Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-22 / 13. szám

Pošfar’ plačena n gotovom r Ara egy és fé! dinár Postaszállítási élj készpénzben' lefizetve XXV. évfolyam Subotica, HÉTFŐ, 1924 január 14. 13. szám üiejjdecik minden reggel, ünnep után és kétfon délben TELEFON SZÁST; Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-18 Előfizetési ár negyedévre 155 dinár íZUtiKL&Zlí&LU kralja iüexacdxa-uika 4 szia akti; Kiadóhivatalt Kralja Alexacára-alica l (őélbacli-paloia) Lemondott a hadSgyminiszter Kötelezővé akarják tenni az egyházi házasságkötést a Vaj­daságba» — Egyházjogi javaslat a pénzügyi iorvéaybea Beogradból jelentik: A kisántánt­­konferencia teljesen elterelte a fi­gyelmet a belpolitikai kérdésekről es . még a politikai körök figyelmét js elkerülte az a körülmény, hogy Pesics Dragnún hadügyminiszter benyújtotta lemondását. A hadügy­miniszter bejelentette Pasics minisz­terelnöknek, hogy inkább a vezér­kari főnök állását kívánja elfoglalni és lemondását azzal indokolja, hogy megbízásának, amely elsősorban a yéderőtörvány tető alá hozására vonatkozott, eleget tett. Roiitíkíai kö­rök véleménye szerint azonban Pe­sics hadügyminiszter lemondásának az a legfőbb oka, hogy «■ Pasicshoz közelálló lapok már hónapok óta erős kampányt folytattak ellene és közrejátszott a hadügyminiszter le-, mondásában valószínűleg a legutóbbi $ ismeretes fegyverszállitási affér is, amely nagy port vert fel annakidején, ér egyházi házasság kőid iezővé tétele a Vajdaságban Politikai körökben elterjedt hirek szerint a vallásügyi miniszter a vaj dasági papi körök befolyására arra készül, hogy az 1924—25. évi pénz­ügyi törvényben egy szakaszt ve­gyen fel, amelyben az egyházi há­zasságot kötelezővé teszi a Vajda­ságban is. Ismeretes, hogy az utóbbi időben a kormány már többször intézkedett magánjogi kérdésekben ilyen rövid utón és szinte már rendszerré vált. hogy a közvélemény által ellenszen­vesen fogadott rendelkezéseket a kormány egy más törvény sztanfol­­papiroisáb« csomagolva, szinte titok­ban, fogadtatja el. Miután azonban Janjics vallásügyi miniszter terve most még idejekorán kipattant, po­litikai körökben valószínűnek tart­ják, hogy tnem fog sikerülni a pénz­ügyi törvénynek ezt a szakaszát el­fogadtatni. Január 15-én ül össze a pénzügyi bizottság A parlamenti élet kezd ismét élén­külni és a legközelebbi napokban már a parlamenti bizottságok is megkezdik működésűket. A pénz­ügyi (bizottság január 15-én ül ösz­­sze és elsőnek a földművelésügyi minisztérium költségvetését fogja í tárgyalni. c .ics-csel, aki Csehszlovákia orosz­politikáját föltétien követni akarja. A kormányhoz közelálló politikai kö­rök ezzel kapcsolatban azt beszélik, hogy Nincsics külügyminiszter az udvarnál bejelentette lemondását. Ezt a íűrt azonban a külügyminisz­ter megcáfolta, kijelentvén, hogy az udvarnál azért járt, mert a királynak jelentést tett a kisánttint-konteren­­' ó'a eredményeiről. i! A cáfolat ellenére tartja magát az a hir, hogy Nincsics rövidesen el­­\ hagyja állását. A lemondásra egye­nlőre azért nem kerül most sor, mert! közvetlenül a kisántánt-konferencia ntán Nincsics td\’OZdsa kellemetlen I hatást váltana ki. A magyar köle3ön feltételei Beogradból jelentik: A kisántánt konferenciája által a magyar köl­csön ügyében elfogadott feltételeket a beogradi lapok három pontban közlik, és pedig, az első pont meg­állapítja, hogy Magyarországnak feltétlenül el kejl ismernie a béke­­szerződés által megállapított határo­kat és bele kell egyeznie a kisántánt ,áhamai által követelt határkő gazda­­sokba is. Másodszor: A kétszázötvenmillió aranykoronára rugó kölcsönből egyetlen fillért sem szabad fegyver­kezési célokra fordítani. Harmadszor: Magyarországnak biztosítékokat és garanciákat kell adni arra nézve, hogy a Habsburg­­dinasztia sohasem térhet vissza a magyar trónra. Dúca külügyminiszter elutazása Dúca román, külügyminiszter va­sárnap délelőtt találkozott Nincsics külügyminiszterrel, akivel hosszasa« tárgyalt a két országot érdeklő kér­désekről, különösen a bánáti iskola­­kérdésről és a vaskapui hajózás ügyéről. Délben Dúca külügyminisz­ter és neje Nincsics külügyminisz­ter vendége volt ebéden, majd dél­után Dúca elutazott Bukarestbe. Hír Nincsics Icíiligymiuls^ter távozásáról Pasics miniszterelnök sugalmazta a SpalajSsovics-nyiíatkozatot? Beogradból jelentik: A fiumei kér-, Ülésben létrejött megegyezéssel élén-j ken foglalkozik a beogradi sajtó. Aj lapok általában megelégedéssel fo­gadták a nyilvánosságra hozott megegyezéstervezetet annál is in­kább, mert azt remélik, hogy ezzel Jugoszlávia részéről föltétien oppor­­tunus megoldással elsimulnak azok az ellentétek, amelyek eddig' Olasz­ország és Jugoszlávia között fönn­­állanak. Politikai körökben is meg­lehetős jó hatást keltett a fiumei kérdés ilyen formájú megoldása, amelyről még az ellenzék részéről j.s elismerik, hogy az ország mai helyzetében a legcélszerűbb és leg­alkalmasabb megoldás volt ebben a rég húzódó, vitás kérdésben. Már Horvátországban valószínűleg nem fogadják ilyen nyugodtan az ország külügyi politikájának ezt az ered­ményét és a Radics-párt, mely a fiumei kérdésben mindig meglehetős intranzingens álláspontot foglalt el. nem rösteli majd kihasználni a meg­egyezést a kormány ellen olyanfor­mán, hogy kapitulációnak tünteti tel 'e létrejött békés megoldást. A fiumei kérdésben való meg­­koztatja a politikai köröket. Sokan ázt hiszik, hogy a nyilatkozatot Pa­stes miniszterelnök sugalmazta, aki ilymodon akarta Nincsics kiilügy-Franciaország, n .német nremoran^am alapján tovább tárgya! MémetOT’szággal Párisból jelentik: A német memo­randumra adott francia és belga válasz jegyzéket, Poincaré és Jaspa kölcsönös megállapodására. nem hozzák nyilvánosságra. A sajtó sem­mit sem tud a jegyzékek szövegéről, csupán találgatásokba bocsájtkozik, amelyek szerint a francia és belga kormányok hajlandók a Rajna-tarto­­mány és a Ruhr vidék modus viven­­dijének megbeszélését folytatni, azonban visszautasítanak minden olyan törekvést, amely a Ruhr-vidék kiaknázását célozza. Hasonlókép­pen nem tárgyal a két kormány a zálogok ellenőrzéséről és a megszál­lott területen lévő szövetségi képvise­lők hatásköréről sem, amelynek re­víziójára Poincaré szerint semmi szükség nincsen. A Matin úgy tudja, hogy a német­francia kérdésben rövidesen kedve­ző fordulat áll be, amely lehetővé teszi, hogy a rég húzódó, a jóvátétel­lel kapcsolatos problémák, megoldási I nyerjenek. miniszter helyzetét lehetetlenné ten ni. A miniszterelnöknek, az elterjedt egyezést egyébként még nem preci zirozták, csupán elvi megállapodás történt a két ország kormánya kö­zött. A szerződést még nem Írták alá, de rövidesen megtörténik a megegyezés ratifikációja. Az amerikai nagykövet a jugoszláv—olasz megegye. zésről A Vreme a megegyezéssel kap­csolatban közli Dadge, az Egyesült- Államok beogradi követe nyilatko­zatát, amelyben Dadge kijelenti, hogy a német fegyverszünet meg­kötése óta a fiumei kérdésben létre­jött konvenció 'a legnagyobb külpo­litikai esemény. A lap szerint a meg­egyezésben nagy része van Bordero olasz tábornoknak, aki inkognitóban többizbm járt Beogradban és tár­gyalt Pasics miniszterelnökkel. Elő­­segitete a békés megegyezést. Su­­monte beogradi olasz ügyvivő is, aki mindent elkövetett, hogy a föl­merült ellentétek elsimuljanak. Pasics miniszterelnök Nin- S csies ellen 1 Spalajkovks párisi követ ismere- I tes nyilatkozata még mindig foglal- I hírek szerint, tudvalévőén az orosz •kérdésben nézeteltérései voltak Nin-Á jugoszláv-olasz szerződés tartalma Barátságosra fordul a két ország közti viszony — Az olasz sajtó szerint a Balkán-politika uj korszaka kezdődik Az oíasz-jugoszláv szerződés szö­vegét négy nappal ezelőtt állapítot­ták meg és az hét szakaszt tartal­maz. Bevezetésében leszögezi a szer­ződés, hogy mindkét országot békeszerető szándékok vezetik és a béke feníaríására léptek szövetségre. Legfontosabb klauzulája a szer­ződésnek az a szakasza, amelyszerint Jugoszlávia és Olaszország fegyveresen is támogatja egy­mást, ha az egyik szerződő feiet megtámadnák. A szerződés áláirása végett rövi­desen létrejön a találkozás Pastes és Mussolini vagy Nincsics és Mus­solini között. Nincs kizárva azonban az sem, hogy Antonijevics római jugoszláv követ fogja aláírni a szer­ződést, azonban a találkozás a két miniszterelnök között akkor is meg­történik. Az olasz sajtó — római jelenté­sek szerint — a Beogradból érkező hireket, amelyek a megegyezésről szólnak, nagyon kedvezően fogadja. A „Giornaie D'Ilaiia“ szerint ez az esemény uj horizontot je­lent a Balkán-politikában és Itá­liának nemzetközi elhelyezkedé­sében Az „Idea Nactonale* véleménye szerint a fiumei probléma ki is ma­radhatott volna a kisantantkonferen­­cia deklarációjából, de közzététele ép azért nagyjelentőségű, mert bizo­nyítja, hogy a kisántánt az adriai problémában milyen okos belátásra jutott. Beogradból jelentik: A Vreme hétfői jelentése szerint az Olasz­ország és az SHS. királyság közötti megegyezés Beogradban jött létre, közvetlen tárgyalások eredménye­­képen. Függetlenül a fiumei kérdés ren­­dezésétől Olaszország és az S. H. S. királyság baráti és katonai védelmi szövetséget kötöttek egymással.

Next

/
Thumbnails
Contents