Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-22 / 13. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÖ Egy pécsi ébredőbank haiszäzmiLids bukása Pécsről jelentik: Néhány hónappal ezelőtt Csarsch Jenőnek a pécsi ébredők egyik közismert alakjának a s vezetésével uj bank alakult Pécsett, amely különösen kosztpénz-üzletekkel foglalkozott és az összes bankok! között a legmagasabb heti kamatot ■' fizette, ügy látszik, a a hosszú bessz, j vagy a különböző spekulációk igen I megviselték a bankcvt, mert szombat délelőtt zárva maradt és az érdeklődőknek a portás azt mondotta, hogy az igazgató Csarsch Jenő el- : utazott és a kulcsokat magával vitte, i Az érdeklődők megrohanták a tiszt-1 viselőket, akiit nem mehettek be munkájuk megkezdésére és tőlük kértek felvilágosítást. Ezek nem tudtak semmit sem mondani. Erre az érdekeltek attól való félelmükben, hogy a Csarsch-bank csődbe jutott,.; azonnal feljelentést tettek a rendőr-; ségen a bank ellen. A rendőrség el-.; rendelte Csarsch Jenőnek és tisztviselőinek előállítását, mivel azonban ? Csarsghot nem találták a lakásán, azonnal távirati intézkedés történt a határállomásokon, hogy esetleges szökését megakadályozzák. Későn délután azután egy rendőr-; őrszem Csarsch Jenőt a sertéshizlaló ; alatt elhúzódó uccuban a sárban 1 fekve eszméletlen állapotban megtalálta. ahonnan beszállították a rend-, őrségre. Magáhoztérte után Csarsch f bevallotta, hogy a rábizot pénzeket < részben elköltötte, másrészt elspeku-1 lálta és bejelentette, hogy könyvelőjének, Baranits Kálmánnak — aki' ugyancsak egyik vezetője a pécsi: ébredőknek — szintén tudomása volt ; a rendetlen és hanyag könyvvezetés- jj TÖl. , . , A rendőrségre eddig beérkezett ; följelentések szerint a posszivđk J meghaladják a 614 millió koronát, de \ ez az összeg még növekedni fog. í mert még most is özönével érkeznek < följelentések a letartóztatott Csarsch; ellen. Az aktívákat megállapítani ■ csak a könyvek teljes átvizsgálása* után lesz módjában a rendőrségnek.; Ha fives a városi pénztár... Senta város súlyos anyagi bajai Sentáról jelentik: Scnía város gazdasági helyzete a városi földek felosz- jj tása miatt egyre sulyosbbá válik. A kok { dússá tett város polgárai ^ nemcsak a| nagy adók miatt zúgolódnak, hanem a| városi gazdálkodás rendszere ellen is. jj A decemberi közgyűlés 350-ről 436 százalékra emelte a pótadót. A közgyűlés hangulata ennek folytán olyan, hogy azoknak az előterjeszt ésekneK megszavazására sincs ki látás, amelyekkel újabb pénzforrásokat akarnak megnyitni a város számára. Mint jellemzőn regisztráljuk, hogy a város telket és engedélyt adott a vasuti állomás mellett szálloda építésére. Ez az építkezés nemcsak a város lakásügyein, hanem az idegenforgalom föllendilésér. is soka* 1 segített volna, egyes városi képviselőtestületi tagok ezt is elgáncsolták úgy, hogy valószínűtlen a szálló felépítése. Viszont az, aki az engedélyt megkapta, perelni akarja a várost. A kövezetvámok felemelése miatt interpellálni készülnek. A városi költségvetés egyik igen súlyos tehertétele a városi vágóhid, amely hatalmas összegeket emészt föl és évről-évre hihetetlen deficittel dolgozik. Jóllehet fölemelték 1924 évre a vágatási dijakat és a jég árát is, kiadás főképen a fűtőanyag drágulása miatt nincs arányban a bevétellel. Sokín vannak, akik ennélfogva a vágóhidat is szeretnék bezáratni. Nemrégen egy berlini mérnök ajánlatot tett a vágóhid gazdaságosabb fiitőeüátására, az ajánlatot azonban, mert pénzbe került volna, nem fogadták el. Senta város, hogy pénzhez jusson, kénytelen eladni a megmaradt gazdaságából a gyümölcsfákat, holott ahoz, hogy ez a gazdaság rentábilis legyen, fákat kellene ültetnie. A sentai viilanytelep a gyenge áramszolgáltatás és hiányos felszerelés miatt évek óta folyó harc szintén erősebben kezd kiujumi. A közgyűlés egy része hibáztat].-, hogy a városi tanács nem jár el kellő eséllyel a villanyteieppel szemben. Sentán, amely még nemrégen gazdag magyar város vo!t, mindjobban torlódnak az anyagi bajok, fokozódik a ki-1 ad is, csökken a bevétel. Az adók su-j íyosan nehezednek a j o gárokra, akik | so. fajra adót, két-három évre viss a- j menőieg kénytüFenck megfizetni. A vá-? ros egyik jélqjUályes csoportja a legközelebbi .gyűlésen, erélyes állási akar foglalni a í* •'tani váitOT vezetőség ellen s uj^azdasági poétikát kivan. A közönség érthető érdeklődéssel tekint az akció eíé. Ä pfaizi szeparatisták mozgalma A franciák nsegszálijá;: IkanrJkeimot is Berlinből jelentik: Heinz szeparatista vezér meggyilkolása miatt a pfaizi szeparatisták több helyen zavargásokat rendeztek. A francia megszálló hatóságok . mindenütt a szeparatisták mellé állottak, akik kíméletlen önkénnyel' próbálják a polgárságot terorizálni. A merénylet miatt a franciák azt a hidat, amely Ludwigshafent a meg nem szállott Manheimmal összeköti elzárta. A hídon csupán a vonatok közlekedhetnek, de ezeket is szigorúan átkutatják. így '■árják megakadályozni, hogy a gyilkosok a meg nem szállott területekre szökjenek át. Ez az intézkedés azonban — ilyen hosszú idővel a merénylet után — csupán arra jó, hogy a szorosan egymáshoz tartozó két város gazdasági életében súlyos károkat okozzon. A lakosság attól r rt. hogy legközelebb Mannlievnot és Heidelberget is megszállják, amivel az egesz egykori puízi vaiasztófejedelemség a megszálló franciák kezére jut. A Main ludwigshafeni jelentése szerint a szövetségközi főbizottság ottani delegátusa Frankfurtból keltezett levelet kapott Fünf Oberländer aláírással, melyben a levél írói tudatják, hogy a meg nem szállott területre sikerült átjutniok és megelégedésüknek adnak kifejezést a fölött hogy sikerült Heinz szeparatista vezért meggyilkolniok. Hozzáteszik még azt is, hogy egyetlen áruló sem menekül meg előlük. Prónay karlista volt a Károly-puccs Idején Artner tábornok a szombathelyi eseményekre! Budapestről jelentik; A Prónaypör legutóbbi tárgyalásán a tanuk a panaszos Próruty alezredes ellen vallottak és kijelentéseik alapján megállapítható, hogy Prónay alezredes a király-puccs idején együttműködött a karlistákkal. Az első tanú Teleki Sándor gróf volt, aki elmondotta, hogy abban az időben, amikor a nyugatmagyarországi Lajta-bánság megalakult, ő parancsőrtiszt volt. Parancsnoka felkérte, hogy egy küldöttséggel menjen Nyugatra agyafországba a felkelő akció sima lebonyolítása végett. Szombathelyre érkezve, érintkezésbe lépett Ranzenbenger századossal, majd Prónayékkal. Prónayval való tárgyalásain valami Lévai nevű ur, a Eajlabánság külügyminisztere, vitte a szót. Operett-miniszterek Győrffy tárgyalásvezető: Ki volt az a Lévai? A tanú: Valami szegedi ügyvéd, aki úgy lépett fel velünk szemben, mint külügyminiszter. Prónay mindenben Lévaira hallgatott és azért nem tudtunk vele megegyezni. Prónay hallani sem akart arról, hogy Nyugatmagyarországból kivonuljon. A tárgyalásvezető: Ki kreálta ezeket a miniszteri állásokat? Nem találták önök komikusnak, hogy ott minisztereket csináltak ? A tanú: Komikus volt, de tény, hogy belügyminiszter, külügyminiszter és más miniszterek- működtek ott. Prónay Pál panaszos: Tudja-e tanú ur, hogy én ott akartam hagyni Nyugatmagyarországot, de arról fíéjjas Iván és Makay százados lebeszéltek? A tanú: Emlékszem rá. Prónay Pál: Ugyanaz a »Feltámadás« vagy nem is tudom, miféle nevű fajvédő szervezet, amely egyik dcputációt a másik után küldte, hogy én hazaáruló vagyok, üzent nekem, hogy ne üritsem ki Nyugatmagyarországot. Tud erről a tanú ur? A tanú: Nem tudok. A következő tanú Romoda Jenő hadapródőrmester, aki azt vallja, hogy Makay századostól hallotta, hogy Prónay Ocskay brigadéros. Ugyanezt hallotta Molnár főhad-; nagytól is. Tudja, hogy Prónay az' első királypuccs idején antíkarlista1 volt. Egy tiszti gyűlésen antidinasz- í tikus beszédben beszélt valami? Hatbsburgvérről. A szombathelyi dandár-; parancsnok vallomása Utána Artner Kálmán altábornagy) kihallgatására került a sor. Az altá- > bornagy a következőket mondotta: i — Közvetlenül a puccs kitörése • előtt kineveztek Szombathelyre dán- - dárparancsnokká. Már akkor észrevettem, hogy bizonyos animozitással > fogadnak Szombathelyen. A megérkezésemet jelző táviratomat szándékosan nem kézbesítették illetékes helyen, és senki sem várt a pályaudvaron. Rövid időre rá értesültem, hogy Károly király Dén-esfára re-« pülőigépen megérkezett. Két futár. jelent meg nálam, akik három parancsot kézbesítettek nekem. Azt egyikben őfelsége felszólított, hogy; S csapatainkkal az esküt tétessem le, j I továbbá, hogy a budapesti kormány-1 (nyal szemben titoktartó legyek. A f második parancs, amelyet Károly • I király kormányától kaptam, az clő-jj I zőhöz hasonló tartalmú volt. Bemen-f item a körletparancsnokságra, ahol; felrendeltem a két futár letartóztató-1 fsát. A körletparancsnokságon nagy] I zűrzavart találtam és azt tapasztal- j jtam, liogy még a kormányzói irodát l sem értesítették. Az egész egy ka-f tömi zendülés képét mutatta. Ké-1 sőbb azt az értesülést kaptam, hogy! Horváth tábornoknak adták át af körletparancsnokságot. Én tisztjeim jj előtt kijelentettem, hogy w kormányzót követem és aki parancsomat nem i teljesíti, azzal mint közönséges Iá-1 zadóval fogok eljárni. Tisztjeim j megígérték, hogy parancsaimat teljesíteni fogják. Hegedűs tábornoktól — aki később cserbenhagyta Károly királyt és Budaörsnél már antilegitimista volt újból — jöttek azután utasítások, hogy nekem ne engedelmeskedjenek a csapatok. Felfelé jelentettem, hogy a helyzet számomra kritikussá vált és csakugyan szombatról vasárnapra virradó éjjel letartóztattak. Egy vezérkari századós. a rendőrkapitány, a csendőrezredes s néhány alánuendélt tiszt ramtorték az ajtói és kényszeríteni akartait engem, hogy^íz esküt tegyem le Károly «irályra. Én azonuan nem torom ezt meg, mire őrizmafatt a szobámban hagytak. Hétfőn értesítést kaptam, hogy nagy a fejetlenség. Előzőleg felszólítottak, hogy vegyem át a csapatok parancsnokságát. A külpolitikai helyzetről azonban úgy voltam informálva, hogy Pozsonyban már harminc és feleseket vagoniroznak, az osztrák csapatok egy része átlépte a határt és a szerb csapatok is menetkészen állanak. A délutáni órákban egyszerűen elhagytam a fogságomat és el: mentem Guilleaume tábornokhoz. Megmondtam neki, hogy én egyszerűen bemegyek a laktanyába és visszafordítom a helyzetet így is cselekedtem. A csapatok örömmel rendelték alám magukat. Különböző letartóztatásokat foganatosítottak a ; fökormánybiztosságon, ha nem csalódom, Sigray Antal grófot, a király száll áscsinálój át is beiiozták. Erős intézkedéseket tettem, hogy az őrségeket kezembe kapjam. Ekkor I egyszerre csak észrevettem, hogy mintha csak a földből nőttek volna ki, különböző ruhákba öltözött urak jelentek meg nálam. Azt mondták, hogy ők fölkelő alvezérek. Nemsokára fölkelő uniformisban jött egy ur és bemutatkozott, Prónay volt. ; Ekkor láttam őt először életemben. Energikusan követelte tőlem, hogy Sigrayt bocsássam szabadon. Ezt ; megtagadtam. Prónayval másodszor jakkor találkoztam, amikor narancsot kaptam a felkelők lefegyverzésére. A tárgyalásvezető: Tud-e tanú ur I árról, hogy Taby főhadnagy Szombathelyre akart menni 150 emberrel, rogy a tábornok urat kiszabadítsa, I de Prónay ezt megakadályozta. A tanú: Hallottam róla. Prónay Pál: Emlékszik-e táborjnok ur arra, hogy én fogattam ie : Lehárt, aki a puccsot csinálta? A tanú: Erről nem is hallottam. Prónay Pál: Hogyan történt a felikelők leszerelése? A tanú: Én kijelentettem az al! ezredes urnák, hogy akár erővel is ie fogom fegyverezni a felkelőket. Ekkor akadt életemben először ern\ber, aki szemszögletből végigmért engem és Így szólt hozzám: Nem hiszem, hogy akad magyar ember, aki a felkelő csapatokra lő. Erre én kijelentettem, hogy az ezredes ur érdeklődjék utánam, tudja ő meg, hogy ki vagyok, ha én azt mondom, hogy lövök, akkor lövök. Emlékszik erre, ezredes ur? Prónay Pál: Nem hiszem, hogy ilyen hangnemben beszéltünk volna egymással, tábornok ur. Artner Kálmán kihallgatását ezzel befejezték és Guilleaume Árpád tábornok kihallgatására került a sor, aki azonban vallomását zárt tárgyaláson tette meg, Prónay és a kormányzó Hambbrusch Béla tanúhoz azt a kérdést intézte Prónay, tud-e arról, hogy ő jelentést tett Horthy kormányzónak, hogy ő nem akar századával Nyugatmagyarországra menni? A tanú: Igen. Prónay Pál: Emlékszik-e arra, hogy ugyanakkor a kormányzó ur őfőméltósága ezt mondta nekem: »Maradj, nem kell elmerned, a zászlóalj itt fog maradni...« A tárgyalásvezető hadibiró nem engedte meg, hogy Prónay befejezze a mondatot és zárt tárgyalást rendelt e' _________1924. január |4. SZENZÁCIÓS ÚJDONSÁGOK: Erdélyi-Palát: Süvít a szél Kálmán1 Andor: Sárga rózs-i Madaras: Azt beszeltek a f- luba I Vajda: Hinta-palinta Bánócy: Ke bántsatok, ne bántsatok jj MORAVETZ kiadás, mindenütt kapható
