Bácsmegyei Napló, 1923. december (24. évfolyam, 328-352. szám)

1923-12-06 / 332. szám

Poštarina plačena u gotovom Ára egy és fél dinár Postaszállítási díj készpénzben lefizetve XXIV. évfolyam Swbotica, CSÜTÖRTÖK, 1923 december 6. 332. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben TELEFON SZÁM: Kiadóhivatal 8-58, Szerkesztőség 5-10 Előfizetési ár negyedévre 135 dinár SZERKESZT GEÉG: Kralja A'texandra-ulica 4 szám alatt Kiadćhivnlcl« Kralja Alrsandra-nlica 1 (Lelbach-pslota) Uj garnitúra A mai lapban a Magyar Párt érdemes elnökének nyilatkozatát találja az olvasó. Ez a nyilatko­zat annak hangsúlyozásában csen­dül ki, hogy a Magyar Párt ve­zetőségének mandátuma lejárt, a legközelebbi jövőben a pórt nagy­gyűlése újra meg fogja vá'asz­­tani vezetőségét. Nincs még itt az ideje annak, hogy mérleget készítsünk a múltra s horoskopot a jövőre. El fogjuk végezni ezt a munkát, minthogy bátran, hittel és lelkesen vállal­tuk és végeztük azt a munkát, a mit az idők és a meg-megujuló feladatok a magyar sajtóra becsü­letbeli kötelességgé tettek. Amig a többi magyar lap meg nem in­dult, a cenzúra béklyójában s az átmeneti idők forró atmoszférá­jában a B csmegyei Napló egye­dül harcolt a magyar érdekek vé­delmében s hívta életre a ma­gyarság szervezkedését. Ostoroz­tuk a tunyaságot, bátorítottuk a kezdeményezést, cselekedetté ösz­tönöztük az elhatározást, amig meg nem indult a magyarság Szervezkedése s a nyilvánosság segitő erejét önzetlenül bocsátot­tuk rendelkezésre, mióta meg­indult. Jóakaratot, a segítő szán­dékot s hűséges szolgálatot bo­csátottunk mindig a magyar szer­vezkedés rendelkezésére. Voltak a szervezkedésnek elhatározásai, amiket nem helyeseltünk, tény­kedései és mulasztásai, miket nem tartottunk a magyarság egyete­mes érdekében állónak, óm a bí­ráló tollat mindig a javítani aka­rás, soha nem a romboló szán­dék vezette. Nagyon nehéz feladat megállni azt, hogy ne Írjunk azokról a cselszövésekről, melyek útjában kisérték és kisérik a szervezkedés nehéz munkáját. Nehéz feladat, hogy ne beszéljünk a hangos tá mogatóknak s a hangos ellensé­geknek harcmodoráról. De hallga­tunk, mert bár a fölvilágositás hálátlan munkájához tartoznék ez is, nem akarunk vihart kelteni addig, mig vihartálló terebélyes tölggyé nem erősödik a magyar szervezkedés fiatalsága. A magyar pártnak mai vezető­sége kétségtelenül nagy és mara­dandó érdemeket szerzett. Meg­indította a szervezkedést, megal­kotta a pártprogramot, megalkotta magát a pártot s minden adott alkalommal megkísérelte, hogy a jog érveivel, a méltányosság szempontjaival s politikai erejének érvényesitésével segítse közelebb a valósághoz a magyarság aspi­rációit. Lehet, hogy nem mindig volt szerencsés az időpont, melyet választott, lehet hogy nem min­dig az volt a legerőteljesebb fegyver, amit kezébe vett, az. is lehet, hogy voltak alkalmak me­lyeket elmulasztott, ámde a po­litikusok cselekedeteteit nem szabad a visszafelé néző bölcse­­ségnek a fejlemények és követ­kezmények tanulságainak súlyá­val mérlegelni. Kétségtelen az, hogy a párt vezetősége nem min­den föladatát töltötte be. A párt szervezete még messze van a ma­gyar néptől s a magyar nép még messze van a párttól. Ezt a tá­volságot kell eltüntetni legelső­sorban azoknak, akik a párt ve­zetésének munkáját és felelőssé­gét magukra vállalják. Uj garnitúra kerül a mai gar­nitúra helyébe. A múltaknak ké­szülődésekbe fuladt sok tervez­getése arra int, hogy csak mun­kás, csak dolgozó, csak önfelál­dozó férfiakra bizhatja a párt a vezetést. Senkinek sincs még annyi érdeme, hogy munka nél­kül is vezető lehessen. A párt még nem osztogathat sinecura-kát, nem osztogathat méltóságokat és közéleti díszeket — munka és hivatottság nélkül. Aki állást fog­lal el és nem dolgozik, nemcsak tisztségével járó kötelességeket hagyja elvégzetienül, hanem azt is megakadályozza, hogy más azt elvégezze. A dolgozó magyar nép csak dolgozó férfiakra biz­halja pártjának a vezetést. Az uj garnitúra csak a munka garnitú­rája lehet. Adó-statárium Zsombolyán Gyorsított eljárással vetik ki és hajtják be az adókat a kiürítés előtt álló területen — Huszonkét millió dinár adót vetettek ki Zsombolyára — Kirívó igazságtalanságok Beogradból jelentik: A kiürítés előtt álló Zsombolya lakosságai a hátralékos adók behajtása tartja izgalomban. Az adók kivetése és behajtásatekintetébeneddig Zsom­bolyán is éppen olyan állapotok uralkodtak, mint a Vajdaság többi részeiben, vagyis a fizetendő adók végleges összege legtöbbször nem volt megállapítva és az adóelőle­gezés rendszere alapján történtek befizetések a jövedelmi, vagyon és hadinyereség adókra. A város küszöbön álló átadása azonban most fokozottabb tevékenységre bírta a pénzügyi hatóságokat, a melyek most lázás gyorsasággal állapít­ják meg és hajtják be a zsom­bolyaiknak önhibáján kívül elő­állott adóhátralékait és folyó évi adóit. Az adóhivatal sürgősen kiszámította és kivetette az összes adóhátralékokat és meg is kezdte azoknak beszedését. Az adófizetők tiltakozására azonban a pénzügyminisztérium elrendelte, hogy az adókivetést az adótörvé­nyekben előirt bizottságok vé­gezzék, mire az adóhivatal által önkényesen kiszabott adókat már két hete szabályosan összeállított bizottságok revideálják. A gyors munka közben termé­szetesen elkerülhetetlenek voltak a tévedések és igen sok arány­talanság állott elő, amelyeket fe­­lebbezésekkel támadtak meg az adózók. Az adóhivatal azonban a felebbeztsekre való tekintet nél­kül meg akarta kezdeni az adók végrehajtását. A pénzügyminisz­tert ekkor újabb küldöttség ke­reste fel, aminek eredményeképen a miniszter 28667. sz. rendeleté­vel megtiltotta a felebbezés alatt álló adók behajtását és elrendelte a megkezdett végrehajtási eljárások felfüggesztését. Ennek ellenére nagy izgalom uralkodik az adózók kö­zött, ami teljesen érthetővé válik, ha meggondoljuk, hogy összesen több mint 22 millió dinárt akar­nak a kiürítésig Zsombolya la­kosságán behajtani. Az országszerte uralkodó nyo­masztó pénzszűke idején ennek az óriási összegnek előteremtése szinte lehetetlennek látszik. A vi­szonyokkal jól ismerős gazdasági szakemberek véleménye szerint, ha sikerülne is a község összes gabonakészletét és az összes élő­állatokat is pénzzé tenni, akkor is alig negyedrészét lehetne en­nek az összegnek előteremteni. A helyzet olyan, hogy sokan a földjeikből akarnak el­adni, hogy adóhátralékaikat rendezhessék. Azonban, bar sok föld kerül kí­nálatra, vevő Zsombolyán nem jelentkezik, mert nincs pénz. A zsombolyai pénzintézetek rész­vénytőkéje és betétállománya ösz­­szesen nem haladja meg az öt­millió dinárt, tehát a bankok ré­széről sem várhat a lakosság se­gítséget. Az adókivetés aránytalanságaira jellemző példák: a Bon-féle tégla­gyárra, amely ezer munkással dolgozik, 1750 dinár évi III. oszt. kereseti adót és 33.000 dinár for­galmi adót vetettek ki. Ezzel szemben a csak 300 munkással dolgozó Treisz-féle gőztéglagyárra évi 150.000 dinárt vetettek ki eze ken a címeken. Ebben a kive­tésben talán szerepet játszhatott az a körülmény is, hogy a Treisz-féle gyár tulajdonosa a helyi Német Párt elnöke és az országos Német Párt társelnö­ke: ezért kell több adót űzetnie. Bandi Ferenc kereskedő, aki egy segéddel és egy tanonccal dolgozik, 1760 dinár III. oszt. ke' reseti adót fizet, tehát többet, mint az ezer munkást foglalkoz­tató téglagyár. Nagy aránytalanságok mutat­koznak a mezőgazdasági ingatla­nok megadóztatása körül is. Egy harminc holdas gazdára 36.300 dinárt róttak ki, mig egy har­minchét holddal rendelkező bir­tokosra csak 32.000 dinárt, holott az adóalap mindkét esetben ugyanaz, vagy legalább is ugyan az kellene, hogy legyen. Egy ki­lencven holdas gazdára 254.000 dinár adót róttak ki. A legkirívóbb eset azonban az egyik malommal történt, amely­nek gazdája történetesen szintén vezc'ö szerepet játszotta németpárti mozgalmakban. Erre a malomra a fent említett miniszteri tilalom ellenére a fe­lebbezési elintézésének bevárá­sa . nélkül feltűnő gyorsasággal lefolytatták a végrehajtási és árverezési eljárást. Az árverésen dobra került a ma­lom egész liszt és gabonakészlete, melyért azonban.a piaci áraknál 300.000 dinárral kevesebbet tud­tak csak elérni. Az árverésen többnyire noviszadi, becskereki és kikindai vevők vettek részt, számszerint 28 an. A többi mal­mok ellen, amelyek pedig eddig is kevesebbet fizettek be adóik­ból, még meg sem kezdték a végrehajtási eljárást. Sok a panasz az érdekeltek kö­zött a részvénytársaságok adójá­nak megállapítása ellen. Itt a bi­zottság sok helyütt nem vette egyáltalán figyelembe a vállala­tok mérlegét. Traisz József a zsombolyai né­met párt elnöke ezekben az jgyekben szerdán kihallgatáson jelent meg Nincsics külügyminisz­ternél, akivel hosszabb megbe­szélést folytatott a zsombolyai kiürítés alkalmával szükséges in­tézkedésekről. Nincsics külügymi­niszter közölte Traisszal, hogy Zsombolya kiürítése legkésőbb már­cius 23-ig egész biztosan meg fog történni. Traiszneóa arra a kérdésére, hogy a most katonai szolgálatot telje­sítő zsombolyai hadkötelesekkel mi fog történni, Nincsics azt vá­laszolta, hogy ebben az ügyben még nem történt döntés, azonban a hadügyminiszterrel egyetértőleg legközelebb megtörténik az intéz­kedés erre vonatkozólag is. A zsombolyai Német Párt el­nöke ezután közölte Nincsics kül­ügyminiszterrel, hogy milyen nagy­­mértéküadóbehajtásokfolynak Zsom­bolyán, amit a külügyminiszter meglepődve vett tudomásul és megígérte, hogy a román kormány­­nyál kötött konvenció értelmében in­tézkedni fog, hogy csak a konven­cióban megállapított mértékben tör­ténjék az adóbehajtás.

Next

/
Thumbnails
Contents