Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-27 / 26. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1924 január 27, A bácsföldvári jegyző támadói a vádlottak pátiján Február 5-én lesz a főtárgyalás Megírtuk annak idején, hogy Csokra Csedcmir bácsíöldvári jegyzőt, amint lakására igyekezett megmaradt előadás után négyszáz dinárt visszafizetni a szubvencióból Subotica városnak. A tanács a szubvenció ellenében arra kötelezi a színházat, hogy a helyárakat roval csökkentse és a legdrágább helyárat ötven dinárban ál- -lapítsa meg. A tanács határozata után most már kérdés, hogy a szinházigazgatóság elfogadja-e a feltételeket, amelyek ellenkeznek a direkció tervével és hogy iesz-e ezek után színházi szezon Suboticán. támadták és baltával többször lejbeülütték. A jegyzőt súlyos sérüléseivel a noviszadi közkórházba szállították, ahol hetekig éiethalál közt leoegett. A csendőrség megindította a nyomozást. amelynek folyamán a támadókat Petroyics Gyókó, Lalovics Jován, Popovi n; Misa és Russ Gábor Srnaosok személyében elfogta, akikről kiderült, hogy személyes ellenségei voltaic a jegyzőnek. A noviszadi törvényszék február 5. és 6-án tárgyalja le Petrovtes Gyókó és társai bűnügyét. A vádlottak vizsgálati fogságban vannak. A • tárgyalásra nagyszámú tanút idéztek be. Olcsóbb lesz a szuboticai sz. nház A városi tanács megállnpiiotta a helyórahat A novisadi állami színház énekes társulata — mint közöltük — február elsején kezdi meg Subotictln az egyhónapos színházi szezont. A színház igazgatósága tárgyalásokat folyta- .j tott a sziniigyi. bizottsággal is. hogy \ a társulat részére napi háromezer di-' nár szubvenciót eszközöljön ki a várostól. A tárgyalások után, amelyek, csak részleges eredménnyel véjjzödtek, a színház igazgatósága megállapította a helyárakat is, még pedig úgy, hogy a legdrágább helyár hetven dinár. A városi tanács szombati üléséin foglalkozott a szubvenció ügyével és i úgy határozott, hogy amennyiben a színtársulat huszonnégy előadást tart. tízezer dinárral fog hozzájárulni a társulat fentartásához. Ha azonban kevesebb előadást tart a társulat, köteles a szinigazgatóság minden el-A Nyiva ankétje mán Kiélésed tek az Enökválságellentétek a vajdasági radikálisok között fenyegeti a szuboticai radikális-pártot A jelek szerint a Nyiva agrárreform-ankétja is eredménytelenül végződött és nem vitte előbbre az agrárreform kérdésének régóta húzódó vitáját. Simonov'cs agrárminiszter már kijelentette, hogy nem tér el eredeti álláspontjától és nem tulajdonit nagyobb fontosságot a Nyiva értekezletének, amelyet csupán a nagybirt ok ások — tehát egy kis csoport — megbeszélésének tart. Atunak a véleményének és kifejezést adott az agrárminiszter, hogy a Nyiva tervezete nem fejezi ki a vajdasági radikális képviselők nagyrészének álláspontját sem, amit a konferencián felmerült afférokkal igyekezett bizonyítani. A vajdasági radikálisok között az agrárminiszter kategorikus kijelentése és az agrárreíorm-ankét újabb eredménytelensége nagyon rossz hatást kelt, mert — mint a szuboticai raJikalispárt egyik vezetője munkatársunk előtt kijelentette — a vajdasági radikálisok azt reméltek, hogy az ankét közel fogja hozni az agrárreform kérdését a megoldáshoz, amit a vajdasági radikálispártszervezetek — intenciók figyelembevételével — már türelmetlenül várnak. A Nyiva ankét ja azonban ahelyett, hegy irányt szabna az agrárkérdés megoldásának, csak még jobban kiélezi azokat az ellentéteket, amelyek ebben az ügyben már régebben fenollá nak és újabb ellentéteket is felszínre veteti. A szuboticai radilcáiis- 1 áriban ugyanis rossz néven veszik Nedeljkovícs Milorad ár. egyetemi ! tanártól, a szuboticai ladikálispárt I elnökétől a Nyiva agrárankétjén ta- I nusitott magatartását. Nedeljkovícs j professzornak már legutóbbi hírlapi ]támadása a vajdasági radikális kép! viselők agrárpolitikája ellen is rossz . hatást keitett a rád kálispártb n, i most pedig még fokozódik az elkedvetlenedés a szuboticai pártszerve\zet elnökének a Nyiva értekezletén \ tanúsított provokáló magatartásamiatt, amit különben maga a Nyiva is megbélyegzett. A radikálispárt — amely még nem foglalkozott eddig hivatalosan az ag- I rárreform kérdésével — a Nyiva ankétjára küldte ki megbízottait abban a rémé*1 ■''ben, hogy ott sikerül méltányos megoldást találni és az ellentéteket áthidalni. Nagy megdöbbenéssel vették tehát a vajdasági radi- 1 kálisok tudomásul, hogy Nedeliko\ vies dr. a szuboticai szervezet elnii? ] ke milyen élesen szembehelyezkcf dett a Nyiva egész akciójával és a vajdasági radikális képviselők tervezetével. Miután a radikálispártba.í .eddig nem tárgyalták ezé a kérdést, I a pártnak nem volt tudomása arról, hogy elnöke ilyen a párttal ellentétes állásponton van. Kiderült azonban az. ankéten az is, hegy a vajdasági radikálisok között különben is nagy ellentétek vannak az agrárreform kérdésében, külön«"-’ (sen a ni in fagazdaságok felosztása jjmiatt, amelyre vonatkozólag a radjfkális képviselők is merőben elleníé: tes állásponton vannak. A vajdasági ; radikálisok, különösen a párt többségét alkotó gazdák ezért attól tar>.■•* - — ut-rn 5 ftanak, hogy az igy- szétforgácsolt 'erőkkel eredményt nem tudnak eltérni és az uj agrártörvényben állanjjdósaiul fognak azok a méltánytalanságok. amelyek a Vajdaságot az agrárreform helytelen végrehajtása által már eddig is érték, annál is inkább, mert Simonovics agrárminiszter makacsul ragaszkodik eredeti törvényjavaslatához. így a Nyiva konferenciája súlyos ellentéteket vetett fel a vajdasági radikálisok között és nagy érdeklődéssel várják, hogy e válságból a párt hogyan fog kibontakozni. Még súlyosabb helyzetet idézett fel a beogradi agrár-ankét a szuboticai radikálispártban, mert nincs kizárva, I hogy Nedeljkovícs Milorad dr. pártelnök szereplése esetleg eínökválságot fog a pártban előidézni. Lalosevics válasza Nedeijkovicsaak Beogradból jelentik; A vajdasági radikális képviselők körében a Nyiva I akciója kedvezőtlen fogadtatásra taí iáit. Az a vélemény alakult ki közát\ tűk, hogy az ankét rosszkor jött és többet ártott a racionális agrárreform • ügyinek, mint amennyit használt ; Attól tartanak, hogy még azok az ■ eredmények is kérdésessé válnak, amelyekre pedig a radikális képvise, lök egészen bizonyosan számítottak, i Lalosevics Jócó a Politika mai vezércikkében válaszol Nedeljkovtcs Milorádnak legutóbb ellene intézett támadására, visszautasítja vádjait és ■ rámutat arra. hogy ö az agrárreform> mai elsősorban nem a .földosztás, hajj nem a földjáradék problémáját akar- 1 ia megoldani. A nagybirtok felosztásával —• amelyet szerinte befejezett ténynek kell tekinteni — nincs elin: tézve az agrárkérdés, mert temérdek j megmüveletlen föld van még az országban, már pedig elsősorban a Tőiddel való visszaélés ellen kell felvenni a harcot. I A maximum kérdésében, amit Lalosevics egyébként — mint cikkében hangsúlyozza — mellékesnek tart, csatlakozik a többi vajdasági képviselő és így végeredményében a miniszter álláspontjához. Romantika ErdélybenI Irta: Ligeti Ernő Ez a föld a romantika földje. Er-! dély mindig ilyen volt: érzelgős,! odaadó, eszményi. A hegylakók sa-! játsága ez. Alföldön a végtelen sík \ józanságra és nyugalomra neveli az | embert. De a hegyek között a fan- j tázia madara kering és a szakadékok, barlangok százai megtelnek félelemmel és gyermekkorból viszszamaradt rejtelemmel. A nyugtalanság alkotó kelléke a romantikus világnézésnek és nincs magyar nép, amely ^nyugtalanabb, kalandosabb és hősiesebb volna, mint Erdély népe. Romantika csak ott bontja ki kék virágait, ahol célok és messze lebegő reményfoszlányok vannak. Az erdélyi Peer Gineteket eltünedező pásztortüzek. kincskereső helyek kék lángjai csalják a meredek fe’é. Minél ineredekebb a szikla, annál nagyobb a vágy. Minél keményebb a kő, a;bál jobban áh'tja a pöröly. Mindez: Erdély. Alagam is romantikus lény vagyok. Hiszek az ideálokban. Abban is hiszek, hogy meg lehet teremteni Erdély különleges és európai értelemben vett irodalmát. »JózVn« pillanataimban, amikor a cinikus ember döngeti belőlem a kávéházi asztalt, azoknak hiszek, akik a helyzetet reménytelennek tartják. Valóban ment sok reménységünk lehet, hogy e két millió, visszamaradt, éipetyhüdt és az irodalmat szívügynek egyáltalában fel nem ismerő népközössé gbcln legyen valami. De: künn a hegyekben. a fenyők harangzébéjében bizakodóvá leszek. Nem úgy. mint egy némely szerelmesei az irodalomnak. Vannak erdélyiek. ak;k egyenesen Jókai pennájára kívánkoznak. Ezekről mesélek nektek. Kós Károly nevét ismeritek? Foglalkozására építész; ö építette az állatkertet Budapesten és a kispesti Wekerle-teiepet. Nagy dekorativ erejét a néptől kapta. Ugyanazt csi- Inálja falécben, galambdúcban, kályhában és bútorban, am:t Bartók Béla román és magyar motívumaival a zenében. Mellesleg; a török-magyarság nagy hi.ve és egyidőben a konstantinápolyi magyar főiskola tanáru. A világégés idején azonban viszszamarad Erdélyben Egy isten háta mögötti faluban, Sztánán házat épít mag inak — szó szerint tessék venni — bútort farag. Az első magyar politikai megmozdulást ő kezdeményezi. Amikor felrázta a szunnyadó és elocsudt magyarságot, visszavonul •a szépmüves derűs világába. Könyveket ir. Az egyik miinek chne: Erdély kövei. A másiké: Atilláról való ének. Bűbájos magyar könyvek ezek, tele egy zseniális rajzoló művész csodálatos kőlapjaival és linóleumaivá!. Szöveget, a székely népköltészet gondolatritmusában ő ir hozzá. De ho! van itt a romantika? Ott, hogy Kós Károly maga szedi ki könyveit., maga fűzi össze és maga ragasztja. Hogy maga is hozza könyvárusi forgalomba, arra eines szükség. Mert Kós Károly könyveire már akkor betelik az előjegyzés, mielőtt a művész felveszi a munkazubbonyt, hogy művelje ragyogó, középkori, szintetikus művészetét. i A másik rajongó egy örökös lap. alapító. Egy szegény földhözragadt 6 orvos, Osváth Kálmán, a budapesti Csváth Unokaöccse ott hagyja pályáját és Marosvásárhelyen megalapítja a Zord időt. Hirdetésedet elvből nem vesz fel és megpróbálja előfizetésekből fentartani lapját. Nem sikerül. A lap megbukik. Usváth három hónapig koplal és újból összeszedi az egy számhoz szükséges pénzt. Megjelenik' a Kalauz. Ez is megbukik. G sva tónak nincs miből élnie, mint újságíró, szabadjegyével éjszaka utazik, hogy megspórolja a házbért és a szállodát. Neki lapot kel! csinálni. Tehetsége, felkészültsége, brilliáns irásmodora van hozzá. Beavatottak a következő megtörtént jellemző apróságot miVidják ró!a. Osváth megházasodik. Az oltár előtt oda súgja a háta mögött álló barátainak: Megnősülök és két hónapig ismét megjelenik a Kalauz. Da a hozomány is elfogyott. A Kalauz nem vezet bennünket az erdélyi hegyekben. Úgy látszik Osváth nem akar több lapot. Legutóbbi irodalmi vállalkozása az volt. hogy kiadta Arany János Toldiját. Mint mondottam, nyomorog, mint egy ál!á.«né:küi’. éhező skribler. de ő Toldit adja ki és holnap B.lnk bánt és az Ember tragédiáját. Ilyen romantikus ember az ősz Benedek Elek is. Budapesten vezetője az irodalmi életnek, minden családi szál Pestre fűzi, de Ő haza jön Kis-Bací\nba a parasztok közé. Hazajön nagyapának és tanítómestert jókedvében Czimbora címmel gyereklapot szerkeszt és minden nap meg ir vagy száz levelet Erdély kicsinyeinek. A nagy Kazinczy arról voltlitres, hogy tizenkétezer levelet intézett irodalmi ügyekben barátaihoz. Az erdélyi Széphalmit uj mestere azonban levelezésben túl tesz rajta, mert ina alig van erdélyi gyermek, aki ne -Intézné könyciv-el e rajongó aggastyán bátorító és kedvderitő sorait. Mostanában látni az erdélyi városokban egy sötét ruháju hölgyet, Franyó Zoltánnét. E roktlnszenves és nagy kultúrájú asszony óriási kulturmunkára határozta el magát. Eérje Aradon szépirodalmi lapot csinál, a Géniuszt és míg Frúnyó Erdély leggyönyörűbb lapjának állásfáit tűzi össze, addig a rajongó aszszony nyakába veszi ezt a vasúttal ma meg sem közelíthető kis glóbuszt és sorra propagálja a vidéket. Egy kis tüdőgyulladás e rettenetes téli hidegben mi az meid! őrködik felette a virrasztó »kisebbségi« kötelességérzés és magyar lelkiismeret. Most csak az irodalom rajongóiról beszélek. De beszélhetnék a zene és a piktura apostolairól is. Most csak Nyrrőröl beszélek, a kidéi molnárról, aki míg félkezével a kazánt füti. másik félkezével a leggyönyörűbb szépprózát viszi papírra. Beszélhetnék Paái Árpádról, aki pusztuló egészsége árán is betölti azt a sorsd-t U. gigászi munkát, amelyre a géniusztól küldetett. Vagy beszéljek. Barhiks Istvánról, a magyar Jammesröi. az ekeszarvát tartó alsókosályi költőről, akinek versei odya)nok, mint egy pohár tiszta tej. Erdélyi irodalom míg nincs, de olyan erőfeszítések vannak, mint amilyenre csak a magyar közműveltség elporladt századaiban van példa. Az erdélyi rajongók. Kern íny Zsigmondi uj rajongói, akik elvéreznek hitükért és tnegrothadnak a közöny szemétdombján. De mégis ők: az ígéret, az Elet.
