Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-12 / 337. szám

4. oidai. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 december Vés ------------------------------1 Kis riportok • 1 A Horgos! pénzügyőrök, huszonhat deli legények, hosszú idő óta nagy pe­reskedést folytatnak házigazdájukkal. A fináncok ugyanis nem kapnak temészet­­beni lakást, hanem lakbér-járandósá­gukból maguk fizetik a horgosi paraszt­házból pénzügyőri laktanyává előlépte­tett és középület jellegével felruházott finánc-kastély tulajdonosának a házbért. Illetőleg csak tartoznának fizetni. A pör éppen azért folyik, mert a fináncok, akik fizetni tartoznának, ehelyett inkább a házbérrel tartoznak. Időtlen-idők óta elbliccelik az árendát. Olyan követke­zetességet tanúsít a huszonhat pénz­ügyőr ezen a téren, hogy a háztulajdo­nos jónak látta Holló Dénes dr. szentai ügyvédet megbízni azzal, hogy’ indítson port nemfizető főbérlői ellen. Az ügy­véd be is adta a keresetet a szentai já­rásbíróságon és meg is nyerte a port: a járásbíróság kimondta a fináncok ki­lakoltatását. Az ügyvéd erre felszólította a finán­cokat, hogy legyenek szívesek és köl­tözzenek ki. Eredménytelenül. Levelet irt, személyesen eljárt, de semmi sem használt. A pénzügyőrök nem mozgat­ták fülük botját sem. Holló doktor erre újabb beadványt intézett a járásbíró­sághoz és kérte, hogy a kilakoltatást eb rendelő végzését a biróság karhatalom­mal foganatosítsa. A járásbiróság ennek a beadványnak is helyet adott és ki­rendelte a karhatalmat. A karhatalom: 1, azaz egy darab hor­gosi rendőrből és ugyanannyi főből álló községi írnokból állott. A kilakoltatás végrehajtására kitűzött napon ez a kar­hatalom az ügyvéddel együtt szépen megindult a fínánclaktanya felé. Útköz­ben semmi zavaró momentum nem tör­tént, bántatlanul eljutottak az épület ka- j pújáig, sőt a kapu felnyitásával sem kel- i lett sokáig foglalatoskodniuk. Nyitva j volt. Ellenben a laktanya udvarán vi- i gyázzl-k llásban ott állt huszonhat vésztjósló arcú, marcona pénzügyőr, fegyverrel a vállukon___ És megindul­tak a kapu felé. A karhatalom elszaladt. Vagy szak­szerűbben kifejezve magunkat: vissza­vonult a túlerő elől. Au! A szuboticai Katolikus Legényegylet műkedvelői a »Sasok« legutóbbi bemu­tatója után elhatározták, hogy Sz. Béla komikusukat, akinek tréfáin a közönség egész este versenyen kívül derült, meg­­tréfálják. Az egyik hölgyszereplő ró­zsaszínű és illatos levélpapíron epedő­­hangu névtelen levelet irt a komikus­nak és randevút kért tőle másnap es­tére a városi zeneele elé. A kitűzött idő­ben természetesen a levél Írónője nem jelent meg a találkán: a komikust »hagyták leégni.« Az ugratás azonban nem fejeződött be ezzel. A következő napon Sz. Béla újabb és ezúttal bocsánatkérő levelet kapott, hogy a levél Írója közbejött aka­dályok miatt nem jelenhetett meg a randevún és újabb találkát tűzött ki az előbbi helyre. Ezen a második találkán is megjelent Sz. Béla, de megjelentek rajta kivül a tréfa csinálok is az est homályában és messziről nézték, hogy mi fog történni. Ezúttal ugyanis gon­doskodtak a randevú realizálásáról: egyik férfi-műkedvelő női ruhába öltöz­ve megjeient a találkán. A továbbiak indító-okait utólag nem lehet pontosan megállapítani és örökre titok marad, hogy tudta-e a komikus, mi történik, vagy sem? — tény az, hogy minden bevezető beszélgetés nélkül a nyílt uc­­cán nyakába ugrott a »nőnek«, átölelte és elkezdte vadul, erőszakosan csákóin’. Az álhölgy segélykiáltásaira előrolian­­tak a közelben rejtőzködő műkedvelők, odasereglettck az uccai járókelők, sőt egy rendőr is e!őkerii!t, aki igen eré­lyesen vetett véget a különös jelenet­nek. Leigazoltatta a botrány résztvevőit és csak akkor engedte őket el, amikor kétségbevonhatatlanul kiderült, hogy ártatlan tréfáról van szó csupán. 3 A vrsaci járásbiróság vezetője eljá­rást indított Nagy Sándor fogházőrmes­ter ellen, mert az intézeti szokásokat a Denevér cimii Strauss-operett kedélyes fogházieienetei alapján módosította, ha zene nélkül is. A vizsgálat megállapí­totta, hogy a foglyok élete az öreg jj fegyőr jóvoltából egyáltalán nem volt elviselhetetlennek tekintendő. Sőt Nagy bácsi a legmodernebb amerikai börtö­nök vezetőit is lepipálta abbeli törek­vésükben, hogy a foglyok egyéni sza­badságát a lehetőségig respektálják. A vrsaci fogház lakói nem tekintették fog- jj lyoknak magukat, csak annyiban, hogy f ingyen ellátást kaptak az intézetben, de fi az ottartózkodás nem volt számukra föltétlenül kötelező.. A helybeli foglyok az éjszakát otthon tölthették családjuk­nál, de a vidékieknek sem kellett ok­vetlenül a fogházban aludniuk, kimarad­hattak, ha engedélyt kértek erre az öreg fegyőrtői. Az egész város tudta, hogy azok a szimpatikus úriemberek, akik reggelen­­kint előzékenyen cipelik ki Nagy Sán­­dotné kofaasszony kosarait a piacra, válogatott tolvajok és betörők, s szabad óráikban a fogház nagyérdemű vendégei, akik saját magánügyeikben is egész nap a városban szaladgálnak. A foglyok nemegyszer valóságos dárldókat csap­tak az intézetben és egyik ilyen éjjeli muriról szerzett tudomást a járásbiró­ság vezetője, aki most végét vetette a paradicsomi életnek. Most már Vrsecen sem érdemes fogolynak lenni. December 18-in hirdetik lű az ítéletet a zesktai merénylőieány bűnügyében ä kihallgatott tanuk megcáfolták a merénylő leány vádas­kodását — A bíróság elutasította az ügyészségnek a vizsgák x kiegészítése tränt tett indítványát A főtárgyalás második napja Kedden folytatta a subotićat tör­vényszéken Pavlovics István tör­vényszéki elnök büntető tanácsa Patócs Erzsi bűnügyében a pénte­ken megkezdett főtárgyalást. A főtárgyalási terem zsúfolásig megtelt hallgatósággal, amely kitar­tott reggel 9 órától déli egy óráig, amikor — a bizonyítási eljárás be­fejezése és a perbeszédek elhangzá­sa után — Pavlovics elnök a közön­ség feszült várakozása közben ki­hirdette a biróság végzését, mely szerint ebben a bűnügyben az Ítéle­tet december 18-án, kedden délelőtt 11 órakor fogják kihirdetni. A keddi főtárgyalásról az alábbi tudósítás számol be: Patócs Böskét 9 órakor fogházőr vezeti be a tárgyalási tejembe. Min­den szem a fiatal leányra szegező­­dik, aki a legcsekélyebb zavar vagy elfogódás nélkül szemlél} a közön­séget. Majd bevonul a biróság és Pavlovics elnök a vádlotthoz intéz több kérdést. Megkérdezi tőle. hogy amikor Su­­boticára megérkezett és az állomá­son észrevette, hogy ellopták tárcá­ját, amelyben jegye és 4700 dinár pénze volt, miért nem tett erről je­lentést a vasúti rendőrségnél? — Nem mertem jelenteni, mert a vonatban veszett el. Aztán sok utas volt a kijáratnál. — Honnan tudja, hogy a tárcát a vonatban húzták ki a zsebéből? — Mert a, sárgaruhás ember, aki mellettem ült. előbb kiszállt. — Maga azt állítja, hogy Petro­­vics Brankó megígérte, hogy az el­veszett pénzt megtéríti és azt ott rejti el a lakásban, ahol maga ak­kor éjjel kereste is. de nem találta. Miért nem adta Petrovics a pénzt magának? — Nem tudta, hogy én már bent vagyok. Azt hitte, én későbben jö­vök be. —• Kérdezte maga akkor éjjel Petrovicstól, hogy ott van-e a Pénz? — Nem kérdeztem, mert nem volt rá alkalom. A nagyságos asszony kikiáltott, hogy dobja vissza a kul­csot. Ö csak besegített az ablakon. — Azt mondja, hogy mikor bent volt a lakásban, kereste a pénzt, de nem találta. Aztán elszundikált. így volt? — Igen. A folyosón volt egy szék, azon elaludtam. Amikor reggel a nagyságos asszony az ajtót nyitotta, akkor ugrottam fel és ütöttem rá a baltával. — Fölemelte a baltát és úgy ütött? — Fölemeltem, de inkább csak ráejtettem a baltát a nagyságos asszonyra, nagyon meg voltam ijedve. A tanuk megcáfolják a merénylő lány vádját Ezután a tanuk kihallgatására tért át a biróság. Első tanú Kovacsevics Radivoj adai földbirtokos, jelenleg Novisadon lakik. Elmondja, hogy akkor vasárnap, jibius 30-án, dr. Petrovics Brankóval együtt érkezett este Novisadról Sen­­tára, Becsén át. Suboticát nem is érintették. Petrovics azt mondotta neki, hogy polgármesteri nyugdijá­nak sürgetése miatt van dolga Sen­­tán. Másnap, hétfőn délelőtt féltizkor találkozott Petrovics Brankó dr.-ral a polgármester előszobájában. Pecarski Milutin dr. sentai föld­­birtokos a következő tanú. aki azt adja elő, hogy Petrovics Brankó dr. vasárnap este érkezett Sentára és keddre virradó éjjel utazott vissza Sentáról Novisadra. Hétfőn egész nap Sentán volt. Pozitive tudja, hogy hétfőn délelőtt féltizkor találkozott Petrovics Brankóval a sentai város­házán, ahol polgármesteri nyugdíj­ügyének megsürgetése érdekében járt. Elriök: (A vádlotthoz.) — A tanuk azt mondják, hogy vasárnap együtt utaztak Petrovics Brankóval Novi­sadról Sentára és hogy hétfőn- dél­előtt féltizkor találkoztak vele Sen­tán. Hogyan lehet, hogy magával hétfőn reggel 6 és 7 óra között Su­­boticán beszélt. Vádlott: Itt Suboticán találkoztunk hétfőn reggel 6 és félhet óra között az állomáson. — Meddig beszélgettek? — Hét óráig. — Ezt tudja bizonyosan? — Igen. — Az előbb kihallgatott két tanú azt állítja, hogy Petrovics Brankó­val hétfőn féltizkor a sentai város­házán beszéltek. Ha maga hétfőn reggel hét órakor Suboticán beszélt Petrovics Brankóval, akkor ő csak háromnegyed tizkor érkezhetett meg Sentára és nem lehetett már féltiz­kor a városházán. Vádlott: En 6 és 7 óra között ta­lálkoztam az állomáson Suboticán és hét órakor elutaztunk. Marusics Koszta államügyész Ko­vacsevics Radivoj tanúhoz: — Határozottan tudja, hogy fél­tizkor találkozott Petrovics Brankó­val? — Határozottan tudom, hogy fél-Itiz volt. Még valamivel féltiz előtt lehetett. A következő tanú Bukur Drago­­mir sentai postafőnök. Előadja, hogy azon időtájt, ami­kor a merénylet történt. Petrovics gyakran utazott Novisadról Sentára, mert a családja Sentán volt, ő pedig Novisadon volt állásban. Az eset előtti vasárnap este is Novisadról jött Sentára és tanú vasárnap este találkozott és beszélgetett vele a Royal kávéházban. Hétlön délelőtt is látta Sentán Petrovicsot. Ezután Scliiró Ernő sentai fodrászt hallgatta ki a biróság tanúként. Elnök: l'udja, hogy mely napon történt a merénylet? — Igen, julius 31-én. kedden reg­­: sei. I —• Van arról tudomása, hogy Pet­ii rovies Brankó hétfőn reggel Sentán I volt? I — Igen. Hétfőn reggel 9 órakor, 1 nálam borotválkozott. — Honnan tudja, hogy 9 óra volt? — Hajóm segédemmel megállapi­­j tottuk. Pavlovics István elnök elrendeli annak a vasúti forgalmi hivatalnok­nak a tanúként; megidézését, aki ju­lius 30-án, hétfőn reggel a sentai vo­nat indításánál szolgálatot teliesi­­tett. A vasúti hivatalnok megjelenéséig i felfüggeszti a tárgyalást s intézke­dett a tanú azonnali megidézése l iránt. Elájult a tanú Hosszabb szünet után Pavlovics . István elnök újból megnyitja a tár- I gyalást. i Pecarski Ivót, a sentai polgármes­ter titkárát szólítják tanúként a te­lj rembe. I Pecarski az emelvény elé lép, de alig; szól néhány szót. amikor a túl­zsúfolt, fülledt teremben szédülés fogja el. A fejéhez kap. A teremszol­ga széket ad neki és Perazsics Bo­­zsidar dr. törvényszéki orvos hozzá siet és kivezeti a teremből a szabad : levegőre. Az incidens mozgást idézett elő a közönség soraiban. Most a tanúként megidézett vas­úti forgalmi tiszt. Mesterovics Ni­kola állomásfőnökhelyettes lépett a biróság elé. Hivatalos aktákkal jött, amelyekből konstatálta, hogy juliu$ 130-án a reggeli vonat Suboticáról 1 Sentára némi késéssel, 6 óra 30 • perc helyett 6 óra 57 perckor indult. Majd a^ elnök és az ügyész intéz több kérdést a tanúhoz a Subotica és Senta között közlekedő vonatok I indulási és érkezési idejére vonatko­zóan, továbbá arra nézve, hogy mi­­ilyen az eljárás olyan esetben, ami­kor valamely utas elveszti a jegyét és a kijáratnál nem tudja átadni je- I gyét. Közben Pecarski Ivó polgármes- I téri titkár szédülése elmúlt és újból \ megjelent a teremben, ahol folytat­nák a megkezdett kihallgatását. Kijelenti, hogy rendesen 9 órakor l szokott bemenni a hivatalba. Petro­­{ vies Brankó dr. hétfőn féltizkor volt jjnála a hivatalban és kereste a pol­­igármestert. ő azt mondotta neki, jj hogy a polgármester a rendőrségen ivan. Í— Biztos, bog?/ ez hétfőn délelőtt féltiz órakor volt? — Egészen bizonyos. A bizonyítás kiegészítése í A bizonyítási eljárás befejezése I előtt kérte Ludaics Milos dr. védő, hogy olvassák fel Patócs Böske vádlottnak azt a vallomását amelyet elfogatásakor a vasúti rendőrségen tett. _____ A bíróság ezt elrendeli. Az elnök olvassa a vallomást, a mely lényegesen eltér attól a vallo­mástól, amelyet vádlott a főtárgya.­­láson tett. A vádlott lány ellentmondásai i így a vasúti rendőrségen Patócs Böske azt mondotta, hogy mikor ki-

Next

/
Thumbnails
Contents