Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)
1923-12-08 / 334. szám
Postaszállítási díj készpénzben lefizetve M XXIV. évfolyam Stthotica, SZOMBAT, 1923 december 8. 334. szám Poštarina plačena u gotovom Megjelenik nih'dcu reggel, ünnep után és hétfőn délben ^ S2X2tKE£Zl€£ÉGs Kralja Aicxenüra*ulica 4 szám alatt TELEFON SZÁM; Kiadóin iratai 8-58, Szerkesztőség 5-10 Elofize.ési ár negyedévre b« dicár Kiadóhivatalt Kralja Aicxaudra-ulica 1 (Lelbach-palota) A hit fáklyája A késő őszi nap színesre fösti még a világot. Sugárzó palettájának szivárványa tisztára mossa még a tárgyakat, a kék ég alatt a színek fürdőjében frissül fel minden, mintha tavaszra készülődnék a természet, mintha mégegyszer fölülne s nagyot lélekzene, mielőtt téli ájulásba szendéről el. Hiába hazudik a fény tavaszt s a langyos szelek hiába ámítanak meleggel, ősz van, nyirkos, nedves, kegyetlen ősz ; a tavaszi napfény — mint a ministransgyerek a püspök előtt — a Szent Este közeledését hirdeti. Rorate coeli — egek harmatozzatok. Harmatozzeiok békét, áhítatot és derűt a megkínzott életnek, nyugalmat és elpihenést a vivődő gondolatnak. Harmatozzatok hitet a kételkedőnek vigasztalóul és felejtőül, nem hitet, a melyik áldja az öldöklést, amelyik gyilkosok szájában torzul el s véres tettekben válik becstelenné. Hanem az igaz, a szent, a krisztusi hitet, a kétezer esztendő messzeségéből felénk sugárzót. Az örök melengetőt, a lágy pólyát, a vigasztaló simogatást, a múlhatatlan csudát, amelyik lelkünk kincsévé teszi azt is, ami értelmünk küszöbét nem tudja átlépni s ami egy főhajtás, egy keresztvetés, egy térdreborulás póztalan gesztusává mélyíti és egyszerűsíti le azt, ami megoldhatatlan problémaként, megválaszolhatatlan kérdésként feszíti keresztre és töri kerékbe az önmagával viaskodó gondolatot. Délibábos reményt és fájdalmakat elcsittitó elpihenést ad az a hit még a földrengéses és égszakadásos időkben is. Fényében uj értelmet kapnak a jelenségek s tüzében salak nélkül oldódik fel az élet céljának kínzó problémája. Ez a bit: az értelemmel fel nem fogható dolgok vtlágnézlele. Ott kezdődik, ahol végződik a tudás. Minél nagyobb a kör, amit a tudomány rádiuszéval vonunk a kutatás végtelen mezőin, annál nagyobb az a kerület is, amellyel a tudás fölmért mezője a hit végtelen világával érintkezik. A tudás szigetét a hit tengere mossa. Minél nagyobbra építjük könnyel, vérrel, testtel, gondolattal ezt a szigetet, annál nagyobb lesz a tengermosta part is. A tudás világa elfér egy kitárt tenyéren. S ha összevesszük mindazt, amit ember alkotott, gondolat kitervelt, kor megvalósított, ha összefogjuk mindazt, ami vérből, verejtékből, múló életből, elmulhatatlan gondolatból megmaradt — mindez összesen is milyen szánnivalóan kevés, milyen siralmasan esendő a minden időket és minden tereket betöltő, besugárzó, bevilágító örök zengésű, örök harmoniáju hit mellett. Ennek a hitnek termékeny talajából nem csak a vallás dogmái sarjadnak ki. Végső fokon minden tudás a hit fényében tündököl. A tudomány végső igazságai épen olyan bebizonyithatatlanok, mint a vallás dogmái. Dispozició, neveltség, életkörülmények játszanak közre, hogy mit fogad e! meggyőződésünk : a tridenti zsinat határozatait-e, vagy az erfurti programot. A hit örökérvényét, természeti feletti erejét, tudástól, értelemtől független voltát semmisem példázza jobban, mint az, hogy egyező értelemmel, szinte egyező szavakkal nyilatkozott meg legátfogóbb dogmája mindenütt. A Beogradból jelentik: A parlament pénteki ülésén Ajanovics muzulmán képviselő interpellációját tárgyalták a boszniai legelőknek agrárcélokra való igénybevételéről. Az interpelláció lanyha érdeklődés mellett hangzott e! félig telt padsorok előtt, holott jelentőssé vélt azáltal, hogy Simonovics agrárminiszter felhasználta az alkalmat, hogy ezúttal elsőizben nyilatkozzék részletesebben agrárpolitikájáról. Ajanovics, akinek beszédét a boszniai radikálisok többizben félbeszakították, kifejtette, hogy a legelők felosztásánál a kormány igazságtalanul járt el a boszniai községekkel. Véleménye szerint a dobrovoljácoknak földet kell ugyan adni, de a földosztás módja nagyon rendszertelen. Az agrárminiszter expozéja Simonovics agrárminiszter azonnal válaszolt az interpellációra. Beszéde elején az agrárreform mozgalmak történetét ismertette általánosságban. Már e rómaiaknak is voltak agrártörvényeik és az egész újkori történeimen végigvonul az agrérreform szociális jelentősége, amely különösen a háború után lett aktuális. Nálunk — mondotta az agrárniiniszter — az agrárreformnak sajátos feladatai vannak, nemcsak a fedualizmus maradványait kell megszüntetnie, hanem olyan szociális struktúrát kell vele teremteni, mint amilyen a háború előtti Szerbiáé volt. felhőket imádó ősembert ugyanaz a vallásos érzés kényszeritette térdre, amikor a szálló felhő elsuhanó árnyéka rávetődött, ami Guatana híveit életmegvető ötfeláldozásra kényszeritette s ami a krisztusi hit krisztusi követőinek leikébe belenevelte a szere tét és alázat fönségét. Mindent kockáztatott, mindent megkísérelt ez a nemzedék már. Mindent el is vesztett. Az adventi készülődés tömjénes megindultságébon most elébünk vetődik a hit fáklyájának fénye. De bűnös kézzel szabad lesz-e meg gyújtani a karácsonyfa gyertyáit s fekélyes lélekkel alá állhatunk-e majd a szent fának ? Karácsony adventján legalább álmodozzunk a jobb jövendőnek, örök békességnek, különb, nemesebb, megértőbb és megbocsátóbb Embernek eljövetelében. Spahö : Szép dolog ! Ön a háború előtti Szerbia struktúráját követeli a háború utáni Jugoszláviában! Hogy mondhat ilyent az SHS. királyság egy minisztere ? A boszniai radikálisok hevesen tüntettek, úgy, hogy az elnök alig tudott rendet teremteni. A vihar csillapodása után Simonovic; miniszter folytatta beszédét és hangsúlyozta, hogy az államnak kötelességei vannak a dobrovoljácokkal és a szegénysorsu harcosokkal szemben, amit a földosztássá’! lehet leróni. Az országban 30.000 dobrovoljác van, akik fő det kaptak, ezekből 17.000 esik a Vajdaságra és körülbelül 500 Boszniára. Gondja volt rá hogy Boszniában csak boszniai dobrovoljácok kapjanak földet. Boszniában van elég föld a lakosság részére és azt hiszi, helyesen járt el, amikor a községi földeket felosztotta. Idézte az osztrák törvényeket, amelyek szintén nem biztosítottak teljes rendelkezési jogot a községeknek a legelők fölött. Okmányokkal igazolta végül, hogy a földosztásnál nem tett különbséget a muzulmán és szerb falvak között. Beszéde végén Kobasica radikális képviselő élesen összekülönbözött a muzulmánokkal, úgy, hogy a következő szónok: Rates Balázs suboticai bunyevác képviselő alig tudja a zajban megkezdeni beszédét. Raics Balázs beszéde Raics Balázs szerint az agrárreform senkinek sem használt eddig, sem az államnak, sem pedig azoknak, akik földet kaptak. A Vajdaágban nagy középbirtokos-csztály volt, amelynek termelése egész K6- zép-Európát ellátta és száz, meg százezer munkásnak adott kenyeret. Most ezeket a birtokokat 8—10 holdas parcellákra osztották fel, úgy, hogy sokan maradtak munka nélkül és a termelés is megbénul!. Az uj kisbirtokosok még magukat se tudják eltartani. Ezután rátért a dobrovoljác-kérdésre. A radikálispárti „Zasztavá“ban György eves Mita radikális épvisűlő maga is azt irta, hogy hogy sok á'dibrovotjic van. Szerinte mindössze 17.000 dobrovoljác harcolt u szalonikii és más frontokon, ezek között azonban sok volt az amerikai, aki visszatért az Uj világba és sok az olyan, aki még ma sem kopott föid»t. a valóságban alig van több dobrovoljác tízezernél, ezzel szmhm azonban a Vájd. tágban 25— 26.000 kapott földet. Kérdi, miért éppen a dobrovoljácok kapnak földet, holott mások is harcoltak a háborúban. Éz a politika oda vezetett, bogy a Vájd :ság termelése — amely a háború alatt egymaga elég volt a központi hatalmak ellátásira —- a negyedére csökkent is kilátás van arra, hogy ilyen politika melleit a tizedére fog csökkenni. A suhoticai agrárhivatal visszaélései Ezután rátért Raics Balázs a szitboíicai agrárhivatal visszaéléseinek a felsorolására és részletesen ismertette az egyes eseteket, amelyeket a vizsgálat lefolytatásával megbízott bizottság leplezett le, most pedig Noviszadon jár hasonló eredménnyel a vizsgálat. Az agrárhivatalok szabálytalan működéséért a radikálisokat teszí felelőssé. Nem jogos refiektánsok kaptak földet, akiknek mér 25 hold földjük volt, még tizet kaptak, viszont olyanok, akiknek egy sirhelynyi földjük sem volt, semmit sem kaplak. Korcsmárosok földet kaptak viszont azért, meri a radikálispárt részére korteskedtek. Fölemlítette a sombori Szemzőné esetét, akinek férje a sombori kórház javéra nagy alapitványt tett és akinek birtokából százszázötven holdat elvettek. Hetven hold maradt meg összesen és most ebből is elvettek negyvenkilenc holdat azzal az indokolással, hogy nem ö műveli. Kinek kell földet kapni? Ezután az adóztatás igazságtalanságairól beszélt, majd rátért a dobrovoljác kérdésre : — „Zasztava" irja — mondotta Raics Balázs — hogy száznyolc-A szuboticai földosztás botránya a parlament előtt flaics Balázs beszéde az agrárhivatal visszaéléseiről Simonovics miniszter expozéja Lapunk mai száma 20 oldal
