Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-01 / 1. szám
14. oldal. BACSMEGYEl NAPLÓ némulma'ég háttérbe- szorulva haJJ-A-HÁHMáSSZÖ VÉTSÉG. s r^j^jssi^égtjptpíiárck müve, a hármas mvctyfr,; yg^t'neyen ,a^ időben járt le :és, 'Í8t^mhfi^i!s. §jt?a üflfefNtk**m«c hosziszább ti ran, amelyek 1890 fokí^béiffk nfcBri^ .vissza, Francia részröiJk^érftH'iít* tértéit a tárgy alásdk megzavarására es elséserb’an Olaszországtól akartak vafámit megtudni a szerződés .-tartalmáról. Hihet, a párisi elasz nagy,'követtől híiiírozoU thzíusitéket kívánt arha nézy;'e, hogy a szerződés tisztán defenzív jellegű, amely esetben a francia tkorgfány. kötelezi magát, hogy Olaszországot nem támadja meg és a Közép-tenger status án»d-ját nem b;Tntja. Rudim olasz külügyminiszter értesítette a szövetséges kormányokat a Franciaországnak küldött -válaszáról és hangsúlyozta, hoj^- a Fran•ciaországgál-: való viszony javítására irá»myTiló. tpreÉfíjse senimiképen sem gyengíti azt- a szilárd ellíafátrozását, hogy a .jhároui^szövétség köteléket lazítani, még fkevésjpbá megbontani nem szabad. Lláró tMarschail német államtitkár azt válaszolja, liogs- a birodalmi kormány Franciaország,'eljárójában olyan kísérletet lát, . amely neofesajc a hármasszövetséget akarja szétiobbántkni, hartem éket akar verni jOh^ország és Apgjia közé, hogy ezáltal nillaszorisi^got fraitefa függőségbe hqjjza. Frajicidörsz.iíg WcOEbi kísérletei, hogy- a ■hárma aszó ve tségi szopaédés tartalmát [taegtudjm — mert ellenkező esetben ke-Íegüfiíc&ii .és pé;?Fujfyi tekhffelekben nelézüegek támaszF^físával fényegetö^zött, ?— az olSfcs koTfifíríy a lcghaiáfözotíabban -.visszdütasitotta. Az olasz király hasonló- 3képen cselekedett.- Araikor ugyanis a francia nagyfej vet mindt*h biztosítása ellené; re, hogy- Franciaországnak sem oíass, sem német részről lámadástó) nem kell tartani, a szerződés nyilvánosságra hozatalához ragaszkodott, visszautasította azt, A RtmtólÁVAL KÖTÖTT KONVENCIÓ ÁusztriaíAfagyarország és llománia között 1883-ban jött létre, az a titkos szerződés, amelyben a két állam kölcsönösen kötelezte magát arra, hogy orosz tá"madás esetére egymást támogatja. Ehhez a szerződéihez M&metorezág azonnal, Olaszország pedjg öt évvel később csatlakozott. A szerződést tutajdonképen Károly román király kötötte, de a lejárat idején 1891-ben olyan konzervatív kormánya volt, amelyet inem akart ebbe a bizalmas szerződésbe beavatni. Így a szerződést csak egy évvel később, 1892 július /25-én ujjjlftftták meg, miután a román király Bérlrnben látogatást tett és kormányt számára a talajt kellően elökétszitetfp. A- szeretWVs ltigíontöSább része a 2 cikkely, améTk szA'nt, ha Románia »a saját részéről való bármiféle kihívás nélkül megíáWá'ritátaók«, Ausztria'-Magyarország kelfő .időben segítséget nyújt neki, az ellenkező esetben pedig Romániára hárul ugyanez a kötelezettség, ha Ausztria- Magy’arországol. a Romániával határos valamely részén megtámadnak. A szerződés tehát tisztára deffenziv természetű volt. A világháború kezdetén még fennállott, de Románia annak figyelmen kívül hagyásával, 1916-ban megüzente a háborút a monarchiának, A FRANCIA-OROSZ KETTŐS SZÖVETSÉG. A lukpetj-oipsz szövetség elejtése Után a francia-orosz közeledés, amelynek létrehozatalán. már 1871 óta fáradoztak úgy Párísbdn mint Pétervárvott, állott az európai politika előterében. Inkább Franeiaerszág mitj) Oroszország törekedett a szövetség* 1 2 3 4 5 megkötésére és eltekintve Konstantin orosz nagy-fiereefenek Nancyfian elkövetett tapififá'fanságát'ó 1 — ami a francia Icorjjfápyt kínosan érintette — az orosz politika nagyon tartOzkodóan viselkedett. — .\z, oroszok nagyon jól tudják, Írja gróf ’fíünsíer párisi német nagykövet C^privi rtgmlt kaneeilÄböz 1890 junius Sí-én levelében, hogy háború esetén Franciádtsz’áVra mindenképen s^ámitKatnak és ehhez nincs szükség 0%i szövetségié, amely könnyen kellern esendő js* válhat. Egy-*táiioraojí bari.' tóm azt mondta: Les russes regardent la Républifjúé Francaise comme une cocotte pue lor, peut avoir quand la désire, sans mariage. (Az oroszok szerint a francia köztársaság olyan kokott, akit bármikor megkaphatnak, amikor megkívánják, minden házasságkötés nélkül.) Ez a helyzet igazi képe. Szerelmi viszony bizonyos időre, a háború idejére: igen. De házasság vagyis szövetség a békében: nem. Ez a »házasság« akkor nem jött létre, de a francia flotta 1891 nyarán látogatást lett a kronstadti kikötőben, a francia haditengerészet vezető tisztjei pedig elmentek a pétervári városházára és Peterhofba, Mindenütt lelkes ovációban volt részük, amiről Schweinitz német nagykövet ezeket jelenti: — Orosz néptömeget eddig sohasem en-i gedtek felvonulni, csak egyházi ünnepségre, vagy akkor, ha lovalis hódolat nyilvánítására órák hosszát kellett ácsorogniok az uteákon. A jég most meg van törve és a muzsikok meggyőződhettek róla, hogy halalmukban áll, hogy a rettegett rendőrséget teljes tehetetlenségre kárhoztassák. Ne ringassuk magunkat csalódásban a tekintelben, hogy a cárnak ma kevésbbé van elhatározása a háború és béke kérdésében mint két héttel ezelőtt. A francia látogatásnak valószínűleg nagyobb hatása lesz Oroszország belső helyzetére, mint nemzetközi vonatkozásokra, — eltekintve revaichepai tiers való kiszámithatatan sikerétől, — amennyiben megmutatta hatalmát a néptömegeknek és azok vezetőinek. akik háborúra izgatnak, hogy az autokratikus rendszert megdöntsék. A francia vendégek magukka.! viszik ezt a benyomást hazájukba és ott jelenteni fogják, hogy a cár elhatározására hatalmas nyomást lehet gyakorolni... Nem sok idő tett el és aláírták a kettős szövetségi szerződést. BABITS MIHÁLY: A legfőbb szemérem Mindig csodálom mért mondják ki azt a szót, mért nem titkolják azokat a szavakat, mért nem szégyellik, jobban mint a szerelem szégyellt, titkos szazait, mért nem fáj ilyen ettentö szót kiejteni, mért nem nyelik reisssa torkukba, mért nem dobbon szét a szív « véhhökkentő hangra, mért nem áll meg és mi t é.di a hideg Utálat kavaró kezétől, hogy hozzá nem nyúl? Mondják, van oly nép Afrikában mely nem enne más előtt ■I* inkább veszne éhen, mintsem ezt a szót: „evés", kihnrögje. Restellik az életet, de ki resteli a halált? Hősök? Dehogy! Csak szemérmetlenek, csak undort nem tudók. Mert van~e szemérmetlenebb, mczitlenebb, tétünknek piszkos mélyét jobban felfedő ezó, mint ezek: halál, sir, hulla, temető ? Jer, takard el e szörnyű szókat, könnyű rím ! Isten I takard majdan rímedbe csontjaim! Rovatvezető; Maráczy Géza 111. számú föladvány. Fr. O eijerstamtól. Sötét: Ke4: Vb8; BgS és h7; Fal és b7; Hcl; gy: a5; c3; e6 és g4 (11). Világos: Kai; Vf6: Bü2 és dó; Fi4; Hd4 és e5; gy: b4; b5 és g3 (10). Matt három lépésben. ís-Hl. számú játszma. Világos: Sötét: Aíjechin Dr. Tarrascb 1. d2—d4 d7—d5 2. c2—c4 c7—cö f.z a védekezés újabban nagyon divatba jött, ajánljuk olvasóinknak a figyelmes uíániátszást, mert a mesterek véleménye szerint ez a védelem — a következő lépésekkel kapcsolatban - adja a legkieiégiiőbb védekezést a ve zérescl ellen. 3. Hgl—f3 HgS—f6 4. Hbl—c3 d5Xc4 5. e2—e3 ..... Világosnak nincs ideje vezérfutóját fejleszteni. A vezércselt eddigelé, mint elfogadott vezércselt és mint elhárított vezércselt ösmertük, véleményem szerint ez a megkülönböztetés nem eléggé pontos, mert %z elhárított vezércsel. 80^-a Is elfogadott vezércsel, csak az a különbség, hogy az elfogadás később történik. Az elhárítás tulajdonképen vi- ] lúgos kezeiben van, ha egyszerűen üti j a gyalogost d5-ön. 5. . 1 i i 1 b7—b5 A szöveglépés célja nem a gyalogos megvédése, hanem helycsinálás a vezérfutó részére s egyben arra törekszik sötét, hogy a világos vezérhuszárt rossz pozícióba kényszerítse. 6. a2—a4 b5—b4 7. Hc3—a2 Számításba jönne Hc3—bl és minthogy a gyalogos védése ez esetben sem visz eredményre. 7............... e7—eó 8. FflXc4 Ff8—e7 9. eisánco! elsáncol 10. Vd!—e? Fc8—b7 1 Jobb volna 10. . . . , , c6—c5, sötét tulsoká késcdelmeskedik ezzel a lépés- ij sei s emiatt hátrányba terül. 11. Bfl-dl Hb8~d7 12. c3—e4 a7—a5 Sötét most már zavarban van, hogy miként folytassa, a hely es ismét csak c7'~c5 volt. 13. Fcl—ga 1 j BfS-eS 14. Iía2—cl 4 • V 1 I i Helyesebb, mijjt a szokásos b3»*fc3. 14............... Vd8—b6 15. Hcl-*b3 h7—h6 16. Fg5-*e3 Fb7—a6 F lépés bizonyítja sötét játékának helytelenségét. 17. Hf3-d2! FaóXc4 A csere nem' mindig a legjobb, de sötét most már rosszul áll. 18. H42Xc4 Vb6—c7 19. Ve?—f3 cö-—c5 2b. re3—Í4 Vc7—b7 ZI• • • *• % í A döntő lépés, a-, sötét gyalogosok', «em léphetnek s-'a többletgj'alog a középen érvényesül. 2!............... eóXdS 22. e4Xd5 \1)7--.a6 23. Bal—cl? • • • 6 Ä Hiba volna d5~<6, vagy ütni az aö gyalogost. 23............... “f " Fe7—fS 24. Hb3Xa5 Hf6—e4 25. Ha5—c6 g7—g5 26. Ff4—e5 Hd7-Xe5 27. Hc6Xe3 f7—f6 28. Vf3Xe4 i » a • 8 A legegyszerűbb ut. 28............... főXc3 29. dö-id6 Ff8—g7 30. Ve4—d54* Kg8—b8 31. VdöXc5, sötét föladta. SAKKH1REK. A karácsonyi bastingsi verseny részt-* vevői dr. Vidmár Milán, Ruwe Max, Ccllc F., Mieses J. és rovatvezetőnk: angol részről játszanak Mitchel, Yates, Norman, Blakc és Price. Dr. Vidmárnakj kitűnő chancai vannak az elsőségre. Ro- j vatvezetőnk a szervezés s egyéb mun- S kákkal túl lévén terheh e, nem fejtheti j ki teljes erejét. ! 1924. január 1. Gyári raktár: ATI0NAL“ eltairapiztárai f—j MOZI NAPTÁR December 20—23-ig. A forradalom gyermeke (Beregi Oszkár) Bosna fi!m. December 20—23-ig Boris Gudonov (Paul Hartmann, Hanni Weisse) j Balkán Him. December 25—26-ig. Bölcs Náthán (Carl de Vogt, Muzsnyai Béci) Balkán film December 25—2G-ig Bohémek (Murger regénye Maria Jákobbá) Balkán film. December 27—30-ig Trón és szerelem (Lóth Ha, Fenyő Emil) Balkán film. December 27—30-ig. Bigamia (Tolstoj Élő halottja után, Barnai Margit és Reinchold Scbiince!) Balken film. 1924 jan. 3—G-ig ifj Niedardus (Várkonyi Mihály, Eszterházy Ágnes hercegnő) Bosna film. Foltmente» fehér tükrüket fekete és kék árnyalat nélkül, garancia mellett készít csakis „VITRUM“ MOVISAD Futoski put 84-a. — Üvsgcsiszolás, Képviselet Subo'icin: NAGY MIHÁLY Sveg&ereskedése
