Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-13 / 338. szám
2. oldal, BACSMEGYE1 NAPLÓ 1923 december 13 a háború előtti adósságok kedvező rendezését, amelyek 36 szoros kulcsot Adnak az osztrák korona mai értékéhez képest. Ami a boszniai iparvállalatok részvényeinek i elővásárlását illeti, kijelentette, hogy részben osztja Behmen felfogását, de rámutat arra, hogy az összes részvé nyékért csak tízmillió dinárt fizet az állam, ed jelentéktelen öszszeg a részvények belső értékéhez képest. Skttlj képviselő személyes kérdésben tör nt fölszólalása után D mitrijCV C Dusán a földmivespárt dek rációját oivasta fel, amely szintén elitéli : konvenciókat. A szóm sora merült ezzel és az c.nök szavazásra teszi fel a javas; .ot, amelyet 111 szóval 53 eile elfogad a Ház. A legkö, lebbi ülést péntek délelőttre hívták össze, napirendjén csak a következő ülés napirendjének íegállapitasa szerepel. A hajózási szindikátusról szóló javaslat a radikális kluir elolt A radikális klub szerdán folytatta az állami, Hajózási szindikátusról folyó vitát. A kiub által kiküldött öttagú bizottság beterjesztette az erre vonatkozó javaslatát, amely lényegesen különbözik a közlekedésügyi miniszier törvénytervezetétől. A bizottság javaslatában elsősorban azt kívánja, hogy a hadikárpótlási kötvényeket, amelyeket a részvényvásárlónál készpénz helyett el lehet fogadni, ne harminc, hanem ötven százalék értékben fogadják el. Ezen kívül a javaslat úgy intézkedik, hogy a részvénytőkének 150 miliiórÓ1-200 millióra való felemelésénél az 50 millió különbözeiét ne a hajózási társaságok, hanem magánosok jegyezhessék. A tizenötíagu igazgatóságban az állam 8 taggal, a magánosok pedig 7 taggal legyenek képviselve. Ez utóbbi ügyben a klub ülésén hosszabb vita indult meg, amelyen bár a hangulat a bi zottság javaslata mellett nyilatkozott meg, végleges döntést nem hoztak. A klub az öttagú bizottságot végül megbízta azzal, hogy pontosan állapítsa meg annak a Vagyonrésznek értékét, amellyel az állam az uj társulat alapításához — hajókkal és egyéb felszerelésekkel — hozzájárul. A zsombolyai határ kiigazítás a parlament előtt A parlament pénteld ülésén fog Nincsics külügyminiszter válaszolni dr. Kraft Istvánnak, a német párt elnökének a zsombolyai határrendezés ügyében hozzá intézett interpellációjára, valamint a többi e tárgyban hozzá intézett kérdésre is. Politikai körökben nagy érdeklődéssel néznek a külügyminiszter expozéja elé. Kraft dr. fel fogja használni ezt az alkalmat arra, hogy a parlament plénuma előtt leszögezze a német pártnak a zsombolyai határrendezés kérdésében és általában a kormány kisebbségi politikájával szemben I- foglalt álláspontját. Készülődnek a vajda:- ági pártok a közséf válasz' sokra A jövő év elejére várják a vajdasági kezsérd választások kiírását Biem idegeukedneli ár az autonómiák A vajdasági községi választások kiírásának a hire — mint már annyiszor — újból kisért. Az eddigi tapasztalatok után csak fentartással lehet fogadni ezt a hirt, amely valamennyi pártnak őszinte kívánsága. Az az élénk szervezkedés azonban, amely újabban a vajdasági politikai pártokban észlelhető és általában a vajdasági pártok szokatlan agilitása a községi választásokra való készük lődést jelenti. j Jól informált politikai körökben szerzett értesülés szerint a radikálispártban azt hiszik, hogy a jövő év elején kiírják a vajdasági községi választásokat. E hir szerint a vajdasági radikálisok már régebben sürgetik a községi választások kiírását, amit eddig különböző okok késleltettek. elsősorban az, hogy a kormány csak az uj tartományi beosztás végrehajtása után akarta a községi választásokat megtartani. Mivel pedig a tartományi beosztás végrehajtása megkezdődött és az év végéjg előreláthatólag befejezést is nyeó igy a radikálispárt felfogása szerint nem lehet semmi akadálya annak, hogy újév utón sor kerüljön a községi választások kiírására. A vajdasági radikális képviselők ezt az álláspontot képviselik még a kormánnyal szemben is, amely még nem döntött a vajdasági községi vá lasztások kiirása kérdésében. Nincs kizárva, hogy a vajdasági képviselőknek erőteljes mozgalmat kel! en nek érdekében indítani, miután a kormány azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a községi választások megtartása előtt még tető alá hozza az uj községi törvényt. Radikálispárti körökben mégis arra számítanak, hogy a vajdasági radikális kép viselők intervenciójának a kormány kénytelen lesz engedni. A radikális párton kívül számit erre a többi vajdasági párt is. Értesülésünk szerint a vajdasági demokraták uj szervezkedésének, a külön vajdasági pártbizottság és párttitkgrság alakításának — tehát általában az egész vasárnapi pancsevói kon gresszusnak — ugyancsak a községi választásokra való készülődés adott közvetlen okot. A demokrata párt. amely a legutóbbi országos vá hasításoknál elvesztette 'egfontosabb vajdasági pozícióit, tisztában van azzal, hogy a mostani erőviszonyok mellett nem kecsegtető kilátásokkal mehet a községi választásokba. Ezért erőteljes uj agitációt akar a Vajdaságban indítani, hogy elvesz tett pozícióinak legalább egyrészét visszaszerezze. A demokratapárt uj vajdasági párttitkársága ezért már a legközelebbi hetekben számos népgyülést akar tartani és általában erős agitációt fog kifejteni, mert a vajdasági demokraták az őket legutóbb ért kudarcokat nagyrészt a demokratapárt főbizottságának tulajdonítják. A községi választások előkészítését célozza a bunyevác-sokácpártnak legutóbbi sikertelen kísérlete is, amellyel a yjártoL újjá akarta szervezni a passzivitásba vonult inteílektuellek bevonásával. Ha ez a kísérlet nem is járt teljes sikerrel, azért a Párt fokozott mértékben folytatja most a falvakban és szállásokon agitációs munkáját, már csak a Radics-párt vajdasági térfoglalásának megakadályozására is. Hogy a kisebbségi pártok — elsősorban a Magyar Párt — milyen intézkedéseket tesznek a községi választások előkészítésére, arra nézve eddig csak a Magyar Párt elnökének az a nyilatkozata ismeretes, amely szerint a Párt külön bizottságot fog alakítani a választ,ói névjegyzékek újév után történő kiigazításának előkészítésére, mert a magyarságnak a községi választásokon való aktiv részvétele elsősorban attól függ, hogy az eddig kihagyott magyar választókat falveszik-e a névjegyzékekbe. A suboticai radikálispárt egyik vezetője részéről nyert információnk szerint a kihagyott magyar választókat az év elején hivatalból eszközlendö kiigazítás alkalmából feltétlenül felveszik a névjegyzékbe. A küszöbön álló községi választásokon minden jel szerint először fogja a jugoszláviai magyarság politikai jogait gyakorolni. A községi választásokra való elöj készületeknél még figyelemreméltó jelenség az az információnk, hogy úgyszólván valamennyi vajdasági párt — a centralisták majdnem ugyanúgy, mint az autonomisták — bizonyos fokig az autonómia jelszavának a hangoztatásával mennek a községi választások küzdelmébe, nemcsak a választók könnyebb megnyerése céljából, hanem belső meggyőződésből is. mert a vajdasági centralista pártok sincsenek az utóbbi időben megelégedve a kormány és a vártok beogradi főbizottságának szerintük is igazságtalan vajdasági politikájával. __________ A regény és az élet I ta : Baedeker Bizonyos irók müveit — első sorban a Jókaiéit — azért olvasom különös előszeretettel. mert szokatlanul jó, rendkívül 0'í‘-"es és kiválóan tehetséges emberekkel uiáuozom bennük, olyan pompás asszonyokkal és olyan tökéletes férfiakkal, akikhez foghatókat se nagy| városokban, se falun, se itthon, se kül-’ földön sohase sikerült látnom. Ha úgy összehasonlítom e kellemes regénybeli * alakokat a személyes ismerőseimmel, akik közt pedig igazán sok derék és kifogástalan j omü úriember és uraszszony van. akkor ez az összemérés rendesen az előbbiek javára végződik kedvező eredménnyel., Ez ugyan a regényíróra nem jelent éppen föltétlenül hízelgő kritikát de épp oly kevéssé jelent elítélést. mert elismerés, hála, sőt elragadtatás sugárzik ki belőle azért, hogy olyan ritkakvalitásu ernberpéldányokkal > •és olyan szeretetreméltó jellemekkel ho- ‘ zott bennünket össze, akik csakis az ő elképzelésben gazdag müvének az érdekes fejezeteiben találhatók. Ezeknek a jeles íróknak — és első sorban Jókainak — köszönhetjük, hogy igazán nemesszabásu és evangyéliorai jóságu angyali nőkkel és isteni (vagy legalább is félisteni) férfiakkal is összeismerkedhettünk. olyan pompásan szabott halandókkal. akikhez hasonlókat hasztalan keresnénk a legelőkelőbb szalonokban s a legfeudálisabb kaszinókban, s igy természetesen az olvasókörökben s a kávéházakban is. Bizonyos, hogy nem én vagyok az egyetlen regénvolvasó. aki ezt a hálát érzi és ezt az elismerést kifejezi az irodalmi jótevői iránt. Bizonyos, hogy c szórakoztató könyvekben az önök alázatos szolgáján kívül is sokan akadtak olyan vonzó ismerősökre, akikkel szívesen volnának állandóan együtt, s örömest cserélnék föl velük azokat a husvérosszekötteiésejket, barátaikat és jóismerőseiket. akikkel a hivatalban együtt körmölnek vagy esténkint együtt kártyáznak. Ez természetesen lehetetlen. de azért igy se volna szép tőlük, ha nem éreznének hálát e kedves könyvek és azok kitűnő szerzői iránt, akik őt olyan — szellemileg és erkölcsileg egyaránt — előkelő társaságba vezették___ Mily jóleső érzés, ha az élet csúnya vásárjában elfáradt szemünk megpihenhet e rokonszenves regényalakokon! A legraffináltabb olvasó is elfelejti egykét órára vagy percre, hogy nem él, hanem olvas, hogy az alakok, akiket itt fölvonulni lát. nem eleven emberpalánták. hanem paoirosíigurák; hogy a szertelen fantáziájú költő annyi nemes tulajdonsággal ruházta föl a hőseit, amennyit a vaJó élet embere el se bírhat___ S ha ez egy-két boldog óra vagy ez a néhány jótékony perc, elmúlt, bizony őszintén sajnálja az ily könyv olvasója, hogy az életben nem tudott, olyan ismerősökre lelni, akik hasonló szimpátiákat válthattak volna ki a leikéből. mint ezek a poétái képzelőtehetséggel ét szertelen túlzással megkonstruált tökéletességek. ' Charles Dickens egyik különös regényalakja jut eszembe, aki annyira rajongott a régi klasszikus korért s annak az embereiért. hogy a kortársai között sehogyse tudta magát jólérezni s azokat mind kicsinyeknek és jelentékteleneknek ítélte, — nem is méltók arra, hogy szóba álljon velük. S mikor egyszer azt kérdezték tőle. kivel szeretne a legszívesebben megismerkedni és társalogni, azt felelte: Cicero-val. (Aki csakugyan szerfölött érdekes ember volt. amint azt róla Baissier ur megirta)---- E regények olvasói kn*t is i©sz bizonyára nem egy. aki arra a kérdésre, kinek a társaságában óhajtana ebédelni vagy kivel kívánna táncolni, azt válaszolja majd, hogy Berend Ivánnal és Kárpáthy Zoltánnal, Evilával vagy Pálma grófnővel, S ezek az olvasók mindenesetre előnyö sebb helyzetben vannak mint a Dickens kómikus különce, akinek * hasé sikerült a nagy orátorraJ és ékesszavu prókátorral összejönni, ök akkor lehetnek együtt a Dumas, Hugo Viktor és Jókai regényhőseivel, amikor a velük való társalgásra kedvük támad, amikor a reális élet kevésbbé ideális embereinek a köréből az eszmények közé akarnak menekülni valahányszor e Mesterek írásait a kezükbe veszik. El se kell menniök hazulról ... Csak é'men hogy nem ebédelhetne és nem láncolhatnak veink. mert ez már majdnem olyan nehéz dolog mint a Tuszkulánum volt tulajdonosával polemizálni. Ámbár, némi fantáziával___ Irigyeljük ezeket a kitűnő regényírókat — és első sorban Jókait —•„ akinek az életben ' ilyen derék ismerőseik voltak. Mert bizonyos, hogy ismertek ilyen tökéletes gentleman-eket és ilyen perfekt urinőket. vagy hogy azokat az urakat és hölgyeket, akikké! érintkeztek, ilyeneknek látták, ami utóvégre teljesen egyremegy, — máskülönben nem festhették volna őket félelem- és gáncsnélküli lovagoknak és szépségben s jellemben egyaránt makuláüan nőszemélynek. Az író, hacsak nem karrikaturista vagy freskófestő, olyanoknak rajzolja és állija be az embereit, aminőknek látja őket, — s nem is tudja másképpen, mert hiszen, csakúgy mint a festő, a szemén keresztül alkot. Jókai bizonyosan ismerte — vagy olyanoknak nézte — ni ind a zo' - í a soktudásu. nagyere jü, kiváló tehetségű és csodás jellemű urakat. s azokat a tündérszén, meséskarcsuságu, jóságos, büszke és okos hölgyeket. akiknek portréit az ő száznál több kötetében mint egy tarka arcképcsarnokba fölvonulni látjuk. Minő kár, hogy nekem és Neked, nyájas olvasómnak nincsen ilyen csupajót és merőszépet látó szemünk, amely lehetővé tenné. hogy a prózai életben — azaz a magunkéban — levő ismerőseink között mi is találjunk hasonlóan érdekes jelenségeket s a tökéletességükkel lebilincselő egyéniségeket mint az említett s az »életből vett« regényekben! Ó, ha ezeknek a nemes cselekedeteiben, az ő előkelő gusztusaikban s / ajkukról elhangzó erényes és önzetlen mondásokban gyönyörködhetnénk olykor-olykor, amikor a társaságunkkal vagyunk együtt! Óh. ha ezek közül választhatnék az utitársainkat. a kártyázópajtásainkat, a barátainkat és az ellenségeinket! Főleg ez utóbbiakat, akik olyan lojálisak. olyan lovagiasak és a bosszuáliásuk eszközeiben olyan válogatósak ezekben a fantasztikus, de meleg és szép Írásodban! Óh, altkor mi is szépnek látnók a világot és éiésre érdemesnek az életet! Akkor el volnánk bájolva az embertársainktól. s mindent elkövetnénk, hogy azok is szeressenek bennünket egy kicsit. És akkor nem születnének meg az ehhez hasonló sirámok (amelyekkel most telis tied tele van az irodalom), nem a pesszimizmus, a jövő félelme, a Schwarzsekcrei s a szakgatottság volna az irássrk vezérmotivuma, — vidám ki's manók szökellnének ki a tintatartónk öbléből s a toliunk tréfás kedvben róná egymás mellé a mosolygó betűket. Mert aki hősök, lángelmék és angyalok között él, s csupa derék, önzetlen, hűséges és becsületes emberrel érintkezik, annak nincsenek fájó csalódásai és állandó keserűségei. S akinek nincsenek kedvetlenségei, az nem mond kellemetlenséseket az olvasóinak se....
