Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-29 / 28. szám

1924 január 29. BACSMEGYE1 NAPLÓ 3. oldal Az angol vasutas-sztrájk békés megoldás előtt A gyárak korlátozzák üzemüket Londonból jelentik: A szakszerve­zeti kongresszus vezetősége az uj vasúti miniszternek javaslatot nyúj­tott át a vasutassztrájk békés meg­oldása céljából. A sztrájkoló moz­donyvezetők és fűtők szervezetének egy küldöttsége megjelent a vasúti szakszervezetben és rávette a szak­­szervezet vezetőségét, hogy rendez­zen a földalatti vasúton a rokon­­szenv jeléül munkabeszüntetést s így gyakoroljon nyomást ía vasút­társaságokra a forgalom megbénítá­sával. A sztrájk azonban csökken és a menetrendszerű vonatok 40 százalé­ka már jár. A tehervonatok egyelő­re még mindig csak szenet és élel­miszereket szállítanak. A nagyipar tömeges üzemkorlátozásáról szóló hírek kissé túlzottak. Mindössze ar­ról vau szó, hogy egyes• gyárak óva­tosságból sok munkásuknak fel­mondtak arra az esetre, ha a vasúti i sztrájk még a hét végén is tart és > nyersanyag elfogy. A szavazás hétfőn reggel nyolc órakor kérdődéit meg a kerület va­lamennyi körletében. A városban a legteljesebb a rend és a nyu­galom. A választás tartamára a belügyminiszter általános szeszti­lalmat rendelt el az egész város területére. A szavazás hétfőn és kedden este kilenc óráig fog tar­tani és a szavazatok összeszám­­láiasát előreláthatólag szerdán kezdik meg. Macdonald uj háborúiéi fél és uj szövetségeseket keres Kifogásolja a kis-ántánt államoknak nyújtott fegyverkezési kölcsönöket Quotidien kásokat Eltemették Lenint-Milliós tömeg vonult el a ravatal előtt A Morningpost moszkvai jelentés Szerint szombaton este a moszkvai nagyszínházban tanácskongresszusi zyászülés volt. Len'n özvegye Si­­novjevra támaszkodva a szónoki emelvényre lépett és rövid beszédet ?' ondott, amelyben k jelentette, hogy enhi utolsó üdvözletét adja át az§ orosz proletariátusnak. A beszédnek leírhatatlan hatása volt. A temetés vasárnap folyt le. Á különféle küldöttségek tisztelgő fel­vonulása a ravatal előtt tiztöl dél­után kettőig tartott, fél háromkor Szovjetoroszország területén meg­szólaltak a harangok és a helyőrsé­gek kivezényelt századai diszsortü­­zet adtak le. A vonatokat öt percre megállították, a gyárakban szüne­telt a munka. A moszkvai táviró rá­dióüzeme dróttalan telefonon gyász­­indulót játszott. A ravatal előtt több mint egy millió ember vonult el. A moszkvai Vöröstéren óriási mauzóleum építésén dolgoznak. Le­nin holttestét hónapokig közszemlé­re teszik ki, aztán elégetik. Párisból jelentik: A londoni munkatársa beszélgetést folytatott Ramsay Macdonald angol miniszterelnökkel, aki a következő nyilatkozatot tette a párisi lap tudó­sítója előtt: — Szemére kell vetnünk Francia­­országnak a Ruhrmegszállást, amely nézetünk szerint föokozója annak a gazdasági ínségnek, amely ma An­gliára nehezedik. Szemére kell vet­nünk Franciaországnak, hogy nem volt eléggé tekintettel Európa ma­gasabb érdekeire. Általános az a néze* hogy az a pénzügyi és erköl­csi támogatás, amelyet Franc aor­­szág a kisállamoknak fegyverkezé­sük céljára nyújtott, elkeriühetetle­­niil uj háborút idéz föl. Franciaor­szág elernyeszti népünket, amely a legnagyobb őszinteséggel kérdi, váj­jon nem vo,Ina-e szükséges, hogy a maga részéről katonai előkészülete­ket tegyen és uj szövetségeseket keressen. Nem akarok arról a nyugta­lanságról beszélni, amely bizonyos nagyobb ipari kapcsolatok létezésé­nek Iliiére a kereskedőket és a muu­elfogta, mert azok, úgy lát­szik, Anglia eilen irányulnak. Arról a nyugtalanságról sem akarok beszél­ni, amelyet Franciaország roppant nagy légi fegyverkezése Angliában az ország biztonsága miatt kelt. De ki kell jelentenem, hogy a legjobbak is "gtalanok és bizalmatlanok. A mostani kormánynak föladata az, hogy mérlegelje azokat a vesze­delmeket, amelyeket a föntiekben vázolt állapot előidézhet. Azon a né­zeten vagyunk, hogy az Angliával szemben fönnálló franca adósságok kérdéséhez nem lehet hozzányúlni, ha ugyanakkor egész Európa hely­zetét nem vitatják meg. Sohasem fo­gom megengedni, hogy ezt a kér­dést egymástól elválasszák. Olyan politikát akarunk folytatni, amely a német demokráciának megkönnyíti a kormonvrajutdst; a legnagyobb os­tobaság lenne a német reakciósokat támogatni. — Angii a semmikép sem ismerhet el jogosnak olyan szeparatista, moz­galmat, amit levelezőlapon rendeli meg egy külső hatalom. A debreceni választás Budapestről jelentik: A nem­zetgyűlés bírálóbizottsága, mint ismeretes, Jánossy Zoltánnak, Deb­recen III. kerülete képviselőjének mandátumát megsemmisítette. Az újonnan kiirt választások során a kerületben három jelölt küzd a mandátumért. Dr. Haende! Vilmos egyetemi tanár keresztény ellen­zéki, ifjabb dr. Magoss György pártonkivüli ellenzéki és dr. Nagy Vince függetlenségi Kossuth-párti programmal. A választási biztos mindhárom jelölt ajánlási ivét el fogadta és igy most dönt Debre­cen III. kerülete titkos szavazással arról, hogy kit küldjön be a par­lamentbe. A választást Czeglédy Mihály nyugalmazott vármegyei tiszíifő­­iigyész, gazdaság; főtanácsos ve­zeti, a választási biztos pe dig Ba róthy Zoltán dr. királyi ítélőtáblái 'ró. Vámbéry Resztemet és Peiál Gyulát Londonba fcivta az angol munkáspárt Hohler budapesti angol követ lemondott Budapestről jelentik : Az uj angol munkáskormány hivatalba lépése napján — az elmúlt héten — Holder budapesti angol követ beadta lemondását Macdonaldnak, az angol miniszterelnöknek, oki tudvalévőén a brit külügyminisz­térium vezetését is átvette. Hohler lemondása nem érte vá­ratlanul a magyar politikai körö­ket. A budapesti angol követ volt ugyanis az, aki annak idején, a mikor a munkáspárt tagja : Wed­­gewood ezredes, aki jelenleg a lancesteri hercegség kancellárja, magyerországi útjában visszaté­rően, szóvátette az angol alsó­házban a magyarországi fehirlerror borzalmait, az akkori angol kor­mánynak az* a jelentest küldötte, hogy Magyarországon nem történ­tek atrocitások, a magyar kormány a békét és a rendet mindig a törvények értelmében biztosította. Az angol munkáspárt interpellá­cióiéra lord Curzpn, akkori kül­ügyminiszter ezzel a jelentéssel igyekezett megvédeni az angol kormányt az ellen a Mredgewood által hangoztatott vád ellen, hogy hallgatólagosan eltűri a magyar­országi fehér gárdisták gyilkossá goit. Mikor Curzon Hohler jelen­téseit az alsóházban felolvasta, Wedgowood ezredes, aki magyar­­országi utján személyesen szerzett meggyőződést a fehér terorról, élesen megtámadta Hohlert, azt állítván róla többek közt, hogy a magyar arisztokraták kedvéért ha­misan informálja a magyarországi helyzetről az angol ku ügyi hivatalt. Ez után az incidens után Hohler hosszabb szabadságra ment, de később mégis elfoglalta újból bu­dapesti hivatalát. Most azonban hogy munkáskormány vette át Angliában a kormányt, Hohlei helyzete tarthatatlan lett — annál is inkább, meri maga Wcdgewooc is tagja a kabinetnek -— és nem várta be hogy men essz ék, hanem még a műit csütörtökön benyújtóik lemondását az angol külügymi­nisztériumnak, amely valószínű­leg egy liberális-párti politikusi küld Budapestre a távozó Hohlei helyébe. Hohler lemondásán kivi:!, e magyar belpolitikai helyzetre nézve nagyjelentőségű eseménnyé foglalkoznak még a magyar poli tikai körök. A „Fabian Society1 amelynek vezetői közül hármat miniszteri állást tö tenek be ? Macdonaid-kormányhn, a napok ban meghívást küldőit Peiál Gyűli nemzetgyűlési képviselőnek él Vámbéry Rüsztömnek, amelybe? felkéri ? kel, hogy Keleteurőpa helyzetének meg­beszélése céljából utazzanak mi­előbb Londona. Vámbéry Rusztem, akinek neve s: angol tudományos és politikai vi Ságban nagy tiszteletet élvez, tud valevőleg fia Vámbéry Árminnak a hires nyelvésznek és India-ku tatónak, akit a jelenlegi ango király apja, VII. Edward szemé Íves barátságával tüntetett ki VII. Edward néha? keresztapji volt Vámbéry Rusztemnek, akinél úgy atyja, mint saját munkálko dása révén magas összeköttetése vannak Angliában. Tudományo: működését olyan nagyrabecsülil az angol tudományos ltörök, hogj muH évben egy vitás magyar ál lampolgársági kérdésben min szakértőt Londonba hivatták. Az ellenforradalom óta « buda pesti angol követség jogtanácsosa és ebben a minőségben, különö­sen az ellenforradalom első, véres napjaiban nem egyszer mozgósí­totta a budapesti antant-misszió­kat az üldözöttek érdekében. Szász Zoltán pőrében, mint a vádlott iró védőügyvédje vett részt és rendes cikkírója a szociáldemo­krata-párt tudományos folyóiratá­nak, a „SzociüÍizmus“-nak, noha nem tartozik a pert tagjai közé. — ...■■■■um iiHii'inn’^ggiBjHaminii....... ■■ * A zeistal gazdakör válsága Személyeskedések idézik elf» a szakadást Sentáról jelentik: A sentai gazda­kört, a város egyik legrégibb és te­kintélyes egyesületét pár hét óta ko­moly válság fenyegeti. A kört, amely­nek tagjai kizárólag a tehetősebb gazdák soraiból kerülnek ki. az ellen­tétek teljes alapjában megingatták. A város minden rétege kcmoíy és élénk érdeklődése kiséri ezt a bomlási fo­lyamatot. amelyben ajrégi konzerva­tív állásponthoz ragaszkodó többség harcol néhány kizárt tag »robbantani akaróh-val szemben. A komoly összetűzés akkor kezdő­dött, amikor a kizárt tagok nevében ősz Szabó Ferenc sentai gazda nyi­latkozatot adott le a helyi lapban. A nyilatkozat szerint kizárásuk alap­szabályellenes volt. A harc tovább folyik és jövőjében furcsa kilátásokat rejteget, mert a sentai gazdakör tevékeny szerepet játszik a város közigazgatásában. Ma még ismeretlen a válság kimene­tele, tény azonban az, hogy a kör esetleges feloszlása komolyabb kö­vetkezményekkel járna Senta gazda­sági életére, •j —----­Visszaérkezett Bethlen Budapestre Budapestről jelentik: Gróf Beth­len István miniszterelnök hétfőn reggel Kállay Tibor pénzügyminisz­terrel együtt visszaérkezett Lon­donból Budapestre. A magyar mi­niszterelnök hétfőn délután tájékoz­tatta a sajtó képviselőit a londoni kölcsön-tárgyalások eredményeiről, amiről többek közt a következőket mondotta: — A mostani londoni tárgyalások­ig függőben maradt a pénzügyi bi­zottság határozata, a reparációra vonatkozólag. A kisantant beogradi konferenciáján időközben megállapí­tották feltételeiket a magyar kölcsön ügyével szemben Jugoszláviának voltak bizonyos resthuciós követe­lései. A kisantant államai maguk kö­zött kívánták tisztázni a reparáciös tartozások összegét. I — A londoni tárgyalásokon a kis­­antant elejtette azt a fentartásáí. hogy az évi 10 millióban megsza­bott terhek nem elegendők és Ma­gyarország nagyobb terhet is elbír. Megoldást nyert az a kérdés is, hogy Magyarország húszéves amor­tizációs kölcsönt vegyen fel. — Tisztáztuk azt is, hogy béke­­terhek alatt nem értendők a repará­­ciók, hanem értendők minden más a békéből következő pénzügyi terhei Magyarországnak, kivéve a szén­­szállitást, amellyel Jugoszláviának tartozunk. Pénzügyi ellenőrré pedig amerikai állampolgár is megválaszt­ható. A jegyzőkönyvek aláírása a jóvá­­tételi bizottság végleges határozata után fog megtörténni, ami legkésőbb a jövő-hét dejére várható.,

Next

/
Thumbnails
Contents