Bácsmegyei Napló, 1924. január (25. évfolyam, 1-28. szám)

1924-01-24 / 23. szám

I 1924 január 24. Pletikoszits főispán májusig marad A belügyminisztériumban cáfolják Males és Szlepcsevics távozását A suboticai főispáuválsággal kap­csolatban a Bácsrnegyei Napló beo­­gradi munkatársa a belügyminiszté­riumban a következő íeiviiágosiíást kapta: Pletiicoszlcs András dr. főispán tá­vozásának esetére még nem történi döntés utódára nézve. Különben a suboticai főispán csak abban az eset­ben távozik állásából, ha megkapja topolui közjegyzővé való kinevezé­sét. Azonban még ebben az esetben is valószínű, hogy Pletikoszics főis­pán még három hónapig — amíg a topolai közjegyzői állást el kell fog­lalnia. — állásában marad. A főispán utódára nézve a belügyminiszternek most is az az álláspontja, hogy a su­boticai főispánnak ismét bmyevdc­­nak kell lenni, azonban a személyre vonatkozó döntést a belügyminiszté­rium a helyi radikális pártszervezet­nek engedi át. Annyi azonban bizo­nyos, hogy az uj suboticai főispán semmiesel,re se lehet idegen. Nincsen kizárva az sem. hogy a föispáni és polgármesteri állást ismét egy sze­méllyel töltik be, ha azonban a két állást szétválasztják, úgy polgármes­terré feltétlenül egy pártpolitikában nem exponált közigazgatási szakem­bert neveznek ki. A belügyminiszté­riumban azonban sajnálattal látják, hogy néhány politikus, akinek íüne­­vezéséröl komoly szó lenne, teljesen visszavonul a közélettől és nem akarja a suboticai közigazgatás ve­zetését vállalni. Azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek Szlepcsevics Milán novisadi főispán elleni: akcióról és bukásáról, valamint újabban Raics Szvetiszláv Übánáti alispán állásának a megrendü­léséről szólnak, illetékes helyen ki­jelentették, hogy úgy Szlepcsevics főispán, mint Raics alispán megma­radnak állásukban. Fenyegető leveleket kap a kssdapesti. rendőrség A bombarejtegetffk bűntársai munkában Budapestről jelentik: A fegy­verelrejtések ügyében a budapesti rendőrség detektiveket küldött, ki vidékre annak megállapítására, hogy Gyulai Mihály és társai vi­déken hol rejtették el azokat a fegyverkészleteket, amelyeknek Budapesten tartását veszedelmes­nek tartották. Ismeretes ugyanis, hogy az elmúlt két napban azt állapította meg a rendőrség, hogy Gyalai és társai amikor még sza­badlábon voltak, megbízható em­bereikkel Budapest környékére szál­líttattak el különféle hadianyagokat. Egy nagyon érdekes vallomás­ból viszont azt is megállapította a rendőrség, hogy a társaság tag­jainak lefogása után is jelentősebb csomagokban szállítottak el Buda pestről fegyvereket. Az internálási eljárás alá vont Turchányi Egon kihallgatásának részletei főkép ezt igyekeztek tisztázni. Részben Turchányi, részben Gyalai, da ezenkívül több kihall­gatott, de őrizetbe nem vett fiatal ember vallomása tisztázta a fegy­­verrejiegetés ügyét és a kiküldött detektívek jelentése alapján már pontos adatok fognak erre nézve is a rendőrség rendelkezésére ál­lati«. . Külön érdekesség, hogy névte­len levélírók fenyegetéseikkel a rendőrséget munkájában megfé-BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. lendíteni igyekeznek. Az elmúlt napokban több olyan levelei kapott a rendőrség néhány főtisztviselője, amelyek gyalázkodásokat és fenye­­kseket tartalmaznak. Ezek a fe­nyegető levelek, mint eddig mee-Beogradból jelentik: Politikai körökben nagy feltűnést kelt, hogy Laginja dr. volt horvát bán, a fiumei kérdésben kiküldött jugoszláv szakértő-bizottság el­nöke legutóbbi audienciája alkal­mával az uralkodónál kifogást emelt az Olaszországgal Fiume ügyében létrejött megegyezés el­len. Hir szerint Laginja dr. föl* hivta a király figyelmét arra a nagy visszatetszésre, amelyet az olasz szerződésnek Fiumére vo­natkozó része a horvát közvéle­ményben keltett, mivel a megegye­zéssel csak a SHS. királyság hoz áldozatot minden ellenszolgáltatás nélkül. Szerinte az a medence, melyet Jugoszlávia a fiumei ki­kötőből megkap, teljesen értéktelen az SHS. királyság számára, mi­vel Fiumének és a kikötőnek az olaszok lesznek teljhatalmú urai. Ilyen megoldás pedig Laginja szerint állandó félreértésekre fog vezetni Jugoszlávia és Olaszor­szág között. I A szakértő-bizottság elnöke pa­naszt emelt amiatt is, hogy a kormány a szakértő-bizottságot mellőzte és semmibe sem vette azáltal, hogy ebben a fontos kér­désben a határozathozatal és meg­egyezés előtt nem kérdezték meg a bizottság véleményét, sőt nem értesítették a tárgyalások meg­kezdéséről sem. A kormány körében különösen azért neheztelnek Laginjára, mert a királynál a horvát közvéle­ményre hivatkozott, holott a leg-' ség már gyanúba is vett alapos okok alapján egy társaságot. A mostani névtelen leveleken el­maradtak az egykori „101-es" alá­írások, de valószínű, hogy a név­telen fenyegetők most sem ma­radnak hosszú ideig titokban a rendőrség előtt. szélsőségesebb horvát ellenzék vezetője, Radics is helyeselte az Olaszországgal kötött megegye­zést. Elsősorban azonban azt ve­szik rossz néven, hogy Laginja dr. az uralkodó személyét is bele akarja vonni a fiumei megegye­zés körül fölmerült politikai vitába. Trieszti jelentés szerint egyéb­ként D’Annunzio szabadcsapatai kedden Ronchiban nagygyűlést tartottak, amely viharos lefolyású volt. A légionáriusok egyrésze ugyanis a kongresszus elhalasz­tását követelte, addig, amíg azon D’Annunzio is személyesen részt­­veheí. Ezt a javaslatot azonban nem fogadták el, henem Sose le h> ügyvéd, D’Annunzio titkára kije­lentette, hogy D’Annunzio üzene­tét hozza, amely szerint azt kí­vánja, hogy a kongresszust Fiumo anneksziójának a napján tartsák meg. Ezután felolvasták D’Annunzio táviratát,, amely a következőképen szól: „Én vagyok parancsnoko­tok és utasításaim ma még fon­tosabbak, mint valaha. Megalkuvás nélküli fegyelmei kívánok. A mai nagygyűlést nem ismerem el, mert az újabb fiumei események a kon­gresszus elnapolását teszik szük­ségessé." Végül elhatározta a kongresz szus, hogy D’Annunzio-hoz kül­döttséget meneszt és úgy tudják, hogy ezek a kiküldöttek a fältel­ten engedelmességről fogják vezé­rüket biztosítani. szervezetének vezére és a második intemacionálé titkára. Jewett szin­tén textilmunkásból küzdötte fel ma­gát. Harthford a délwalesi bánya­munkásszövetség elnöke és egyben vezére a Labour Party radikális skót szárnyának, amely 18 képviselőt számlál. Az angol sajtó a Macdonald-kormáíiyról A Daily Telegraph szerencsétlen gondolatnak tartja Ramsay Macdo­­naldtól, hogy a miniszterelnökségen kívül a külügyminisztérium vezeté­sére is vállalkozott. A Morningpost úgy jellemzi az uj kabinetet, hogy, lehetett voln'a rosszabb is, a Times pedig abban a véleményben van, hogy Ramsay Macdonald nagy kö­rültekintéssel választotta ki munka­társait. Hasonlóképpen vélekedik a! Daily News is, amely az uj minisz­tereket a munkáspárt és a haladó­tábor legkiválóbb férnaiimk tekinti. A Daily Express azt a reménységét fejezi ki, hogy Ramsay Macdonald­­nak sikerült tehetséges férfiakat megnyernie. Az angol vasutassztrájk Londonból jelentik: Mint a lapok je­lentik, Londonnak és a nagyobb váro­soknak élelmiszerrel való ellátását teher­autói: rekvirálásával biztosították, A vasúti társaságok azon fáradoznak, hogy a rendelkezésükre álló mozdony­­vezetők és fűtők bizonyos számát a rendszeres üzem fentartása érdekében biztosítsák. Tárgyalásra egyik részről sem gondolnak. Mint a mozdonyvezetők és a fütök szakszervezete közli, a szak­­szervezet valamennyi tagia alkalmazko­dott a szakszervezet felhívásához, sőt a vasutasok nemzeti szövetségének szá­mos tagja is csatlakozott a sztrájkmoz­galomhoz. A lokomotív vezetők és fűtők sztrájkja terjedelem tekintetében nem mindenütt egyforma. Egyes kerületekben, mint Derbiben, Hullban és Liverpoolban a személyforgalom majdnem teljesen meg­bénult, míg más kerületekben, — így Manchesterben, Plijmauthban, Lecdsben és Brightonban a sztrájk nem befolyá­solja a forgalmat lényegesen. A távo­labbi londoni elővárosokban lakó mun­kások csak nagy nehézségek árán tud­nak eljutni Londonba. A közelebbi kül­városokban sűrű omnibusz és földalatti vasúti forgalmat tartanak fenn. állapítást nyert, valószínűleg egy kéztől származnak, sot a rendőr-Laginja volt horvát bán panaszt emelt a királynál a fiumei megegyezés ellen D'Annunzio légiója uj harcra készül Megalakult a Macdonald-kormány Áz uj miniszterek csütörtökön veszik át hivatalukat Londonból jelentik: Ramsay Mac­donald a munkáspárt vezetője dél­előtt kihallgatáson jelent meg a ki­rálynál, aki felszólította Macdonal­­d«t. hogy alakHson kormányt. Mac­donald a megbízást elfogadta és le­tette a titkos tanácsosi esküt. A ki­hallgatás körülbelül egy óra hosszat tartott. Macdonald délután újabb kihallga­táson volt a királynál. A kihallgatás után kihirdették, hogy a király jóvá­hagyta az uj kormány elébe terjesz­tett névsorát. A kormány a követ­kező tagokból áll: Macdonald Ramsay első kincstári lord és külügyi államtitkár. Clynes a titkos pecsét őre és az alsóház megbízott vezére. Parmoor lord a titkos tanács lord­­elnöke. Haldane viscount lordkancellár. Snowden kincstári kancellár. Henderson belügyi államtitkár. Thomas gyarmatügyi államtitkár. Walsh hadügyi államtitkár. Sir Sidney Olivier indiai állam­titkár. Thomsen daudárparancsnok, lég­ügyi államtitkár. Chelsford viscount az admirálitás első lordja. Sidney Webb kereskedelemügyi államtitkár.. Whaety egészségügyi miniszter. Noel Buxton földmiveléstigyi mi­niszter. Adamson skót államtitkár. Trevelyen közoktatási tanács el­nöke. Thomas Shaw közmunkaügyi mi­niszter. Vernon Har tkom postaügyi mi­niszter. Wedgwood ezredes, a íaincasteri hercegség kancellárja. Jowelt első munkaügyi főbiztos. A távozó miniszterek csütörtökön adják át hivatalukat az uj miniszte­reknek. Macdonald kijelentette, hogy legközelebb közli programját a nyil­vánossággal. Az ttj kormány tagjai Az uj kormány 21 képvisclőmi­­e ászt ere közül nyolcán a munkáspárt inteilcktueljeí közé tartoznak. 9 a szakszervezeti tag és 4 az olyan mi­niszter, aki nem tagja ugyan a mun­kás pártinak, de széles alapon kíván­ja a nagyüzemek szocializálását. Lord Parmoor, az angol pacifiz­mus egyik kimagasló vezére, az egyházjog terén hires tekintély. Whals, az uj hadügyminiszter, fia­tal korában bányamunkás volt, Lloyd George háborús kormányában két­szer viselt államtitkári állást. Tho­mas Shaw. a íestilmunkáüok szak­BéSyegmeisíesek a választási okmányok A belügyminisztérium álláspontja Beogradból jelentik: A választói névjegyzékek kiigazításával kapcsolatos sérelmek — mint már jelentettük —> különösen a Német Pártban keltettek nagy elégedetlenséget s főleg a belügy­minisztériumnak azt az állítólagos ren­deletét sérelmezik, amely szerint a köz­ségi elöljáróságok nem adhatnak ki ille­tőségi bizonyítványt, hanem csak a bel­ügyminisztérium utján. Ezzel szemben a belügyminisztériumban kijelentették a „Bácsrnegyei Napló“ munkatársa előtt, hogy ilyen rendelet nincs, csapán az állampolgársági bizonyítványról van sző, amit azelőtt is csak a belügyminiszté­rium adhatott ki, míg illetőségi bizonyít­ványt a községi elöljáróságok továbbra is kiadhatnak. Arról az anomáliáról, hogy - a vá­lasztói jogosultságot igazoló okmányokra a bélyegilletékek kirovását követelik a hatóságok, a választói törvény világos rendelkezése ellenére is, a belügymi­nisztériumban azt a fölviiágositást ad­ták, hogy a minisztériumnak nincsen tu­domása a pénzügyi hatóságok ilyenér­­lelmü rendelkezéséről, amelyeknek a vá­lasztói törvény intézkedései határozot­tan ellentmondanak. Eszerint a válasz­tói jogosultság igazolásához szükséges okmányokat bélyegmentesen kell kiállí­tani, csupán a kiállító hatóságnak rá kell vezetni, hogy az okmányt válasz tási célra adta ki.

Next

/
Thumbnails
Contents