Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-16 / 46. szám

4. oldal. BÁCSMÉGYEÍ NAPLÓ 1924 február f6. Szabadlábra helyezték justh Jánost Hamis vadai emelt eleme egy kórházi ápolón? Aradról jelentik: Az aradi tör vényszék vizsgálóbirájji megszüntet te Justh Jánus földbinokosnak — néhai Justh Gyula íiának — letartóz­tatását. Justli János ellen, aki az osz­­szeomiás előtt főispán volt. az arad­­megyei közkórház'* egyik, Balázs Mária nevű ápolónője emelte azt a vádat, hogy a földbirtokos öt gyil­kosság elkövetésére akarta rávenni A följelentés szerint Justh erkölcs­telen merényletet követett el Verba Jusztina tizenhat éves szolgáló ellen, aki szégyenében megmérgezte ma­gát: súlyos belső sérülésekkel szál­lították a kórházba. Amikor a leány ott feküdt. Justh — a följelentés sze­rint — felkereste Balázs Mária ápolónőt, akinek nagyobb pénzösz­­szeget kinált. ha Verba Jusztinát morfiummal eiteszi láb alól. Az aradi hatóságok a följelentés alapján megindították a nyomozást és — mint a Bácsmegyei Napló meg­írta — elrendelték Justh János le­tartóztatását. A nyomozás során azonban tisztázódott, hogy a fiatal cselédlány, aki csakugyan elkövette az öngyilkossági kísérletet, egy nős uradalmi kertészbe volt szerelmes és ezért szánta magát a halálra: a föld­­birtokos nem követett el merényletet ellene és természetesen nem is akar­ta az ápolónőt gyilkosságra felbuj­tani. Justh János szabádlábrahelyezésé­­vel egyidőben megindult az eljárás Balázs Mária ápolónő ellen hatóság előtti rágalmazás és zsarolási kísér­let büntette miatt. han, a többit elvégzi a rendező ollója. Csak Harry Piel és Fern Andra oly starok, kik maguk is elvégzik az akro­bata mutatványokat. A merészebbekre azonban Fern Andra sem vállalkozik, ügy filmfelvétc! alkalmával háromszáz méter magasból egy repüJöernyővel le kellett ugrania egy repülőgépről. Ter­­fmészetes, hogy Fern Andra jelmezében esy aviatikus végezte a hajmeresztő produkciót, ki boldog volt, hogy a mu­tatvány végén megcsókolhatta a star kezét. A publikum a mutatványnál per­sze Fern Andrának tapsolt a mozikban, holott a produkcióban csak édes-kevés része volt. A legveszedelmesebbek az amerikai f ímvállalatok felvételei, mert az ameri­kai filmrendezők súlyt helyeznek arra, J hogy ha például pániknak kell lenni filmen, akkor a felvétel alkalmával igazi pánik törjön ki a statiszták között. E' célbói mozsarakkal és revolverekkel lö­völdöznek s a felvételt úgy rendezik, hogy a pánik csak ritka esetben marad el. A »Nibeiungok-. filmfelvótelénéi At­tila hun király kastélyában a hunok és burgundok mészárolni kezdik egymást, közben a kastély kigyul és az égő me­­nyezet beomlik. Egész csomó kitömött bábut, mozgatható karokat és lábakat alkalmaztak a rendezők, melyek a lezu­hant égő gerendák halmaza közt bor­zalmas látványt nyújtottak. A felállított mozsarak riasztó lövései oly pánikot keltettek a pokoli zűrzavarban, hogy a j felvétel — bár több‘ sebesülés árán, de (nagyszerűen sikerült Hazaiért a halott Orosz fogságból Szuboticára érkezett egy kolttányilvánitott hadifogoly — Felesége öt hónappal ezelőtt férjhezment A véres film Szerencsétlenség a felvételnél A római oroszlános iilmkatasztrófa bizonyára mély benyomást gyakorolt a mozilátcgaió közönségre, pedig a mai filmtechnika mellett a szerencsétlensé­gek a filmfelvételeknél szülte napiren­den vannak s nagyobb filmfelvételekhez külön egészségügyi oszlop vonul ki, melynek ugyancsak bőven akad teen­dője. A filmezés előbb-utóbb fatalistává teszi úgy a rendezőt, mint a művésze­ket. A tulajdonképpeni életveszedelmet az úgynevezett szenzációs filmek felvéte­lei jelenük. A berlini Ifa-ateliében az »Ugrás az életbe« című film felvételei­nél rendkívül izgalmas volt például az croszlánketrecben való fölvétel. Az óri­ási ketrecben a lipcsei hat croszláuj volt jelen, szeiiditőjükkel, Gebbing dr. j állatkerti igazgatóval. Gebbing saját; módszere szerint, riasztópisztolyok és vasvillák nélkül, csupán egy sótapálcá­­val kezében ügyelt föl a fenevadakra, kiknek feje felett Xenia Desni íilminü­­vésznö hajmeresztő trapézmutatványo­­kaf produkált, hogy aztán előírás sze­rint lezuhanjon a fenevadak közé. Des­ni, noha scha sem vett részt hasonló mutatványokban és a hat oroszlánt so­hasem ismerte, a legnagyobb lelkinyu­galommal dolgozott trapézán és közben napraforgómagot rágott, mert ez szoká­sa volt. A felvétel az általános hideg­vér dacára csaknem katasztrófával vég­­dött. Mikor ugyanis Gebbing igazgató birkózni kezdett a legöregebb oroszlán­nal, az eddig nyugodt fenevadak egy­szerre dühöngeni kezdtek s az öreg himoroszlán belekapott az igazgató vál­lába. Természetes, hogy a felvételt nem lehetett befejezni s el kellett halasztani a művésznőnek a trapézről való lezuha­nását. Azaz nem is a művésznőnek, ha­nem a kitömött szalmabábnak, A leg­főbb felvételnél ugyanis az úgynevezett ítar helyét tulajdonképpeni akrobata mutatvány alkalmával hasonló kosz­tümbe öltöztetett, hasonló alakú akro­bata vagy szalmababa foglalja el. Az akrobata dolgozik, a szalmabáb lezu-Losch tz Mátyás gazdag bezdáni kereskedő, amikor a háború kitört, bevonult katonai szolgálatra és ki­képzése után az orosz frontra került, ahol megsebesültén nemsokára fog­ságba esett. Családja hat évvel ez­előtt kapott utoljára értesítést róla; a hadifogságba jutott kereskedő, aki a háború nehéz esztendeit egyik keletszibériai fogolytáborban szen­vedte végig, többizben küldött leve­leket Bezdánban élő feleségének, azonban ezek a híradások — most már meg nem állapítható okokból — egyetlen ' egyszer sem jutottak el Loschitznéhoz. A hadifogoly felesége a legna­gyobb aggodalmak és kétségek kö­zött élt esztendőkön keresztül, mig végre férjének egy bajtársától — aki jelen volt Loschitz Mátyás meg­sebesülésénél — hirt kapott arról, I hogy férje az orosz fronton elesett: Ezt a hirt Lcschitz csapattestéhez tartozó tisztek is megerősítették és a bezdáni kereskedő feleségét ké­sőbb hivatalosan is értesítették arról, hogy férje az orosz harctéren hősi halált halt. Loschitzné. aki rendkívül boldog házasságban élt férjével, éveken keresztül gyászolta elesett Közben hivatalból megindult a holttányilvánítási eljárás Loschitz Mátyás ügyében és a járásbíróság az eltűnt férjet a katonai hatóságok­tól beszerzett adatok alapján annak rendje és módja szerint halottnak nyilvánította. Férjének hét esztendei távolléte után a most már özvegv Loschitz Mátyásné meghallgatta egyik kérő­jét és férjhezment Újhelyi Manó szü­li ' botócai kereskedőhöz, aki szintén katonaviselt ember és hetven száza­lékos rokkant. A házasságot múlt sv szeptemberében kötötték meg és fél esztendő óta boldogan és nyugodtan élt az Ujhelyi-liázaspár Szuboticán. Loschitz Mátyás közben a szibé­riai hadifogolytábor kórházában fel­épült súlyos sebéből. A szibériai for­radalmak és ellenforradalmak vi­szontagságai után eljutott az európai Oroszországba, ahonnan több ízben megkísérelte hazajutni. Legutóbb az­után sikerült útlevelet szereznie, vo­natra ült és csütörtökön váratlanul beállított bezdáni volt lakására. Kép­zelhető a sokat hányódott ember megdöbbenése, amikor közölték ve­le, hogy felesége — mialatt ő távol volt — elköltözött egy más városba és férjhezment. A feltámadt halott pénteken meg­érkezett Szuboticára és felkereste volt feleségét. A viszontlátás drámai körülmények között folyt le. Lo­schitz, akit rendkívül lesújtottak a történtek, mindamellett megállapí­totta, hogy feleségét ezek miatt sem­mi mulasztás nem terheli és híogy Ujhelyiné önhibáján kívül követett el bigámiát. Loschitz Mátyás kijelentette volt feleségének, hogy változatlanul sze­reti továbbra is és arra kérte Ujhe­­lyinét. hogy váljon el második férjé­től és vele kössön ismét házasságot. Értesülésünk szerint a bonyolult há­zassági ügy szereplői még nem dön­töttek véglegesen a kérdés rendezé séről, azonban minden jel arra mu tat, hogy békés utón fogják az ügyet elintézni. Á magyar belügyminiszter védekezése . a részvénypanama ügyében ?áirv vihar a .magyar nerasetyySlés pénteki u-.'aíia Budapestről jelentik: A magyar nemzetgyűlés pénteki ülésén folytat­ták a földreform-novella vitáját, majd Rakovszky Iván belügyminisz­ter reflektált Györki Imre csütörtöki támadására. Györki képviselő ur, — úgymond — szükségesnek tartotta tegnap, hogy becsületemben megtá­madjon. Nem bizonyította, hogy én ingyen, vagy ajándékrészvényeket kaptam volna, csupán arra szorítkozott, hogy fotografikus másolatban egv levelet produkáljon, amelyet Friedrich Ist­ván képviselőtársam már felolvasott. Klárik Ferenc (közbeszól): Pana­ma, panama marad. Rakovszky Iván belügyminiszter: Amikor a levelet a képviselő ur be­mutatta, elfelejtette bemutatni az egész levelezést, amelynek ez csak Idszakitott része. Ez a levél mint egyszerű nyomtatott crkiüáré sze­repelt. amelybe csak a név és a szá mok voltak beleírva, hogv itt tehát nem egy külön, a számomra fogai 11 mázott levélről van hanem egy olyan levélről, amit mindenki meg­kapott. aki azokból a részvényekből jegyzett és nekem különben is szám­lám volt a banknál. A képviselő ur azt mondta, hogy amikor Friedrich István a Házban előhozta ezt az ügyet, én kijelentet­tem, hogy arról semm.t sem tudok. Én ezt nem mondtam, mert mikor ez az ügy szóba került, én akkor rög­tön elmentem Bethlen miniszterel­nökhöz és átadtam neki az egész levelezést. Én csak azt mondottam, hogy ezeket a részvényeket fivérem tudtomon kívül jegyezte, ezt fenlar­­tom. mert én ilyen megbízást fivé­remnek nem adtam. Mikor a nyom­tatott cirkulárét megkaptam, tekint­ve, hogy vagyonom kezelésével nem érek rá foglalkozni, fivéremnek tele­­fonáltattam és megkérdeztem, hogy tud-e erről a jegyzésről. Mikor azt mondotta hogy ezt ő intézte, elkül­­döttem neki a, levelezést. A szocialistáknál erre nagy zaj támadt. — Nem cáfol meg semmit, — ki­áltják közbe — igazolja azt. amit mi mondtunk. Rakovszky Iván belügyminiszier: Itt nem szívességre s.zvényről van szó. hanem szabályszerűen jegyzett olyan részvényekről, amelyeknek mennyiségét aztán redukálta a bank. De Györki képviselő ur azt is mondotta, sikerült megállapitai azt. hogy sem én, sem a fivérem, nem vagyunk a Kereskedelmi Bank kom­­mittensei. Kijelentem, hogy a kép­viselő ur hazudott. (Óriási zaj.) Farkas István: A belügyminiszter hazudik, állandóan hazudik! — Intézkedéseiben is hazudik! — kiáltják a szociálisták. Rettenetes lárma támadt erre, mely percekig tartott. A lojális rendreutasítás Végre az elnök pillanatnyi csen­det teremt és ekkor igy szólt: — Azt hiszem, a belügyminiszter ur ismeri a házszabályokban foglalt kötelességemet. Remélem, hogy ezt a sértő kifejezést elimínálni fogja. Rakovszky Iván belügyminiszter: A kérdés egész beállítása arra szol­ról, hogy a nagyközönséget és a közvéleményt félrevezessék. Felkiáltások a szociáldemokrata­­párton: Önök egyebet se csinálnak! Rakovszky Iván: Hol akad az egész világon értelmes ember, aki kifogásolja, hogy egy miniszternek magánvagyona van, részvénye van... Várnai Dániel; De kedvezményes részvénye ne legyen! E közbeszólásra ismét óriási zaj tör ki és pillanatokig tart, amíg a nyugalom újra helyreáll. Rakovszky (belügyminiszter ez­után befejezte beszédét, mire az el- Saök szünetet rendelt el, majd foly­atatták a földreformjavaslat részletes ! tárgyalását. »A vádlottnak joga van hazudni« Éjszaka érkezett jelentés szerint * az esti ülésen Györki Imre szociál­demokrata képviselő válaszolt Ra­kovszky belügyminiszter védekezé­sére. Bebizonyította, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank rendes kommtenseü másképp fogalmazott levelekízel értesítette arról, hogy kedvezményes részvényeket bocsát rendelkezésükre. A belügyminiszter­nek a körlevéltől eltérő szövegű le­­. velet küldött a bank. Bebizonyította Györki azt is. hogy Rakovszky bel­ügyminiszter a részvénypanamát megelőzőleg már másfél éve nem volt ügyfele a banknak és ha lett is i volna számlája a banknál, akkor se I lett volna joga elfogadni a bank szi- I vességét. Csak a vádlottnak van joga hazudni — fejezte be beszédét Györ­ki. — A belügyminiszter urat a nem­zetgyűlés előtt súlyosan megvádol­tuk tehát tőle se vonhatjuk meg ezt a jogot. Györki beszéde a kormánypártban nagy vihart kavart fei. wmauBBSOmaszn MYERS VADBOROKET RÓKÁT VIDRÁT NYESTET GÖRÉNYT legmagasabb napi árban VÉS n ti szűcs sz&rmeáruháza Subotica, Sokclska uüca

Next

/
Thumbnails
Contents