Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-10 / 9. szám
Akereskeđelmi miniszter megvédi a kereskedőket a hatóságok túlkapásai ellen A drágaság elleni törvény alkalmazásánál a hatóságok sok esetben tulszigorral jártak el és többször olyan kereskedőket is súlyosan megbüntettek, akik ellen minden jogos ok nélkül indítottak eljárást. Több kereskedő, aki önhibáján kívül ütközött össze a drágaság elleni törvény paragrafusaival, panasszal fordult a hatóságok eljárása ellen a kereskedelemügyi minisztériumhoz. A kereskedelemügyi minisztérium most körlevélben hívta fel a hatóságok figyelmét arra. hogy túlbuzgóságból sok helyen íélremagyarázíák a drágaság elleni törvényt. Azt kívánja a miniszter, hogy ezentúl körültekintőbben járjanak el a törvény alkalmazásánál. A leirat többek között közli, hogy negyvenkét kereskedőt csak azért büntettek meg, mert kirakataikban az árakat feltüntető cédulák kissé félrecsusztak és így nem lehetett azokat az uccüról látni. Ez a leirat azonban nem jelenti azt, hogy azokat a kereskedőket, akik valóban túllépik a drágaság elleni törvényt, ne büntessék meg. 1924 január 10. Scofiss Viator elitéi! Radicsék passzivitását Újabb cseh sajtétásssadás Passes eilen A Manchester Ovardian hasábjain legutóbb érdekes vita folyt a francia külpolitikáról s f rancia ország uj szövetségeseiről: a kisantantról. A vitában Scotus Viator is részt vett s a lap szerkesztőjéhez irt cikkben cáfolja a Manchester Gvardian-nak azt a felfogását, hogy Franciaország a kisantantot aktiv beavatkozásra akarja rábirni a francia politika' érdekében. Azt állítja, hogy a párisi külügyminisztériumnak és a francia katonai pártnak csakugyan ez a célja, azonban a hivatalos állásponttal szemben áll s ma már egyre erősbödik* Franciaországban az a felfogás, hogy vissza kell térni az orosz szövetséghez s a francia hivatalos körök is nagyon jól tudják, hogy Masaryk-ot és Benes-t, tehát Csehszlovákiát soha sem lehet megnyerni arra, hogy idegen érdekekért fegyvert fogion. Scotus Viator cáfolja a Manchester Gvardian cikkének azt a két állítását is, hogy a horvátok és a szlovákok ma érzelmileg közelebb állnak a magyarokhoz, mint a szerbekhez, vagy a csehekhez s hogy Horvátországban, vagy Szlovenszkóban forradalom törhet ki. Majd igy folytatja Scotus Viator: »Abban feltétlenül igaza van a Manchester Gvardian cikkének, amit a centralizmus ellen ir. Én magam is elítélem a jugoszláviai centralista rezsimet és a Pasics klikkje által támogatott korrupciót.« — »Azonban abban, hogy ez a politika uralmon lehet, a legnagyobb bűn az a passzív rezisztencia, amit a horvát blokk és Radios követ. E nélkül a passzív rezisztencia nélkül söhasem lehetett volna az 1921-es szerb alkotmányt, amely a Óentralizmuson épült fel, a parlamentben megszavaztatni.« — »Az utódállamok épp annyit szenvednek, mint mi, Európa gazdasági rendezetlensége miatt s minden terv. amely a dunai államok cgymásközti szabad forgalmát, vagy a tarifák mérséklését célozza, figyel met érdemel. Azonban a »dunai konföderáció« eszméje annyira fantasztikus. hogy egyetlen felelős szerb, yágy cseh politikus sem foglalkozhat vele komolyan.« Jellemző, hogy Scotus Viator cikkét, amely szinte támadó az S. H. S. királyság és Pasics miniszterelnök politikája ellen, a cseh kormány egyik félhivatalos lapja le. közli. Ebben csak a feltűnő, hogy most jelenik meg ez a burkoltnak nem is mondható támadás, amikor Benes cseh külügyminiszter Beo-Á német szeparatisták nj államcsínyt készítenek elő Az angol kormány diplomáciai lépése a francia és belga kormányoknál Londonból jelentik: A Daily News diplomáciai levelezője írja: A bajor Pfalzban folyó szeparatisztikus tevékenység hírét Londonban aggodalommal fogadják. A brit kormány diplomáciai utón érdeklődött e kérdésben a francia és belga kormánynál. Különböző szeparatista csoportok hónapok óta működnek és megkísérelték, hogy Németország többi részétől különválva, független államot létesítsenek. Nem titok, hogy ezt a tevékenységet a franciák és a belgák bátorítják. Noha a brit Kormány a szeparatizmust erősen helytelenítette, mindeddig mégis bizonyos mértékig tartózkodó álláspontra helyezkedett azokkal az összeütközésekkel szemben, amelyek a saját katonai zónáján történtek. Most azonban a dolog akut formát öltött, mert a pfalzi szeparatisták [megkísérelték, hogy külföldi kormányok hivatalos elismerését érjék f el. Ez, úgy látszik, arra mutat,' hogy 'a szeparatisták valószínűen államcsínyt készítenek elő. noha ezt a la kosság nagyrésze visszautasítja. Közvetetlen szándékuk az, hogy a rajnai bizottságnál elismerésre találjanak. A brit kormány nézete az, Ihogy teljes mértékben beleütköznék a versaillesi szerződésbe, ha Rajna-bizottság valamely testületé ;ezt a kormányzati változást elis- i merné. Az angol kormány a helyzet tisztázására Brüsszelben és Parisban megtette a szükséges lépéseket. Zweibrückeni jelentés szerint Defort alezredes, kerületi delegátus visszavonta és semmisnek jelentette ki azt a január 4-én tett kijelentését, ’amely szerint az önálló Pfalz kormányát hivatalosan nem ismerték el és rendeletéit, végzéseit és törvé ínyeit a rajnatartományi bizottság ‘nem hagyta jóvá. HejJüSv a váltóhamisitó Bónis Arkangyal páter pőre az ébredők volt elnökével A csapattisztek és a íriiianiások viszonya — Miért glcrifikálta. Pékár Gyula az orgoványi gyilkosokat ? Három budapesti r&galmazási por Budapestről jelentik: A budapesti bíróságok tegnap három olyan rágalmazási port tárgyaltak, amelyeknek hátterében a keresztény-nemzeti irányzatnak nevezett jelenlegi rezsim szennyes és véres titkai húzódnak meg. Pékár és a gyilkosok Az első pórt Pékár Gyula iró, volt közoktatásügyi államtitkár indította Feleki Géza, a Világ felelős szerkesztője ellen, aki egyik cikkében azzal vádolta meg. hogy szoros barátságot tart fönn az orgoványi gyilkosokkal, Héjjas Ivánnal, Francia-I{iss Mihállyal, Raácl Árpáddal és a többiekkel, akiket egy beszédében a nyilvánosság előtt is ünnepelt és glorifikált Inkriminálta Pékár azonkívül Feleki cikkének azt a részletét is, amely szerint ő, mint államtitkár, éppen úgy kierőszakolta Danton cimü darabjának szinrehozatalát a Nemzeti Színházban, |mint Pogány József tette ezt népibiztos korában Napoleon cimü da! rabjával. i Pékár jogi képviselője beismerte fa tárgyaláson, hogy a volt állam-I titkár valóban glorifikálta Héjiast lés társait, mert most is nemzeti hé- Iroszoknak tartja őket. Ellenezte Feleki indítványát hogy a bizonyítás keretében részletesen ismertessék az orgoványi és a többi bűnügyeket. A tárgyalást holnap folytatják. Prónay becsülete A honvédtörvényszék folytatta Prónay Pálnak nyolc volt tisztje ellen indított rágalmazási pőrében a [tárgyalást. A vádlott tisztek védője indítványozta, hogy egészítsék ki a bizonyítást arra vonatkozólag, hogy a második király puccs alkalmával I Prónay ingadozó magatartást tanúsított. megszegte Horthy kormány• zónák tett esküjét és a karlistákhoz csatlakozott, A védő kérte előterjesztésében. hogy szerezze be a bíróság azt az_ iratot, amelyből kitii - nik, hogy Prónay a nyugat-magyarországi akcióban már minden katonái jelleg nélkül vett részt. Tanukat jelentett be arra nézve, hogy Prónay a királypuccs alkalmával a letartóztatott Sigray gróf kiszabadítása érdekében mindent elkövetett. Aztán felsorolta azokat a tanukat, akikkel bizonyítani kívánja, hogy Prónay a királypuccs alkalmával irányt változtatott és ingadozó magatartást mutatott. Prónay jogi képviselője ezzel szemben csatolta a miniszteri rendeletet, amely közli, hogy Prónay a inemzeti hadsereg kebeléből kilépett; a rendeletből kitűnik, hogy Prónay kilépése dacára fentartotta rangját. hiszen a miniszter is alezredesnek címezi. A kormányzó levelét is bejutatta, amelyből kitűnik, hogy I Prónay igenis tisztnek maradt továbbra is és a kormányzó is alezredesnek címezi. A nyugat-magyarországi ügyekre nézve kérte ellenbizonyításként Héjjas Iván. Héjjas Aurél, Hír György és mások kihallgatását, akik a Prónay közvetlen környezetében voltak és akik ismerhetik a történteket. A kihallgatott tanuk főként arra vonatkozólag tettek vallomást, hogy ‘Nyugat - Magyarországon milyen volt a viszony a csapattisztek és l Prónay sziikebb környezete, a volt fbrittaniások között. Kiss Árpád hadnagy azt vallotta, hogy a csapattisztek nem érintkeztek a brittaniásokkal. Makkay Emil százados tanú — akinek neve sűrűn szerepel a bomíba-íigyben — először nem akart feflelni a hozzáintézett kérdésre, végüli Ms kijelentette, hogy ő is brittaniüs. volt. Az egyik vádlott kérdésére* hogy beszelő viszonyban voUali-e ű .csapattisztek és az orgoványi gyil) kosok, azt felelte, hogy nem. Kjuthy, László főhadnagy tanúvallomása* 1 I szerint Prónay a kiráivkérdéshen a Ilegitimisták felé orientálódott, Ciciiracis főhadnagy ugyanigy vallott és elmondta, hogy a legitimista Sigray f grófot Prónay szabadította ki és !együtt autóztak. Szappanos József í főhadnagy szerint Prónay kijeién-' tette: »Talán Gömböst akarjátok királynak? Inkább egy Habsburgot!« Bónis páter pőre I Pálóczy Horváth István, az Ébredő Magyarok Egyesületének volt elnöke ellen Bónis Arkangyal páter ; aki a nyugat-magyaiországi akcióban mint Héjjas toborzó-papja 'Vett részt — rágalmazási port indított, mert amikor Pálóczy Horváth állásáról lemondott, ezt azzal indokolta. hogy az egyesületi intrikáKat nem tudja tovább nézni és utalt arra, hogy Bónis páter is állandóan rágalmazza fíéjjas Ivánt. Pálóczy Horváth István elmondotta a tárgyaláson, hogy a páter \ előtte többek között, a következőket mondotta Héjjasról: Héjjas Iván Nyugat-Magyarországon, ahelyett, 1 hogy tett volna valamit, átaiudta a napokat, éjjel dorbézolt, Budapesten pedig' az inasa feleségével tartatta ki magát. Hivatkozott a páter arra is Pálóczy előtt, hogy Héjjas Iván köztudomásúlag azért szökött Albániába a háború előtt, mert váltóhamisítás miatt körözték. _ Bónis páter kijelentette a tárgyaláson, hogy mindezt igazolni tudja és kérte a bizonyítás elrendelését. Á bíróság elnapolta a tárgyalást. Héjjast újból kihallgatták A budapesti főkapitányságon szerdán délben ismét megjelent Héjjas Iván, aki önként jelentkezett kihallgatásra Hetényi főkapitányhelyettes előtt, akinek felhozta Kecskemétről i azokat az iratokat, amelyeket előző kihallgatása alkalmával beígért a rendőrségnek. Héjjas pontos és prej ciz adatokat közölt Hetényivel arról, ihogy az Alföldi brigádot mikor ala\ látották meg és a brigádnak hol vannak szervezetei. A titkos, fegyveres alakulat célját illetőleg csak annyit mondott, hogy »úri becsületszavára« állítja: az Alföldi brigádnak nem az fvott a rendeltetése, hogy bombamerényleteket kövessen el. Azt is urí becsületszavára jelentette ki az or„goványl tömeggyilkos, hogy sem a 5 csongrádi merényletben, sem azt I megelőző bűntényekben nem vett írészt. azokról nem ís tudott. 3. oldal. Á kSicsoniigy vitája a magyar nemzetgyűlés előtt Budapestről jelentik : A nemzetgyűlés szerdei ülésén folytatták nz indemnitds vitáját. Fuss miniszter, akire az egyik ellenzéki szónok ráolvasta, hogy a Károlyikormánytól kikönyörgött egy egyetemi tanszéket, igyekezett oktrobista szereplését úgy beállítani, mintha hazafias kötelességből tűrte volna el a kinevezéséi. Tagadta, hogy esküt tett a Nemzeti Tanácsra és kijelentette, hegy a lelkiismerete nyugodt, mert az októberi forradalom alatt úgy viselkedett, mint — Nagyatádi, akinek kereszténysége és becsülete ellen neki nincs semmi kifogás». Utána Appcnyi Albert mondott neszedet, amelyben kifejtette a -ülföldi kölcsönnel szemben el'oglalt álláspontját. A kölcscnügy>en — mondotta — véglegesen lem lehet állást foglalni, mert ! ; gradban a cseh állam barátságos I 'hangulatát hangsúlyozza . • . Mert I egyébként a cseh sajtó. — s ebben fa kormánysajtó sem kivétel, — a | legtöbbször igen barátságtalan hangon foglalkozik az S. H. S. király- 1 sággal. ami csöppet sincs összhang; ban a hivatalos politika nyílt állás-1 pontjával.
