Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-11 / 336. szám

2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1923 december 11. jte, hogy az agrárreformot Szerbiá­ban is vigyék keresztül, mert ott egész falvak vannak, amelyek lako­sainak nincs semmi földjük. Krizman demokrata az agrárkér­dés sürgős végleges megoldását kö-j yetelte. Az agrárbérleteket meg kell; szüntetni, hogy a bérletek a telepe-! síelt tulajdonába menjenek, mert a; bérletrendszer szerinte megkárosít- f ja az államot és visszaélésekre adí alkalmat. Beszélt a földbirtok meg-, váltásáról és véleménye szerint a nagybirtokosoknak csak a földbirtok háború előtti értékét szabad megté­ríteni, a koronát dinárnak számítva. Ismertette még a dalmáciai agrár­kérdés nehézségeit, amelyek az ag­rárperek elintézését lehetetlenné te­szik, mindaddig, amíg törvényes in-, tézkedéseket nem hoznak. Jojics demokrata a montenegrói. Vukoszavljevics demokrata pedig a délsizerbiai agrárviszonyokat kriti­zálta, majd Simonovics agrárminisz­ter válaszolt a felszólalásokra és hosszú beszédben tért ki valameny­­nyi kérdésre. A minisztérium szemé­lyi kiadásait csökkentették, a sze­mélyzetet redukálták, a költségve­tés emelése tehát csak az anyagi kiadások és telepítési költségek emelkedésére vezethető vissza. A földosztásra vonatkozólag érdekes adatokat sorol fel. Eszerint Szlové­niában eddig 24.332 katasztrális hol­dat osztottak fel 17.225 család kö­zött, Horvát-Szlavonországban 16531 katasztrális holdat 98.535 család kö­zött, a Vajdaságban 338.708 katasz­­trális holdat 89.702 család között, Délszerbiában 47.435 katasztrális holdat 5650 család között. Stojadmovics pénzügyminiszter rövid felszólalása után — amelyben néhány módosítást magáévá tett — a bizottság 18 szavazattal 14 ellené­ben elfogadta az agrárminisztérium költségvetését. Kö zegészségügrj pártpolitikai a’apón Hétfőn délután a pénzügyi bízott- \ ság a közegészségügyi minisztérium költségvetését tárgyalta. Dr. Bukvi­­ca muzulmán szakszerű beszédben részletes kórházügyi programmot adott, különösen a kórház építésére és csoportosítására nézve. Hossza- í san ismertette a járványos és a nép- f betegségek — különösen a tuberku-1 lózis és a vérbaj — elleni küzdelem! módját. Popovics Gyoka demokrata kije- 1 lentette, hogy nem pártszempontból akarja bírálni a költségvetést. Sze­rinte kevés a költségvetésben elő­irányzott hitel, különösen Szerbia részére. A nagy krajni kerületben például, amelynek 250.000 lakosa van, csak egy kórház van öt szobá­val. Elmondotta, hogy egy szerbiai orvos pártcélokra hamis orvosi bizo­nyítványokat adott ki. Követelte, hogy a közegészségügyi miniszté­rium hívja fel az orvosokat, hogy hivatásuk gyakorlásánál zárják ki a pártoskodást. Pusenydk klerikális keveselte a Szlovénia részére előirányzott köz- ; egészségügyi hitelt, Miletics földmi- \ vespárti szerint pedig különösen a j szegényebb nép Bosznia-Iiercegovi- j nában nem jut orvoshoz és gyógy- \ szerhez. Követelte a közegészség- • ügyi minisztérium megszüntetését, j illetőleg a szociálpolitikai miniszté- j rumba való beolvasztását. A falvak-; ban csnbulatóriwnok felállítását kő-: vetette ingyenes kezeléssel. Vukoszavljevics demokrata a ma- i Iária elleni küzdelem fontosságát emelte ki és hangsúlyozta, hogy a falusi házak építésénél a higiénikus szempontokat is figyelembe kell venni, _ Dr. Radonics Jovan suboticai ra­dikális képviselő hosszabb felszóla­lásában kijelentette, hogy bár tagja a kormánypártnak, mégsem tartja ele­gendőnek a közegészségügyi minisz­térium költségvetését. Különösen a fürdők elhanyagolt állapotáról be­szélt. A szerbiai Vmyacska Bana fürdő gyógyereje vetekszik Karls­­baddal, a fürdő mégis teljesen gl van hanyagolva. A vajdasági fürdők: Palics és Melcnce is modern átalakí­tást igényelnének, amihez nagyobb állam; kölcsönre lenne szükség. Ha ezt a kölcsönt a pénzkrizis miatt a kormány nem nyújthatja, úgy a me­gyékre és városokra kellene bízni a fürdők rendbehozását, végső esetben pedig magánkezekre kell bízni a für­dőket. Agatonovics demokrata felszólalá­sa után Miletics Szlávkó egészség­­ügyi miniszter válaszolt a vitában elhangzottakra, majd a bizottság többsége rövid vita után elfogadta a költségvetést. — m n un—»i Jugosziáv-magyar-cseíiszlovák vasutugyi konferencia kezdődött Budapesten Tanácskozások a közlekedés megjavításáról A hétfői napon Budapesten az Államvasutak igazgatóságénál va­­sufügyi konferencia kezdődött e SHS. királyság és Csehszlovákia vasúiéinak megbízottai között e három állam közötti áruszállítás megjavítása tárgyéban. A tanács­kozáson n SHS. királyság részéről a beogradi vasúti vezérigazgató­ság, valamint a szuboticai és zagrebi vnsutigazgatóség megbí­zottai vesznek részt. A konferencia tárgyát első sor­án a húrom állom határmenti forgalmának, valamint Jugoszlávi' és Csehszlovákia Magyarországon áthaladó tranzitó forgaiom meg­gyorsításának kérdése képezi. Első sorban arra törekszenek a jugo­szláv delegátusok, hogy ez export érdekében megkönnyítsék s meg­gyorsítsák élő állatoknak, gabo­nának és romlandó élelmiszerek nek Mogyarországon keresztül Csehszlovákiába és Ausztriába való szállítását. Az osztrák ügyekre vonatkozó tárgyalásokon Ausztria vasutügyi megbízottai is részt vesznek. A szállítás meggyorsítása érde­kében az említett államok között aj menetrend alapján gyorsítóit ie­­hervonalokat fognak forgalomba he­lyezni. Ezenkívül meg fogják vál­toztatni a Szeged és Horgos közt közlekedő személyvonatok menet­rendjét is. A konferencia előreláthatóan a hét folyamán befejezést nyerni. , még fog Magyar nyugdíjasok kálváriája A nyugdij-iilciniéay után a beteg-segélyt is megvonták a nyugdíjas vasutasoktól — Sok száz család sínyli meg az állampolgárság- ellniézcilenségét A suboticai nyugdíjasok — külö­nösen a vasutas nyugdíjasok — helyzete az optálások óta súlyossá vált. Ismeretes, hogy mennyi huza­vona előzte meg a nyugdíjasok ille­tőségének rendezését, ami végül is a legtöbb esetben nem járt sikerrel. Már hónapok óta a legsúlyosabb helyzetben vannak az állami nyug­díjasok, régebbi sérelmeiket most újabbak is tetézik. A vitás állampolgárság Emlékezetes, hogy az illetőségi bizonyítványt nem adták ki a nyug­díjasok részére és igy ezek a rende­letnek megfelelően nem is optálhat­­tak. Időközben azonban mindazok­nak, akik nem rendelkeztek illető­ségi bizonyítvánnyal, a belügymi­nisztérium haladékot adott annak igazolására, hogy mikor költöztek jelenlegi lakhelyükre és mióta tar­tózkodnak ott megszakítás nélkül. Ezeknek a sorában több nyugdíjas­nak is sikerült a suboticai vasúti vagyr városi hatóság utján igazolni azt, hogy már a megkívánt idő óta tartózkodnak Suboticán. Ezekre az opciós kérvényekre azonban eddig nem érkezett válasz és igy a nyug­díjasok nagyrésze ma sincs még tisztában azzal, hogy a belügymi­nisztérium elismeri-e az őket jogo­sán megillető állampolgárságot, vagy sern. A megvont nyugdíj A bizonytalanságon túl azonban károsabb sérelmek is érték a nyug­díjasokat az utóbbi időben állampol­gárságuk vitássága folytán. A vas­­utigazgatóság ugyanis sok tekintet­ben már ma is úgy kezeli a nyugdí­jasokat, mintha állampolgárságuk kérdése — kedvezőtlenül volna elin­tézve. így szüntette be a vasutigaz­­gatóság a vitás állampolgárságú nyugdíjasok illetményeinek a fizeté­sét. úgy, hogy a Vajdaságban soli száz nyugdíjas van már hónapok óta egy fillérnyi jövedelem nélkül. Nem vezetett eddig semmiféle intervenció se eredményre, hogy ezek a szeren­csétlen, nyomorgó nyugdíjasok be­szüntetett járulékaikat újból meg­kaphassák, mert ezt mindaddig nem akarja a vasutigazgatóság tel­jesíteni, amig az állampolgárság kér­désében nem történik döntés. Betegsegélyí kapnak a nyugdíjasok A vasutas nyugdíjasokat azonban czideig mégis a vasúti alkalmazot­tak státusában vezették, aminthogy nem is volt semmi ok vagy jogalap arra. hogy onnan töröljék őket. Leg­utóbb azonban — milyen intézkedés alapján, azt egyelőre nem lehet tud­ni — megvonták a nyugdíjasoktól a betegsegélyt is. amit a nyugdijillet­­rnények beszüntetése óta is rendesen igénybevehettek. Ezzel az intézke­déssel az amugyis súlyos helyzetben levő vasutas nyugdíjasok elviselhe­tetlen sorsra jutottak, mert betegség esetén a nyugdíjasok sem ingyenes orvosi kezelésre, sem gyógyszerek­re nem tarthatnak igényt, mivel pe­dig pénzük nincs arra, hogy magu­kat gyógykezeltessék, igy az öreg nyugdíjasok betegség esetén az el­pusztulásra vannak ítélve. Akció az opciós kérvények gyorsabb elintézésére A nyugdíjasok szövetsége most mindent el akar követni annak az érdekében, hogy ezeket a súlyos sé­relmeket orvosolják. A vasutigazga­­tóságná!1 erre hajlandóság is mutat­kozik, azonban súlyos nehézségeket jelent a kérdés kedvező elintézésé­nek útjában az a körülmény, hogy a belügyminisztériumban nagyon las­san intézik el a tömegesen ott fekvő opciós kérvényeket és amig a nyug­díjasok állampolgársága ügyében nincs végleges döntés, addig nem or­vosolhatók gyökeresen a nyugdíja­sok sérehnei sem. Ezért akció indult meg annak érdekében, hogy a bel­ügyminisztérium az ilyen opciós kérvényeket, amelyeknek elintézése a kérelmező legalapvetőbb egzisz­tenciális kérdését jelenti, soron kívül intézzék el. Félő azonban, hogy még igy is sokáig fog tartani amig a vasutas nyugdíjasok ügye végleges döntésre kerül. Ä tizenharmadik havi fizetés t. Pleiikoszics főispán Beogradba utazik A legutóbbi városi közgyűlés ha­tározatait a városi tanács a hét fo lyamán fogja felterjeszteni a belügy­minisztériumba jóváhagyás végett, A határozatok legfontosabbika a tisztviselők tizenharmadik havi fize­tésére vonatkozik, amelyet a város még karácsony előtt ki akar utalni a tisztviselőknek. Ezért, amint a ha­tározatokat elküldték Beogradba, dr. Pletikoszics András főispán-polgár­mester még a hét végén Beogradba utazik, hogy a határozatok jóváha­gyását megsürgesse a belügyminisz­tériumban. A tisztviselők nagy reménységgel várják, a belügyminisztérium dönté­sét. A tanács is nagy sufyt fektet arra, hogy kedvező legyen a minisz­térium döntése a tizenharmadik havi fizetés kérdésében. Szó volt arról is, hogy a város nem várja be a jóvá­hagyást. hanem, ha az karácsonyig nem érkeznék meg, úgy előre kifi­zeti a tisztviselőket. Ez azonban nagy felelősséggel jár. mert ha a mi­nisztérium nem hagyná jóvá a ha­tározatot. akkor a tisztviselőktől le kellene vonni a kiutalt összeget. A levonás részletekben nem történhe­tik, s ezzel szemben a várost semmi ;sem biztosítja arról, hogy a tisztvi­selők mindaddig állásukban marad­inak, amig egyhavi fizetésüket havi részietekben visszafizethetik. Egyes lapok híradásai már beszá­­moltak arról, hogy a város interve­niált a minisztériumban a tisztvise- 1 lök tizenharmadik havi fizetése ügyében. Ez azonban még nem tör­ténhetett meg. mert a határozatokat icsak most fogják felterjeszteni. Jj mnaaBBatn»' Szdbofica város ellenőrizni akarja az agrárhivatal működését A főispán beográdi tárgyalásainak eredménye A Bácsmegyá Napló megirta már, jhogy az agrárhivatal súlyos kárt okozott Subotica városnak azáltal, i hogy az agrárreform céljaira több ; földet foglalt le. mint amennyinek í lefoglalását az agrárminisztérium elL j rendelte. Subotica város még most lsem tudja, hogy tulajdonképpen ’mennyi földet tartozik átadni telepí­tés céljaira és habár erre vonatkozó­iké már többizben kért felvilágosi- Itást az agrárreformhivataltól, soha­­•;sem kapott kielégítő választ. A legutóbbi események azonban, Imivel újabb föMigénylők jelentkez­etek a városnál földért, arra indítot­ták a városi tanácsot, hogy az agrár­ja minisztériumtól pontos és részletes I kimutatást kérjen a városi földek le­foglalásáról. A város ezzel ellenőriz - ! ni akarja az agráminisztérium ren­delkezését és az agrárhivatal mű­ködését. hogy a két ténykérdés kö­zött milyen eltérés van. Dr. Pletiko­szics András főispán-polgármester legutóbbi beogradi tartózkodása al­kalmával már tárgyalt erről az ag­rárminisztériumban, ahol két-három hét utáni időre Ígérték a kimutatás elkészítését és ezzel egyidejűleg > megígérték, hogy amennyiben az

Next

/
Thumbnails
Contents