Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-29 / 28. szám
Poštarma plaćena u goiovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási dij készpénzben lefiz «féyfíílyam SuboHca, KEDD, 1924 január 29. 28. se ám Mejj^era%^v;á^^i®ífcr?re], iirncp után és hétfőn délben TELEFON SZAKI: Kiadóhivatal 3-58. Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZTŐSÉG: Kralja Aleksandra ulica 4. sz. alatt Kiadóhivatal: Kralja Aleksandra nlica í (Lelbach-palote A magy arság egysége Nem lehet méltatás nélkül elhaladni amellett az impozáns s minden frázison felülemelkedően : ''lélekemelő nagygyűlés mellett, a melyik tegnap egy akarattá fogta össze a legnagyobb vajdasági város magyarságát. Nem szabadmegengedni, hogy a feledés ködébe vesszenek azok a szavak, amelyekre tegnap a legnagyobb vajdasági város magyarsága lelkes helyesléssel válaszolt. Ami ezekből a szavakból igazolás a múlt munkájára és elkerülhetetlen mulasztásaira, az már fölmentő ítéletté erősödött a magyarság közvéleményében; ami belőle lelkesítés a jövőre, az a mindennapi fohászunk, amivel minden megnyúló munkanapon sarkaljuk a jószándékunkat cselekvésre, munkára, eredményre. A nagygyűlés két beszéde ezeken kívül egy sarkalatos ponton találkozott egymással : a magyar ögység hangsúlyozásában. A magyar párt tagjait a magyar nyelvnek és magyar kultúrának közös sége tartja össze. Nincsenek külön osztályérdekek, nincsenek kö lön társadalmi előnyök, amiknek védelmére a magyarság politikai szervezete vállalkozik. Viszont annyi közös érdekük van a legellentétesebb társadalmi osztályhoz tartozó magyaroknak is, hogy még »beláthatatlan ideig közös inunkat végezhetnek azok, akiket — a közös-munka befejezése után — osztályhelyzetük, gazdasági érdeküfc egymás ellen fog állítani. Ha a hajó^ süiyedni kezd, nincs különbség az utasok közt, mindenkit* egyformán végzi a mentés munkáját) Ha árvíz fenyegeti a vetéseket, birtokos és kisgazda, földeden-zsellér és iparos egyformán "Veszik ki részüket az élet menteséből. Az itt élő magyaroknak gkármiiyen társadalmi osztályhoz tartoznak is, közös érdekük, pogy legyenek magyar iskolákihogy anyanyelvűket használhassák a közigazgatásban és a binfság előtt, hogy képviseletet nyerjenek a községi és tartományi közigazgatásban, hogy ne rekesszék ki az alkotmány által •megadott jogokból s ne terheljél, még £ külön kötelezettségekkel Üzért, mert magyar. Ezek csak példák s nem kimerítő íaxatio, mért rí tudná hiánytalanul felső rolni azokat a célokat és feladatokat, melyek közös céljai és koizös feladatai az itt élő magyaroknak, akár földesurak, akár zsellérek, akár iparosok, akár inteliektuelek. Elkövetkezik majd az osztályok és gazdasági érdekek szerint való szervezkedés ideje is, de csak akkor, ha már a közös‘ célokat .elértük s a közös föladatokat be töltöttük. Csak gyújtogató lelkű s romboló szándékú Herosztretesek nek telhetik abban kedvük, hogy száz esztendő múlva talán kiütköző ellentétekkel most verjen éket a magyar egységbe s száz esztendő múlva talán megszülető ellentétekkel most Iazitsa a komoly munkának és erős akaratnak egységét. Csak egy példát: a gonosz tudatlanság azt állítja, hogy a magyar párt a magyar földbirtokosok érdekképviselete. S ugyanakkor azt kifogásolja, hogy a föld magyar urai nem veszik ki részüket a munkából és áldozatokból. A magyar földesurak közül sokat a politizálás veszélye tart távol a Magyar Párttól, mert azt tartják, hogy függőben levő exisztenciáiis kérdéseiket kedvezőtlenül befolyásolná a politikai aktivitás. A Magyar Párt eszerint azoknak az érdekképviselete, akik érdekeik védelmében — távol, maradnak a Magyar Párttól, Olyan »érdekképviseletire pedig, még alig vo't példa, mely inkább veszélyezteti, mint megvédi az érdekeket. A gonosz tudatlanság azonban még nem állott meg, hanem amikor mindenki tudja, hogy csak a magyar egység ér mám hét el sikert, rég elfelejtett válasz-1 bizottság tagjai között. A francia falakat, régen leomlott különbségeket akar ékként beleverni a magyarságba. Függetlenségi pártiságot, munkapártiságot emleget akkor, amikor a magyarság szent karámába kell összeterelni mindenkit, aki a magyar nyelv és magyar kultúra közösségéhez tar tozik. Valamikor azt mondottuk, a poli'ika nazarénusai ők, akik fegyvert nem vesznek kezükbe, harcot nem kezdenek, csak a zsákmányszagra bújnak elő a semmittevő kritizúlás kényelmes fedezékéből. Ma mér azt is mondhatjuk : a politika papagályai ők, akik valamikor gyerekkorukban megtanulták a demagógia jelszavait s most — amikor megváito zott a világ, a sors, az élet vala mennyi iránytszabó feltétele — nég mindig azon rágódnak, hogy ki hatvanhetes és ki negyvennyolcas. S nem azt, nem csak azt keresik, hogy ki a magyar. A vasgyár egyseget, a magyar szivek fallanxiát, a magyar összefogás láncát nem fogják széttépni apró és sötét gonoszságok. A magyar lelkek ünnepét nem zavarhatja meg a kocsmai rivaigás. Ellenzéki támadás a francia imperializmus ellen Részleteiben is megszavazták a francia fegyverkezési kolcspnf A parlament hétfői ülése Beogradból jelentik: A parlament hétfői ülését délután 4 óra 20 perckor nyitotta meg fovanovics Ljuba elnök. Az ülés elején felolvasták az igazoló bizottság jelentését, amely szerint Pantelics Mita demokrata képviselő lemondott mandátumáról és helyébe Mihajlovics Tamás jön a pária mentbe. Ezután a kereskedelmi miniszter válaszolt néhány jelen-, féktelenebb kérdésre, majd áttértek a napirendre, amelyen a 300 millió frankos fegyverkezési kölcsön részletes vitája szerepelt. Tiltakozás a militarista politika ellen Az első szónok Sasaik klerikális követelte, hogy a kormány terjessze a parlament elé a harlsereg szükségleteinek jegyzékét. A pénzügyminiszter ígéretei nem szolgáltatnak elég garanciát arra, hogy az ellenzék megszavazza a kölcsönt. Helyesli a Franciaországgal való szövetséget, de tiltakozik a militarista politika folytatása. ellen. Beszéde végén élesen ’• ritizálta Pasics miniszterelnöknek N ncsics külügyminiszternek e olaszokkal való tárgyalások során tanúsított magatartását. ugyanezen kölcsön felhasználásának ellenőrzésére parlamenti ellenőrző bizottságot küldtek ki* A mellett a francia kormány jobban tájékoztatta a közvéleményt, mint ahogyan az nálunk történt és B ranger szenátor nemcsak a szenátusban, hanem a sajtóban i beszámolt a kölcsön részleteiül óiig nálunk mindebből semmit sem hoztak nyilvánosságra. Az eredmény az, hogy amíg Frarkia országban nagy többséggel szavaznák meg a kölcsönt, addig miiünk csak 103 szavazatot tudott a kormány szerezni. Felvilágosítást kért a kormánytól, hogy Angi a a franca kölcsön ügyében milyen jegyzéket intézett Beogradbu és a kormány mit válaszolt erre a jegyzékre? Ezt a konfliktust a hatalmas Angliával, az ország régi szövetségével barátságosan keit elintézni. Bizal matlan a kormány iránt es bejelenti, hogy a demokrata párt a Kölcsön ellen fog szavazni. A kormány feltételekhez köti a parlamenti ellenőrzést Slojadinovics pénzügyminiszter válaszában hangsúlyozta, hogy a kormány a kölcsönről a parlamen- Konfíiktus Angliával tét megfelelően informálta, sö*t a Sumenkovics demokrata hivatko- szerződés titkos részét is nyomzott arra, hogy Franciaországban tatásban szétosztották a pénzügyi szenátusban csaknem vita nélkül fogadták el a kölcsön-javaslatot. Franciaország baráti érzelmektől vezetve nyújtja a kölcsönt. A kormány nevében kijelenti, a kormány hajlandó belemenni, hogy a parlament ellenőrizze a kölcsön felhasználását a nyugták alapján, úgy, hogy a kiküidendő parlamenti bizottság kilenc tagja közül öt kormánypárti és négy ellenzéki legyen. A kormánynak azonban az a feltétele, hogy az ellenzék ebben az esetben szavazzon a kölcsön mellett. Sumenkovics rövid válasza után Pesics hadügyminiszter reflektált a fegyvervásárlási affér kapcsán személyét ért támadásra és szemükre vetette a demokratáknak, hogy még a koalíciós kormány alatt történtek a megrendelések, amelyek később meghiúsultak. Most is hajlandó az ügyre vonatkozó egész anyagot Davidovicsnak rendelkezésére bocsátani. Szocialista támadás Franciaország elten D'Vüc szocialista ezután hoszszabb beszédet mondott a kölcsön ellen és szóvátette, hogy sok viszszaélés történik a hadseregszáilitások körül. Élesen támadta Franciaországot, amely teljesen imperialista és mili arista politikát folytat, különösen Németországgal szemben, amit helytelenít az egész művelt vií g. Ezután rátért az agrárreform kérdésére, amely legfontosabb prob'émája az országnak és ahelyett, hogy ezt a nagyfonlosságu kérdést t parlamentben szabályoznák, inob a PetTOgrad-száliodábati, a N/ivu ülésén akarnak megoldást á ni. Utána Kokanovics földmivespár^i a kölcsön ellen, Zsujevics Alexa radikális pedig a kölcsön mellett szólalt fel, majd szavazásra került a sor, aminek folyamán 112 szavazatiul 71 ellenében elfogadták a javaslatot. A parlament legközelebbi ülése kedden lesz, amelynek napirendjén a költségvetés szerepel. A parlamenti ellenőrzés kérdése a minisztertanács előtt Beogradból jelentik : A kormány tagjai Trifkavics he yettes miniszterelnök elnöklete mellett a parament épületében minisztertanácsot tartottak, amelyen kizárólag a 300 millió frankos kölcsön parlamenti ellenőrzésének kérdésével foglalkoztak. A vita meglehetősen sokéig tartott, mert a kormány tagjainak többsége csak háromtagú ellenőrző-bizottsághoz volt haj.andó hozzájárulni, akik közül két radikális es egy demokrata legyen. Végül mégis kienc’afu h<ottság delegátusában állapodtak meg, akik közül 5 radikális és 4 ellenzéki legyen. Ez„
