Bácsmegyei Napló, 1924. február (25. évfolyam, 31-59. szám)

1924-02-13 / 43. szám

4. oldal

BACSMEGYEI NAPLÓ

1924 február 13.

Agyonlőtte magát

egy szuboticai katonatiszt

Borzalmas öngyilkosság az ezredirodában

Kedden hajnalban tragikus öngyilkosság történt Szuboticán. a 34. gyalogezred laktanyájában. Pasojevics Mii útin, a 34. gyalogezred hadnagya fejibelőtte magát és sérülésébe nyomban belehalt.

Pasojevics Milutin, aki tábori lelkész fia. már hónapok óta Szuboticán teljesített szolgálatot, ahol parancsnokai mindig a legnagyobb elismeréssel méltányolták a kötelességtudó fiatal hadnagy működését. Hétfőn éjjel nyugodtan vált el tiszttársaitól és egyenesen az ezredirodába ment, ahol még hivatalos ügyeket intézett el a hajnali órákig. Reggel öt órakor a falról leakasztott egy megtöltött Mannlicher-íegyvert. leült egy székre és a fegyver csövét homlokának irányítva, lábával lerántotta a fegyverravaszt. A golyó áttörte a homlokcsontot és teljesen szétroncsolta az agyvelőt.

A lövés zajára a közelben tartózkodó őrség nyomban berohant az irodába. Amikor látták, hogy mi történt. nyomban értesítették dr. Plavcsics és dr. Perasz.cs katonai orvosokat, akik nyomban a helyszínre siettek, de már csak a halált állapíthatták meg.

Az öngyilkosság oka ismeretlen. Az egyik aszta'..’ négy búcsúlevelet találtak, ameiyek közül egy a katonai parancsnokságnak, egy Pasojevics szüleinek és kettő, egy hölgy nevére volt cimezve. Azt hiszik. hogy szerelmi bánat kergette a halálba.

Országok versenye

az orosz piacért

r

Áprilisban diplomáciai konferencia

lesx Bécebeí?

Bécsből jelentik: Áprilisban jelentős külpolitikai eseménynek lesz színhelye az osztrák főváros. A kisantant kormányainak megbízottjai az osztrák állam delegátusának bevonásával értekezletre gyüinek össze és megállapítják, milyen módozatok mellett ismerjek e! az orosz kormányt és miképp iépjenek diplomáciai érintkezésbe Oroszországgal. Főleg Románia tartja sürgősnek az orosz kormány elismerését. Seipei osztrák szövetségi kancellár bukaresti útja is ezzel a kérdéssel függött össze.

Mint ismeretes, Mussolini olasz miniszterelnök volt az első, akí el akarta ismerni az orosz kormányt. Ezen a réven már kedvező kereskedelmi kapcsolatok is létesültek a két ország között. Váratlanul érte Mussolinit Macdonald angol miniszterelnök diplomáciai lépése, aki mindjárt kormányrajutásakor az orosz kormány elismerését jelölte meg legsürgősebb feladatának. Tudvelévő, hogy azóta Anglia már gl is ismerte az orosz kormányt és ilyen módon biztosította mindazokat a kereskedelmi előnyöket, amelyek kizárólag Olaszországnak jutottak volna, ha Mussolini terve sikerül, Olaszország éppen néhány nappal ezelőtt lépett diplomáciai érintkezésbe Oroszországgal és megmentette azt. amit Anglia közbelépése után még megmenthetett. Franciaország is nyomban diplomáciai érintkezésbe lép az orosz kormánnyal, mihelyt a kisantant moghozta határozatát a bécsi kongresszuson. Diplomáciai körükben az a vélemény, hogv az osztrák főváros az áprilisban tervezett kongresszus révén útra olyan történelmi jelentőséghez jut, amilyen ’elentősége évszázadokon át volt Becsnek Közép-Európában.

A »Matin« azt írja, hogy Szovjetoroszország elismerése gyors lépjylrhfin fraljM előge. Norvégia szintén

hajlandó elismerni a szovjetet, ha a

Spitzbergákra való norvég igényeket elismeri. Japán az elismerést azokhoz a feltételekhez köti, hogy a szovjet kárpótlást adjon a Nikolajevszkben legyilkolt japánokért és a Csendes-óceáni parti halászat tekintetében elismerje Japán jogos követeléseit.

Athénből jelentik: Kalfov bolgár külügyminiszternek a szobránj eben tartott külpolitikai expozéja kinos feltűnést keltett Görögországban. Kafandarisz görög mintáz terelnék nyilatkozatában kijelentette, ho°v a bolgár kormánynak az a vádja, hogy a Görögországban levő bolgárok nagy nyomorbon é nek, nem felel meg a valóságnak. Macedóniában és Tráciában a kicserélésre váró bolgároknak te1’-" normális a helyzetük. A háború alatt egyes falvak lakosságát az ország más részeibe kellett áttelepíteni, azonban ■’zek nngv-re-zt már visszatértek régi otthonukba. A görög kormány ■esélyakc ót indított meg a nyomorgók érdekében. Ha Bulgária jó viszonyban akar élni Görögországgal, akkor nem szabad a görög kormány jóakaratát kétségbevonnia. Sajnálja Kafandarisz. hogy a bolgár külügyminiszter nyilatkozata akadályozza a ióviszony helyreállítását Görögországgal és elősegítik azoknak az

Hersch Teiteíbanm ma a legnépszerűbb ember Szemán. A máramarosi csorarabbi. Ő a beszédtéma, sikerei vannak, mindenkit érdekel a messziről jött vendég. Meg lehet érteni, hogy ilyen nagy furórét keltett megjelenése a csöndes tiszaparti városkában, aránylag ritkán jön erre a vidékre csodarabbá Pedig most látni csak, hogy mennyire nélkülözhetetlen, olyan szükség volt mar rá, mint egy falat kenyérre, messze földről jönnek a hiíhü zsidók a látogatására. A csodarabbi Krajnyik Náthán kereskedőnek Övoda-ucca 6. számú házában szállt meg; ennek a nádfödeies háznak még az udvarát is ellepik az érdeklődők, akiknek nagy része megelégszik azzal, hogy messziről láthatja, amikor jön, vagy elmegy. Akik beszélni és akarnak vele. azok az előszobában szoronganak. Az előszobát a házbeliek teljesen kiürítették, hogy a látogatók j óbban elférjenek, csak a könyvszekrény maradt ott, tele hatalmas bőrkötésű szent könyvekkel, meg az egyik sarokban egy asztal, rajta vizeskancsó és szilvóriumos poharak. A plafont zöld leelekböl font girlandokkal díszítették föl a csodarabbi tiszteletére. Az asztal körül öt-hat hitsorsos ült, mind kaftánban és kalapban, bátran csodarabbinak lehetett nézni akármelyikükeit. Én egyik vörösszakállast annak is néztem. Pedig ezek csak a hívők. Cédulákat tartottak a kezükben és félhangosan mormogtak, igv várakoznak, amíg a rabbi fogadja őket. A belső szobába vezető ajtó előtt harminc-negyvenen ácsorogtak; szerettem volna soronkjvü! bejutni, de egy kedves, fiatal bócher fölvilágosított, hogy ez lehetetlen:

— Most nem fogad senkit, — mondotta — tessék talán délután fél kettő felé felkeresni.

— Miért nem fogad, — érdeklődtem — talán van bent nála valaki?

A bócher meglepő választ adott:

— Nincs senki, hanem gondolkozik.

— Taenesy órától pont fél kettőig gondolkozik? — csodálkoztam.

— I ehet, hogy tovább is.

— Min?

— Talált a talmudban egy fogas kérdést és most azt fejti meg.

Szkeptikusan fogadtam ezt a felvilágosítást. nem látszott túlságosan valószínűnek, hogy a cscdarabbi azért jött volna Szektára, hogy itt tizenegy és fél

Újabb bécsi távirat szerint Grünberger külügyminiszter a pénzügyi bizottság mai ülésén a külügyi kérdések tárgyalásával kapcsolatban kijelentette, hogy utasította a moszkvai osztrák ügyvivőt, hogy illetékes helyen közölje a szovjetkormánynak osztrák részről való elismerését.

elemeknek a munkáját, akik a békét meg akarják zavarni. Görögország a neitóllyi békeszerződés alapján mindenkor hajlandó Bulgáriának utat biztosítani az Egei tengerhez. Szófiai jelentés szerint a külügyi vita lezárása előtt Cankov miniszterelnök is beszédet tartott a szobranjeben, amelyben Bulgária békés szándékait hangsúlyozta Jugoszláviával szemben.

Bandakészülődések a bolgár határon

Athéni lapok részletes : ' v’Wninek a bolgár bandáknak a jugoszláv és bolgár határ mentén tapasztalható készülődéseiről. A görög kormány részletes ér+--,--'’ket kapott arról, hogy a bolgárok a tavaszra uj támadást készítenek elő Macedónia ellen. Emiatt a görög kormány érintkezésbe lépett a beogradi kormánnyal egységes védelmi rendszabályok foganatosítása végett.

kettő között fogas kérdéseket fejtsen meg. Informátorom azonban megsértődön, amikor közöltem vele gyanúmat, hogy a csodarabbi valószínűleg még nem is kelt fel

— Szó sincs róla, nem is szokott lefeküdni aludni, — jelentette ld — a sápadt hittantanuió — ülve szundit olykorolykor pár percet__

Ezt az összes jelenlevők megerősítették. Különben észrevettem, hogy eljátszottam előttük a tekintélyemet, előbbi feltevésemmel, gyanús szemekkel mértek végig, látszott, hogy neológnak tartanak. Mielőtt még lelepleztek volna, kivonultam az udvarra és egy ott ácsorgó fiatalembert kifaggattam, hogy tulajdonképpen miből áll a csodarabbi működése?

— Hochmecol, — mondta nyugodtan.

— Écákat ad a hívőknek? — kérdeztem tájékozottságot színlelve.

— Megbeszélik a vitás talmudl kérdéseket.

Elmondta, hogy előző napon déltői éjjeli három óráig várta, hogy beeresszék a csodarabbihoz, de nem jutott be, mert Hersch Teitelbaum a Fischeréknál vacsorázott

— A Fischer Lipmen — újságolta —

megtapostatta magát vele.

Az említett nagykereskedő aki egyébként rendkívül vallásos és jótékony ember, (sokat adott a csodarabénak is —) bűnösnek érezte magát és ezért kérte Teitelbaumoh hogy tapossa meg. Meg. massziroztatta magát a csodarabbival lelkileg. Vezeklésből. Ezt már a kávéházban tudtam meg a neolog hitközség egyik vezetőemberétől, mert a csodarabbi környezetétől nem mertem már tovább kérdezősködni, féltem, hogy ha sokat okvetetlenkedem, akkor délután majd be sem eresztenek. A zsidó ügyvéd. akit kifaggattam, elmondta, hogy a neológok nem vették valami komolyan a csodarabbit, eleinte viccelődtek is rajta, de— de aztán respektálni kezdték. Hogy miért változott meg a hangulat Teitelbaummal szemben, arra nein tudott elfogadható magyarázatot.

— Félnek tőle, — mondta — meg tisztelik is a tudásáért Én például nem szeretem a bigott embereket, de azért félek tőle, nem merem fölkeresni, attól tartok, hogy hatással lenne rám. Inkább elkerülöm. I

beszédet tartott a zsinagógában, előtte; pedig imádkozott és a tórát Is ő olvasta. Ez a teljesítmény is nagyon imponált az ügyvéd szerint a szén tataiknak. Hogy öt-hat órán keresztül egyfolytában fungált a csodarabbi. Sok neológ kereste föl ettől kezdve. Egy nagyke-, reskedő felesége arra kérte a rabbit, vegye rá az urát, hogy tartson szombaton zárva. A csodarabbi becitálta a kereskedőt és amikor semmi sem használt, formálisan megfenyegette:

— Ha te szombaton nem fogsz bezárni, akkor be fogsz majd zárni hétfőn—

Az egyszerű zsidó kereskedő megijedt a csodarabbi célzásától, hogy tönkremegy, inkább megígért mindent

Az ügyvédről, aki ezeket elmesélte, kiderült végül, hogy elfogult Teitelbaummal szemben, azért haragszik rá, mert sok port megszüntetett, kibékítette a haragosokat és rávette őket arra, hogy egyezzenek ki.

— Kérem, — mondta az ügyvéd mérgesen — ezzel az államot is jelentékenyen megkárosította.

Határozottan helytelenítette, hogy egy ilyen embert megtűrnek az országban.

Ebéd után visszamentem a csodarab-, b.ihoz. Még mindig ugyanazok várakoztak az előszobában, mint délelőtt, az ajtónak nekitámaszkodott egy csizmás, bekecses pap, kis gyerekkel a vállán, három vagy négy órája strázsált igy, csakhogy más el ne foglalja a helyét. A gazdatiszt külsejű férfi nem viselt p áj észt, általában az ácsorgók közül többnek hiányzott ez a fejdisze. Viszont volt ott egy kaftános bácsi, akinek vállon alul ért a füle mellett viselt haj. fürtje. Mellette egy lovászruhás fiú állt, sportsapkában és egy lerongyolódott munkásember. Sok fiatal fiú szerepek a társulatban, ezeknek semmi dolguk sem lehetett a csodarabbival, csak egy levegőt akartak szivni az Írástudókkal. Közben narancsot rágtak.

A kérdéseket csak Írásban veszi át a rabbi. A felek a titkárnak diktálják be az előszobában, hogy mát akarnak tudni a titkár, sovány, hirtelenszőke fiatalember héber nyelven kis cédulákat állít ki és ezeket viszi be a csodarabbinak. Egyik látogató hamut kotort elő a kályhából, azzal szárította a papírlapokat A titkár, mikor megpillantott, rögtön abbahagyta a cédulák gyártását, odajött hozzám és megkérdezte, hogy mit akarok. Addig maceráit, amig be nem vallottam, hogy uj ságiró vagyok, erre rémülten tuszkolná kezdett kifelé azzal, hogy nem lehet, ma már nem fogad a rabbi, jöjjek holnap reggel. Amikor ezt ajánlotta, már tudtam, hogy a csodarabbi másfél óra múlva elutazik. (— Később tudtam meg, azzal tettem magam gyanússá előtte, hogy amikor beléptem a szobába, le akartam venni a kalapomat. —) Hogy gyanúját eloszlassam, szemtelenül az ajtóból újból visszanyomultam az előszobába, sőt behatottam az oldalajtón keresztül Krajnikék ebédlőjébe is. Ez a szoba a család vendégeivel volt tele, akik egy hölgyet hallgattak, amint felháborodva lamentált:

— A Márkusz mivel különb, hogy előbb bejutott? Én soha ide többét nem jövök. Egy percig sem maradok itt.

Ezt, hogy nem marad egy percig se, még legalább húszszor kijelentette Csak azért maradt, hogy elismételhesse.

Az ebédlő nyitott ajtaján keresztül beláthattam abba a szobába, ahol a csodarabbi hoehmecolt. Hangos vita folyt németül, egy elegáns fiatalember ordítozott éppen, amikor bedugtam fejem az ajtón, dühösen kiabálta a rabbit körülvevő férfiak felé:

— Reden, das kann ich auch!

Nem tudtam megállapítani, hogy mit akart ezzel mondani, mert a titkár megpillantott és becsapta az ajtót előttem.

Visszatértem az előszobába, ahol éppen ekkor távozott az előbbi veszekedő fiatalember. Éppen követni akartam példáját, amikor az egész várakozó tömeget egyszerre beengedték a csodarabbihnz. Besétáltam velük, igyekeztem elbújni, hogy a tftkár ne vegyen észre: Nem sikerült. Meglátott és rögtön oda*

A csodarabbi szombaton másfél órás zusta & csodaxabbinak:

Kiélesedett a viszony Görögország és Bulgária közt Bulgária uj támadásra készül Macedónia ellen-----I ■

Látogatás a csodarabbinál