Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-20 / 50. szám
2. oldal • ßÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924. február 20. gal vádolnak. Hitvallást tesz a közös állam mellett. „Állami krízisben élünk,, — Állami krízisben élünk — mondja Drinkovics. — Mi lenne akkor, ha valami szerencsétlen ség következtében háborúba keverednénk ? Montenegró, Délszerbia, Bosznia, Horvátország és Szlovénia vájjon hogyan viselkednének ? (Egy hang: Ebben senkinek sem szabad kételkednie.) Az ország belső helyzete kifelé gyengeséget mutat. Az olasz étvágy Olaszország régi ellensége a szlávoknak, amit a háború alatt is bebizonyított. Olaszország a Balkánon és az Adrián olyan po litikát folytatott, ami nem- lehet egy szövetséges politikája. Az olaszok étvágyát nem lehet kielégiteni, nem elégítette ki a rapallói szerződés sem. Nem hisz abban, hogy a megegyezés barátságra és gazdasági közeledésre vezethetne. Rámutat arra, hogy a békeszerződések sem örökéletüek és bekövetkezhetik Európának egy újabb megrázkódtatása, különösen Oroszországnak Besszarábiához való jogos igénye és a Dardanellák kérdése miatt. A Radics-kérdés Majd rátér Drinkovics a Radicskérdésre. Kijelenti, hogy Radies a háború alatt Burián osztrák-magyar külügyminiszterrel szemben egy jegyzékben élesen sikraszátlott a szerbek, horvátok és szlovének egységéért, bátrabban, mint bárki más. Neki Radics régi ellenfele, de az igazság megköveteli, hogy elmondja róla az igazat. Radics képviseli a horvát nép ellenállását még azokon a vidékeken is, ahol ezelőtt még hírét sem hallották. Nem hiszi, hogy Radics bármikor is elkövetett volna valamit az állam érdekei ellen. Tanúsítja, hogy Radics volt az, aki a horvát népet visszatartotta a forradalomtól, pedig a macedón forradalmi komité is felajánlotta neki segítségét. Végül kijelenti, hogy az ország hatalmát nem ilyen szerencsétlen szerződések fogják növelni, hanem az államalkotó népek megegyezése, ami a parlamenten ki vül is megtörténhetik. Drinkovics beszéde után az elnök fél 2 órakor az ülést bezárta és folytatását délutánra tűzi ki. A délutáni illés Tászícs (radikális) a délutáni ülés első szónoka. Szerinte a nép kedvezően fogadta a megegyezést. Az államnak szüksége van a békére. Jovanovics Vásza többségi előadó foglalkozott ezután az olaszokkal kötött megegyezés történelmi előzményeivel. Az 1915-iki londoni szerződés az olaszoknak biztosította Görzöt, Isztriát és Dalmáciának kétharmad részét egészen Splitig, Ezért lépett be Olaszország a háborúba. A fegyverszünet után Olaszország azonnal megszállotta a neki ígért területeket, sőt Fiúmét és Susákot is, amely két városról szó sem volt a londoni szerződésben. A londoni szerződést azért nem hajtották végre, mert sem Amerika, sem Szerbia nem Írták alá. Wilson egy uj vonalat javasolt, az úgynevezett Wilson-vonalat, amelynek elfogadása után még mindig 300.000 alatt’. Wilson visszatért Amerikába' és ezután a helyzet egyre ■ rosszaübodott, mig végül sor került Fiume elvesztésére. .4 rapallói szerződés A trianoni békeszerződés csak; annyiban intézkedik, hogy abban; Magyarország lemond Fiúméhoz való minden jogáról. Az ezután megindult közvetlen tárgyalások folyamán létrejött az úgynevezett »rapallói szerződés«. Hosszasan ismertette Jovanovics a szerződés rendelkezéseit és a kiegészítő santa-margharittei egyezményt, majd igyekezett kimutatni, hogy az arbitrázsnak sem lett volna gyakorlati értéke. Hangsúlyozta az egyezmény kedvező rendelkezéseit melyeknek szerinte az ország mai' helyzete szempontjából nagy előnyei vannak. A S. H .S. királyság — mondotta — külpolitikailag nem volt a legjobb helyzetben. Magyarországon az ébredő magyarok a nép so- j vinizmusát ébresztgefik szüntelen\ királyságunk ellen, keleti szomszé- i dunk — Bulgária — pedig, mióta Sztambulijszkyt meggyilkolták, nincs velünk ió viszonyban. Alexandrov Todor ott áll bandájával a határokon, Csehov bolgár külügyminiszter újra feleleveniti ia bolgár kisebbségi kérdést, amely egyáltalán] nem is létezik. Az ország minden el- j lensége Olaszország felé tekintett és ezért kellett Olaszországgal aj konfliktust megszüntetni és vele barátságos megegyezést létesíteni. Beszéde végén felhívta a képviselőket, hogy szavazzák meg a konvenció ratifikációját. Nincsics külügyminiszter válasza az ellenzéknek Jovanovics Vásza után Nincsics külügyminiszter szólalt fel. Kijelentette, hogy nincs szándékában minden ellenzéki kifogásra reflektálni, csupán néhány állításra tér ki. Az \ ellenzék vezérszónoka — a kisebb- j ségi előadó szerint a kormány rósz-1 szül választotta meg a megegyezés j időpontját. Neki is az a véleménye,! hogy elmulasztottak bizonyos alkal- j makat, azonban ez akkor történt, j amikor még nem Pasics volt a kor- j many élén. Az ellenzék azt állítja, j hogy az ország helyzete gyenge. Ez \ nem igaz. Az S. H. S. királyságnak megbízható szövetségesei vannak. Anglia továbbra is oly barátságos magatartást tanúsít az országgal szemben, mint eddig, Franciaország pedig éppen a tavasszal szavazott meg 300 millió frankos hitelt. A kisebbségi előadó szeriint elmulasztotta a kormány azt az alkalmat is, amikor Giardino tábornok bevonult Fiúméba. Nem tudja, miért lett volna ez a pillanat kedvező a megegyezésre. Nem lehetett volna tiltakozni a népszövetségnél és ugyanekkor azt mondani Olaszországnak, hogy ne vegye komolyan a tiltakozást s egyezzen meg velünk. Visszautasítja azt az állítást, hogy ő kijelentette: csak két megoldás lehetséges, megegyezés vagy háború, ö azt mondotta, hogy megegyezni vagy a kérdést továbbra is rendezetlenül hagyni. Azt sem mondta, hogy a S. H. S. királyság fél a háborútól, de még ha mondta vohia is, nem jelentené az ország gyengeségét, mert Európa valamennyi országa elsősorban békét akar és tartózkodik a háború tol. •Hohnyec kérdésére, hogy Franciaország hogyan fogadta a megegyezést és hogy miért hívták viiszsza közvetlenül az egyezmény megkötése után a beogradi francia követet, azt válaszolta Nincsics külügyminiszter, hogy Franciaországot, mint a többi szövetséges államot, előre tájékoztatták erről a lépésről, amelyet Franciaország helyeslőén vett tudomásul. A beogradi francia követ visszahívását ettől teljesen függetlenül már korábban elhatározták. A külügyminiszter ezután Drinkovics beszédére válaszolt, amely 'szerint Jugoszlávia belpolitikai viszonyai miatt gyönge. — Erre csak azt felelhetem, — mondotta Nincsics — hogy nem vagyunk gyöngék. Ezzel nem akarom lebecsülni azt a propagandát, amelyet ’ ellenünk külföldön folytatnak, elsősorban Radics István. A muzulmánok és a klerikálisok közös deklarációja Nincsics beszédére Grisogono válaszolt, majd Rapetanovics muzul! mán képviselő felolvasta a muzul- I mán és klerikális pártok közös nyilatkozatát, amely igy hangzik: »Az S. H. S. királyság és Olaszország közötti egyezmény a horvátok és szlovének életérdekét \ sérti és Jugoszlávia gazdasági ér- \ dekeinek szempontjából nagy í veszteséget jelent azáltal, hogy j újból íéláldozza az olasz imperia- ’ lizmusnak az ország legfontosabb \ pontját. Az élő horvát organiz-1 musnah ez a leamputálása kárára j van az egész népnek, különösen' a horvátoknak és szlovéneknek. A, Az a sok nézeteltérés és összeüt-' közés, amely az utolsó hónapokban a vajdasági ' radikálisok és a kormány között napirenden volt, ismét szaporodott eggyel. A vajdasági radikálisok tudvalevőleg kezdettől fogva élénk ellenzéssel fogadták a robottörvényt. A vajdasági radikális képviselők — mint egy ízben már említettük — tiltakoztak is a robotváltságnak a Vajdaság területén való behajtása ellen. Akkor azt az ígéretet kapták, hogy a kormány méltányolni fogja a vajdasági radikálisok kívánságát. Azóta azonban nem történt semmi intézkedés a kormány részéről. A vajdasági hatóságok időközben mindenütt megkezdték a törvény rendelkezése alapján a robotváltság behajtását. Ez a körülmény elkeseredést szül a vajdasági radikálispártban. amely nem először látja, hogy speciális vajdasági érdekek védelmére tett javaslatait a kormánynál nem tudja keresztünvinni. A vajdasági radikálisoknak a robotváltság ügyében elfoglalt álláspontjáról a szuboticai pártszervezet egyik vezetője a következőképpen informálta a »Bácsmegyei Napló« munkatársát: — Maga Uzunovies építésügyi miniszter is kijelentette a parlamentben egy interpellációra adott válaszában, hogy a robotváltságot szükséges rossznak tartja. A vajdasági radikálisok felfogása szerint az esetben, ha ennek a szükséges rossznak csakugyan meg van a létjogosultsága — amit ugyan kétségbevonunk — akkor is legfeljebb csak egyes tartományokról lehet szó. Mert amíg Délszerbiában és Montenegróban tényleg elképzelhető az a helyzet, hogy az utak javításához szükséges adókat nem lehet behajtani és igy kénytelen a kormány a lakosságot az útépítéseknél robotmunkára kényszeríteni, addig Szlovéniában. vagy a Vajdaságban lényegesen más a helyzet és nem kerülhet sor ezekre a rendszabályok- i ra. A Vajdaságban eddig is megfimostani radikális kormány a nemzeti vagyonban nagy kárt okozott, amd nem lehet, igazolni. A ,muzulmán és klerikális pártok tiltakozásuk jeléül nem vesznek részt ü szavazásban. A két párt tagjai nyomban ki is vonultak az ülésteremből. A szavazás Az elnök ezután elrendeli a szavazást, amelynek eredménye az, hogy a parlament általánosságban 123 szavazattal 24 ellenében, a részletes szavazásnál 123 szavazattal 21 ellenében ratifikálta a szerződést. A Német Párt nem vett részt a szavazásban, a dzsemjei a kormány javaslata mellett szavazott. A demokraták egy része párthatározat alapján távol maradt a szavazástól, nénány.an azonban, akik nem tudták meg a határozatot, ott maradtak ä szavazásnál. Csütörtökön tárgyalja a parlament Markovics Lázár ügyét Beogradból jelentik: A parlament déiuolh ülése alatt a kormány rövid minisztertanácsot tartott a szkupsiina épületében, amelyen a rokkantkérdéssel foglalkoztak és elhatás ózták az erre vonatkozó törvényjavaslatnak a parlamenthez való benyújtását. Elhatározták továobá, hogy a Markovics Lázár volt igazságügyminiszter ellen felmerült vádinditványt a parlament csütörtöki ülésének napirendjére tűzik ki zette minden adózó az útadót és nincsen megindokolva, hogy a kormány most ezt a sokkal súlyosabb terhet jelentő robotváltsággal helyettesítse. Ezt az álláspontunkat képviselőink már kifejtették az illetékes miniszterek előtt és reméljük, hogy a vajdasági érdekeket védelmező akciónk sikerrel is fog járni, mert a kormánynak be kell látni, hogy a pártiegyelem keretein belül is feltétlen figyelembe kell venni a vajdasági érdekeket védelmező képviselők véleményét. A nyilatkozat utolsó része arra* az elkeseredésre céloz, amely a vajdasági radikálispártnak különösen gazda-tagjai részéről nyilvánul meg, amikor azt látják, hogy amíg a zsem jelkép viselők szavazataik árubabocsátásával sokkal több eredményt tudnak elérni, addig a kormánypártban helyet foglaló és a kormányt minden körülmények között támogató vajdasági radikális képviselők minden akciója meghiúsul. A robotváltság leginkább a vajdasági radikálispárthoz tartozó szegényebb sorsú földművelőket sújtja. Ezek sürgetik legtürelmetlenebbül a robotváltság behajtásának a felfüggesztését. A párt tisztában van azzal, hogy a vajdasági érdekek védelmében indított mozgalom állandó kudarca súlyos következményekkel járhat és eltávolíthatja a radikálispárttól a vajdasági tömegeket. A párt még bizakodik a vajdasági radikális képviselők akciójának sikerében és azon a véleményen van, hogy a robotváltság behajtása után is könnyűszerrel orvosolható lesz még a sérelem, úgy, hogy a lefizetett robotváltságot a legközelebb esedékes adófizetésnél adóelőlegül számítják be. Ezzel szemben azonban értesülésünk szerint a kormány azon az állásponton van, hogy nem részesítheti különböző elbánásban az egyes tartományokat és igy kevés kilátás van arra hogy a robot• vátíságtól a Vajdaságot mentesítés nék. Á vajdasági radikálisok a robotválság ellen Kincs kilátás a prt akciójának sikerére
