Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-28 / 27. szám

PoStarína í V., Or. Lud,ül ~a egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXV. évfolyam Sabotka, HÉTFŐ* lanuár 27, szám Megjelenik a ndm reggel, ünnep után és hétfőn délben i' • TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58. Srerkrgztőság 5-10 ár negyedévre 135 dinár SZEKXEtíZTŐSÉG: Kr-,íja Alebsandva ulica 4. sz. alatt Kiadóhivatal! Kralja Aleksandrs nlica 1 Xe baefc-paloía) A szuboticai magyarság nagy napja A Magyar Párt szuboticai szervezetének nagygyűlése — Egy­hangúlag választották meg az uj tisztikart — Megalakították az uj pártszervezetet — Faji, vallási és osztálykülőnbség nélkül szervezik meg a magyarságot és tettrekészségükbcn. feltétlenül megbíznál?. Hosszantartó. lelkes éljenzés fo­gadta Törley Bálint gondolatokban gazdag és irányt mutató kiváló be­szédét, amely mély nyomokat ha­gyott a baligatóságban. Ezután Nagy Ödön dr., a Magyar Párt ügyvezető elnöke emelkedett szólásra. Nagy Ödön dr. beszéde Nagy Ödön dr. a helyesléstől és lelkes éljenzéstől többször megsza­kítva a következőket mondotta be­szédében: — Most, amikor arról van szó, hogy kiknek a kezébe legyen letéve újabb esztendőkre e város magyar­ságának politikai vezetése és sorsa, az az első kérdés, van-e célja ké­szülődéseinknek, harci kedvünknek, terveinknek és mozgalmainknak? Várhatjuk-e, hogy az uj vezetők majd értékesebb eredményeket mu* láthatnak fel? Vagy talán az itteni magyarság sorsa nem is függ attól, hogy kik buzgólkodnak a párt élén, mert programunk és politikánk hibás alapokra van felépítve s irányváito­­íaísjra, az .itteni magyarság politikai eiétfe-üefi. új irányba fordulására van szükség? Ismerik talán a régi fran­cia legendát az elátkozott erdőről? A gonosz tündér elhitette a fákkal, hogy amelyik tavaszkor először kezd rügyezni, az elszárad, elpusz­tul. így hát mindegyik azt várta, hogy a másik kezd zöldelni, közben az egész erdő sötét, rideg és halott maradt sok éven át. Nemcsal? a su­­boticai, hanem az ország egész ma­gyarságára is mintha a gonosz tün­dér ráijesztett volna; mindenki, aki a politikai vezetésre hivatott volt, [várta, hogy a másik vegye kezébe a kezdeményezést. Kevesen voltunk, akik a gonosz tündérnek fel nem ül­tünk és nem törődve a viharzugá­­sokkal, bátor hitvallást tettünk igaz magyarságunkról. Tiszta idealiz­musból, fajtánk fanatikus szereteté­­ből bocsájtoítuk minden erőnket a viharvert magyarság érdekeinek vé­delmére. Nem akarok seregszemlét tartani a vezetők érdemei felett, de ha érzelmi vagy knrucpolitikát nem is folytattunk, mindent megtettünk, hogy a nemzeti kisebbségek részére I biztosított jogok valósággá váljanak. IÁ háládatlan helyzetek elől ki nem tértünk, eigáncsolásokkal. lekicsiny­lésekkel nem törődtünk, mindig szem jedőtt tartottuk, hogy csak az egész magyarság összetartása tud küzdel­meinkbe belső erőt ás tartalmat bele­vinni. Amikor mi a vezetést átvet­tük, nagy és nehéz feladatok előtt állottunk, nem volt az disz és öröm, hanem kötelesség: csak vezérei vol­tak mozgalmunknak, közkatonái nem. Nincs megbízatásom, de hivat­va sem vagyok a párt vezetőségé­nek védelmét magamra vállalni. Fér­fiasán elismerjük mindannyian, hogy jelentős politikai sikerekre, értékes eredményekre nem mutathatunk. Azokat a sérelmeket, amelyek a ma­gyarságot négy év óta érték, orvo­solni teljesen nem tudtuk, de elsietett és elkésett lépésekkel ne vádoljanak meg bennünket éppen azok, akik tekintélyünket felőrölték, minden lépésünket el­gáncsolták s leglelkesebb fára-A suboticai Magyar Párt vasárnap délután tartotta meg tisztújító köz­gyűlését a Vas Ádám-féle vendég­lőben. A suboticai magyarság vezé­rein kívül impozáns számban gyűl­tek össze a magyarok. A magyar intellektuelleken kívül ott voltak a magyar iparosok és magyar kisgaz­dák s lelkes együttérzéssel tettek tanúságot magyarságukról. A te­rem zsúfolt magyar közönsége me­leg lelkesedéssel hallgatta a szó­nokokat, akik beszámoltak az el­múlt idők küzdelmes törekvéseiről s kijelölték a jövő programme!. Lel­kesedés, kemény akaraterő, acélos j bátorság, törhetetlen magyar szí­vósság áradt ki a szivekből és a fo­gadkozásokból. Gyakrabban kellene fisszejöpntök v, gyúróknak, hogy az egymásraíalálás örömével tart­hassak melegen lelkesedésüket és elszántságukat. A mai gyűlés emel­kedett hangulata, a cselekedetek és elhatározások egyhangúsága lebe­­csiüheteöen erölényezője marad a magyarság küzdőimének. Az elnöki megnyitó A tisztújító közgyűlést vasárnap 'délután fél négykor nyitotta meg a Vass Ádám-féle vendéglő zsúfolásig megtelt helyiségében Törley Bálint, a helyi pártszervezet elnöke, üdvö­zölte a megjelenteket és közölte, hogy — bár erre az alkotmány ér­telmében nem lett voina szükség — a közgyűlés megtartását bejelentet­ték a rendőrségen. Ezután feszült fi­gyelem közepette a következőket mondotta: — A Magyar Párt megalakulása óta az egyenlőségért küzd, azért az állampolgári egyenlőségért, mely az alkotmányban és a nemzetközi szerződésekben biztosítva van ugyan, amelyet azonban papíron felejtettel? és nem hajtottak végre, főképen a Vajdaságban. Mi lojális polgárai va­gyunk az országnak, azonban senki rossznéven nem veheti, ha az állam­­polgári kötelességeit híven teljesítő magyarság nemcsak politikai, hanem kulturális és gazdasági téren is kö­veteli a jogait. Ennek m országinak lojális állampolgárai kivernünk Jenni, de nem vagyunk hajlandók magyar származásunkat, fajtánkat és kultú­ránkat cserbenhagyni. (Hosszantartó tetszés.) Felhangzik mindenütt, ahol ártani akarnak a magyarság ügyé­nek, az a vád, hogy a Magyar Párt nem a magyarság egyetemes érde­keiért küzd, hanem egves osztályok­nak az exponense csupán. Ennek a vádinak nem lehet más célja, mint a bizalmatlanság felkeltése. Én azon­ban bízom a magyarság józanságá­ban, amely nem ül fel az .ilyen alap­talan vádaskodásnak, mert minden­i T dozásaink sikertelenségét eldön­tötték. Ne kürtöljék ellenünk a vádakat mindig éppen azok, akiket a ma­gyarság védelmében, a kisebbségi eszmék harcaiban ezidefig sohasem láttunk. Még a legöfizetlenebb és leg­erősebb politikai munkálkodással sem oldhatjuk meg kívánatos s ker­­re[ a magyar nemzeti kisebbség pro­blémáját, áruig a magyarság gaz­daságig kulturális és erkölcsi erőit nélkülözzük, s bar ma már aktiv po­litikai fellépésünknek majdnem min­den akadálya elmúlt, még mindig alig találunk sorainkban nagy er­­•■Tölcsi és gazdasági értéket jelentő neveket. Alávetjük magunkat az önök ítéletének, legyen az egész su­boticai magyarság a U rduk: meg­tettünk-e becsületesen mindent, hogy a magyarság szent ügyét sikerrel * szolgálhassuk? Aki tárgyilagosan tud ítélni, nem mondhat mást ró­lunk: az egyéni érvényesülés útját sohasem kerestük, politikánkat nem érzelmi momentumok, hanem értel­mi motívumok irányították, s ha nem is akartuk az ország érdekei fölé emelni a magyarság érdekeit, rnu már erő és hatalom vagyunk váro­sunk pobtikai életében. Amikor par­iimba Magyar Párt nevet vette fel. annak jellemét, törekvéseinek lé­nyegét fejezte \á.Ez a név a mi hit­vallásunk, a mi bibliánk, a mi pro­gramunk. Működésűink (Uapelvei: az alkotmány és törvények tisztelete, a jogrend védelme, az osztályok és felekezetek békessége, az alkotó munka, legyen minden polgár ne csak a törvényekben, hanem való­ságba is egyenlő jog és kötelezett­séggel felruházott tagja az ország­nak. (Lelkes éljenzés.) A mi politi­kánk sohasem változott, mindig az a gondolat lengte át: az áham céljaival harmonikusan érvényesíteni a magyar nemzeti kisebbség jogait. Megvédeni, megerősíteni, körülbás­tyázni, megvalósítani a magyarság törvényén alapuló jogait. Ez a sűrí­tett tartalma a mi pártprogramunk­nak, amely kitűzött program, felfogá­sunk szerint, a mi különleges viszo­nyainknak és helyzetünknek — amellyel mindig számolnunk kell — megfelel. S habár választói jogosult­ságunk teljességének hiánya folytán abból mitsem valósíthattunk meg, az a meggyőződésünk, hogy ezen a t politikai irányon és programon ma még változtatni nem lehet és nem szabad. Mert a magyarság egysége, súlya, ereje és befolyása nyomban megszűnik, mihelyt a különböző vi­lágnézetek és ellentétes vélemények egymással harcra kelhetnek a tábo- I ralidban. Zászlót bontani jöttünk új­ból össze, mert a suboticai magyar­ság politikai szervezkedése csak most kezdődik. Tartsuk szem előtt, hogy csak az egyakaratu magyarság jelent erőt és hatalmat. <az erők szét­­t.orgácsolása minden vonalon vere­séget és veszteséget hozhat. Felejt­sük el a múlt átkos, pártoskodó em­lékeit, irtsuk ki sorainkból a gyűlöle­tet, a viszálykodást, a harag és ke­serűség minden magvát, minden kártevését. A közgyűlés hangulatá­ból. látogatottságából, az Önök meleg érdeklődéséből állapítom meg. hogy cinek tisztában kell lennie azzal, íogy kisebbségi politikát nem lehet oszíályalapon csinálni, cülönösen nem ott, ahol titkos vá­­asztások vannak. Aki egy nemzeti­­végi pártan belül osztálypolitikát akarna csinálni, az messze szem elöl 'évesztené a kisebbségi célokat. -pugy tartózkodik a Magyar Párt min­dennemű faji vagy vallási meg­különböztetéstől is etem vagyunk hajlandók semmi­­éle vegyelemzést vagy hasonló szempontból való osztályozást át­venni. (Lelkes éljenzés.) Kétség te­en. hogy a nemrégen még erősen túlfűtött atmoszféra az utóbbi időben myhült épp a magyarság józan ma­­rátartása miatt A párt e'ddfgi műkö­dése főképen arra irányult, hogy az alkotmányos jogaiból kisáncolt ma­­íyarságnak legelemibb állampolgári jogát a szavazati jogot, megszerez­ze. Ha ez nagy nehézségekkel jári ;s és nem is hozott megfelelő ered­ményeket, a magyar választók ösz­­szeirása következtében a választói névjegyzékek hivatalból való kiiga­zításának megkezdésekor máris több mint négyezer magyar választó sza­vazati jogát érvényesíthettük. Min­den reményünk meglehet arra, boss a magyarság végre választójoghoz jut. Kulturális és más nagyfontossá­­gu kérdésekben is folytatott a párt­vezetőség többizben is megbeszélé­seket és hogyha ezek eddig nem h hozhattak látható eredményeket megvan a legjobb reményünk arra hogy a közeljövőben e kérdésben is lényegesen javulni fog a helyzet Eredmény már az is. hogy raa már sokan érdeklődnek a magyarság iránt, akik azonban akkor, amikor hatalmon voltak, nem érdeklődtek a magyarság sérelmei iránt, vagy ha érdeklődtek, úgy nagyoi kellemetlen visszaemlékezni arra liogv mennyire nem akarták a ma­gyarság sérelmeit orvosolni. Olya­nok is közeledést mutatnak ma í magyarsághoz, akik nem voltai ugyan hatalmon, de közönyösségük­kel sokban hozzájárultak állampol sári osztályozottságunkhoz és jog­fosztásunkhoz. Mi szívesen boritjuí ezekre a kellemetlen emlékekre ; feledés fátyolát az ország konszoli dáeiója érdekében, azonban azoktól akiket a magyarság ügye láíszőia; érdekel, nemcsak szép szavakat, ha­nem tényeket, cselekedeteket ké Tünk. Hogy a Magyar Párt a jövő jjben milyen eredményeket tud elér­ni. az nemcsak a vezetőktől, hanem elsősorban a magyarság összetartá­séitól iügg. Amikor most a közgyűlés meg fogja ejteni a tisztujitást, arra Ikérem önöket, hogy olyanokra -adják í szavazatukat, akiknek agilitásában

Next

/
Thumbnails
Contents