munka után lehetett kiszabadítani borzalmas helyzetéből. A mentési munkálatok után megállapították, hogy hat katona sérülése életveszélyes. akiket a sisaki kórházba szállítottak. A többi tizenkét könnyű sebesültet, — akik mind csonttörést szenvedtek, — a zagrebi kórházba vitték. A mozdonyvezető, a iütö és több katona a kisiklás alkalmával: nagy Ívben kirejültek a vonatból és könnyebb zuzódást szenvedtek. Megállapították, hogy a balesetet az okozta, hogy a kritikus helyen égy fordulónál gyengék voltak a talpfák és a sínek. Emiatt a sínek eltörtek és igy történt a kisiklás. A romok eltakarításán és a pályatest rendbehozásán szombaton, vasárnap és hétfőn egész nap dolgoztak. A táviröösszeköttetés is megszakadt Sisaknál, mert a mozdony a kisikláskor ki döntött egy táviró - póznát és eltépte a drótokat. A vasúti szerencsétlenség miatt az elmúlt három napon Sisak és Zagreb irányában csak több órás késéssel tudták a vonatok forgalmát lebonyolítani. —------------- ---------------------------------------------Érti jáeos meghalt Pénteken reggel meghalt Hódságon 62 éves korában Érti János, a hódsági kenderfonógyár r.-t. vezérigazgatója. Érti János elhunyta nagy veszteség Bácska közéletére. Az elhunyt hosszabb ideig képviselte a hódsági kerületet a magyar országgyűlésen s ha az országos politikában nem is volt túlságosan jelentékeny tényező, a megyei politikai életben annál tevékenyebb részt vett. Érti János mint szegény sváb fiú kezdte pályáját, de erélye, vasakarata és szorgalma az élet küzlelmeiben hatalmas segítője volt. A virágzó. milliós értékeket reprezentáló hódsáo-j kendergyár részvényeinek többsége ma az Ertl-család kezében van. A «'•"■árat Érti János alapította. 0 volt az, aki felismerte, hogy a bácskai kendertermelés minő indusztriális tőkét jelent s erélye és szorgalma az elhanyagolt mezőgazdasági lágat uj lendületre emelte. A gyár eleinte nem igen prosperált, a hódsági részvényesek épugy mint a pestiek, szuboticaiak és szegediek éveken át joggal tartották elveszettnek a részvényekbe fektetett pénzüket. A kezdet nehézségeit azonban Érti szorgalma és erélye már a háború előtti években leküzdötte, a háború pedig óriási mértékben megnövesztette az Ertl-vagyont. Mint honatya is hálára kötelezte le működésével a hódságiakat. Kerülete egyes polgárainak ügyes-bajos dolgaiban készségesen és eredménnyel járt el s az ő képviselői működéséhez fűződik a hódsági közutak javítása és kibővítése is. A viszonyok és betegség hatása alatt Érti az utóbbi években embevgyülölövé vált. Nem szívesen állt szóba senkivel, szinte szangvinikus haraggal fordult embertársai ellen. Ez sok ellenséget szerzett neki. S I minthogy olyan ember volt, aki I egész életében nem tűrt ellenímonf dúst, a feléje irányuló sok támadás még jobban elkeserítette. Ellent-I mondást annyira nem tudott elviselni, hogy mikor halálos ágyán kínzó fájdalmai csökkentésére injekciót kért s orvosa nem akart neki adni, ráförmedt: — Tudod, hogy nem tűrök más I akaratot, mint az enyém. Követelem, hogy adj injekciót. A halállal szemben azonban Érti János erős akarata is gyenge volt. f Pénteken reggel hosszas szenvedés után meghalt. Vasárnap délután temették el családja és ismerőseinek nagy részvéte mellett Hódságon. Gyermekei Érti Rausch Edéné, dr. Latkóczyné Érti Lívia, Mandi Érti János, és veje Rausch Ede hódsági nagykereskedő gyászolják. Korcsmái verekedésből két emberhalál Két embert agyon szart egy alibimén földműves A tavaefciiii földek A hadügyminisztérium elő'ít fekszik Szubotica város fSMe’acfási ügye Szubotica város földeladási ügye már régóta vár elintézésre. A város ugyanis — mint már többizben megírtuk — el akarja adni tavankuti földjeit, hogy a földek vételárából megvalósíthassa azokat az építkezési terveket, amikre már évek óta készül. A földeket azonban lefoglalták az agrárreform céljaira és igy elsősorban azok feloldását kellett kérelmezni az agrárreform-minisztériumtól. Hónapokon keresztül halasztották az ügy elintézését, habár dr. Pl&ikoszics András főispán-polgármester többizben járt Beogradban, hogy a feloldó határozatot megsürgesse. Mint most értesülünk, a tavankuti földek sorsában döntés várható. Az agrárminisztérium közölte a várossal. hogy az iratokat áttette véleményezés végett a hadügyminisztériumhoz, mert minthogy a__ földek határmentén terülnek el elsősorban a hadügyminisztérium illetékes dönteni az ügyben. Amint a hadügyminisztérium kedvezően fog dönteni az agrárminisztérium nyomban feloldja a földeket az agrárreform alól. A városi tanács reméli, hogy tavaszra már áruba is bocsájthatja tavankuti birtokát. Franciaország jugosdkűr-orosz megegyezést sürget Az SííS. királyság mint hid Franciaország és Oroszország között Beogradból jelentik: A Beogradke Novosti Párisból a következő jelentést hozza: Jól értesült körökben azt beszélik, hogy a francia kormány arra akarja rábírni az S. 11. S. királyság kormányát, hogy először ö lépjen érintkezésbe Szovietoroszorszúggal és ismerje el, hogv ezzel az elismeréssel hidat építsen Franciaország és Oroszország közé. A Quai d’orsain nemcsak hogy nincsenek Oroszország elismerése ellen hanem tényleg és kifejezetten az orosz-francia diplomáciai viszony ujrafelvételén fáradoznak. A francia diplomáciai körökben az S. H. S. királyságot tekintik a legmegfelelőbb nek arra, hogy Franciaország és Oroszország közeledését előkészítse, mert az S. H. S. királyság vélemé nyük szerint az az ország, amely számos lényeges beneficiumot tud felajánlani a szovjetkormánynak, így többek közt a jugoszláv kor mány megszüntetné azokat a reakciós centrumokat, amelyeket az országban az orosz emigránsok alkotnak. Az S. H. S. királyság — a lap szerint — ezzel kapcsolatban nem fogja a dolgozó orosz emigránsok mozgási szabadságát korlátozni, csupán a reakciós, ellenforradalmi propagandát fogja megszüntetni. A Beogrculske Novosti hire Beogradban nagy feltűnést keltett. Becskerekről jeJentik: Aiibunár községben vasárnap este gyilkosság történt. A Melisch-íó\e vendéglőben 7 óra tájban ittas állapotban betért Kamenko Zsifko nevű tizennyolcéves legény és élesen összeszólalkozott a kocsmában tartózkodó vendégekkel. A szóváltás már majdnem tettlegességre fajult, amikor belépett a kocsmába a békés természetű közismert Barbu Áron negyvenéves földtnives-gazda, aki látván a helyzetet, szép szóval igyekezett összebékiteni az egymást sértegető boros legényeket. Közben odament Kamenko Zsivkohoz is, hogy lecsöndesitse a duhaj fiatal legényt, aki agyonlövéssel fenyegette meg ellenfeleit. Kamenko, amikor Barbu közel ért hozzá, előrántotta kését és beleszurta a békeközvetitö, földművesbe, akmek szivét érte a szúrás és nyomban meghalt. A vértől még féktelenebb lett a fiatalkorú legény és véres bicskával nekirohant Guján Jánosnak, akit menekülés közben vállon szúrt. A dühö n-'rő gyilkos ezután elhagyta a kocsmát és elmenekült a községből. Pancsevora ment, ahol jelentkezett egy ügyvédnél, akitől tanácsot kért. Az ügyvéd Kamenkot átadta az ügyészségnek, amely a gyilkos legényt letartóztatta. A megsebesített Guján János sérülése életveszélyes. Barbu holttestének íel|boncolását kedden ejtik meg. Októbrista tüntetés a budapesti ügyvédi Lámái u közgyűlésén Elfogadták a liberális javaslata: Budapestről jelentik: A Budapesti Ügyvédi Kamara vasárnap délelőtt tartotta meg ezévl rendes közgyűlését dr. Papp József elnöklésével. A rendkívül érdekes, mindvégig izgalmas lefolyású viharos gyűlésen elsőnek Rupert Rezső szólalt fel aki kifogásolta, hogy a választmány jelentése helyteleníti azokat a ! parlamenti fölszólalásokat, amelyek egyes bírák Ítéleteit kritika tárgyáv “tették. Szerinte igenis nagy szükség volt ezekre a bírálatokra. A magyar történelem igazolja, hogy rossz bírák mindig voltak. Utal Martinovics és Wesselényi halálraitéiésére és Kossuth bebörtönözésére. Javaslatot tesz, hogy a je leütésnek szóbanforgó része töröltessék. Rupert indítványát nagy többséggel elfogadták. Ezután dr. Kiss Jenő a szociáldemokrata párt jogvédő irodájának vezetője szólalt föl és élesen kiogásolta a jelen- Itésnek azt a részét, amely a Károlyi forradalommal és az azt követő időkkel foglalkozik és súlyos felelősséggel vádolja meg a forradalom szereplőit az ország megnyomoritásáért. A jelentés nek ez a része nélkülöz minden alapot és a kurzussajtó frazeológiája ütközik ki belőle. Történelmi tény az, hogy nem n forradalmak ziillesztették szét az országot! Amikor Kiss Jenő beszédének ehhez a passzusához ért, a közgyűlés résztvevőinek egy csoportja viharos közbeszólások egész özönével szakította félbe a szónokot. Az egész terem kavargóit, háborgott. Óriási lármában követelték, hogy Kiss hagyja abba beszédét. A szenvedélyes vita csillapultával dr. Kiss Jenő javasolta, hogy a Kamara foglaljon állást a kivételes hatalomról szóló törvény hatályon kívül helyezése |mellett. Indítványozta még, hogy a bün! tetőtörvénykönyv azon rendelkezését, hogy a rendőrségen letartóztatottak 48 jórán belül ne legyenek ott tarthatók, szigorúan betartani kérje a Kamara, í Tiltakozott az ellen, hogy a rendőrségen a foglyokat bántalmazzák, mert erre pa- I nászok hangzottak el. Végül azt javasolta, hogy a Kamara követelje a rensét. A nagy izgalmakat és vihart előidéző indítvány fölött mondatonként szavaztak és szótöbbséggel elfogadták Kiss valamennyi javaslatüt annak az egynek elvételével, amelyben a forradalomról való megemlékezésnek, mint politikumnak a kihagyását ajánlotta. „Károly király esek esii’kefo^ó“ A bndapesti törvényszék valódiság igazolása miatt fölmentett egy kiráiysértct A budapesti büntetőtörvényszék egyik emeleti tárgyalótermében hétfőn ujira kisértett a budaörsi csata emléke. 1921 október 25-én. közvetlenül a budaörsi csata előtt a keresztényszocialista pártban megjelent Néveri László munkásbíztositó tisztviselő, aki a következő kijelentést tette: — Hagyjátok IV. Károlyt. Ö már jő helyen van. a Markó-uccában. Közönséges rothadt, cseh csirkefogó. A kir. ügyészség Néveri László ellen királysértés címén emelt vádat. A bíróság egyórás tanácskozás után meghozta ítéletét. A vádlottat a törvényszék a vád alól felmentette. Az Ítélet indokolásában a törvényszék kifejti, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapítást nyert, hogy Néveri László Károly királyról azt a kijelentést tette, hogy cseh csirkefogó, amivel a királysértés vétségének kritériumát kimentette. A. királyi törvényszék mégis felmenti Néveri Lászlót a vád alól, mert abban az időben Károly k^^fy tényleg fegyveres csapatokkal jött az országba és Károly király körül tényleg idegen csapatok is voltak, osztrákok és csehek. Midőn a kormány arra határozta magát hogy a király ellen fegyverrel kell föllépnie, bizonyára a haza javát tartotta szem előtt és ezért helyezkedett arra az álláspontra, hogy a koronás király ellen fegyveresen lépjen fel. Az ügyész az ítélet ellen fefebbezést jelentett be. A vádlott védője megnyugodott az ítéletben s ezt a következőképpen jelentette be: — Az ítéletben természetesen megnyugszom és gratulálok a bíróságnak a fényes indokoláshoz. Letartóztatták a bndapesti névtelen levelek íróját Egy fegyverrejtegető ébredő a titokzatos levelek szerzője Budapestről jelentik: Mielőtt a budapesti rendőrség kinyomozta a sorozatos bombamerényietek tetteseit, állandóan kaptak a főkapitányság egyes főtisztviselői és más hatóságok is névtelen és fenyegető leveleket. A durva hangú levelek aláírása mindig igy hangzott : „üdvözlettel a 101-es bizottság'1. A levelekben megakarták félemliteni a nyomozó tisztviselőket vagy tévútra akarták terelni a nyomozást. A névtelen levélírók utáni erélyes nyomozás mindezideig sikertelen volt, mig most eredményre vezetett. Amikor Márffy József még a rendőrség fogdájában volt, a rendőrség postája között találtak egy nyitott levelezőlapot, amelyan a következő hangzatos címzés volt: „Márffy József urnák, a nemzet vértanújának“. A levelezőlap túlsó oldalán a „Magyar Hiszekegy“ kezdő sorai után arra biztatják a névtelen levél irók Márffyt, hogy bízzon a jövőben, mert mellette állnak és nem hagyják el, Héjjas Ivánról azt írja a levél, hogy Márffy nyugodt lehet, Héjjas a riadt, mellett van és szétverik majd a tőzs< dét a Gellérthegyről gyujtógránátokkal Végül azt írja a névtelen levélíró, hosn mrn.iz. i.____-_____.• • , • ... Horthy Miklós kormányzó is támogatjt s deletekkel való kormányzás beszünteté- ügyüket.
