Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)
1924-02-17 / 47. szám
12. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1924 február 17. gyed felé, át a fahidon, le a kerteknek, ott kutyák támadják meg s keresztülveti magát egy kerítésen. — A kabátja beleakad egy szegbe, ottmarad belőle egy foszlány, — mondta a leány és elájult az izgalomtól. Mi nem voltunk restek, még azon az éjszakán elmentünk a tetthelyre. A kitépett ruhafoszlány ott fityegett a szögön. Borzongtunk az ámulattól, csak Gavrilovics volt nyugodt, öt egy csöppet sem lepte meg a dolog. Úgy emlékszem azonban, hogy végeredményben még sem kerültek meg a fülbevalók, a tolvaj őröltre eltűnt. Nevet nem tudott mondani a leány, a szemólyleirás pedig sok emberre illett. De meg a médium is felmondta a szolgálatot. Olyan beteg lett, hogy majdnem belepusztult, életveszélytes lett volna vele minden további kísérletezés. öreg riporter. h r.somsm tscpmiTFiEi __tw,___:--------------_____________ nEUríD!TJRF5U50íiCR-l?3EGSj n£&5u'ÚNTETI F) PÉ.T4£ — KEREK) l?0HFlTOr __LtíláffiÜL Az utolsó írás A halálraszánt. miután elhatározta magát a nagy ekszpedicióra, amelynek kiinduló állomása az elviselhetetlenné vált élet, végső stációja a világegyetem véghetetlenségének titkában mosódik el. tollat ragadott és irni kezdett. Nem levelet irt, amelyben az életunt a fájdalom és gyász mellékletéül utolsó kívánságot szokott testálni hozzátartozóira, hanem lélekrajzot. hogy zakatoló tépelődéseit objektiválja. Öröme telt a gondolatban, hogy akik halála után elolvassák feljegyzéseit, tisztán fogják látni az okot. amitől élete óramüvének hajszál rugója elpattant. Ezt irta: — Itt üfök az íróasztalom előtt és számonkérőszéket tartok önmagam fölött. A nyitott fiókból rámvillan a revolver csöve. Időnként előveszem a magamra rótt Ítélet végrehajtóeszközét és mintha főpróbát rendeznék, a hideg vasat halántékomhoz szorítom. Pontosan el kell készülnöm a döntő pillanatra, mert ezegyszer nem szabad hibáznom. Azzal hitegetem magam, hogy ezért teszem le mindannyiszor a fegyvert, pedig az életösztönöm tiltakozása tesz habozóvá. Az a gyökér, amellyel a lét talajába fogózom, nem szuvasodott meg, szeretem az életet, nem fásultam el gyönyörűségei iránt. Ó, milyen szépen tudnék élni. ha nem zuhantam volna bele abba a szörnyű konfliktust!». amiből csak a revolvergolyó szakíthat ki! — Eddig az volt a meggyőződésem, hogy öngyilkosság csak a lelki egyensúly felbomlásából származhatok. Nem tudtam máskép elképzelni, mint hogy az ember akarata elszédülésében, a józan megfontolás körén kiviil eső patológikus kényszerből emel fegyvert önmaga ellen. Most magamon tapasztalom, hogy lehetnek helyzetek, amelyekben az emberre nézve a saját életének feláldozása olyan logikus szükségesség, mint egy matematikai levezetés konklúziója. — Mindent elkövettem, hogy eltérítsem magamat a végzetes szándéktól. Vitatkoztam önmagámmal és a bennem duzzadó életkedv ontotta az érveket az öngyilkosság eilen. Egészséges, munkaképes ember vagyok és ha megtántorodtam a megélhetésért vívott kemény küzdelemben. eltévelyedésem súlyát enyhíti annak a rendszernek a bűne. amely a magamfajtája ekszisztenciákat kísértésbe viszk Nem szabad elhagynom magamat a megpróbáltatások közepeit. Erősnek kell lennem a következmények elviselésére. Amit az ember életben elront, az kijavítható, de az élet elpusztítása jóvátehetetlen. — És mégsem élhetek igy tovább — kerekedik felül bennem a lebirhatalan Ananké. amely most már -rendelkezik velem. A szégyen és szenvedés nemcsak az én osztályrészem, hanem azoké is. akiknek a fffl?K£8íí CaEREKEK fif’iG'5RRI5KOli- he&NVlTJ J? H nRCttR&SZINílfcflX sorsa az enyémhez kovácsolódott. Kötelességem, hogy megszabadítsam őket magamtól, aki megbuktam az élet vizsgáján. A sebet, amelyet elhatározásom keresztülvitelével ütök a szivükön, az idő balzsama meggyógyítja. de az én életem nekik már csak eszköződő seb maradhat. Az ő életüket jobban szeretem a magaménál. Meg kell halnom. — Nincs jogom eldobni magamtól az életet, amit a természet rámparancsolt és amitől csak ő szabadíthat meg. El veled kaján Lucifer, aki az ész és a jellem glóriáját hazudod a gonoszságra! Történjen, aminek történnie kell, én élni akarok! Gyöngeség fogott el egy pillanat ra. Patetikus mondatok tolakszanak a toliamra és argumentumokkal vesződöm. amikor csak az okoskodáson átgázoló szilárd cselekvés válthat meg. Gyerünk! A pisztoly eldördült és az élet hajótöröttjének vérző feje az íróasztalra csuk! ott. (b.) Juhász Gyula (Szeged): Tutajok a Tiszán . . . A némán ballagó v'-zen Tutajok úsznak szelíden. Nekem mindegyik izenet, Mely megállítja szivemet. Máramaros, a égi, szép, Melynek viáoran zöld v'zél Bámultam bus fiatalon, ízen nekem a tutajon. A messze zengő vén hegyek S a vén sasok a bérc felett, A fiatal Tisza s Sziget S egy fehér kendő integet. Egy fehér kendő: szerelem, Maholnap szemfedőin nekem-, Alatta ábnom folytatom Az alvilági tutajon . . , SAKK Rovatvezető : Maróczy Géza 117. számú fölad vány. Dr. Palkoska E.-től. huszárt a futóért, hogy a vezérgyaloggal való visszaütő: kierőszakolható legyen, ha a huszárt a királyfutógyalogos is védi, a csere többé nem lehetséges. 13. f2—f4 Bf8—e8 14. Bfl—f3 Ve7—f8 A huszár nem léphetett a futóáldozat lehetősége miatt. 15. Bi3—h3 g7—g6 Fenyegetett 16. FXh7-H. 16. g2—g4 Vf8—g7 17. Bal—fi Hc6—e7 18. Bfl—f2 Kg8—h& 19. Bf2—g2 ............. A bástyalépések a vezérhuszár játékba jövetelét készítik elő, a »g« gyalogos védésre s a világos király biztosításra szorul, mielőtt a döntő csapás megtörténik. 19................ Bc8—c7 20. Hd2—f3 He7—g8 21. Hf3—g5 h7—h6 Nincs más lépés, fenyegetett HXf7-fi s azután HXg6+ stb. — Hh6 persze nem történhetik BXh6 miatt. 22. Hg5Xf7+! Bc7Xf7 23. He5Xg6+ HhS—h7 24. Hg6—f8-|—H Hh7—h8 25. Hf8—g6+ Kh8—h7 26. Hg6—e5+ ............. A remis biztosította a második dijat s a sakkot csak azért adtam meg f8-on, hogy bemutassam ellenfelemnek s a későbbi glossatoroknak, hogy láttam a remislehetőséget, eszemágában sem volt azonban egy ily erős hadállást remisre játszani. 26. . 4 i. i Kh7—h3 Számításba jött 26................He4 unj* re szintén 27. g5 következett volna. 27. g4—g5! Fd6Xc5 A huszár lépésére 28. gh6 nyer. 28. g5Xf6 Fe5Xf6 Nincs más lépés. 29. Bg2Xg7 Bf7Xg7-f! 30. Bh3—g3 Fb7—c8 31. c2—c4 ............. Most kezdenek a parasztok rohanni. 31................ Hg8—c7 Sötét a gyors halált választja. 32. Ve2—h5 _ Fc8—d7 33. Vh5Xh6-t- sötét föladta. Sötét: Kf5; Bb7; Ff3 és h8; Hhl; gy:l c7j f6 és g3 (8). Világos: Kc3; Vh6; Fg8; Hd2 és d7; gy: b6; e2 és g6 (8). Matt három lépésben. * 116. játszma. Játszották a hastingsi »premier« versenyen 1924 január hó 4-én. Világos Sötét Maróczy Blake I. H. 1. d2—d4 Hg8—f6 2. Hgl—f3 c7—c5 Az öreg Blake modemül játszik. 3. e2—e3 ............. El voltam szánva, hogy »Zuckertorttámadást« játszom s nem akartam tervemtől eltémi. 3. .... , e7—e6 4. Ffl—d3 d7—d5 5. b2—b3 HbS—c6 Véleményünk szerint a helyes folytatás e helyen 5. c5Xd4 s 6. e3Xd4-re, Fí8—b4+, ami a világos »c« gyalogost lépésre kényszeríti, úgy hogy később világos kénytelen c3—c4-et is megtenni, hogy a vezérfutó szerephez jusson, ekkor viszont az ösmeretes »függő gyalogosok« állanak elő, amelynek védése gondot okoz. A szöveglépés után világos hadállása előnyösebb. 6. elsáncol c5Xd4 7. e3Xd4 Ff8—d6 8. Fel —b2 elsáncol 9. a2—a3 ............. Biztosítja mindkettő a futót úgy Ve7 mint Hb4 ellen. 9................ b7—b6 10. Hbl—d2 Fc8—b7 11. Vdl—e2 Ba8—c8 A bástyának Itt nem sok jövője van, miért is Ve7 volt a jobb lépés. 12. Hf3—e5 Vd8—e7 Most már késő s- jobb volt cserélni a Szerkesztői üzenetek 99® Halálugrás. Ha őszine kritikát kíván, az írása egyáltalában nem alkalmas a közlésre. Higyje el, az Íráshoz nem csak kedv és eltökéltség kell, hanem tehetség is. S. S., Subotica. Fordításai alkalomadtán jönni fognak. Igyekezzék modern költőket is fordítani. V. R., Pačir. A Vajdasági Magyar írók Almanachja már karácsony előtt megjelent. ötven dinárért még kapható a Bácsmegyei Napló szerkesztőségében. A szobrom egy vörös virág legyen. Versének csak a címe szép. A versen meglátszik az olvasottság s a kifejezések készsége, de nagyon kevés benne a költészet. H. H. P., Stanscics, Nyomdatechnikai okokból nem közölhetjük le. Piroska, Novisad. Szerkesztőnk a walesi salátát a következőképen készítteti: Meg kell főzni 3—4 nagyobb burgonyát héjában és 15 deka lencsét. Temészetesen külön-külön. A burgonyát meghámozzuk és apró kockákra vágjuk, a lencsét pedig, ha már puha, szitára tesszük, hogy a leve lecsurogjon. Három, esetleg, ha van, négy tojást keményre főzünk s ezeket is apró kockára vágjuk. Ugyanezt tesszük 4—5 nyers de meghámozott almával, 3—4 ecetes uborkával, 6—7 karika ecetes céklával. Végül apróra ősszevagdalunk egy tejes ostséheringet, egy-két orosz halat, 2—3 szardíniát, 2—3 szardíniát, 2—8 szardellát, az egész masszát berakjuk a salátás tálba, megsózzuk és uborka és céklalevet öntünk rá, megolajozzuk és majonézmártással — a Cirkusz írója szerint 2—3 kanál mustárral — jól összekeverjük. Egészen sűrűnek kell lenni. Előételnek is kitűnő.
