Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-02 / 2. szám

1924. január 2. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Szilveszteri riport A suboticai mulatságok Subötica sohasem tartozott az úgynevezett' »szolid« városok közé, ha másról nem, virtusos duhajkodá­­gairól mindig Ihres vala országszer­te. Ezért nem is okoz különösebb meglepetést, iiogy az idei szilvesz­­teréccaka, hívem a tradíciókhoz — amelynek alapjait tán maga ős Szil­veszter ur rakta le a bácskai tcle­­vénybe — kitünően sikerült. A siker természetesen fökép a kocsmárosok, vendéglősök, kávéházak és mulató­­tulajdonosok sikerét jelentette kövér dinárokban. A legkurtább suboticai kurtakocsma is zsúfolva volt bol­­dog-uj-esztendőt váró emberekkel, .lakik a legboldogabb hangulatban — malacpecsenye, jó bor és zene mel­lett — dáritíóztak kivilágosodó vir­radatig. A korareggeli órákban még mindig leheteti találkozni didergő emberekkel, akik minden szembejö­vőnek barátságos ölelgetés kíséreté­ben, atyafiságos szeretettel, boldog ujesztendőt kívántak és vidám csúszkálással bugdácsoltak tova a ropogós havon. Elsőnek a karokba kukkantottunk be. ahol nagy volt a földi zűrzavar, kapkodás és csomagolás. A régi garnitúra ifjú és vén darabjai hur­­colkodtak, akár a vándormadarak uj horizintok felé és az uj csillagok és csillagfiuk berukkoltak elsejére. Az öneg, javíthatatlan barlátogatók na­gyon boldogtalan képpel borozgat­­' tak, érthető és méltányolható szo­morúság borongott a kopasz feje­ken, az egy hónap alatt olyannyira szívhez nőtt kis nők most — talán örökre — eltűnnek a meghitt páho­lyokból és az újakhoz — te jó isten — friss energia, friss vállalkozó kedv ígényeltetik, ha az emtber eredményt akar elérni. De azért mindkét bar tömve volt vendégekkel. A kávéházakban reggel felé jólne­velt ifjoncok, máskülönben rendes, szolid fiatalemberek, duhajkodtak, kálóztak és csárdást roptak, fene­­gyerekeskedtek és mokányul bele­­csiptek a szerencsétlen szerencse­malac piruló füleibe. Két izmos pi­koló fogta le a felháborodott kis ma­lacot, amely szörnyű mód szégyen­kezett az elegáns közönség előtt, akik minden erélyes tiltakozása el­lenére is vérszomjasán csípték, húz­ták fülét-farkát, az orrát fricsk,lzták és feldúlták rövid élete rövid bol­dogságát. Az újévi malaq újéve kü­lönben nagyon rosszul kezdődött, mert mindjárt félegv után egysze­rűen lemészárolták és drága pénz­ért hercig, miniatűr adagokban ki­mérték rózsaszínű husikáját. A bálák A Lloyd bálja egyike volt a leg­elegánsabb szilveszteresti báláknak. Nagyszámú előkelő közönség táncolt itt át az ó évből az ujesztendőbe és akárcsak a hangulatos úri mulat­ságot rendező polgári kaszinóban, a kora hajnali órákig még mindig tán­­coskedvü vendég, akj nem tudott be­letörődni abba. hogy már reggel van és folytatni akarta a szilveszteri mu­latozást Az összmunkásság bálja a Bárány­­szálló helyiségében zajlott le nagy sikerrel. A Szand-bál közönségét rendőri karhatalommal oszlatták fel. mivel a záróra meghosszabbítási engedély négy órára szólott és a bálozók csak félöttkor kezdtek igazán belejönni a táncolásba. Az őszhaju detektív hiá­ba lármázott, a karmesternek ez nem imponált és lojálisán csak azért is friss kólóba kezdett. A kisebb korcsmákban, ahol már nem futotta se mükedvelős, se hiva­tásos zenekarra, temetési zenekar fúj­ta a szomorkás gyászindulókat a re­csegő trombitákon. A kéményseprők­nek is bőszüretjük volt. a kémény­­seprés soha igy nem jövedelmezett esrész esztendőben mint ezen az co­cákén. mindenki gavallér volt és csak egy helyen történt meg. hogy egy tréfáskedvü ur, a neki boldog újévet kívánó kéményseprőt adomány he­lyett viszont szerencse kivánatokkal halmozta el, de ezt az urat szörnyű­ségesen. kéményseprő eréllyel el­­agyabngyálták. Szubotica tehát kitett magáért és Szilveszter ur nemes városa — mint a már beérkezett vidéki jelentésekből megállapítható — fogyasztásban és mutatásban ezúttal is kenterben veri a vajdasági városokat Noviszad lemaradt Novfszadon 30 helyre adtak ki a rendőrségen pár óra meghosszabbi­­tási engedélyt. A vendéglősök egy­behangzó panasza szerbit a Szil­veszter siralmasan sikerült, negye­dét sem fogyasztották, mint a múlt évben és — ezt állítják ők — ép hogy csak rá nem fizettek . . , Kitiltották Jugoszláviából Az Est-et Rendszabályok a budapesti lapok ellen Felesleges megismételni, amit már annyiszor leírtunk, hogy minden erőszakos rendszabály, amely meg akarja tiltani, hogy az állampolgár milyen könyvet, milyen újságot ol­vasson, merénylet a polgári szabad­ság ellen, amellyel csak a zsarnok­­sáli él, s amelyet minden szabad polgár elitéi. Olyan államnak, amely tart valamit arra, hogy határain belül a polgári szabadság teljes, ilyen rendszabályokat nem is szabadna alkalmaznia. Már az sem felel meg a polgári szabadság elvének, hogy a kormány engedélyhez köti, hogy külföldről milyen sajtótermékek jö­hetnek az országba. A kormányzat terén azonban legalább hivatkozhat más országokra és a régi magyar példákra, noha a magyar rezsimnek se vált túlságosan becsületére az, hogy szigorúan megrostálta, hogy milyen külföldi sajtótermékeket ol­vashatnak az ország polgárai. Az azonban példa nélkül való, hogy egyes sajtóorgánumokat, amelyek engedélyt kaptak arra, hogy az or­szágba árusittassanak, ok nélkül s anélkül, hogy indokot keresnének, kitiltanak, másokat, amelyet meg nem tiltottak ki, a terjesztését meg­­rendszabályozzák. — Legújabban a Budapesten megjelenő „Az Est“ cí­mű laptól vonták meg a postai szál­lítás jogát, azt a néhány budapesti lapot pedig, amelyeket még been­gednek, állandóan molesztálják. Sem Az Est kitiltására, sem a Világ, sem az Esti Kuril, Népszava, Pester Journal üldözésére, elkobzá­sára nincs semmi ok, mert ezek a lapok a legdécensebb hangon Írnak az SHS. királyságról, amely küiöm­­ben is sokkal erősebb, semhogy törődnie kellene azzal, hogy mi je­lenik meg egyik-másik lapban. Annak, hogy a kormányközegek most ilyen intenziven járnak el a Buda­pestről jövő lapokkal szemben, egye­sek igen fantasztikus magyarázatát találják. Februárban igen jelentős kormánytámogatással, tehát az adó­zók pénzén egy német és egy ma­gyar napilap indul meg Belgrádban. Állítólag ezeknek a meginduló lapok­nak érdekében szabad most üldözni agy a belföldi, mint a Budapestről jövő magyar lapokat. Ha már az adózók pénzét lap­szubvencionálásra is fordítják s ez­zel követik is a korrupt országok példáját s terjesztik is a közéleti és politikai korrupciót, bajos feltéte­lezni, hogy a közigazgatási és rend­őri aparáhjst a meginduló kormány­párti lapok üzleti érdekei szempontja szerint mozgósítják. F.z ellen min­den tisztességes ember tiltakozik. 3; oldal. ' . . —— I — ,, , , . I. bért meg akarták a teljes erkölcsi bu» kástól menteni, kérlelni kezdték őket, nevezzék meg segédeiket. A segédek jegyzőkönyvet készítettek, amelyben fe­leik kijelentik, hogy nincs tudomásuk az ügyvédről elterjedt híresztelésekről és 1 igy azokkal magukat nem azonosítják. Ilyenformán az affér lovagiasan elin­téződött és az illető ur most már, mint; a budapesti ügyvédj kamara bejegyzett ' tagja, pusztán ügvédi hivatásának él. ZselorJopáson értek egy budapesti ügyvédet A kártyázó Budapest legújabb szenzációja A kártyázó Budapestnek, ennek a tízezreket számláló társaságnak, nagy szenzációja az éjszakai életben jól is­mert ügyvéd-croupiernek leleplezése. Abban a Rákóczi-uti kaszinóban, ahol a leleplezés történt, évek óta diktátor­­szerű tekintély volt egy budapesti köz- és váltó ügyvéd, aki származásánál és társadalmi helyzeténél fogva joggal ve­zetőszerepre tett szert a klubban. Jó fellépésű, nagyszerű megjelenésű, szel­lemes csevegő volt, aki egymaga órákig elszórakoztatott nagy társaságokat. A, világfi hírében álló ügyvéd, akit jómódú és vagyonos embernek tartottak, néhány hónap előtt beült a baccarat-asztal crou­pier székébe és a bankok számára be­söpörte a téteket. A játékszobákban nem szokatlan dolog, hogy úgynevezett „gentleman croupier“-ek kedvtelésből vállalkoznak a bank pénzbeszedői tisz­tének elvégzésére. Áz ügyvéd-croupier azonban azzal lepte meg tagtársait, hogy nemcsak gyűjtötte a pénzt, hanem a bank elvonulásakor egész természetsze­rűen elfogadta és zzebrevágta a |borra­­valókat. Ezek a borravalók igen tekin­télyes összegek és az ügyvéd-croupier­­ről nemsokára azt beszélték, hogy ugyan­csak meggazdagodott, lakását újból bu­­toroztatta, feleségének sok millióért vá­sárolt ékszereket és toiletteket. A nagy gazdagság gyanút keltett és rebesgetni ’ ezdték, hogy az ügyvéd nemcsak a borravaló kedvéért croupierizik, hanem furfangos módon megdézsmalia a ban­kok pénzét. Cigarettcggajfás közben eltűnik a pénz A sok szóbeszéd után néhány kaszinói működését. A megfigyelések igen furcsa megállapításokra vezettek. Rájöttek, hogy a bankokban akárhányszor keve­sebb a pénz, mint amennyinek lenr.ie kellene. A hiányzó összegek a croupier kezén sikkadtak el. A megfigyelők meg­állapították, hogy ahányszor az ügyvéd a croupier székébe ült, maga elé tette a brilliánsokkal kirakott arany ciparctta­­tárcáját és e körül gyűjtögette a a zse­tonokat. A pénzszedés közben cigarettát dugott a szájába, azután zsebébe nyúlt gyufáért és rágyújtott. Megfigyelték, hogy ahányszor a zsebébe nyúlt, mindig egy-egy huszonötezer koronát reprezen­táló zsetont is elsülyesztett. Leleplezik a csalást A megfigyelők észleleteikről értesit­­tetlék a kör gazdáját, aki előbb kétke­déssel fogadta a hirt és ezért a kör két választmányi tagját, egy posztónagyke­reskedőt és egy többszörös háziurat kért meg arra, hogy figyeljék meg a meg­vádolt croupiert. Mintegy tiz nap előtt a két választ­mányi tag rajtacsspott az ügyvéden, amikor a zsetonossal ki akarta üríteni az urnát. Az ügyvédet felszólították, hogy kövesse őket az elnök szobájába. Ott kiürítették az urnát és öt darab huszonötezres zsetont találtak. Az ügy­véd a leleplezést nyugodtan fogadta és a két választmányi tag ellen a legéle­sebben kikelt, amikor azok csalást em­legettek. A kör elnökének fölszólitására mégis rögtön megírta a kaszinóból való kilépését bejelentő levelet, másnap pe­dig provokáltatta két leleplezőjét. Ezek az urak nem akartak lovagias ügybe elegyedni, csak amikor az ügyvéd bará­tag figyelni kezdte az önkéntes croupier tai, akik a magáról megfeledkezett em-Agyonszisrtak egy szabadságolt katonát Halálos verekedés Beeskcreken Becskerckről jelentik: Újév napján délután, Becskereken a Goethe-utca 50. szám alatti ház előtt verekedés közben leszúrtak egy katonát, aki, mialatt a kórházba szállították, bele­halt sérüléseibe. Pollinger Ferenc 23 éves becskere­­kí kőmivessegéd. szabadságolt ka­tona kedden délután, a Goethe-utcá­­ban, a Szabó-féle vendéglő előtt ősz szeszólalkozott régi haragosával, Janczer György kőmivessegéddel, akit minden előzetes veszekedés nél­kül többször arculütött. Janczer erre odaugrott Follingerhez, kirántotta an­nak oldalfegyverét és azzal támadó­ját össze-vissza szurkáJta. Balfűi« megett, a balvállán és a bal szemén keresztül érték a szúrások Follin­­gert, .Táncért azután a közben odaér­kezett rendőrség letartóztatta. Pollin­­gert a mentők a közkórházba akarták, számtani, azonban útközben belehalt sérüléseibe. A rendőrség Janczert átadja az ügyészségnek. Előfizetési felhívás A ránk sulyosodó nehéz időben a. magyar lapnak és olvasóinak ösz­­sze kell fogniok. Mi arra kérjük en- j nek az uj országnak magyarságát, hogy segítsen tovább is bennünket a. küzdelemben, amit magyarságáért és jogaiért folytatunk. Barátainkat arra kérjük, hogy érdeklődésünk feiett hö­­cses jeleként fizessenek elő a Bács­­megyei Naplóra, hogy tudjuk és szá­­montarthassuk. ki van velünk. És azt kérjük, hogy necsak a maguk részére rendeljék meg a Bácsmegyei Naplót, hanem fizessenek elő szláv testvé­reink részére is. Minden gyűlöletnek: s minden üldözésnek az a forrása, hogy velünk együttélő. uralmon lévő szlávság nem ismer berniünkét s nem ismeri törekvéseinket. Ha a Bácsme­­gyei Naplóból megismeri a szlávság az itt lakó magyarság lelkét, ha látja-, hogy a magyarság nem akar mást} mint kultúrát, gazdasági képessé­geit szabadon érvényesíteni uj ha­zája érdekében, nem kíván többet, mint a dolgozó ember jogát a mun­kára és az életre, akkor talán a hiva­talos felfogás is más lesz a magyar« Sággal szemben. : A Bácsmejgyei Napló a világ min­den államába szállítható. A további kérésünk az, hogy külföldön, külö­nösen Amerikában lakó ismerőseik számára rendeljék meg s küldessél? a Bácsmegyei Naplót. Ezáltal segítik fentartani és we»őrjzni a kultúra kö­zösségét és örömet szereznek azok­nak .akik az itt élő magyarság élete, fejlődése, törekvései iránt érdeklőd­nek s akiket érdekel egy fejlődő or-, szag sok problémája. A Bácsmegyei Napló január eise« jén fennállásának huszonötödik évé­be lépett. A jubileum alkalmából ez> év folyamán jubiláns almanach-of adunk ki. A jubiláris almanachot minden előfizetőnk ingyen kapja meg. Az almomat mi azok számára Ui hgyen oktrjah fhettküiiftű. akik ■naponként nmctdsárotjdll q topott. Azok, akik nem előfizetők, đe a la­pot megveszik, ha az almanachraí igényt tartanak, január hó folyamán,

Next

/
Thumbnails
Contents