Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-24 / 54. szám
4. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 24. tál megmenthetnék őket az éhhaláltól. Például megtehetné a közoktatásügyi miniszter, hogy az elbukott tanítókat újabb két. vagy három heti tanfolyamra engedné és aztán újból vizsgáztassák meg őket. Biztosan merjük állítani: lelkiismeretes eljárás mellett egy sem fog elbukni azok közül, akik a magyar uralom alatt nem voltak elég magyarok, most pedig séhogysem elég — jugoszlávok. o* 0 liarami Ernő nyilatkozata landoai átjárói A kiküldöttek a magyar kölcsön áráekébsn járlak el (Szikratávirat.) Becsből jelentik: Garami Ernő, aki most tért vissza Bécsbe londoni útjáról, a bécsi sajtó számára nyilatkozatot adott le a Londonban folytatott tárgyalásaira vonatkozólag. Többek közt ezt mondja: — Azt hiresztelték nálunk, hogy mi Londonban a magyar kölcsön ellen agitáltunk. Ennek éppen az ellenkezője igaz, mert mi állandóan azt hangoztattuk illetékes helyeken, hogy Magyarország talpraállitására elkerülhetetlenül szükséges a kölcsön, sőt annak szóban forgó összegét keveseltük. Hangsúlyoztuk azonban. hogy a jelenlegi magyar kormány presztízskérdést csinál a kölcsönből és annak megszerzésével a maga pozícióját akarja megerősíteni, nem a nép széles rétegei megsegíteni. Garami végül kijelenti, hogy felvilágosításai a munkáspártnál és a liberálispártnál barátságos fogadtatásra találtak. VázsoEji Vilmos éles harcot hirdet a Beihien-kormány ellen Bethlen belépett a Tisza Estván-társaskorbe látj esszan sas L£ÜSi'52831 Világíiisfü ©rósz színtársulat Szuboticán Négy drámai előadást rendeznek | a szuboticai színházban u A sivár szuboticai kulturéletbe rit-j ka művészi eseményt fog hozni a] legközelebbi napokban egy orosz j színtársulat vendégjátéka. A mosz-\ kvai Hudozsestveni Theater világ-] 'hirít együttese rövid jugoszláviai) turnén van és ennek során Szuboti-.; cán is négy előadást fog rendezni. ; A kiváló orosz művészek az uj, mo- ij dein játékstílust képviselik és sze- j replésük szenzációt keltett Parisban és Berlinben, ahol hosszabb ideig játszottak, legutóbb pedig Becsben rendeztek két érdekes előadást tisztán színészek részére és a nézőtéren Becs legjelesebb művészei foglaltak helyet. A kiváló orosz drámai együttes most néhány estén át Beogradban,' majd Zagrebban és Noviszadon vendégszerepel és ezután március 7-től ll-ig a szuboticai színházban rendez négy drámai előadást a város támogatásával. A társulat csak ugv volt hajlandó a szuboticai vendégszereplésre jönni, hogy a város garantálta az esti minimális 12.000 dinár bevételt. Mind a négy estén a világhírű orosz együttes műsorának legkiválóbb darabjaival szerepel. Az előadandó daraboknak részletes tartalmát úgy szerb, mint magyar nyelven kinyomatják. hogy a közönség jobban megértse az előadást, bár a művészek kifejezöereje maga is olyan tökéletes, hogy a német és francia közönség élvezni tudta minden magyarázat nélkül is orosznyelvü előadásukat. A moszkvai Hudozsestveni Theater művészeinek Szuboticán ritka művészi élményt jelentő előadásaira a színházi helyárakat a következőképpen állapították meg: I. sor 60 dinár. II—III. sor 50. IV—Vili. sor 40. IX—XI. sor 30 dinár. Erkély I. sor 40. 11. sor 30, III. sor 25 dinár. Ezenfelül legfeljebb száz állóhelyet adnak ki. Budapestről jelentik: A közös ellenzéki front terve msgbakottnak tekinthető. mert a liberális ellenzékig pártok nerrL mutatnak semmi haj-Ian-| dóságot arra, hogy együtt működje-jj nek a fajvédőkkel. A szociáldemo- ■ kraták, akik a kormány megbuktatása céljából hajlandók lettek volna ideiglenesen akció-közösséget te- J remteni a fajvédőkkel is, a liberális j ellenzék állásfoglalásának hatása’ alatt lemondottak erről a szándékukról. A liberális ellenzék részéről Vázsonyi Vilmos érdekes nyilatkozatot: tett közzé, amelyben egyformán tiltakozik a fajvédőkkel való közös operáció és a kormány támogatására irányuló titkos ellenzéki törekvések j ellen. A nyilatkozat igy hangzik: — A fajvédőkhöz semmi közöm, velük nem tárgyalok, a velük való tanácskozást nem helyeslem, arra nincs is szükség, az a tanácskozás különben számukra époly kevéssé volna kellemes, mint számomra. Egyáltalában nem zavar az, ha a fajvédők is támadják a kormányt, amelyet különben lényegileg csak nüanszok választanak el a fajvédőktől, mert gyökeresen, szívósan, intézményesen, csöndesen és szalóni or mában csinálja, amit a fajvédők hirdetek. A kérdés egyébként egyáltalában nem az, hogy tanácskozunk-e a fajvédőkkel vagy nem. A kormány nem érdemel támogatást. nem érdemel közgazdasági okokból sem s végzetes lépésnek tartanám, ha a liberális ellenzék a kormány támogatásával felelősséget vállalna a kurzus kapkodó, gondolattalan közgazdasági politikájáért. A legerősebb kritikával keit fellépni a köi*TINTA ® Hű) © Szobor »A Pázmány-szobor kezé' bői minap éjjel egy ismeretlen gonosztevő kilopta a pásztnrbotat.« A főpap, ki kezében aranyozott pásztorbotját szorongatta és szigorúan nézett erre a bűnös városra, egy éjszaka egyedül állott örökkévaló őrhelyén. Vihar rohant az uccákon, szél rázta az ablakokat, sivalkodva a kéményeken s a járókelők mind a lakásaikba siettek. Még a posztoló rendőr is egy kapu aljába húzódott. Ekkor tűnt fel az ember. Beugrott a kert havas gyepágyára, majd kúszni kezdeti, fölfelé, a szoborra. — Ki vagy? •— kérdezte a szobor. De az ismeretlen nem felelt. Egyenesen a szoboralapzatra pattant. —. Ez a hely az enyém — dörögte a szóbor — mindörökké. Nem tapodhatják halandók. Csak halhatatlanok. — Meg én. — Mit akarsz? — Ezt — szólt a sötét alak és máris a pásztorbotra tette szentségtelen kezét. A szobor nem adta oda. Márványizmait megfeszítette, márványszeme haragos lobot vetett. Test test ellen küzdött. Az egyik, aki él, a másik, aki örökké él. — Lopó — kiáltott a szobor — lator. — Csak a rezet — lihegett a rabló — csak az aranyat. Most a szobor, mintha elernyedt volna. A vétek fertelme megbénította öt s eszébe jutván az, kit arcul mány ellen, elbizakodottságát (amit csak növel az a terjedő tévhit, hogy utána csak az özönviz jöhet) meg kell törni, növelni kell benne a felelősségérzetet. A drágaság irtózatos növekvése megsemmisüléssel fenyegeti azt a nemhivatalnok középosztályt is, amely nem kért soha senkitől semmit és most sem akar koldusként ülni a Tőzsde-klub küszöbén. Pedig ez a scrs fenyegeti ezt a középosztályt, a melynek leromlását magam is éi zeni s mondhatom, bennem is tomboló düh és gyűlölet lázong. Nem hiszek a kormány liberális hajlandóságaiban. Ha komolyan szakítani akar eddigi irányával, tegye azt nyíltan és ne fűzze azt uj és uj határidőhöz azzal, hogy ha ez vagy az az esemény bekövetkezik, akkor majd demaszkirozza magát és nyíltan liberális lesz.,.. Bethlen és a munkapárt Nagy feltűnést keltett politikai körökben. hogy Bethlen István gróf miniszterelnök pénteken belépett a Tisza István-társaskörbe Rakovszky Iván belügyminiszterrel együtt. A régi munkapárt töredéke tudvalevőleg előbb nemzeti társaskörré, majd Tisza István-társaskörró alakult át és megtartotta a régi munkapárti klub helyiségeinek egyrészét. A Tisza István-társaskör aktiv politikával nem foglalkozott, de a politika aktualitásait a maga klubéletének a •határain belül mindenkor élénken megvitatta. A kör társas centruma volt a régi munkapárti politikusoknak s azoknak is, akik bár maguk politikával nem foglalkoztak, de azt az irányt támogatták, melyet a munkapárt képviselt. látják, hogy a halhatatlansággal nem érnek véget a csip-csup gondok, tulajdonkép csak akkor kezdődnek el igazán, ügy látszik mái) halhatatlannak sem érdemes. lenni. Egy ifjú iró igy nyilatkozik: — Gondolatnak is rettenetes sok ezer évig állni majd a szobrom alapzatán és bal kezemet zsebemre nyomva vigyázni, hogy ki ne lopják belőle a villainos-szabadjegyemet. Kosztolányi Dezső Megkezdi működéséi Szwboíica város vegyészeti laboratóriuma A kormány szereli fel az intézetet A szuboticai városi tiszti főorvosi hivatal vegyészeti laboratóriuma már évek óta nem folytathatta működését, részint azért, mert a kémiai laboratórium vezetésére nem találtak alkalmas szakembert, részint pedig, mert a laboratórium felszerelése hiányos volt. A város közegészségügye érdekében azonban nélkülözhetetlen a kémiai laboratórium működése és ezért dr. Pavkovics Miiutin városi tiszti főorvos még hónapokkal ezelőtt eljárt annak az érdekében, hogy a közegészségügyi minisztérium tegye lehetővé a laboratórium működését. A városi tanács a tiszti főorvos javaslatára, a kémiai laboratórium vezetésével, néhány héttel ezelőtt dr. Cehetmayer Henrik orvos-vegyészmérnököt bízta meg, aki már át is vette hivatalát. A hiányzó felszerelés miatt azonban sem működhetett rendesen a laboratórium, mire a városi tiszti főorvosi hivatal ismét a közegészségügyi minisztériumhoz fordult, hogy a szükséges kémiai eszközöket a német jóvátételi számlára utalja ki a laboratórium részére. A közegészségügyi minisztérium most teljesítette a főorvosi hivatal kérését és a napokoari táviratilag értesítette dr. Pavkovics Miiutin főorvost, hogy a szükséges felszerelést a noviszadi közegészségügyi osztálynál átvehetik. A távirat értelmében dr. Cehetmayer pénteken Noviszadra utazott, ahol átveszi a laboratóriumi felszerelést. A.z ócska hegedű karrierje Cigannzenész-legenda a való életből A noviszadi Sicbcda-kávéházba, ahol ma és minden este Virág Tóni cigányzenekara hangversenyez, beállított a műit év szeptemberében egyik becskereki cigányprímás pincér-fia és Zsiga Józsi kontrást kereste. Egy ócska, kopott hegedűt tartott a hóna alatt és ezerhétszáz dinárért eladásra kínálta a konírásnak, aki különben régi jó barátja volt az apjának. Zsiga Józsi nem vette meg a hegedűt, de a régi ismeretség kedvéért száz dinár kölcsönt mégis adott rá a fiúnak, aki megígérte, hogy harmadnapra kiváltja a hangszert. A kontrás őszinte — &. kellemes — meglepetéssel vette tudomásul, hogy harmadnap visszakapta a „énzét, a cigány-pincér pedig elutaz* tt a hegedűvel Zagrebba, ahol sikerült túladni a rozzant szerszámon; Ritter Gyula cigányprímás vette meg ötezer koronáért. Most aztán a noviszadi cigányzenekar másik kontrása, Lakatos Feri kétezerötszáz dinárral bélelt levelet kapott Ritter Gyulától, aki nagybátyja. A levélben a zagrebi prímás magköszöni neki, hogy megtanította fiát — mig ő hadifogságban volt — hegedülni és ezt honorálja a kétezerötszáz dinárral abból az alkalomból, hogy nagyobb pénzöszszegre tett szert; eladta az ócska hegedűt, amit a becskereki prímás fiától vett. A levél szeriht az öcska hegedűt megpöktek, meggyaláztak, kékre vertek, mint igaz keresztény ö is hagyta, hadd diadalmaskodjék pillanatra a biin, hadd vigyék cl tőle a rezet és aranyat, mely úgyis csak a földi hivságot szolgálja. Egyet reccsent a pásztorbot s a rabló már is rohant. A szobor kezében azonban ott maradt a vége. Azt fölemelte és mint valaha fulánkos szóval prédikált a tomboló viharban. — Gyehenna — kiáltotta — kárhozat városa, emberek söpreje, ti, kiket gonoszság férgesit, ti, kik tobzóttok, vastagitjátok magatokat, kamiaraszéken ültök, megibüszhötvén a sárban, a rezet és aranyat elvehetitek tőlem, de az edzett acél az enyém s ezzel verlek benneteket mindaddig, mig zabolára nem fogjátok eudarságtokat és nem látom a jóság böcsülletit. Azóta azonban szobraink idegesek. Észrevettem, hogy másnap a költő már öt centiméterrel magasabbra tartotta papirtekercsét. — Nekem — mondotta' — ez az egyetlen kincsem, nem engedem kitépni a kezemből. Az államférfi, ki tegnap még gondatlanul terpeszkedett el széles székén, összegombolta érc-kabátját. — Manapság — szólt — vigyázni kell a bölcsnek, az örökkévalóság sem biztos. A lovasszobor izgatottan nyerbébe zökkent, brónzsarkantyuját bevágta lovába. — Szeretnék innen — panaszkodott — kissé védettebb térre nyargalni. Aztán a halandók is gondolkozóiba estek. Szegények, ki a kávéházakban folyton aggódón ügyelnek kesztyűjükre, kalapjukra, riadtan
