Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)
1924-01-25 / 24. szám
Poštarina plaíeisa u goiovom ß&xa ©S j[©I džlSžir Postaszílíitíis» díj feeszpeBzbeis lefizetve ■m u XXV. évfoh Megjelenik minden reggel, ünnep istán és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-5S, Sz6rke8zt5$óg .5-115 EMTE'fí, 1924 január- 25. 24. szám Előfizetési ár iJegyeáévre 135 dieár SZEBI'ISZiliKf.C: Kralja' AUxacdra-uIica 1 szára alatt Kfcdčltiveta!« Kralja Alesanára»uliea t (Lelbach-aalo?#) Múnkáskórinányzók Ami Angliában most végbement, ez mindenképen sokkal több amint amennyi eseményt, érdekességet, Jelentőséget a kormány változásoktól várni lehet. A konzervatív Baldwin letette tisztét s az angol királynak Ramsay Macdonaldot ajánlotta utódjául. Amiről áz első háborús választás óta csak mint fellengzős fantasztikumról, exotikus lehetőségről beszéltek a Rimorse League nagyurai, a National Liberal Club politikai paszianszozói, az most valósággá vált. Nagy utat futott be Anglia, amig John Burns-tói az első munkásminisztertől, aki Sir Henry Campbell, Bannerman kabinetjében ült, eljutott a munkáspárti kormányig. A világháború nagy és véres útját. A véres áldozatoknak, az imperialisztikus törekvéseknek, a kötelező katonai szolgálatnak, a földjáradék kisajátításának, a jóvátehetetlen jóvátételnek, a háborút kereső beké' nek útját. Es most kiábrándulva a világuralom álmából, kijózanodva a hegemónia illúziójából s a győzelem botor részeglégéből, Anglia is kénytelen bevallani, hogy- kenyérgondok gyötrik és pénzproblémák foglalkoztatják. A győzelem útját, az uralom hermelinnel takart ösvényét keii most elhagynia Angliának, hogy rálép hessen arra az országúira, mely elvezet a mindenkinek termő szántóföldekig. Amig a politika játék volt, urikedvtelés, valami grandiózusgar denparty, addig jók voltak a lordók, a konzervatív gyárosok s liberális ügyvédek. Most azonban jaz uj feladatok uj férfiakat követeinek. S Anglia rábízza sorsát a munkásokra, az egykori bányászokra és mozdonyvezetőkre s tőlük yárja, hogy valóra váltsák meggyötört reménykedéseiket. Még nagyon világosan gondolkodó publicisták is Írtak arról, hogy a történelmiosztályhoz tartozóknak a politika épen olyan átöröklődött s nemzedékről- nemzedékre átfinomuit mesterségük, mint a belga asszonyoknak a csipkeverés, a szegedi kisgazdának a paprikatermelés, vagy akár a Gotíschau-i foglalkozásúéi külieknek a kucséberkedés. Évszázadokon keresztül csak a történelmi osztály tagjai foglalkoztak politikával, akik ma kispolgárok, vagy a munkásosztály tagjai, azok felmenői jogtalan jobbágyok, vagy legjobb esetben céhek szükrémért jogu! tagjai voltak. A diplomaták Hliomos frakkja grófi, testekre volt szabva s főúri játékaikba legfeljebb csak azok avatkozhattak be, akik a?, egyházi rend hierarchiáján emelkedtek föl társadalmi osztályukból. A világnak azonban meg kell lassan szoknia, hogy azokra bízza történelmét, akik kijavítják ál törött irógépjüket, akik fölhozzák a bányák mélyéből a szenet 's íSlgyujtják rövidzárlat után a világosságot. A kétkezi munkás nemezeik tömegével, de érlelni ve! fa tudásával is tényezője lesz a világtörténelemnek. Ezekben az apokaliptikus időkben nemcsak országok határai és nemzetek testei vonaglanak, hanem a társadalmi osztályok rétegeződése is. A társadalom fejlődésében uj kőkorszak következik-e el, vagy csak, mint « francia négyesben a táncoló párok, helyet cserélnek az uralmon lévők a kizsákmányoltakkal — erre a kérdésre feleljen mindenki hite, meggyőződése s tudásának ill űzői szerint. Anglia kormányát s vele Európa népének sorsa irányítását azok a férfiak veszik kezükbe, akik bátyák mélyében és műhelyek sötétjében nevelkedtek fel. Ezek a férfiak magukkal jfogják hozni a katopáQs-nak, kaszának, kapának tanítását, az emberi erőfeszítésnek, a ereiteknek, az érdemes munkái.ok konok és kérlelhetetlen megbecsülését. ..Balra forduljon, aki jobbra szédült" — mondja Markutio s mintha a szédült világ szót akarna fogadni legnagyobb költője tanácsának. Mimkáskérdés a parlament előtt trbovljsi bányász-sztrájk vitája — Á földműves-párt is részivesz az ellen éki blokkban Beogradbó! jelentik: A parlament csütörtöki ülésén — amely délelőtt kilenc órakor kezdődött — napirend előtt felolvasták a külügyminiszter jelentését a Szaloniki—i szabad zóna ügyébep kötött egyezmény ratifikálásáról, valamint a Lengyelországgal a kölcsönös bírói jogsegély ügyében kötött egyezményről. Az első felszólaló Vuics földmüvespárti, aki kifogásolta, bogy a kormány tagjai nem válaszolnak már régebben hozzájuk intézett kérdéseire. Jovanovics Ljuba házelnök válaszában kijelentette, hogy a hiba nem a parlament adminisztrációjában keresendő, amely a házszabályok értelmében dolgozik. Vuics kilenc kérdést nyújtott be, amelyek közül hétre a kormány tagjai már kötelesek lennének, válaszolni, miért is fel fogja hivni erre a minisztereket. Vuics az elnök bejelentését tudomásul vette. Ezután áttértek a napirendre, amelyen Kremzsár klerikális képviselő interpellációja szerepelt a trbovljei bányászsztrájk ügyében. Kremzsár hosszabb beszédben ismertette a sztrájk lefolyását és élesen támadta a kormányt a sztrájk alatt tanúsított magatartásáért. Szerinte a kormány a hibás abban is, hogy sztrájkra került a sor, mert a kormány szervei megtagadták az intervenciót a munkások érdekében, akiket a bányaigazgatóság lelketlenül kizsákmányol. A kormány azonban inkább a kizsákmányoló oldalára állt. Srskics bányaügye miniszter rendkívül éles hangon válaszolt Kremzsár interpellációjára. Kijelentette, hogy az interpellációban fölsorolt tényeket az interpelláló semmiféle pozitív bizonyítékkal nem támasztotta alá és ezért alaptalan támadását legalább is ‘••/áltsznil az haerp álladóban felsorolt esetekre. A kor mány nem foglalt állást a munkások ellen, — mondotta — hanem csak a rendet tartotta fenn és e törvények tiszteletét biztosította. Beszédében többször éles megjegyzésekkel illette a föderalista pártokat, ami ellen azok viharosan tiltakoztak. Utána Perics igazságügyminiszter és Petes Dusán szociálpolitikai miniszter utasították vissza Krcmzsar interpellációjának tárcájukra vonatkozó vádjait, majd a délelőtti ülést berekesztették. A délutáni ülést négy órakor nyitotta meg az elnök. Kugovik és Gostincsar klerikális képviselők kritizálták a trbovljai bányákban uralkodó állapotokat, majd Agatonovics demokrata szólalt fel, aki szerint a munkásokat sokkal nagyobb állami védelemben kellene részesíteni, mint ahogy az nálunk megtörténik. A bányászati miniszter — mondotta — egyáltalában nem törődik a munkáskérdéssel. Kapetanovics muzulmán hangsúlyozta, hogy minden országban állami törvények rendezik a munkások és munkaadók közötti vi szenyt és az állam lép közbe bérharc idején, mint közvetítő. Csak nálunk tér ki a kormány ezen kötelezettség alól, azzal az ürügygyei, hogy erre a törvények nem kötelezik. Követeli a munkásvédelmi kérdés sürgős és alapos rendezését. Ezután Ktemzsar képviselő szólalt fel újból. Kijelentette, hogy nem akar válaszolni a hány a ügyi miniszter éles felszólalására, mert nem akarja a társadalmi harmóniái megzavarni. Javasolja, hogy az interpelláció fölött térjenek napirendre és a parlament hívja fel a kormányt, hogy a trbovljei bányákból elbocsátott munkásokat vegyék komolytalannak tartja. _Ezuián‘ vissza, továbbá a bányámunkások munkabérét emeljék fel. A kormány ilyen irányban gyakoroljon minél erélyesebb nyomóst a munkaadókra. Srelcics bányaügy! miniszter a kormány nevében kijelentette, hogy elfogod/':: Kremzsár javaslatát és oda fog hatni, hogy a bányamunkások órabérét négy dinárral emeljék fel. Ezután a parlament egyhangúlag elfogadta a klerikálisok javaslatát. A második interpellációra Lázics Voja földmüvespárti képviselőnek az útépítési robotmunka ügyében beterjesztett interpellációjának tárgyalására az idő előrehaladott volta miatt már nem tértek rá, hanem a parlament elfogadta az elnök napirendi indítványát, ainelv szerint a parlament pénteki ülésén megválasztják a lemondott Rankovics Mi hajló helyére a második alelnököt, valamint nyolc különböző bizottságot, a napirenden pedig a háromszáz millió frankos francia katonai kölcsön szerepel. A radikális Draguvint jelölik a parlament alelnöki állására A radikális klub a parlament befejezése után ülést tartott, amelyen megállapodtak abban, hogy a lemondott Rankovics helyébe Draguvin Milutint jelölik a parlament alelnöki állására és kijelölték a pénteki parlamenti ülésen megválasztandó bizottság delegáltjait. A f'áldmüvespárt hajlandó helépni az ellenzéki blokkba Az ellenzéki pártok csütörtökön foglalkoztak az ellenzéki blokk megalakításának kérdésével. A demokrata klub ülésén Davidovics Ljuba referált az ellenzéki pártok vezetőivel lefolytatott tanácskozásairól. A klub tagjai, akiknek nagy része szkepszissel néz a tárgyalások befejezése elé, szabad kezet adtak Davidovicsnak a további tárgyalásokra. Az ülésen ezenkívül kijelölték a párt szónokait a 300 mil iő frankos kölcsön parlamenti vitájára, köztük Majinkovics Voját, Veljkovics Voját és Kamaaudit. A földműves párt, mely eddig passzív szemlélője volt a demokraták és klerikálisok készülődéseinek, szintén ülést tartott, amelyen Lázics Voja ismertette D W- dovics Ljubával folytatott tanácskozásait. A beszédet követő vitában az a felfogás alakult ki, hogy a párt hajlandó belekapcsolódni a blokkba, de csak abban az esetben, ha a blokk programjának öss • ' fásánál figyelembe veszik a f -S.íives párt programját. Az íüh hatalmazta Ldzicsot, hogy a t n .c okozásokat ebben az irányban tovább folytassa as ellenzéki S blokkal, zn bómp m
