Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-20 / 50. szám

2. oldal • ßÄCSMEGYEI NAPLÓ 1924. február 20. gal vádolnak. Hitvallást tesz a közös állam mellett. „Állami krízisben élünk,, — Állami krízisben élünk — mondja Drinkovics. — Mi lenne akkor, ha valami szerencsétlen ség következtében háborúba ke­verednénk ? Montenegró, Délszer­­bia, Bosznia, Horvátország és Szlovénia vájjon hogyan visel­kednének ? (Egy hang: Ebben senkinek sem szabad kételkednie.) Az ország belső helyzete kifelé gyengeséget mutat. Az olasz étvágy Olaszország régi ellensége a szlávoknak, amit a háború alatt is bebizonyított. Olaszország a Balkánon és az Adrián olyan po litikát folytatott, ami nem- lehet egy szövetséges politikája. Az olaszok étvágyát nem lehet kielé­­giteni, nem elégítette ki a ra­­pallói szerződés sem. Nem hisz abban, hogy a megegyezés ba­rátságra és gazdasági közele­désre vezethetne. Rámutat arra, hogy a békeszerződések sem örökéletüek és bekövetkezhetik Európának egy újabb megráz­kódtatása, különösen Oroszor­szágnak Besszarábiához való jo­gos igénye és a Dardanellák kér­dése miatt. A Radics-kérdés Majd rátér Drinkovics a Radics­­kérdésre. Kijelenti, hogy Radies a háború alatt Burián osztrák-magyar külügyminiszterrel szemben egy jegy­zékben élesen sikraszátlott a szer­­bek, horvátok és szlovének egysé­géért, bátrabban, mint bárki más. Neki Radics régi ellenfele, de az igazság megköveteli, hogy el­mondja róla az igazat. Radics képviseli a horvát nép ellenállá­sát még azokon a vidékeken is, ahol ezelőtt még hírét sem hal­lották. Nem hiszi, hogy Radics bármikor is elkövetett volna va­lamit az állam érdekei ellen. Ta­núsítja, hogy Radics volt az, aki a horvát népet visszatartotta a forradalomtól, pedig a macedón forradalmi komité is felajánlotta neki segítségét. Végül kijelenti, hogy az ország hatalmát nem ilyen szerencsétlen szerződések fogják növelni, ha­nem az államalkotó népek meg­egyezése, ami a parlamenten ki vül is megtörténhetik. Drinkovics beszéde után az el­nök fél 2 órakor az ülést bezárta és folytatását délutánra tűzi ki. A délutáni illés Tászícs (radikális) a délutáni ülés első szónoka. Szerinte a nép ked­vezően fogadta a megegyezést. Az államnak szüksége van a békére. Jovanovics Vásza többségi előadó foglalkozott ezután az olaszokkal kötött megegyezés történelmi előz­ményeivel. Az 1915-iki londoni szerződés az olaszoknak biztosítot­ta Görzöt, Isztriát és Dalmáciának kétharmad részét egészen Splitig, Ezért lépett be Olaszország a hábo­rúba. A fegyverszünet után Olasz­ország azonnal megszállotta a neki ígért területeket, sőt Fiúmét és Su­­sákot is, amely két városról szó sem volt a londoni szerződésben. A londoni szerződést azért nem haj­tották végre, mert sem Amerika, sem Szerbia nem Írták alá. Wilson egy uj vonalat javasolt, az úgyne­vezett Wilson-vonalat, amelynek el­fogadása után még mindig 300.000 alatt’. Wilson visszatért Amerikába' és ezután a helyzet egyre ■ rosszaü­­bodott, mig végül sor került Fiume elvesztésére. .4 rapallói szerződés A trianoni békeszerződés csak; annyiban intézkedik, hogy abban; Magyarország lemond Fiúméhoz való minden jogáról. Az ezután megindult közvetlen tárgyalások fo­lyamán létrejött az úgynevezett »rapallói szerződés«. Hosszasan ismertette Jovanovics a szerződés rendelkezéseit és a ki­egészítő santa-margharittei egyez­ményt, majd igyekezett kimutatni, hogy az arbitrázsnak sem lett volna gyakorlati értéke. Hangsúlyozta az egyezmény kedvező rendelkezéseit melyeknek szerinte az ország mai' helyzete szempontjából nagy elő­nyei vannak. A S. H .S. királyság — mondotta — külpolitikailag nem volt a legjobb helyzetben. Magyarorszá­gon az ébredő magyarok a nép so- j vinizmusát ébresztgefik szüntelen\ királyságunk ellen, keleti szomszé- i dunk — Bulgária — pedig, mió­ta Sztambulijszkyt meggyilkolták, nincs velünk ió viszonyban. Alexan­drov Todor ott áll bandájával a ha­tárokon, Csehov bolgár külügymi­niszter újra feleleveniti ia bolgár ki­sebbségi kérdést, amely egyáltalán] nem is létezik. Az ország minden el- j lensége Olaszország felé tekintett és ezért kellett Olaszországgal aj konfliktust megszüntetni és vele ba­rátságos megegyezést létesíteni. Beszéde végén felhívta a képviselő­ket, hogy szavazzák meg a konven­ció ratifikációját. Nincsics külügyminiszter válasza az ellenzéknek Jovanovics Vásza után Nincsics külügyminiszter szólalt fel. Kijelen­tette, hogy nincs szándékában min­den ellenzéki kifogásra reflektálni, csupán néhány állításra tér ki. Az \ ellenzék vezérszónoka — a kisebb- j ségi előadó szerint a kormány rósz-1 szül választotta meg a megegyezés j időpontját. Neki is az a véleménye,! hogy elmulasztottak bizonyos alkal- j makat, azonban ez akkor történt, j amikor még nem Pasics volt a kor- j many élén. Az ellenzék azt állítja, j hogy az ország helyzete gyenge. Ez \ nem igaz. Az S. H. S. királyságnak megbízható szövetségesei vannak. Anglia továbbra is oly barátságos magatartást tanúsít az országgal szemben, mint eddig, Franciaország pedig éppen a tavasszal szavazott meg 300 millió frankos hitelt. A ki­sebbségi előadó szeriint elmulasztot­ta a kormány azt az alkalmat is, amikor Giardino tábornok bevonult Fiúméba. Nem tudja, miért lett vol­na ez a pillanat kedvező a megegye­zésre. Nem lehetett volna tiltakozni a népszövetségnél és ugyanekkor azt mondani Olaszországnak, hogy ne vegye komolyan a tiltakozást s egyezzen meg velünk. Visszautasítja azt az állítást, hogy ő kijelentette: csak két megoldás lehetséges, meg­egyezés vagy háború, ö azt mon­dotta, hogy megegyezni vagy a kér­dést továbbra is rendezetlenül hagy­ni. Azt sem mondta, hogy a S. H. S. királyság fél a háborútól, de még ha mondta vohia is, nem jelentené az ország gyengeségét, mert Európa valamennyi országa elsősorban bé­két akar és tartózkodik a háború tol. •Hohnyec kérdésére, hogy Fran­ciaország hogyan fogadta a meg­egyezést és hogy miért hívták viisz­­sza közvetlenül az egyezmény meg­kötése után a beogradi francia kö­vetet, azt válaszolta Nincsics kül­ügyminiszter, hogy Franciaorszá­got, mint a többi szövetséges álla­mot, előre tájékoztatták erről a lé­pésről, amelyet Franciaország he­lyeslőén vett tudomásul. A beogradi francia követ visszahívását ettől tel­jesen függetlenül már korábban el­határozták. A külügyminiszter ezután Drinko­vics beszédére válaszolt, amely 'sze­rint Jugoszlávia belpolitikai viszo­nyai miatt gyönge. — Erre csak azt felelhetem, — mondotta Nincsics — hogy nem va­gyunk gyöngék. Ezzel nem akarom lebecsülni azt a propagandát, ame­lyet ’ ellenünk külföldön folytatnak, elsősorban Radics István. A muzulmánok és a klerikálisok közös deklarációja Nincsics beszédére Grisogono vá­laszolt, majd Rapetanovics muzul­­! mán képviselő felolvasta a muzul- I mán és klerikális pártok közös nyi­latkozatát, amely igy hangzik: »Az S. H. S. királyság és Olasz­ország közötti egyezmény a hor­vátok és szlovének életérdekét \ sérti és Jugoszlávia gazdasági ér- \ dekeinek szempontjából nagy í veszteséget jelent azáltal, hogy j újból íéláldozza az olasz imperia- ’ lizmusnak az ország legfontosabb \ pontját. Az élő horvát organiz-1 musnah ez a leamputálása kárára j van az egész népnek, különösen' a horvátoknak és szlovéneknek. A, Az a sok nézeteltérés és összeüt-' közés, amely az utolsó hónapokban a vajdasági ' radikálisok és a kor­mány között napirenden volt, ismét szaporodott eggyel. A vajdasági ra­dikálisok tudvalevőleg kezdettől fogva élénk ellenzéssel fogadták a robottörvényt. A vajdasági radikális képviselők — mint egy ízben már említettük — tiltakoztak is a robot­­váltságnak a Vajdaság területén való behajtása ellen. Akkor azt az ígéretet kapták, hogy a kormány méltányolni fogja a vajdasági radi­kálisok kívánságát. Azóta azonban nem történt sem­mi intézkedés a kormány részéről. A vajdasági hatóságok időközben mindenütt megkezdték a törvény rendelkezése alapján a robotváltság behajtását. Ez a körülmény elkese­redést szül a vajdasági radikális­pártban. amely nem először látja, hogy speciális vajdasági érdekek védelmére tett javaslatait a kor­mánynál nem tudja keresztünvinni. A vajdasági radikálisoknak a ro­botváltság ügyében elfoglalt állás­pontjáról a szuboticai pártszervezet egyik vezetője a következőképpen informálta a »Bácsmegyei Napló« munkatársát: — Maga Uzunovies építésügyi miniszter is kijelentette a parlament­ben egy interpellációra adott vála­szában, hogy a robotváltságot szük­séges rossznak tartja. A vajdasági radikálisok felfogása szerint az esetben, ha ennek a szükséges rossz­nak csakugyan meg van a létjogo­sultsága — amit ugyan kétségbe­vonunk — akkor is legfeljebb csak egyes tartományokról lehet szó. Mert amíg Délszerbiában és Monte­negróban tényleg elképzelhető az a helyzet, hogy az utak javításához szükséges adókat nem lehet behaj­tani és igy kénytelen a kormány a lakosságot az útépítéseknél robot­­munkára kényszeríteni, addig Szlo­véniában. vagy a Vajdaságban lé­nyegesen más a helyzet és nem ke­rülhet sor ezekre a rendszabályok- i ra. A Vajdaságban eddig is megfi­mostani radikális kormány a nem­zeti vagyonban nagy kárt okozott, amd nem lehet, igazolni. A ,muzul­mán és klerikális pártok tiltakozá­suk jeléül nem vesznek részt ü szavazásban. A két párt tagjai nyomban ki is vonultak az ülésteremből. A szavazás Az elnök ezután elrendeli a sza­vazást, amelynek eredménye az, hogy a parlament általánosságban 123 szavazattal 24 ellenében, a rész­letes szavazásnál 123 szavazattal 21 ellenében ratifikálta a szerződést. A Német Párt nem vett részt a szava­zásban, a dzsemjei a kormány ja­vaslata mellett szavazott. A demok­raták egy része párthatározat alap­ján távol maradt a szavazástól, né­­nány.an azonban, akik nem tudták meg a határozatot, ott maradtak ä szavazásnál. Csütörtökön tárgyalja a parlament Markovics Lázár ügyét Beogradból jelentik: A parlament déiuolh ülése alatt a kormány rö­vid minisztertanácsot tartott a szkupsiina épületében, amelyen a rokkantkérdéssel foglalkoztak és el­­hatás ózták az erre vonatkozó tör­vényjavaslatnak a parlamenthez való benyújtását. Elhatározták to­­váobá, hogy a Markovics Lázár volt igazságügyminiszter ellen felmerült vádinditványt a parlament csütör­töki ülésének napirendjére tűzik ki zette minden adózó az útadót és nincsen megindokolva, hogy a kor­mány most ezt a sokkal súlyosabb terhet jelentő robotváltsággal he­lyettesítse. Ezt az álláspontunkat képviselőink már kifejtették az ille­tékes miniszterek előtt és reméljük, hogy a vajdasági érdekeket védel­mező akciónk sikerrel is fog járni, mert a kormánynak be kell látni, hogy a pártiegyelem keretein belül is feltétlen figyelembe kell venni a vajdasági érdekeket védelmező kép­viselők véleményét. A nyilatkozat utolsó része arra* az elkeseredésre céloz, amely a vaj­dasági radikálispártnak különösen gazda-tagjai részéről nyilvánul meg, amikor azt látják, hogy amíg a zsem jelkép viselők szavazataik áruba­­bocsátásával sokkal több eredményt tudnak elérni, addig a kormánypárt­ban helyet foglaló és a kormányt minden körülmények között támo­gató vajdasági radikális képviselők minden akciója meghiúsul. A robotváltság leginkább a vajda­sági radikálispárthoz tartozó szegé­nyebb sorsú földművelőket sújtja. Ezek sürgetik legtürelmetlenebbül a robotváltság behajtásának a fel­függesztését. A párt tisztában van azzal, hogy a vajdasági érdekek vé­delmében indított mozgalom állandó kudarca súlyos következményekkel járhat és eltávolíthatja a radikális­­párttól a vajdasági tömegeket. A párt még bizakodik a vajdasági radikális képviselők akciójának si­kerében és azon a véleményen van, hogy a robotváltság behajtása után is könnyűszerrel orvosolható lesz még a sérelem, úgy, hogy a lefize­tett robotváltságot a legközelebb esedékes adófizetésnél adóelőlegül számítják be. Ezzel szemben azon­ban értesülésünk szerint a kormány azon az állásponton van, hogy nem részesítheti különböző elbánásban az egyes tartományokat és igy ke­vés kilátás van arra hogy a robot• vátíságtól a Vajdaságot mentesítés nék. Á vajdasági radikálisok a robotválság ellen Kincs kilátás a prt akciójának sikerére

Next

/
Thumbnails
Contents